Hírfolyam


2015-04-14

Benyújtották a Quaestor-kárrendezésről szóló törvényjavaslatot

Rogán Antal benyújtotta törvényjavaslatát a Quaestor-károsultak kárrendezéséről. A törvényjavaslat hatálya azokra az ügyletekre terjed ki, amelyeknél az ügyfél jognyilatkozata a Quaestor Financial Hrurira által kibocsátott, vagy ilyenként megjelölt, a Quaestor Értékpapírkereskedelmi és Befektetési Zrt. által értékesített kötvények vásárlására irányult, és az ügyfél ezzel kapcsolatban az ellenérték fizetési kötelezettségének eleget tett, függetlenül attól, hogy az ügylet érvényesen létrejött-e, illetve teljesítették-e.

2015-04-14

Zálogjog és kamat - az új Ptk.-hoz kapcsolódó módosított átmeneti rendelkezések

A 2015. évi II. törvényről már néhány hete volt szó, akkor a gazdasági társaságok átállásával kapcsolatban az új Ptk. szerinti működésre (http://ptk2013.hu/?p=4810). Február 28-ával ugyanez a törvény módosította a zálogjogra és a kamatra vonatkozó átmeneti rendelkezéseket is a Ptké.-ben. A pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseivel összefüggő, valamint egyéb magánjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi II. törvény egyebek mellett módosította a Ptké.-t is. Az új szabályok a zálogjogot és a kamatszámítást érintik.

2015-04-14

Így akarták eltüntetni a csalás nyomait a Buda-Cash-ügy gyanúsítottjai

Offshore cégekbe akarták menekíteni a vagyonukat a Buda Cash-ügyben letartóztatott emberek, azért, hogy szabadlábra kerülésük esetén se legyenek anyagi gondjaik - tudta meg a Híradó, amelynek információi szerint szerint az is kiderült, hogy 80 konténernyi adatot - papírt és egyéb adathordozókat- akartak megsemmisíteni az ügy kirobbanása előtt. Valószínűleg azért, hogy a feltételezett évtizedes csalás nyomait eltüntessék. Bilincsben vitték a Buda-Cash brókerház vezérigazgatóját és két vezérigazgató-helyettesét a bíróságon március 8-án. Akkor egy hónapra kerültek azért előzetesbe, mert fedezet nélküli értékpapírokat adtak el befektetőknek. A Nemzeti Nyomozó Iroda gyanúja szerint a brókerek négy bankot és rajtuk keresztül kisbefektetők ezreit károsítottak meg, összesen 62 milliárd forinttal - a bíróság most újabb három hónappal meghosszabbította az előzetesüket.

2015-04-14

Tízéves futamidejű hitelt vehetne fel a kártalanítási alap

Több módosítást is javasol a Quaestor-károsultak kárrendezését célzó törvényjavaslatban a parlament törvényalkotási bizottsága. Így például azt, hogy a létrejövő kártalanítási alap ne csak a jegybanktól, hanem más hitelintézettől is vehessen fel kölcsönt. Rögzítenék továbbá, hogy a kapcsolt vállalkozások által eladott kötvényekre is vonatkozik a kártalanítás. A törvényalkotási bizottság hétfői ülésén szavazott meg több módosítási javaslatot is a pénteken benyújtott fideszes kártalanítási előterjesztéshez, amelyről házszabálytól eltéréssel várhatóan már kedden dönt a Ház.

2015-04-14

Birtokvédelem 2015 - szakmai szeminárium

BIRTOKVÉDELEM 2015 - Szakmai szeminárium öt tételben. Kérdések és válaszok a birtokvédelem és a 17/2015. (II. 16.) Korm. rendelet alkalmazása során felmerülő gyakorlati problémák megoldásához

2015-04-09

Polgári jogi igény bejelentését javasolja a Buda-Cash felszámolója

A Buda-Cash Brókerház Zrt. felszámolója azt javasolja a károsult ügyfeleknek, hogy követelésüket polgári jogi igényként is jelentsék be a folyamatban lévő büntető eljárásban. A Buda-Cash honlapján közzétett tájékoztatás szerint a bűncselekmények súlyosságára tekintettel előreláthatólag vagyonelkobzásról is dönteni fog a bíróság, ezáltal a Buda-Cash felszámolási eljárásban felosztható vagyona várhatóan csökkenni fog. A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) csalás és más bűncselekmények gyanúja miatt folytat büntető eljárást. Ennek keretében az NNI zár alá vételt rendelt el a Buda-Cash Zrt. „f.a.” valamennyi értékpapír és pénzforgalmi számlájára, továbbá lefoglalta a társaság egyéb vagyontárgyait.

2015-04-09

Devizahitelesek: jogerős az FHB ítélete

Másodfokon is veszített az FHB Bank az állammal szemben. A Fővárosi Ítélőtábla kedden jogerősen elutasította az FHB Kereskedelmi Bank keresetét, amelyben a hitelintézet az általános szerződési feltételei tisztességességének megállapítását kérte.

2015-04-09

Egy elutasítás, egy halasztás: így végződtek ma a forinthiteles perek

A Fővárosi Ítélőtábla másodfokon, jogerősen elutasította a CIB Lízing Zrt. keresetét, az AXA Banknál elhalasztották a pert. A CIB Lízing a forint alapú hitel- és lízing szerződései tisztességességének megállapítására indított az alperes magyar állam ellen. A másodfokú bíróság osztotta az első fokon eljárt Fővárosi Törvényszék határozatában és annak indoklásában foglaltakat, így a fellebbviteli tanács sem fordult az Alkotmánybírósághoz.

2015-04-09

A visszaélések elleni fellépés érdekében módosíthatják a banki elszámolási törvényt

A banki elszámolás során tapasztalt visszaélések elleni fellépéshez szükséges törvények módosításáról dönthet az Országgyűlés, az erről szóló törvényjavaslatot kedden nyújtotta be Gulyás Gergely (Fidesz). Az általános indoklás szerint az előterjesztés célja egyrészt, hogy az elmúlt időszak gyakorlati tapasztalatai alapján külön nevesítse azon magatartási formákat, amelyek nem felelnek meg az elszámolási törvény rendelkezéseinek és a fogyasztókat nagy számban érinthetik, így megalapozzák a felügyelet, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ellenőrzési eljárását. A törvényjavaslat célja emellett, hogy az elszámolás vitatására megfelelő részletszabályok álljanak rendelkezésre.

2015-04-09

Faludi Gábor: A non-cumul szabály és a szellemi tulajdoni jogsértés

A videó a 2015. március 31-én megrendezésre került Védjegyjogi szeminárium egy részletéről készült. Faludi Gábor az új Ptk. 6:145. §-a (az ún. non-cumul szabály) és a szellemi tulajdonjog kapcsolatáról beszélt e blokkban. Az új Ptk. 6:145. §-a értelmében a jogosult kártérítési igényét a kötelezettel szemben akkor is a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség szabályai szerint érvényesítheti, ha a kár a kötelezett szerződésen kívül okozott károkért való felelősségét is megalapozza [Párhuzamos kártérítési igények kizárása]. Mit jelent ez a szabály a Szjt., a Szt. és a Vt. szempontjából?

2015-04-07

Tarsoly Csaba szabadlábra helyezését indítványozták

Tarsoly Csaba szabadlábra helyezését indítványozták – nyilatkozta a Quaestor vezetőjének ügyvédje az ATV-nek. Papp Gábor szerint a bíróság a napokban dönthet a beadványról. Az ügyvéd úgy véli: védence előzetes letartóztatását törvénytelenül rendelték el, és az indokaival sem értenek egyet. Tarsoly Csaba tegnap ismét vallomást tett, de ennek részleteiről ügyvédje nem beszélt. Közben a cégközlönyben megjelent a Quaestor kötvénykibocsátó cégének csődbejelentése, így a társaságot a bíróság további döntéséig fizetési haladék illeti meg. A csődeljárás iránti kérelmet a cég március 19-én, tehát tíz nappal az első öncsőd-bejelentésről szóló hír után nyújtotta be.

2015-04-07

Nyomozást rendelt el az ügyészség a végrehajtói kamara ügyében

Az Igazságügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára által tett feljelentés alapján a Budapesti Nyomozó Ügyészség hűtlen kezelés bűntettének gyanúja miatt rendelte el a nyomozást ismeretlen tettes ellen. A nyomozás határideje június 3., az időtartam meghosszabbítható. A minisztérium felügyeleti jogkörében eljárva rendelte el a MBVK teljes körű átvilágítását és működésének auditálását. A jogi és pénzügyi auditorok jelentésének elemzése során a tárca több - meg nem nevezett - ponton és több kérdésben is olyan körülményeket észlelt, amely kapcsán felmerült a bűncselekmény elkövetésének gyanúja.

2015-04-07

Devizahiteles anomáliák, tarthatatlan határidők a forintosításban

Nem lehet együttesen betartani a devizahiteles forintosítási szabályokat. A banknak a saját rendszerükben a február elsejei fordulónappal átforduló szerződéseket március 31. után nem lehet már devizában nyilvántartani, holott a kiértesítési határidő április vége, s ennél is komolyabb problémát vet fel, hogy a tényleges devizahitelek esetében az átváltásra az ügyfél felé csak ősszel kerül sor – mondták el a Taylor Wessing ügyvédi iroda munkatársai. A törvény egy másik pontja értelmében ugyanakkor átváltani csak akkor lehetne, ha a fogyasztó megkapta (átvette) a kiértesítést és attól a határidőtől kezdve eltelt 30 nap. Így viszont olyan hiteleket kell a törvény egyik pontja szerint átváltani, amelyeket a törvény egy másik pontja szerint nem lehetne.

2015-04-07

Az ügyészségen a végrehajtók ügye

Napokon belül elrendelhetik a nyomozást a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamaránál történtek miatt. A Fővárosi Főügyészség tájékoztatása szerint már vizsgálják az Igazságügyi Minisztérium feljelentését, amelyet a köztestület átvilágítása után tett a tárca ismeretlen tettes ellen, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének alapos gyanúja miatt. A minisztérium azt követően fordult a hatóságokhoz, hogy a kamarát érintő teljes átvilágítást a jogi és pénzügyi ellenőrök elvégezték, s ennek eredményeit átadták a tárcának. Az összefoglaló jelentések kiértékelése és elemzése során több ponton és több kérdésben is olyan körülményeket észleltek, amelyek kapcsán felvetődött a bűncselekmény gyanúja.

2015-04-07

A kamara nem ért egyet a könyvvizsgálók vagyonának zárolásával

A Magyar Könyvvizsgáló Kamara nem ért egyet a büntető eljárási törvény keddi módosításával, amely a pénzügyi intézmények könyvvizsgálóinál is lehetővé teszi a vagyon zárolását - mondta Lukács János kamarai elnök. Az MKK elnöksége a jövő heti ülésén dönthet arról, hogy a köztársasági elnökhöz fordul, kérve tőle az alkotmánybírósági kontrollt. Az elnök azzal érvelt álláspontjuk mellett, hogy szerintük a döntési joggal fel nem ruházott személy vagyonának a zárolása alkotmányellenes. A könyvvizsgálók felelősségének három szintjét határozta meg az elnök. Első az, amikor a könyvvizsgáló részese volt a csalásnak, ez bűncselekmény. A második esetben a könyvvizsgáló gondatlanul járt el. Ha kicsi a cég, akkor a kamara fegyelmi bizottsága jár el, a közérdeklődésre számot tartó esetekben viszont - ilyenek a mostani bróker ügyek is - a Nemzetgazdasági Minisztérium alá tartozó közfelügyelet vizsgálódik az ügyben.

2015-04-03

Quaestor-ügy: jogosulatlan betétgyűjtés is lehet a fiktív kötvény

A Quaestor-vagyonból talán kaphatnak valamit a fiktív és valódi kötvényesek, ha sorra kerülnek a hitelezők között. Hogy a Bevától jár-e valami a fiktív kötvényeseknek, az attól is függ, minek minősül a konstrukció. Nemzetközi fórumokon is érdemes lehet megfuttatni az ügyet. A legális kötvények – ha megvannak – futják az értékpapírok kockázatát. Ha a Quaestor-birodalmat felszámolják, beállhatnak a hitelezők közé a sorba, és ha jut nekik a vagyonból, kaphatnak kártalanítást. Bonyolult problémával néznek szembe viszont az értékpapírjogászok is a fiktív kötvények kapcsán – mondja Farkas Yvette értékpapírjoggal foglalkozó ügyvéd. Az egyik álláspont az, hogy az ügyfelek értékpapírt vásároltak, amelyeket nem állítottak elő, így azok nem is léteznek. Ezért az ügyfeleket a kötvények után befizetett összeg illeti meg, amelyre kiterjed a Befektető-védelmi Alap (Beva) kártalanítása. Hasonló álláspontot képvisel a Magyar Nemzeti Bank (MNB) is, amely már az első naptól a „fiktív kötvény” kifejezést használja a konstrukcióra.

2015-04-03

Az ellopott milliók nyomában lohol az ügyészség a Hungária Értékpapír ügyében

Bár már több értékes vagyontárgyat lefoglaltak, a Pest Megyei Főügyészség további alapos vagyonkutatásra adott utasítást. A Hungária Értékpapír ügyében keletkezett kár 300 millió forint lehet. Az elfogott cégvezetők és alkalmazottak előzetesének meghosszabbítására is javaslatot tettek. Bár a Hungária Értékpapír Zrt. ügyében eddig is fokozott ügyészségi felügyelet mellett nyomoztak, március 24-én külön munkacsoport is alakult, hogy a felügyelet még hatékonyabb legyen. Ez azt jelenti, hogy az ügyész havonta, de akár gyakrabban is megkérdezheti: éppen hol tart a nyomozás, és utasítást is adhat a nyomozóknak. A szóvivő a munkacsoport felállításának szükségességét indokolva az ügy bonyolultságát, valamint a szoros nyomozási határidőt emelte ki; a nyomozást az első gyanúsítástól számítva két éven belül be kell fejezni.

2015-04-02

Kibújna a törvény alól a Lombard?

Úgy tűnik, megkerülné a devizahiteles törvényeket és nem fizetné vissza a tisztességtelenül elvont összegeket jó néhány adósának a főként autóhitelezéssel foglalkozó Lombard Lízing Zrt. Legalábbis ez derül ki abból a tájékoztatásból, amelyet a szegedi székhelyű pénzintézet számos ügyfelének küldött. Noha a Lombardnak a többi pénzintézethez hasonlóan április 30-ig kellene elszámolnia adósaival a jogszabály alapján, egyes ügyfeleinél megtagadja ezt. Lapunkat csaknem egy tucat adós kereste meg azzal, hogy autóhitelük után nem akar elszámolni velük a Lombard, mert a pénzintézet szerint az adósok egy csoportja nem tartozik az elszámolási törvény hatálya alá, mivel nem minősülnek fogyasztónak. A törvény viszont csak a fogyasztókra vonatkozik, vagyis akik magán-, és nem gazdasági célból vettek fel hitelt. Márpedig a pénzintézet érvelése szerint azok az adósok, akik például kishaszongépjármű, így kisbusz vagy platós terepjáró megvásárlásához igényeltek hitelt, csakis gazdasági tevékenységet végezhetnek. Tehát az adósok hiába magánszemélyként kötöttek szerződést, a Lombard ezzel mit sem törődik.

2015-04-02

Hiába fellebbezett, másodfokon is veszített a CIB Ingatlanlízing

Helybenhagyta a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú ítéletet, így most már jogerősen is tisztességtelenek a pénzintézet forinthiteles szerződései. A másodfokú bíróság szerint a törvényszék megfelelően értelmezte és alkalmazta az anyagi- és eljárásjogi szabályokat, a tényállást felderítette és helyesen állapította meg, hogy a CIB Ingatlanlízing perbe hozott kikötései a törvény alá tartoznak.

2015-04-02

Brókerbotrány: átment a parlamenten a vagyonzárolási javaslat

Törvényt módosított kedden a parlament, hogy a brókerbotrányban érintett vállalatok cégcsoportjai, valamint mások mellett vezetői, felügyelőbizottsági tagjai és egyes könyvvizsgálói vagyonukkal is felelősséget vállaljanak az okozott károkért. A törvény alapján ügyészi kezdeményezésre a bírósági elrendelheti azon pénzügyi tevékenységet végző szervezetek vagyonának zárolását, amelyeknél valószínűsíthető, hogy tevékenységi körükben 50 millió forintot meghaladó értékre elkövetett vagy 50 millió forintot meghaladó kárt, vagyoni hátrányt okozó bűncselekményt – vagyon elleni, vagy csődbűncselekményt, vagy tartozásfedezet-elvonást – követtek el. Emellett bármely olyan szervezet vagyona is zárolható, amelyet a bűncselekmény elkövetéséhez felhasználtak, vagy amely előnyt szerzett a bűncselekmény elkövetéséből.

Tételek: 10021 - 10040 / 10214 (511 oldal)
  • Szakcikk Plusz
Copyright © 2014 HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó | Minden jog fenntartva.