Hírfolyam


2015-01-12

A mentálhigiénés szemlélet érvényesülése a jogászok munkájában

Mi is az a mentálhigiéné? Mindazoknak a folyamatoknak és intézkedéseknek, tevékenységeknek összessége, amelyek az emberi személyiséget és a közösségi kapcsolatot erősebbé, fejlettebbé, magasabb szervezettségűvé teszik. A mentálhigiéné nem csupán a pszichés megbetegedések és magatartászavarok megelőzése, hanem a lelki egészségvédelem is. Gerinczy András gondolatai a mentálhigiénés szemléletű jogászokról a Szerzőt a téma folytatására ösztönözték. A tanulmány tárgya azoknak a jogi munkaterületeknek az ismertetése, ahol nagy szükség van a mentálhigiénés szemlélet érvényesülésére. A Szerző beszélgetett adott jogi munkaterületen dolgozó szakemberekkel, így ügyvéddel, bíróval, pártfogó felügyelővel, utógondozóval egyaránt, igyekezve eloszlatni azt az általános felfogást, hogy a jogászok merev, érzések nélküli emberek.

2015-01-12

Nem módosul a gyülekezési törvény

A kormány egyáltalán nem gondolkodik a gyülekezési törvény módosításában, erről még koncepcionális szinten sem tárgyalt senki a kormányban - hangsúlyozta L. Simon László. Az államtitkár nyomatékosította: a téma nincs napirenden, és a szabadságjogaink védelmében egy lépést sem hátrál a kormány. A rendszerváltozás óta nemzeti konszenzus van politikától függetlenül a szabadság ügyében, a kormány nem módosítja a gyülekezési törvényt - mondta sajtótájékoztatóján L. Simon László parlamenti államtitkár.

2015-01-12

Kettős állampolgárság a környező országokban - Néhol szankcionálják, máshol engedik - Jogi gyakorlatok

A Magyarországgal szomszédos országok más-más jogi gyakorlatot követnek a többes állampolgárság megszerzésének kérdésében: néhol tiltják és szankcionálják a többszörös állampolgárság megszerzését, máshol pedig némi korlátozásokkal lehetővé teszik. Ukrajnában az alkotmány nem ismeri el a kettős állampolgárság intézményét, a törvények azonban nem büntetik a kettős vagy többes állampolgárokat. Az ukrán alkotmány és állampolgársági törvény kimondja, hogy az országban "egyes" (a szó "egyetlenként" is fordítható és értelmezhető) állampolgárság létezik. A megfogalmazás értelmezését tekintve azonban erősen megoszlik az ukrán jogászok véleménye. Egy részük úgy véli, mind az alkotmány, mind az állampolgárságról szóló törvény tiltja a kettős vagy többes állampolgárságot, míg számos jogtudós úgy értelmezi ezt, hogy az országon belül a közigazgatási egységek nem vezethetnek be saját állampolgárságot. Az állampolgársági törvény egyértelművé teszi, hogy amennyiben egy ukrán állampolgár felveszi más ország vagy országok állampolgárságát, Ukrajna területén akkor is kizárólag ukrán állampolgárként ismerik el. Sajtóhírek szerint az ukrán honatyák 70–80 százaléka maga is kettős vagy többes állampolgár volt. Az elcsatolást megelőzően a Krímben feltehetően több mint százezer helyi lakosnak volt orosz állampolgársága is. Magyar állampolgárságot Ukrajnából eddig közel 90 ezren igényeltek az egyszerűsített honosítás keretében. A román állampolgársággal is rendelkező ukránok számát 50–100 ezerre, az ukrán-izraeli kettős állampolgárokét több ezerre becsülik.

2015-01-12

Betiltják a vasárnapi házhozszállítást is

Bár az ügyfelek online megrendelhetik a számukra szükséges termékeket, azok kiszállítása 22 és 6 óra között, valamint munkaszüneti és vasárnapi napokon nem történhet meg. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) ezt azzal indokolta, hogy a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló 2014. évi CII. törvény hatálya kiskereskedelmi tevékenységre terjed ki, függetlenül attól, hogy e tevékenységet állandó jelleggel vagy esetenként, állandó vagy időszakonként változó helyszínen folytatják.

2015-01-06

Az NVB szerint jól vizsgázott az új választási törvény

A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) elnöke szerint jól vizsgázott a 2013-ban elfogadott új választási eljárási törvény, alkalmas volt arra, hogy a jogszabály alapján tiszta választásokat bonyolítsanak le. Patyi András az MTI-nek adott évértékelő interjújában azt mondta, a 2014. évi parlamenti választás azért is a demokrácia ünnepének tekinthető, mert a többes ajánlás lehetőségével a jogalkotó dinamizálni tudta a választást, minden korábbinál több párt indulhatott a választáson, a pártok tizennyolc országos listát tudtak állítani.

2015-01-06

Biztosítékmentességet kapnak az uniós pályázók a jövő évtől

Január elsejétől biztosíték nyújtása nélkül juthat uniós támogatáshoz az a kedvezményezett, aki rendelkezik legalább egy lezárt, teljes üzleti évvel és nincs köztartozása - olvasható a Magyar Közlönyben. Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára az MTI megkeresésére szerdán elmondta: a biztosítékmentesség nemcsak az új időszak fejlesztési forrásaiban részesülő kedvezményezettjei részére alkalmazható, hanem a 2007-2013-as időszakban támogatottakra is kiterjed, akik már nyújtottak biztosítékot. Hozzáfűzte: a palyazat.gov.hu oldalon közzétett formanyomtatvány kitöltésével és a támogatási szerződésükben meghatározott kapcsolattartónak címezve, postai úton történő megküldésével igényelhetik az érintettek a mentességet.

2015-01-06

Fenekestül felfordul az életünk január 1-jétől

Jön a fizetős M0-s, egy rakat új adó, illetve pár adókedvezmény, változnak a cafeteria szabályai, indul a fuvarozókat ellenőrző elektronikus rendszer, változik a KRESZ-vizsga, és az autóbontók is kapnak egy plusz adminisztrációt. A közvéleményt és a szakmát is hidegzuhanyként érte a hír 2014 végén: a személyautók számára eddig díjmentes autópálya-szakaszok – az M0-s egyes részei, a fővárosba bevezető autópályák bevezető szakaszai és a vidéki elkerülők – fizetőssé válnak az év elejétől. A hatalmas felzúdulást kiváltó terv úgy szól: január 1-jétől úgynevezett megyematricákat vásárolhatnak az autósok, ezek éves díja ötezer forint, és így lehet igénybe venni a megye összes fizetős útszakaszát. A gyors bevezetés miatt egyetlen kedvezményt nyújtottak: azok, akik a február végéig megveszik az éves matricát, megússzák a pótdíjfizetést, ha januárban matrica nélkül használták az fizetős szakaszokat.

2015-01-06

Változások a társasági adózásban

Jelentősen változik a társaságok adózása jövőre, többek között szigorodnak az elhatárolt veszteség felhasználásának szabályai és társaságiadó-alap kedvezményt lehet igénybe venni a felsőoktatási intézmények támogatása esetén is. Szigorodnak az elhatárolt veszteség felhasználásának szabályai. A 2015-ben kezdődő és az azt követő adóévekben keletkező veszteségeket csak a keletkezés évét követő 5 adóévben lehet felhasználni, a 2014-ben kezdődő adóév utolsó napjáig keletkezetteket pedig legkésőbb a 2025. december 31-ét magában foglaló adóévben lehet az adózás előtti eredmény csökkentéseként érvényesíteni. Tovább szigorodnak az átalakulás, cégfelvásárlás kapcsán a jogutód által átvett elhatárolt veszteségek felhasználásának korlátai. Az átvett veszteséget az adózó olyan arányban használhatja fel évente, amilyen arányt az átvett/továbbfolytatott tevékenységből származó árbevétele az átalakulást/tulajdonosváltást megelőzően ebből a tevékenységből származó árbevételből képviselt.

2015-01-06

Devizahitelek - Január elsejétől a november hetedikei árfolyamon

Január elsejétől fix árfolyamon számítják majd ki a törlesztőrészleteket a bankok, jövő év február elsején életbe lép a fair banki törvény és az elszámolásnál, valamint a forintosításnál is ez a dátum számít fordulónapnak. A november elején hozott döntés értelmében a devizahitelek forintosítása a Kúria döntésének időpontja óta eltelt időszak átlagárfolyamán, vagy a 2014. november 7-én jegyzett napi MNB-árfolyamon történik, a két érték közül a devizahiteles számára kedvezőbb árfolyamot köteles a bank alkalmazni.

2015-01-06

Hatályba lép az új innovációs törvény

Január elsején lép hatályba az új innovációs törvény, az Országgyűlés november 25.-i ülésén fogadta el a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló új szabályozást. A törvény értelmében létrejön a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI Hivatal) az Országos Tudományos Alapprogramok Iroda (OTKA Iroda) és a Nemzeti Innovációs Hivatal (NIH) összeolvadásával. Az összeolvadást követően az NKFI Hivatal mint az OTKA Iroda és a NIH általános és egyetemes jogutódja látja el az összeolvadó költségvetési szervek közfeladatait.

2015-01-06

Huszonöt éves az Alkotmánybíróság

Huszonöt éve, 1990. január elsején kezdte meg működését a magyar Alkotmánybíróság mint az alkotmány védelmének legfőbb szerve. Az Alkotmánybíróság létrehozásáról 1989 januárjában határozott az Országgyűlés; a szervezetről, a hatáskörről azonban már a rendszerváltást előkészítő háromoldalú politikai egyeztető tárgyalásokon született döntés. A békés politikai rendszerváltást kidolgozó nemzeti kerekasztal résztvevői 1989. szeptember 18-án írták alá a többpárti, demokratikus jogállam kialakítását megalapozó megállapodást, amelynek egyik sarokköve az alkotmány módosítása volt.

2015-01-06

97 törvényt fogadott el megalakulása óta a parlament

Csaknem száz törvényt fogadott el 2014. májusi megalakulása óta az Országgyűlés. A május 6. óta tartott több mint 40 ülésnapon megszavazott 97 új törvény, törvénymódosítás, nemzetközi egyezmény csaknem háromnegyedét, 70-et, a kormány kezdeményezte, 24-et a Fidesz és a KDNP képviselői, hármat pedig országgyűlési bizottságok - derül ki a parlamenti honlap adataiból.

2015-01-06

Hatályba lép az adósságfék-szabály

Csütörtöktől hatályos a Magyar Nemzeti Bank (MNB) új adósságfék-szabályozása, amelynek célja, hogy megakadályozza a háztartások túlzott eladósodását és a devizahitelezés újbóli felfutását. A jegybank rendelete két új fogalmat vezet be: a jövedelemarányos törlesztőrészlet-mutatót (JTM) és a hitelfedezeti mutatót (HFM). A szabályozás lényege, hogy 2015. január 1. után minden, 200 ezer forintot meghaladó forinthitel felvételekor vizsgálni kell, hogy a törlesztőrészlet nem haladja meg a leendő adós igazolt, legális nettó jövedelmének az 50 százalékát, a magas (havi 400 ezer forintot meghaladó) jövedelmű ügyfelek esetében a 60 százalékot. A devizahiteleknél sokkal szigorúbb a szabály: a JTM felső korlátja euróban felvett hitel esetén 25 (a magas jövedelműeknél 30) százalék, egyéb devizában felvett hitel esetén 10, illetve 15 százalék.

2015-01-06

A jövő évi minimálbér: 105 ezer forint

A jövő évben a minimálbér havi bruttó összege 105 ezer forint lesz, míg a garantált bérminimum 122 ezer forintra nő. Ugyanakkor a vállalkozási szféra számára ajánlott béremelés mértéke 3-4 százalék - erről állapodott meg Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a munkaadók és a munkavállalók képviselőivel. Februártól tárgyalások kezdődnek a munka törvénykönyve felülvizsgálatáról, a sztrájktörvényről. A korkedvezményes nyugdíj lehetősége jelenlegi formájában januártól megszűnik. A hétfőn megkötött bérmegállapodás értelmében 2015. január elsejétől a minimálbér havi bruttó összege 105 ezer forint, a garantált bérminimum havi bruttó összege pedig 122 ezer forint összegű lesz. Ezen kívül a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórum vállalatok számára 3-4 százalékos béremelésről szóló ajánlást is megfogalmaztak a munka világának képviselői.

Tételek: 10201 - 10214 / 10214 (511 oldal)
  • Szakcikk Plusz
Copyright © 2014 HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó | Minden jog fenntartva.