Aktuális szállítási információk és ügyfélszolgálati változások a koronavírus miatt
Kiadónk a koronavírussal kapcsolatos óvintézkedések mellett is folyamatosan kiszolgálja ügyfeleit.
Munkatársaink mind a központi telefonszámainkon (+36 1 340-2304 és +36 1 340-2305), mind a központi e-mail címünkön (kozpont@hvgorac.hu) elérhetőek.
Az online vásárlásokat folyamatosan teljesítjük, azonban a küldemények kiszállítása az eddigiekhez képest némileg lassabban történik, mivel csupán heti kétszer (hétfőn és csütörtökön) tudjuk továbbítani kiszállításra. Jelenleg csak a GLS csomagküldővel intézzük a szállítást. A PickPack kiszállítás és a kiadói személyes átvétel március 17-étől szünetel!
Kérjük, hogy a Jogkódex szupportjával kapcsolatos megkereséseiket a helpdesk@hvgorac.hu címre küldjék! Írják meg legyenek szívesek problémájukat, nevüket, telefonszámukat, és munkatársaink felveszik Önökkel a kapcsolatot!
Áprilisi szemináriumaink elmaradnak, az új időpontokról hamarosan tájékoztatást adunk.
Tallózó
2020-04-09
Sulyok Katalin: A klímaperek kihívásai és sikerei – az Urgenda-ítélet tanulságai
Közjogi Szemle 2020/1., 1-7. o.
A Hoge Raad, a holland legfelsőbb bíróság (Legfelsőbb Bíróság) 2019 decemberében mérföldkőnek számító ítéletet hozott az Urgenda Alapítvány és 668 holland magánszemély által indított stratégiai jellegű ún. klímaperben.
2020-04-03
Dr. Zaccaria Márton Leó: Ismertetés Kozma Anna – Lőrincz György – Pál Lajos „A munka törvénykönyvének magyarázata” című könyvről
Előzetes a Munkajog 2020/2. lapszámából
A kommentár részletesen feldolgozza az Mt. valamennyi szabályát, az elemzés pedig nagyrészt gyakorlati nézőpontból történik, de a szerzők figyelemmel voltak az irányadó hazai szakirodalomra is az egyes témakörok feldolgozásakor.
2020-03-26
Összefoglaló egyes munkajogi szabályok alkalmazásáról a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet által elrendelt veszélyhelyzet időtartama alatt
munkajogilap.hu
Széles körben érzékelhető, hogy a koronavírus terjedése miatt a munkáltatók és a munkavállalók többsége olyan, a korábbihoz képest új helyzetbe került/kerül, amelyben a munkajogi szabályok alkalmazása a megszokott rutinnal nem vagy nehezen oldható meg.
2020-03-12
Potje László: Az önkormányzatok indítványozói jogosultsága az újabb alkotmánybírósági döntések tükrében
Alkotmánybírósági Szemle, 2019/2., 12-20. o.
A tanulmány az önkormányzatok alkotmányjogi panasz előterjesztésére vonatkozó indítványozási jogosultságát vizsgálja az Alkotmánybíróság gyakorlatában.
2020-03-05
Virág Csaba, Völcsey Balázs: A korlátozott precedensrendszer és a polgári perjog kapcsolata
Magyar Jog, 2020/3., 125-135. o.
A korlátozott precedensrendszer alkotmányjogi, jogelméleti összefüggéseiről és bírósági szervezetet érintő relevanciájáról a jogirodalomban már elkezdődött a szakmai párbeszéd.
2020-02-05
Varga Zs. András: Tíz gondolat a jogegységről és a precedenshatásról
Magyar Jog, 2020/2., 81-87. o.
Megköszönöm a Magyar Jog Szerkesztőbizottságának a felkérést arra, hogy ugyanebben a lapszámban kifejtsem véleményemet a jogegységet biztosító eljárási eszközökről Osztovits András professzor cikkével összefüggésben.
2020-01-30
Osztovits András: Törvénymódosítás a bírósági joggyakorlat egységesítése érdekében – jó irányba tett rossz lépés?
Magyar Jog, 2020/2., 72-80. o.
Az egyes törvényeknek az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével összefüggő módosításáról szóló 2019. évi CXXVII. törvény ismét előtérbe állította azt a kérdést,...
2020-01-29
Lőrincz György: Az „ellenőrzési kör” értelmezése a munkaügyi ítélkezés tükrében
Munkajog, 2020/1. , 1-11. o.
A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) egyik jelentős újítása, miszerint a munkáltató kártérítési felelősségének (egyik) kimentési lehetőségét a korábbi szabályozás szerinti „működési körön kívüli” helyett ...
2020-01-22
Enyedi Krisztián: Szófia beszéd? – Részletes vita az Igazságügyi bizottság gyakorlatában (2014–2018)
Parlamenti Szemle, 2019/2., 25-51. o.
A dolgozat célja a 2014-ben hatályba lépett, teljesen új struktúrájú részletes vita gyakorlati működésének bemutatása és értékelése.
2019-12-13
Haraszti Margit Katalin: Az embertelen és a megalázó bánásmód vagy büntetés definiálásának és értelmezésének irányai
Közjogi Szemle, 2019/4., 1-10. o.
A kínzás, kegyetlen, embertelen megalázó bánásmód vagy büntetés tilalmát az összes alapvető jelentőségű emberi jogi egyezmény tartalmazza. Az 1948-ban elfogadott Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának (a továbbiakban: Nyilatkozat) 5. cikke szerint...
2019-12-11
Üveges István: Közérthetőség a jogi nyelvben: követelmény és/vagy kultúra?
Magyar Jogi Nyelv, 2019/2., 20-26. o.
A jelen tanulmány alapjául szolgáló vizsgálat részterületét képezi egy olyan átfogóbb kutatásnak, amelynek célja a jogi szaknyelv számítógépes feldolgozhatóságának feltérképezése.
2019-12-02
Petrovics Zoltán: A polgári jog egyes rendelkezéseinek alkalmazása a munkaviszonyban, különös tekintettel a kötbérre
Munkajog, 2019/4., 15-22. o.
A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) hatálybalépése lényegi változást hozott a polgári jogi rendelkezések munkaviszonyra történő alkalmazását illetően.
2019-10-30
Molnár Péter, Varga Ferenc: Önkormányzati „partnerválasztás” mint költségvetési kérdés
Jegyző és Közigazgatás, 2019/5., 9-11. o.
Új közös önkormányzati hivatal létrehozására a frissen megválasztott képviselő-testületeknek a kérdés jelentőségéhez képest meglepően rövid, hatvan napos idő áll rendelkezésükre.
2019-10-08
Blutman László: Törésvonalak az Alkotmánybíróságon: mit lehet kezdeni a nemzetközi joggal?
Közjogi Szemle, 2019/3., 1-9. o.
Működésének első tizenöt évében a magyar Alkotmánybíróság bizonytalan volt abban, hogy mit kezdjen a nemzetközi joggal. A bizonytalanságot ellentmondásos megállapítások jelezték. 2005-től valamelyest konszolidálódtak a kapcsolódó, fontosabb tételek.
2019-09-25
Lőrincz György: Kúriai döntés a műszakpótlékra való jogosultság feltételeinek értelmezéséről, avagy a jogalkotói cél feltárásának nehézségei
Munkajog, 2019/3., 54-57. o.
A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) műszakpótlékra való jogosultságról rendelkező 141. §-a már a kódex kihirdetésekor értelmezési vitákat váltott ki, olyannyira,...
2019-09-06
Fuglinszky Ádám: Az előreláthatósági klauzula értelmezésének újabb dilemmái
Gazdaság és Jog, 2019/7-8., 1-7. o.
A 2013-as Polgári Törvénykönyv (Ptk.) több jelentős újítást vezetett be a kontraktuális kártérítési felelősség kapcsán, ezek egyike a kártérítés mértékét korlátozó ún. előreláthatósági klauzula, a Bécsi Vételi Egyezmény 74. cikke alapján.
2019-09-04
Németh Szabolcs: A közösségi oldalak szolgáltatóinak jogi felelőssége – Rendszertani elemzés (I. rész)
Infokommunikáció és Jog, 2019/1., 3-7. o.
Jelen sorok írásakor, a Cambridge Analytica-ügy nyilvánosságra kerülésének egyéves évfordulóján minden bizonnyal evidenciának hat annak kinyilvánítása, hogy a közösségi oldalak – közöttük kiemelt jelentőséggel a Facebook ...
2019-09-03
Szentgáli-Tóth Boldizsár: A sarkalatos törvényalkotás egyes alkotmányossági dimenziói. A sarkalatos törvényekkel kapcsolatos hazai alkotmánybírósági gyakorlat múltja, jelene, jövője
Alkotmánybírósági Szemle, 2019/1., 10-19. o.
Jelen tanulmány a sarkalatos törvényekhez kapcsolódó joggyakorlatot áttekintő szakirodalomba illeszkedik, elsődleges célja az elmúlt három évtized minősített többségű törvényalkotáshoz kötődő alkotmánybírósági határozatainak áttekintése,...
2019-08-06
Ficsór Gabriella: Összbüntetésbe foglalás a 10/2018. (VII. 18.) AB határozat után
Büntetőjogi Szemle, 2019/1., 45-55. o.
Az összbüntetés a jogalkalmazók körében egy megosztó jogintézmény, a viták minden törvényi változást követően ismét felélednek.
2019-07-24
Sáriné Simkó Ágnes: Betegjogok az egészségügyi törvény és a Polgári Törvénykönyv összefüggései alapján
Gazdaság és Jog, 2019/6., 7-13. o.
Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvénynek (a továbbiakban: Eütv.) a betegek jogait meghatározó rendelkezései és a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) ...
