Tallózó




2020-07-13

Szajbély Katalin: A nemi identitás alapjogi védelme a magyar és nemzetközi emberi jogi standardok fényében
Közjogi Szemle, 2020/2., 32-38. o.

Nemi identitással valamennyien rendelkezünk, az a személyiség lényeges vonásaként minden ember sajátja. Ez a vonás akkor kap alapjogi szempontból – a nemi alapú diszkrimináció általános tilalmán túlmutató – többletjelentőséget, ...

2020-07-13

Pálfi Edina: Miért éppen politikai? – A 2012 és 2019 közötti köztársasági elnöki vétók elemzése
Parlamenti Szemle, 2020/1., 25-48. o.

A vétó alkalmazása egy olyan hatalmi eszköz a köztársasági elnök kezében, amellyel lehetősége van a törvényalkotást befolyásolni.

2020-07-13

Üveges István: Automatizálható a közérthető megfogalmazás? Jog, számítógépes nyelvészet és pszicholingvisztika találkozása
Magyar Jogi Nyelv, 2020/1., 1-8. o.

Jelen tanulmányban a jogi nyelvvel összefüggésben korábban már megfogalmazott közérthetőségi törekvéseket és azok eredményeit mutatom be egy nagyobb kutatás részeként, ...

2020-06-29

Tóth András: A mesterséges intelligencia szabályozásának paradoxonja és egyes jogi vonatkozásainak alapvető kérdései
Infokommunikáció és Jog, 2019/2., 3-9. o.

A mesterséges intelligencia (MI) a korunkban felgyorsult tech­nológiai fejlődés egyik legfontosabb és legizgalmasabb kihívását jelenti. Egyfelől – mint minden más technológiai fejlődés – csak úgy lehet értelmes, ...

2020-06-10

Hernádi Eleonóra – Kegye Adél – Gárdos Péter – Sahin-Tóth Balázs: A gyöngyöspatai szegregációs per jogi krónikája
Előzetes a Magyar Jog 2020. évi nyári duplaszámából

Az alábbiakban azt mutatjuk be, hogy a gyöngyöspatai per milyen általános, a konkrét peren túlmutató jogi kérdéseket vet fel, így például, hogy a szegregált és alacsonyabb színvonalú oktatással okozott hátrány köztudomású tényként elfogadható...

2020-05-15

Lőrincz György: In memoriam munkaügyi bíróság (szubjektív emlékezés)
Munkajog, 2020/2., 1-4. o.

A munkaügyi bíróságok negyvenhét év és három hónapon át működtek részben vagy egészben önálló bíróságként. Történetük akár egy tipikus szervezeti „sztoriként” is leírható, amelyben a kezdeti, konszolidációs korszakot (lásd az 1. alcímet) ...

2020-04-27

Ábrahám Attila: A nemzetközi versenyekre történő nevezési jog és a sportoló nemzethez tartozásának összefüggése
Sportjog, 2020/1., 2-9. o.

A szerző a versenyekre történő nevezés versenyzőkkel kapcsolatos kérdését elemzi. Rámutat arra, hogy a jelenlegi sportjogi szabályozásban meghatározott játékjog intézményét célszerű lenne újragondolni, ...

2020-04-21

Gál Judit: A cégek működését módosító, a veszélyhelyzettel összefüggő szabályok
Céghírnök, 2020/4., 1-2. o.

A 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelettel kihirdetett veszélyhelyzet ellehetetlenítette a polgári jogi szabályok alapján létrejött jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek – köztük a cégek – törvényes működését.

2020-04-14

Dr. Tahin Szabolcs: Korlátozott precedensrendszer – alulnézetből
Magyar Jog, 2020/5., 266-275 o.

Az egyes törvényeknek az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével összefüggő módosításáról szóló 2019. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Törvény) indokolása a hazai jogrendet a „korlátozott precedensrendszerbe” sorolta.

2020-04-09

Sulyok Katalin: A klímaperek kihívásai és sikerei – az Urgenda-ítélet tanulságai
Közjogi Szemle 2020/1., 1-7. o.

A Hoge Raad, a holland legfelsőbb bíróság (Legfelsőbb Bíróság) 2019 decemberében mérföldkőnek számító ítéletet hozott az Urgenda Alapítvány és 668 holland magánszemély által indított stratégiai jellegű ún. klímaperben.

2020-04-03

Dr. Zaccaria Márton Leó: Ismertetés Kozma Anna – Lőrincz György – Pál Lajos „A munka törvénykönyvének magyarázata” című könyvről
Munkajog, 2020/2., 70-72. o.

A kommentár részletesen feldolgozza az Mt. valamennyi szabályát, az elemzés pedig nagyrészt gyakorlati nézőpontból történik, de a szerzők figyelemmel voltak az irányadó hazai szakirodalomra is az egyes témakörok feldolgozásakor.

2020-03-26

Összefoglaló egyes munkajogi szabályok alkalmazásáról a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet által elrendelt veszélyhelyzet időtartama alatt
munkajogilap.hu

Széles körben érzékelhető, hogy a koronavírus terjedése miatt a munkáltatók és a munkavállalók többsége olyan, a korábbihoz képest új helyzetbe került/kerül, amelyben a munkajogi szabályok alkalmazása a megszokott rutinnal nem vagy nehezen oldható meg.

2020-03-12

Potje László: Az önkormányzatok indítványozói jogosultsága az újabb alkotmánybírósági döntések tükrében
Alkotmánybírósági Szemle, 2019/2., 12-20. o.

A tanulmány az önkormányzatok alkotmányjogi panasz előterjesztésére vonatkozó indítványozási jogosultságát vizsgálja az Alkotmánybíróság gyakorlatában.

2020-03-05

Virág Csaba, Völcsey Balázs: A korlátozott precedensrendszer és a polgári perjog kapcsolata
Magyar Jog, 2020/3., 125-135. o.

A korlátozott precedensrendszer alkotmányjogi, jogelméleti összefüggéseiről és bírósági szervezetet érintő relevanciájáról a jogirodalomban már elkezdődött a szakmai párbeszéd.

2020-02-05

Varga Zs. András: Tíz gondolat a jogegységről és a precedenshatásról
Magyar Jog, 2020/2., 81-87. o.

Megköszönöm a Magyar Jog Szerkesztőbizottságának a felkérést arra, hogy ugyanebben a lapszámban kifejtsem véleményemet a jogegységet biztosító eljárási eszközökről Osztovits András professzor cikkével összefüggésben.

2020-01-30

Osztovits András: Törvénymódosítás a bírósági joggyakorlat egységesítése érdekében – jó irányba tett rossz lépés?
Magyar Jog, 2020/2., 72-80. o.

Az egyes törvényeknek az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével összefüggő módosításáról szóló 2019. évi CXXVII. törvény ismét előtérbe állította azt a kérdést,...

2020-01-29

Lőrincz György: Az „ellenőrzési kör” értelmezése a munkaügyi ítélkezés tükrében
Munkajog, 2020/1. , 1-11. o.

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) egyik jelentős újítása, miszerint a munkáltató kártérítési felelősségének (egyik) kimentési lehetőségét a korábbi szabályozás szerinti „működési körön kívüli” helyett ...

2020-01-22

Enyedi Krisztián: Szófia beszéd? – Részletes vita az Igazságügyi bizottság gyakorlatában (2014–2018)
Parlamenti Szemle, 2019/2., 25-51. o.

A dolgozat célja a 2014-ben hatályba lépett, teljesen új struktúrájú részletes vita gyakorlati működésének bemutatása és értékelése.

2019-12-13

Haraszti Margit Katalin: Az embertelen és a megalázó bánásmód vagy büntetés definiálásának és értelmezésének irányai
Közjogi Szemle, 2019/4., 1-10. o.

A kínzás, kegyetlen, embertelen megalázó bánásmód vagy büntetés tilalmát az összes alapvető jelentőségű emberi jogi egyezmény tartalmazza. Az 1948-ban elfogadott Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának (a továbbiakban: Nyilatkozat) 5. cikke szerint...

Tételek: 1 - 20 / 140 (7 oldal)
Copyright © 2014 HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó | Minden jog fenntartva.