Tallózó

2020-02-05

Varga Zs. András: Tíz gondolat a jogegységről és a precedenshatásról
Előzetes a Magyar Jog 2020/2. lapszámából

Megköszönöm a Magyar Jog Szerkesztőbizottságának a felkérést arra, hogy ugyanebben a lapszámban kifejtsem véleményemet a jogegységet biztosító eljárási eszközökről Osztovits András professzor cikkével összefüggésben.

2020-01-30

Osztovits András: Törvénymódosítás a bírósági joggyakorlat egységesítése érdekében – jó irányba tett rossz lépés?
Előzetes a Magyar Jog 2020/2. lapszámából

Az egyes törvényeknek az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével összefüggő módosításáról szóló 2019. évi CXXVII. törvény ismét előtérbe állította azt a kérdést,...

2020-01-29

Lőrincz György: Az „ellenőrzési kör” értelmezése a munkaügyi ítélkezés tükrében
Előzetes a Munkajog 2020/1. lapszámából

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) egyik jelentős újítása, miszerint a munkáltató kártérítési felelősségének (egyik) kimentési lehetőségét a korábbi szabályozás szerinti „működési körön kívüli” helyett ...

2020-01-22

Enyedi Krisztián: Szófia beszéd? – Részletes vita az Igazságügyi bizottság gyakorlatában (2014–2018)
Parlamenti Szemle, 2019/2., 25-51. o.

A dolgozat célja a 2014-ben hatályba lépett, teljesen új struktúrájú részletes vita gyakorlati működésének bemutatása és értékelése.

2019-12-13

Haraszti Margit Katalin: Az embertelen és a megalázó bánásmód vagy büntetés definiálásának és értelmezésének irányai
Közjogi Szemle, 2019/4., 1-10. o.

A kínzás, kegyetlen, embertelen megalázó bánásmód vagy büntetés tilalmát az összes alapvető jelentőségű emberi jogi egyezmény tartalmazza. Az 1948-ban elfogadott Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának (a továbbiakban: Nyilatkozat) 5. cikke szerint...

2019-12-11

Üveges István: Közérthetőség a jogi nyelvben: követelmény és/vagy kultúra?
Magyar Jogi Nyelv, 2019/2., 20-26. o.

A jelen tanulmány alapjául szolgáló vizsgálat részterületét képezi egy olyan átfogóbb kutatásnak, amelynek célja a jogi szaknyelv számítógépes feldolgozhatóságának feltérképezése.

2019-12-02

Petrovics Zoltán: A polgári jog egyes rendelkezéseinek alkalmazása a munkaviszonyban, különös tekintettel a kötbérre
Munkajog, 2019/4., 15-22. o.

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) hatálybalépése lényegi változást hozott a polgári jogi rendelkezések munkaviszonyra történő alkalmazását illetően.

2019-10-30

Molnár Péter, Varga Ferenc: Önkormányzati „partnerválasztás” mint költségvetési kérdés
Jegyző és Közigazgatás, 2019/5., 9-11. o.

Új közös önkormányzati hivatal létrehozására a frissen megválasztott képviselő-testületeknek a kérdés jelentőségéhez képest meglepően rövid, hatvan napos idő áll rendelkezésükre.

2019-10-08

Blutman László: Törésvonalak az Alkotmánybíróságon: mit lehet kezdeni a nemzetközi joggal?
Közjogi Szemle, 2019/3., 1-9. o.

Működésének első tizenöt évében a magyar Alkotmánybíróság bizonytalan volt abban, hogy mit kezdjen a nemzetközi joggal. A bizonytalanságot ellentmondásos megállapítások jelezték. 2005-től valamelyest konszolidálódtak a kapcsolódó, fontosabb tételek.

2019-09-25

Lőrincz György: Kúriai döntés a műszakpótlékra való jogosultság feltételeinek értelmezéséről, avagy a jogalkotói cél feltárásának nehézségei
Munkajog, 2019/3., 54-57. o.

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) műszakpótlékra való jogosultságról rendelkező 141. §-a már a kódex kihirdetésekor értelmezési vitákat váltott ki, olyannyira,...

2019-09-06

Fuglinszky Ádám: Az előreláthatósági klauzula értelmezésének újabb dilemmái
Gazdaság és Jog, 2019/7-8., 1-7. o.

A 2013-as Polgári Törvénykönyv (Ptk.) több jelentős újítást vezetett be a kontraktuális kártérítési felelősség kapcsán, ezek egyike a kártérítés mértékét korlátozó ún. előreláthatósági klauzula, a Bécsi Vételi Egyezmény 74. cikke alapján.

2019-09-04

Németh Szabolcs: A közösségi oldalak szolgáltatóinak jogi felelőssége – Rendszertani elemzés (I. rész)
Infokommunikáció és Jog, 2019/1., 3-7. o.

Jelen sorok írásakor, a Cambridge Analytica-ügy nyilvánosságra kerülésének egyéves évfordulóján minden bizonnyal evidenciának hat annak kinyilvánítása, hogy a közösségi oldalak – közöttük kiemelt jelentőséggel a Facebook ...

2019-09-03

Szentgáli-Tóth Boldizsár: A sarkalatos törvényalkotás egyes alkotmányossági dimenziói. A sarkalatos törvényekkel kapcsolatos hazai alkotmánybírósági gyakorlat múltja, jelene, jövője
Alkotmánybírósági Szemle, 2019/1., 10-19. o.

Jelen tanulmány a sarkalatos törvényekhez kapcsolódó joggyakorlatot áttekintő szakirodalomba illeszkedik, elsődleges célja az elmúlt három évtized minősített többségű törvényalkotáshoz kötődő alkotmánybírósági határozatainak áttekintése,...

2019-08-06

Ficsór Gabriella: Összbüntetésbe foglalás a 10/2018. (VII. 18.) AB határozat után
Büntetőjogi Szemle, 2019/1., 45-55. o.

Az összbüntetés a jogalkalmazók körében egy megosztó jogintézmény, a viták minden törvényi változást követően ismét felélednek.

2019-07-24

Sáriné Simkó Ágnes: Betegjogok az egészségügyi törvény és a Polgári Törvénykönyv összefüggései alapján
Gazdaság és Jog, 2019/6., 7-13. o.

Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvénynek (a továbbiakban: Eütv.) a betegek jogait meghatározó rendelkezései és a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) ...

2019-07-23

Mogyorósi Sándor: A közszolgálati szabályzat
Jegyző és Közigazgatás, 2019/3., 7-8. o.

E lap hasábjain a közigazgatást érintő szakmai problémák, felvetések, újdonságok kapnak helyet. A szerzők a közigazgatásban dolgozó szakemberek, akik munkájukat hivatásként megélve szívvel-lélekkel végzik.

2019-07-17

Cabrera Alvaro: Parlamenti hatásvizsgálatok
Parlamenti Szemle, 2019/1., 31-53. o.

A tanulmányban a hazai szakirodalomban elsőként kerül sor a parlamenti hatás-vizsgálat fogalmának meghatározására és típusainak elhatárolására. A parlamenti hatásvizsgálat a hatásvizsgálatok egy speciális típusa.

2019-06-27

Mázor Róbert: Kinek szól az ítélet?
Magyar Jogi Nyelv, 2019/1., 25-30. o.

A büntető ítélkezésnek a konkrét ügyben elért és az ügy keretein túl kisugárzó eredménye a bíróság határozatában ölt testet. A hatás, amelyet a bíróságnak emberekre kell gyakorolnia, az ítélkezés hatékonysága,...