2013-12-01

Gál Judit: A közkereseti társaság és a betéti társaság szabályai az új Ptk.-ban I.

Céghírnök 2013/12., 3-5. o.

A kkt. és a bt. szabályozására is jellemző, hogy azok az előírások, amelyek a Gt.-ből az új Ptk.-ba kerültek át, alig mutatnak lényeges változásokat a ma hatályos normarendszerhez képest.

Igaz ugyanakkor, hogy e két gazdasági társaságnál (épp úgy, mint a többi társasági formánál) a vonatkozó előírásokat az új Ptk. három helyéről kell meríteni. A jogi személyekkel foglalkozó Harmadik Könyv első részének a jogi személyekre vonatkozó általános szabályai mellett (3:1. §–3:48. §), alkalmazni kell a harmadik rész X. Címében foglalt, a gazdasági társaságok közös szabályait tartalmazó szabályrendszert (3:88. §–3:137. §) is, és emellett, természetesen, a vizsgált társasági formától (kkt. vagy bt.) függően a XI. Cím vagy a XII. Cím speciális szabályait is.

Az új Ptk.-nak a kkt.-re és a bt.-re irányadó előírásainak alkalmazását is megnehezíti, hogy az eddig megszokott kógens szabályozás diszpozitívvá vált. Míg a Gt.-ben írt normáktól csak akkor lehet érvényesen eltérni, ha erre a törvény kifejezett felhatalmazást ad, addig az új Ptk. vonatkozó része diszpozitív, az eltérés fő szabály szerint megengedett, és a 3:4. § (3) bekezdésének a) pontja szerint csak akkor tilos az eltérés, ha ezt a Ptk. kifejezetten kimondja (többnyire a semmisség jogkövetkezményét említve), illetve akkor, ha az eltérés a jogi személy hitelezőinek, munkavállalóinak vagy a tagok kisebbségének jogait nyilvánvalóan sérti, vagy a jogi személyek törvényes működése feletti felügyeletet akadályozza.

Túl azon, hogy mindennek a megítélése a gyakorlatban bizonyosan nehézségeket fog okozni, és eltérő értelmezéseket fogunk tapasztalni, további gondot jelent majd a kezdeti időkben az a körülmény, hogy a Gt.-ben megszokott jogszabályi parancsok átírására került sor, szinte mindenütt. Ez a jogalkalmazótól mindenképpen megköveteli annak lépten-nyomon történő eldöntését, hogy az adott norma miért változott a Gt. szövegéhez képest, átfogalmazása új jogszabályi tartalmat hordoz, vagy csak stiláris okokból történő változtatásának vagyunk-e tanúi.

A kkt. és a bt. társasági formájának előírásai az új Ptk.-ban is követték a Gt.-nek azt a megoldását, hogy a jogalkotó előbb a kkt. részletes szabályait határozza meg, majd a következő címben a lényegét tekintve önálló, de a kkt.-vel mégis igen sok rokonságot mutató betéti társaság szabályainál csak a kkt.-előírások megfelelő alkalmazását kimondó utaló szabályt, és néhány, a kkt.-tól eltérő rendelkezést találunk. A jogalkotó ugyanis továbbra is szükségtelennek ítélte meg, hogy a kkt.-nál lefektetett jogi szabályozást igen csekély módosításokkal a betéti társaságnál is megismételje.

I. A kkt. szabályozásának újdonságai

A legalapvetőbb eltérés a Gt. normáihoz viszonyítva, hogy a kkt. (és a betéti társaság is) jogi személlyé vált. Mindezt nem a XI–XII. Címben írtakból állapíthatjuk meg, hanem a gazdasági társaságok közös szabályai között található 3:88. § (1) bekezdésének definíciójából, amely a gazdasági társaságokat – kivétel nélkül – üzletszerű közös gazdasági tevékenység folytatására, a tagok vagyoni hozzájárulásával, a nyereségből való közös részesedésük és közös veszteségviselésük mellett létrehozott, jogi személyiséggel rendelkező vállalkozásként határozza meg. A jogi személlyé vált kkt.-k és bt.-k tekintetében azonban mindez kevés változást hozott, lényegüket tekintve továbbra is személyegyesítő mikro-vállalkozásnak felel meg a szabályozásuk.

A 3:138–3:141. § kevés különbséggel megfelel a ma hatályos Gt.-beli szabályozásnak. A közkereseti társaság fogalma lényegében az új Ptk.-ban is ugyanaz, dogmatikailag tisztább azonban, hogy nem a tag mögöttes felelősségéről, hanem helytállási kötelezettségéről szól a 3:138. §. A kkt. tagjának mögöttes felelőssége a társaság tartozásáért ugyanis a felróhatóságtól független, minden olyan esetben felszínre kerül ez a kötelezettség, ha a társaság tartozásait nem tudja megtéríteni. A szabályozás, ha új megfogalmazással is, lényegét tekintve változatlan, beleértve (pergazdaságossági okból) a tagi helytállási kötelezettség mögöttességének érintése nélkül végezhető, a társasággal együttes perelhetőséget is. Az így született jogerős ítélet végrehajtásában sincs érdemi különbség.

Lényeges változást tapasztalhatunk a belépő tag helytállási kötelezettségének terjedelmében. Míg a Gt. 97. § (3) bekezdése megengedi, hogy a már működő társaságba belépő tag a belépése előtt keletkezett társasági tartozásért felelősségét lekorlátozza a társasági szerződés ilyen tárgyú felhatalmazása esetén, addig az új Ptk. 3:139. § (4) bekezdése értelmében a belépő tag a többi taggal azonos módon köteles helytállni a belépése előtt keletkezett társasági tartozásokért, és a tagok ettől eltérő megállapodása csak belső, egymásközti viszonyaikat határozhatja meg, kifelé, harmadik személlyel szemben hatálytalan.

A tag hitelezőjének felmondási jogára nézve maradt a jelenlegi szabályozás, rendelkezik továbbá a 3:141. § a házastársi vagyonközösség alapján megszerezhető tagi részesedésről is, és azt deklarálja, hogy a házastárs csak akkor válhat e jogcímen a kkt. tagjává, ha az ehhez szükséges társasági szerződés módosításra a többi tag hajlandó. (E szabály kissé eltérő szöveggel, de érdemben azonosan a Gt. 101. § (2) bekezdésében is megtalálható!)

A társaság legfőbb szervét változatlanul tagok gyűlésének nevezi a jogalkotó, és a tagok gyűlésével kapcsolatos szabályok is azonosak a jelenlegivel. Eltérést nem engedő előírásként fogalmazza meg az új Ptk. 3:143. § (2) bekezdése, hogy a tagok gyűlése a leadható összes szavazatszámhoz viszonyított szótöbbséggel hozza meg határozatait, egyhangúság szükséges a társasági szerződés módosításához, az átalakulás, egyesülés, szétválás és a jogutód nélküli megszűnés elhatározásához. Nem találunk viszont utalást a Gt. 18. § (2)–(3) bekezdése szerinti (a székhelyet, telephelyet, fióktelepet, tevékenységi kört érintő) egyszerű szótöbbséggel hozható határozatra, illetve a vezető tisztségviselőt ezzel kapcsolatos módosításra való felhatalmazás lehetőségére. Véleményem szerint az új szabályozás sem tiltja a társasági szerződés ilyen megfogalmazását, mindössze arról van szó, hogy az új szabályok diszpozitivitása szükségtelenné teszi a törvényi hivatkozást.

Jelentős változást találunk a kkt. vezető tisztségviselőjének elnevezésében, ez ugyanis az új Ptk. hatálybalépésétől kezdve ügyvezetőre változik, a többi szabály azonban e vonatkozásban is tartalmilag azonos. A kkt. vezető tisztségviselője csak a tagok közül kerülhet ki. [A jogi személy tag tekintetében érvényesülő, a jelenlegivel azonos szabályokat a 3:22. § (2) bekezdése tartalmazza.]

A tagsági jogviszony megszűnésének előírásai sem mutatnak lényeges eltérést a Gt. szabályaihoz képest, eltekintve attól, hogy a megszűnés esetköreit a gazdasági társaságok közös szabályai (lásd a 3:98. §-t, vagy a 3:107. §-t) és a 3:146. § együttesen tartalmazzák.

Említést érdemel, hogy a tag három hónapos (rendes) felmondási jogának korlátozása vagy kizárása csak határozatlan időre létesített társaságnál semmis. A társasági részesedés az új szabályozás szerint is átruházható, az új Ptk. erre vonatkozó szövege azonban pontosabb az eddiginél, a 3:148. § azt is kimondja, hogy nem csak a kkt.-ban lévő tagi részesedés, hanem annak hányada is átruházható a társaság másik tagjára, vagy harmadik személyre.

Nem jelent változást a 3:148. § azon rendelkezése, hogy az átruházó szerződést írásba kell foglalni [ez a Gt. 7. § (1) bekezdése értelmében ma is így van], és az átruházó szerződés hatálybalépése jelenleg, és az új Ptk. szerint is csak akkor következhet be, ha a társaság többi tagja a társasági szerződés módosítására ennek megfelelően hajlandó.

A meghalt tag örökösének, illetve a megszűnt tag jogutódjának jogi helyzete sem mutat lényeges változást, ezek a többi taggal való megegyezés alapján léphetnek tagként a társaságba. A társaságba belépő örökös vagy jogutód tekintetében az új Ptk. 3:149. § kimondja, hogy e személyek a belépéskor vagyoni hozzájárulás teljesítésére nem kötelesek, hiszen a jogelőd társaság vagyonrésze már ott van a kkt.-nál.

Ez eddig is így volt, noha a Gt. kifejezetten nem említette, az új Ptk.-ban való szerepeltetése a mai törvényszöveg pontosításaként értékelhető.

A társaságba be nem lépő örökössel/jogutóddal, illetve a tagsági jogviszony egyéb okból történő megszűnése esetén a volt taggal a 3:150. § szerint kell elszámolni. Nincs szükség az elszámolásra, ha a tagsági viszony a társasági részesedés átruházása folytán szűnt meg, hiszen ilyenkor is a társaság vagyonába tartozik az átruházott tagi részesedésnek megfelelő vagyontömeg.

Az elszámolási szabályok lényegileg azonosak a Gt. 102. §-ával, noha a számviteli jellegű szövegeket [lásd a Gt. 102. § (4) bekezdését] megtisztította a jogalkotó az új Ptk. szabályozását. Kimondja a 3:150. § (3) bekezdése, hogy semmis a társasági szerződés azon rendelkezése, amely az elszámolási kötelezettséget kizárja, korlátozza, vagy annak szabályait a tagra nézve az új Ptk.-ban meghatározottaknál kedvezőtlenebbül fogalmazza meg. Véleményem szerint ez a tilalom csak a társasági szerződés szabályozására áll, de nem akadálya annak, hogy eseti megállapodással a volt tag (taggá nem váló örökös, jogutód) az új Ptk.-ban rögzítettektől eltérő elszámolási szerződést kössön.

A tag utófelelőssége (a tagsági viszony megszűnését követő utólagos helytállási kötelezettsége) a hatályos szabályozás szerint alakul, illetve a megszűnt tagnak a társaságba be nem lépett jogutóda a Gt. 104. § (1) bekezdésében írtakkal azonos módon köteles helytállni a társaság tartozásaiért. Az új Ptk. 3:151. § (2) bekezdése is a Gt. 104. § (2) bekezdésével egyezően állapítja meg a társaságba be nem lépő, meghalt tag örökösének helytállási kötelezettségét.

Az új Ptk. 3:152. § a közkereseti társaság jogutód nélküli megszűnését is a Gt. 105–106. §-ával azonosan szabályozza.

Továbbra is megszűnési ok az egy főre csökkenés, ha az ettől számított hat hónapon belül a cégbíróságnál nem jelentenek be új tagot. A 3:152. § (2) bekezdése a jelenleginél kissé bővebben, pontosabban fogalmazza meg a hat hónap alatti, illetve az új tag belépéséig vagy ennek hiányában a jogutód nélküli megszűnésig vagy a felszámoló kirendeléséig tartó időszakban az egyedüli tag jogosítványait (vezető tisztségviselését), illetve a vezető tisztségviselő nélkül maradt társaság számára felügyelőbiztos kirendelésének lehetőségét.

A közkereseti társaság és a betéti társaság közötti átalakulás az új Ptk. 3:153. § értelmében továbbra is „kedvezményezett” átalakulás, vagyis egyszerű társasági szerződés módosítással, az átalakulási szabályok mellőzésével hajtható végre, úgy, amint azt jelenleg a Gt. 107. § előírja. Nem változott az „átalakulási” folyamatban a társaságtól megváló tagokkal való elszámolás szabályozása, és a kültaggá váló, eredetileg korlátlan helytállási kötelezettséggel rendelkező kkt. tag jogi helyzetének szabálya sem.


Gál Judit


Copyright © 2014 HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó | Minden jog fenntartva.