Hírfolyam


2021-04-06

A célhoz kötöttség és a korlátozott tárolhatóság határa - Biztonsági mentések és okkal duplikált adatbázisok - Magyar ügy az EuB előtt

Az Európai Unió Bírósága (EU Bíróság) meghatározó GDPR-értelmezésre kapott lehetőséget. A Fővárosi Törvényszék 2021 februárjában előzetes döntéshozatali eljárás keretében az EU Bíróságához fordult a GDPR célhoz kötöttséget és korlátozott tárolhatóságot előíró alapelveinek értelmezése céljából. Az EU Bíróság értelmezésének jelentős hatása lehet a hatósági gyakorlatra és az adatkezelők eljárására is. Az ügy jelentőségét növeli az is, hogy a GDPR alkalmazandóvá válása óta kiszabott legnagyobb NAIH-bírságot eredményező hatósági döntés szolgál az alapjául.

2021-04-01

Mit tehetek, ha elhagytam a munkakönyvem?

1967-ben születtem, így az első munkában töltött éveim még egy kis barna munkakönyvbe voltak vezetve, de közben költözködtem, valahogy elkallódott, nem találom. A munkakönyvemben vezetett éveim elvesztek vagy az állami központi rendszerben van nyomuk? Vezetve voltak a befizetett, biztosított éveim?

2021-04-01

Több magyar szervezet is ellenzi a génmanipuláció uniós szabályozásának tervezett enyhítését

A közlemény szerint 162 szervezet kéri az Európai Bizottság (EB) alelnökét, hogy az új génszerkesztési eljárással előállított szervezeteket továbbra is a mostani normák alapján szabályozzák.

2021-04-01

Androidos vírus: ezek a károsultak lehetőségei a szakjogász szerint

Egy igen rafinált, androidos telefonokat támadó vírus jelent meg a múlt héten Magyarországon. A kártevő nem csak a banki adatokra vadászik, de képes a felhasználó tudta nélkül üzeneteket is küldeni a névjegyzékben szereplőknek. Körüljártuk, mik az esetleges károsultak lehetőségei.

2021-04-01

Igazságszolgáltatás néprészvétel nélkül – hová tűntek a civilek a bírói pulpitusról?

Az új büntetőeljárási törvény egy tollvonással megszüntette az ülnökök részvételét a legtöbb büntetőügyben. Mennyire bízhatunk ezek után a társadalmi kontroll nélkül maradt igazságszolgáltatásban?

2021-04-01

Ombudsman: az egyenlő bánásmód non plus ultrája

Hátrányos megkülönböztetés bárkit érinthet életkor, nem, fogyatékosság vagy más védett tulajdonsága miatt. Éppen ezért fontos tisztában lenni a rendelkezésre álló jogvédelmi lehetőségekkel. A legtöbb sértett eddig az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz fordult jogorvoslatért, azonban 2021. január elsejével új időszámítás kezdődött.

2021-03-31

2021. január 1-jétől a pénzmosás tényállása teljesen újra lett szabályozva, valamint bűncselekménynek minősül a paraszolvencia (vesztegetés, vesztegetés elfogadása)

Ambrus István egyetemi docens (ELTE ÁJK Büntetőjogi Tanszék) elemzése a Büntetőjogi Szemlében jelent meg. „E tanulmányban a Btk. 2021. január 1-től hatályos, két alapvető jelentőségű módosítását tekintettük át és értékeltük röviden. A pénzmosás kapcsán megállapítható, hogy a jogalkotás célja az európai uniós jognak való megfelelés mellett a minősítések egységesítése, illetve a jobban egyéniesíthető szankció lehetővé tétele volt. […] A hálapénz kriminalizálása egy alapvetően nem a büntetőpolitika területére tartozó jogpolitikai döntés büntetőjogi fenyegetettséggel való törvényhozói támogatásaként jellemezhető. A jogalkotás e körben egy olyan, a társadalomban régtől fogva rögzült rossz szokás kigyomlálását célozza, amely várhatóan csak fokozatosan lesz megvalósítható. […]”

2021-03-31

Kinek és mikor járhat házastársi tartás?

Házasságkötéskor a jegyespárok komolyan gondolják ígéretüket, miszerint jóban, rosszban, szegénységben, gazdagságban támogatják majd egymást. Ez azonban az évek múlásával sok esetben megkopik, a kapcsolat megromlik. Mi lesz a válás után? Követelhet a volt házastárs támogatást a volt párjától? Mikor és mire kötelezi a volt házastársat a törvény? Melyek a házastársi tartás szabályai?

2021-03-31

Gyorsan akar pontot tenni jogvitája végére? Per helyett van más megoldás!

Senki sem szeret bíróságra járni – ebben valószínűleg megegyezhetünk. Hiszen ki akar pereskedni? Az nemcsak idő-, hanem pénzigényes procedúra, ráadásul a kimenetele is rendkívül bizonytalan. Így legfeljebb csak akkor lépünk be egy tárgyalóterembe, ha mindenképpen szükséges.

2021-03-31

Március 31-ig tart a szankciómentes időszak az online adatszolgáltatási kötelezettség egyes eseteiben

2021. januártól az adózók adatszolgáltatási kötelezettsége kibővült a nem adóalanyok részére kibocsátott számlák adattartamával is. Ez azt jelenti, hogy egy adóalanynak valamennyi általa kibocsátott számláról és számlával egy tekintet alá tartozó okiratról adatot kell szolgáltatnia. Az ehhez tartozó szankciómentes időszak március 31-ig tart, azaz április 1-jétől már bírságolható a mulasztás abban az esetben, ha az áfaalanyok nem vagy nem megfelelően szolgáltatnak adatot azokról a számláikról, amelyek 2021. január 4-től újonnan kerültek be az adatszolgáltatással érintett számlák körébe.

2021-03-31

Lecsapott a GVH a műkörmös kartellre - Mi is az a viszonteladási ár megkötés, ami miatt állandóan bírságol a GVH?

A Gazdasági Versenyhivatal egyik márciusi kartell-döntésében 46 millió forintra bírságolja a Jacobs-csoportba tartozó cégeket, mivel azok egyrészt rögzítették a műkörömépítéshez használatos termékeik viszonteladási árait, másrészt felosztották viszonteladóik között az értékesítéshez használt földrajzi területeket is.

2021-03-31

Elektronikus írásbeliség a munkajogban

A munkáltatók, különösen a multinacionális cégek részéről egyre nagyobb az igény arra, hogy a munkajogi relevanciájú irataikat - munkaszerződés, tájékoztató, felmondások, közös megegyezés - elektronikus formában hozzák létre, illetve tárolják. Abban ugyanakkor nagy a bizonytalanság, hogy erre van-e mód, és ha igen, akkor milyen feltételekkel? Fodor T. Gábor munkajogász írása.

2021-03-31

A polgári perrendtartás alkalmazása a bírósági végrehajtás során

A tanulmány a Pp. és a Vht. tipikus kapcsolódási pontjaira koncentrál, különös figyelemmel azokra a területekre, ahol a végrehajtási eljárásban a polgári perrendtartás szabályait kell alkalmazni. A dolgozat kibontja a gyakorlatban felmerülő kérdéseket és az azokra adott válaszokat, a mű terjedelme miatt a teljesség igénye nélkül.

2021-03-31

Kiemelt kúriai döntések

Sajtóközlemény a K.IV.39.725/2021. számú ügyben (gyülekezés megtiltása). Tájékoztató a Kúria K. IV. 39.275/2021-es számú határozatáról. A Kúria elutasította a Gyulai Rendőrkapitányság, mint gyülekezési hatóság 2021. március 23-án kelt, 04030-160/1-2/2021. rendb. számú határozatának hatályon kívül helyezésére irányuló keresetet.

2021-03-30

Júniusra digitális COVID-zöldigazolvány? - Az Európai Parlament sürgősségi eljárásban foglalkozik a szabályozással

Nyárig életbe léphet a biztonságos és szabad utazáshoz szükséges digitális zöldigazolvány, miután a képviselők múlt csütörtökön sürgősségi eljárás alkalmazása mellett döntöttek. A képviselők 468 szavazattal, 203 ellenszavazat és 16 tartózkodás mellett döntöttek a bizottsági javaslat gyorsított vizsgálatát lehetővé tevő, de a Parlament demokratikus ellenőrzési jogait mégsem csorbító (az Eljárási szabályzat 163. cikkében meghatározott) eljárás alkalmazása mellett.

2021-03-30

Elmélkedés a hazai bizalmi vagyonkezelés intézményének jogpolitikai céljairól

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: Ptk.) 6:310. § (1) bekezdése értelmében a bizalmi vagyonkezelési szerződés a vagyonkezelő a vagyonrendelő által tulajdonába adott dolgok, ráruházott jogok és követelések saját nevében a kedvezményezett javára történő kezelése. A trust rendkívül hatékony intézmény lehet egy jogrendszerben. Ugyanakkor a tulajdonátruházás és a titoktartás miatt komoly veszélyeket is rejthet magában. Lehetséges vagyont eltüntetni bizalmi vagyonkezelés útján? Ki tudják ezt használni a korrupt politikusok az összeférhetetlenség és a felelősségre vonás kijátszására? Esetleg a trust egy kibúvó, amellyel megkárosíthatják az adósok a hitelezőiket? Nos, míg az előbbi kérdésre viszonylag komplex a válasz, addig az utóbbi könnyedén megválaszolható: nem.

2021-03-30

Új elnökhelyettes a Kúrián

Dr. Áder János köztársasági elnök úr 2021. április 1-jei hatállyal, hat évig terjedő időtartamra Prof. Dr. Patyi András tanácselnököt kinevezte a Kúria elnökhelyettesévé. Patyi András kúriai tanácselnök, egyetemi tanár 1995-től a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa mellett, 1996-tól az Alkotmánybíróságon dolgozott, 1997-2006 között Budapest Főváros XII. kerület Hegyvidék Önkormányzatának jegyzője, 2006-2009 között az Alkotmánybíróság főtanácsadója, 2013-2018 között a Nemzeti Választási Bizottság elnöke volt. 2009 és 2011 között a Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiumának bírója, 2018. szeptember 4. napjától a Kúria Önkormányzati Tanácsának tanácselnöke.

2021-03-30

Felülvizsgálhatja-e az Alkotmánybíróság bírói döntések törvényességét?

A konkrét büntetéskiszabás bírói mérlegelése és az indokolás pontossága nem tartozik az Alaptörvény tisztességes bírói eljáráshoz való jogot biztosító rendelkezése alkotmányos védelmi körébe - szögezi le az Alkotmánybíróság IV/1004/2019. számú, alkotmányjogi panaszt elutasító határozatában. Az eljárás alapjául szolgáló ügyben az indítványozót a bíróság bűnszervezetben, társtettesként elkövetett új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntette és más bűncselekmények miatt bűnösnek mondta ki. Az indítványozó álláspontja szerint a büntetőügy során lefoglalt anyagok bizonyítottan új pszichoaktív szernek minősültek, a le nem foglaltakról azonban kétséget kizáróan nem volt megállapítható, hogy az elkövetési cselekmény idején szintén ebbe a körbe estek volna. Az indítványozó szerint a bíróság azzal, hogy ezt a szakkérdést jogkérdésnek minősítette és döntötte el, olyan cselekményért mondhatta ki bűnösnek, ami a cselekmény időpontjában nem volt bűncselekmény.

2021-03-29

Minimumjárulék-kötelezettség ki nem fizetett bér esetén

Nehéz helyzetbe jutott cég nem tudta fizetni a munkavállalóját, de elbocsátani nem akarta őt, így azt a megoldást választotta a munkáltató, hogy a dolgozó részére jogosan járó munkabért csak hónapokkal később utalta át. Kell-e minimum járulékot fizetni a fizetés nélkül maradt hónapokra?

2021-03-29

Közérdekű adatok: szigorodtak a nyilvánosságra vonatkozó szabályok

Február 22-étől kezdődően a közérdekű adatigénylésre vonatkozó általános 15 napos válaszadási határidő 45 napra módosul, ami az eddigi 15 nap helyett további 45 nappal meghosszabbítható, ha valószínűsíthető, hogy az adat kiadása a közfeladat ellátását veszélyezteti.

Tételek: 161 - 180 / 9272 (464 oldal)
  • Szakcikk Plusz
Copyright © 2014 HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó | Minden jog fenntartva.