Hírfolyam


2021-03-19

Me Too és a jog, avagy a zaklatás feltételezett elkövetőinek megnevezése az interneten

A zaklatás különösen súlyos társadalmi probléma, amely az emberi érintkezések szinte minden területén jelen van. Az elmúlt években, az ún. Me Too mozgalom hatására egyre inkább elterjedt a zaklatások állítólagos elkövetőinek közösségi médiában vagy sajtón keresztüli megnevezése. A jelen cikk azt járja körbe, hogy az esetleges elkövetők (érintettek) megnevezése milyen adatvédelmi szempontok szerint történhet, különös tekintettel az Európai Általános Adatvédelmi Rendelet (GDPR) követelményeinek tükrében.

2021-03-19

A fejlesztés alatt álló ingyenes adattörlő szoftver alkalmazásának fogyasztóvédelmi és adatvédelmi kérdései a gyakorlatban

A Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság oldaláról értesülhettünk 2021. február 26-án, hogy megkezdődött az adatok végleges hozzáférhetetlenné tételét lehetővé tevő alkalmazás biztosításával kapcsolatos eljárási szabályok meghatározásáról szóló 726/2020. (XII. 31.) Korm. rendelet szerinti ingyenes adattörlő szoftver fejlesztése.

2021-03-19

Levélszavazás az alkotmányosság tükrében

A választójog a mai modern világban alapjogként funkcionál, amelynek problémamentes gyakorlását minden demokratikus államnak kötelessége biztosítani. Ahhoz, hogy kikényszeríthető és érvényesíthető legyen, az államnak eleget kell tennie az ún. intézményvédelmi kötelezettségének, vagyis többek között gondoskodnia kell a szavazás tárgyi, eljárási feltételeiről.

2021-03-19

Más indulatból fellökése gondatlan vétség vagy szándékos bűntett? - Ítélőtáblai állásfoglalás

A Győri Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság – abban az ügyben, amelyben a vádlott indulatból fellökte a sértettet – a 2021. február 4. napján meghozott ítéletében a Veszprémi Törvényszék 2020. október 14. napján kihirdetett ítéletét (a Győri Fellebbviteli Főügyészség indítványának megfelelően) megváltoztatta akként, hogy a vádlott cselekménye halált okozó testi sértés bűntettének minősül és a szabadságvesztés-büntetés végrehajtási fokozata börtön. Az elsőfokú eljáráshoz képest jelentősebb tárgyi súlyú bűncselekmény esetén is a 3 év 6 hónap szabadságvesztés megfelelő, annak végrehajtási fokozata azonban a bűntetti kategóriához igazodóan börtön.

2021-03-19

Alaptörvényt sért az anyakönyvi eljárás szabályozása - Az Ab megsemmisítette a vonatkozó rendelkezést

Új szabályozás alkalmazásának elrendelése a folyamatban lévő ügyekben sérti az visszaható hatályú jogalkotás tilalmát - szögez le az Alkotmánybíróság III/2030/2020. számú, törvényi rendelkezést megsemmisítő határozatában. Az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és megsemmisítette az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 101/A. § (2) bekezdését.

2021-03-18

Agyonhallgatott kriminalisták – Endrődy versus Pekár

A bűnügyi szakemberek és a kriminalisták zöme, szinte betéve tudja, miszerint a daktiloszkópiát, vagyis a személyazonosság megállapítására alkalmazott ujjnyomatvételi módszert Pekáry Ferenc 1902 nyarán „hozta be” Magyarországra.

2021-03-18

A gyermek tulajdonában lévő ingatlanra is kérhető otthonfelújítási támogatás

Újabb kérdésekre válaszolt Novák Katalin az otthonfelújítási támogatással kapcsolatban a közösségi oldalán. A családokért felelős tárca nélküli miniszter egyebek mellett elmondta, gyermek tulajdonában lévő ingatlanra is kérhető támogatás.

2021-03-18

Két hét múlva minden számlát lát a NAV és szankcionálhat is

Április 1-jétől minden számlát, még a magánszemélyek részére kiállítottakat is látja az adóhivatal; március 31-én véget ér a zökkenőmentes átállásra biztosított, három hónapos szankciómentes időszak – tájékoztatta Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára az MTI-t.

2021-03-18

Átalakulás egyéni vállalkozóból egyszemélyes kft.-vé

Egyéni vállalkozó egyéni céggé alakul át. Mi lesz a készletekkel, fejlesztési tartalékkal a követelésekkel és kötelezettségekkel az átalakulás után? Olvasói kérdésre dr. Szeiler Nikolett ügyvéd, adótanácsadó válaszolt.

2021-03-18

MNB: a Revolut egyes díjváltoztatásai sérthetik a hitelintézeti törvény előírásait

A magyarországi ügyfelek érdekének és a piac biztonságának védelmében a Revolut Payments UAB-hoz fordult az MNB, jelezve, hogy a társaság április végén életbe lépő egyes díjmódosításai sérthetik a hitelintézeti törvényt. A határon átnyúló elektronikuspénz-kibocsátó és pénzforgalmi szolgálató ugyanis új díjemelet, illetve az ügyfeleknek kedvezőtlenebb számítási módot vezethet be, amit a hazai jogszabály tilt.

2021-03-18

Hogyan lehet a szerződés egyszerű(bb)?

Ki ne szeretne gyors, rövid, egyszerű, ugyanakkor őt tökéletesen védő szerződést kötni? Senki sem szereti, ha hosszú oldalakon át kígyózó, bonyolult jogi szöveget tolnak az orra alá azzal a felkiáltással, hogy „Itt a szerződés, csak írja alá és kész is vagyunk”. De lehet a szerződés egyszerű(bb)? Hogyan lehetséges, hogy rövidebb legyen a felek közti írásos megállapodás? Mire figyeljünk egy szerződés esetén?

2021-03-18

Az újabb boltzár munkaügyi szempontból

Az új veszélyhelyzeti jogszabály (a Kormány 104/2021. (III. 5.) Korm. rendelete a védelmi intézkedések ideiglenes szigorításáról) fenntartja azt a szabályozási módot, hogy a kivételezett körbe nem tartozó üzletekben az ott dolgozókon kívül mások nem tartózkodhatnak, továbbá, hogy ezeket az üzleteket be kell zárni. A kényszerű boltzár munkáltatói oldalról felveti annak lehetőségét, hogy a munkáltató nem tud eleget tenni a munkaviszonnyal kapcsolatos egyik legfontosabb kötelezettségének: a foglalkoztatási, munkával ellátási kötelezettségének.

2021-03-17

OECD – adózási iránymutatások a járvány idejére

A járvány az adóegyezmények alkalmazásával kapcsolatban is számos kérdést vetett fel az adózók részéről. Ezek egy részét az OECD már 2020 áprilisában rendezni próbálta, amikor közzétette iránymutatását a COVID–19 járvány magánszemélyek mobilitására gyakorolt hatásaival kapcsolatban. Azóta azonban világszerte számos újabb probléma merült fel a járványügyi korlátozásokkal összefüggésben. Az OECD legfrissebb publikációja ezekre kíván választ adni. Ennek megfelelően a dokumentum arra az időszakra nyújt iránymutatást, amíg a járvány miatt bevezetett korlátozó intézkedések hatályban vannak. Tekintve, hogy az útmutató a OECD titkárságának álláspontját tükrözi, az egyes államok eltérő álláspontra is helyezkedhetnek.

2021-03-17

Jogászok szakmai életműveit is elismerték március 15-dikén

Tíz magyar jogász szakmai pályáját is díjazták idén az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc nemzeti ünnepe alkalmából. A Kossuth- és Széchenyi-díjak, valamint a Magyar Érdemrendek átadását a járványhelyzetre való tekintettel ugyan későbbre halasztották, a díjazottak névsora azonban megjelent a Magyar Közlöny március 15-diki számában.

2021-03-17

A 25 év alattiak szja-mentességéről vitáznak ma a parlamentben

A képviselők elsőként az ENSZ libanoni békefenntartó missziójában (UNIFIL) történő magyar katonai szerepvállalásról mondhatják el a véleményüket, majd terítékre kerül a családokért felelős tárca nélküli miniszter azon törvényjavaslata, amely 2022-től lehetővé tenné a 25 év alatti fiatalok személyijövedelemadó-mentességét.

2021-03-17

Meghiúsulhat az osztatlan közös tulajdon felszámolása - íme, a tipikus hibák

A veszélyhelyzet megszűnésével megindulhatnak az osztatlan közös földtulajdonra vonatkozó megosztási eljárások. Oda kell figyelni, mert bizonyos hibák fennállása esetén a földhivatal semmisnek nyilvánítja majd a megosztást.

2021-03-17

Nem lehet visszamenőleg megtiltani az anyakönyvi nem megváltoztatását

Az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és megsemmisítette az anyakönyvi eljárásról szóló törvény azon bekezdését, amelynek értelmében a folyamatban lévő eljárásokra is alkalmazni kell az anyakönyvben szereplő nem megváltoztatásának tilalmát. Az Országgyűlés tavaly május 19-én foglalta törvénybe, hogy az anyakönyvi nyilvántartásnak az állampolgárok születéskori nemét kell tartalmaznia. A változtatás értelmében a magyar állam csak azt tartja nyilván, hogy a megszületett gyermek biológiai értelemben milyen nemű az elsődleges nemi jelleg és a kromoszómaszám alapján. Az AB pénteken közzétett határozata szerint a bírói kezdeményezés alapjául szolgáló ügyben a felperes 2020. február 5-én az illetékes kormányhivatalhoz előterjesztett kérelmében nevének és nemének megváltoztatását kérte az anyakönyvi nyilvántartásban, kérelmét a kormányhivatal azonban az ügyintézési határidőn belül nem bírálta el. A kérelem benyújtása után léptek hatályba a támadott törvény módosított szabályai.

2021-03-17

Alaptörvényt sért az előzetes letartóztatás felső határának szabályozása - Az Ab megsemmisítette a Be. rendelkezését

Az előzetes letartóztatás objektív felső határának jelenlegi szabályozása határozatlansága folytán lehetőséget ad olyan mértékű szabadságelvonásra is, amely alaptörvény-ellenesen korlátozza a terhelt személyi szabadsághoz fűződő alapjogát - szögezi le az Alkotmánybíróság II/733/2015. számú, törvényi rendelkezést megsemmisítő határozatában. Az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és jövőbeli hatállyal megsemmisítette a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 298. § (2) bekezdés a) pontját. Az alapvető jogok biztosa indítványával azért fordult az Alkotmánybírósághoz, mert álláspontja szerint a jogállamiságot, továbbá a szabadsághoz és személyes biztonsághoz való jogot sérti az a támadott szabályozás, amelynek értelmében a büntetőeljárásról szóló törvény kivételt tesz az előzetes letartóztatás objektív felső határa alól abban az esetben, ha a vádlottal szemben tizenöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt van folyamatban eljárás. Az Alkotmánybíróság a megsemmisítést a jövőre nézve, 2021. szeptember 30. napjával rendelte el.

2021-03-17

Nem sérti az állami támogatások uniós szabályait a magyar reklámadó - Az Európai Bíróság döntést hozott

A kiskereskedelmi ágazatban kivetett lengyel adó és a magyar reklámadó nem sérti az állami támogatásokra vonatkozó uniós jogot - az Európai Unió Bírósága elutasítja a Bizottság által benyújtott fellebbezéseket, és helybenhagyja a Törvényszék által hozott C-562/19. P. sz. Bizottság kontra Lengyelország és a C-569/19. P. sz. Bizottság kontra Magyarország ügyekben hozott ítéleteket. Figyelemmel a tagállamok számára olyan területeken elismert adójogi autonómiára, amelyek az uniós jogban nem képezik harmonizáció tárgyát, e tagállamok szabadon határozhatják meg az általuk legmegfelelőbbnek ítélt adóztatási rendszert, és adott esetben progresszív adóztatást vezethetnek be. Közelebbről, főszabály szerint nem ellentétes az állami támogatásra vonatkozó uniós joggal, ha a tagállamok olyan progresszív adómértékek alkalmazása mellett döntenek, amelyek az adóalanyok teherviselési képességének figyelembevételére irányulnak, továbbá e jog arra sem kötelezi a tagállamokat, hogy a progresszív adómértékek alkalmazását kizárólag a nyereségekre kivetett adókra korlátozzák, kizárva ezzel az árbevételen alapuló adókat.

2021-03-16

Utazási költség és rezsiköltség elszámolása

Hogyan számolhatja el a cég az iroda rezsiköltségét, ha a számlák az ügyvezető nevére szólnak?

Tételek: 141 - 160 / 9185 (460 oldal)
  • Szakcikk Plusz
Copyright © 2014 HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó | Minden jog fenntartva.