Hírfolyam

Nem engedték el a temetésre, felmondott. Jogosan?

A munkáltató az őt az Mt. 166. § (1) bekezdés alapján terhelő teljes kárfelelősség alapján helytállni tartozik azért, ha a munkavállaló a kitűzött időpontban nem tud részt venni az édesanyja temetésén – mondta ki a Kúria.

Kútfúrás: megint változtatnának a törvényen

A kútfúrásos törvényről a módosítását követően az őszi ülésszakban szavazhatnak a Parlamentben.

Megújuló választottbíráskodás - Beszélgetés Burai-Kovács Jánossal, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett Állandó Választottbíróság elnökével

"A választottbíróságnak nem az a feladata, hogy a hagyományos értelemben jogot szolgáltasson. Egyezségre törekszünk, és ez nem feltétlenül jogi alapon születik" - mondja Burai-Kovács János, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Állandó Választottbíróság elnöke. A január 1-jével hatályba lépett új választottbírósági törvény kapcsán beszélgettünk az elmúlt időszak változásairól.

A legfőbb ügyész panasza szerint önkényeskedhetnek a BM alá tartozó titkosszolgálatok

Meglepő témát tárgyal az Alkotmánybíróság jövő kedden: Polt Péter legfőbb ügyész kéri a nemzetbiztonsági törvény néhány pontjának megsemmisítését, mert azok szerinte sértik az Alaptörvényt. A jogszabályt 2014 végén módosították, részletesen szabályozva különböző bizalmi állást betöltő tisztségviselők, köztük az ügyészek nemzetbiztonsági ellenőrzését. Polt Péter beadványa szerint a Pintér Sándor belügyminiszter által jegyzett szöveg sérti a jogállamiság és a jogbiztonság elvét, mert a BM alá tartozó nemzetbiztonsági szolgálatok úgy minősíthetnek bárkit nemzetbiztonsági szempontból kockázatosnak, hogy nem kötelesek elárulni, mire alapozzák ezt.

2020-ra állhat fel a közigazgatási bíróság

Az igazságügyi tárca még az év vége előtt benyújtja a közigazgatási bíróság felállításáról szóló törvényjavaslatot - jelentette be Trócsányi László igazságügyi miniszter egy nemzetközi konferencián csütörtökön, Budapesten. Az új közigazgatási bírósági rendszer a tervek szerint 2020. január 1-jével állhat fel. A miniszter szerint a közigazgatási bíráskodással kapcsolatos jogalkotás számos dilemmát vet fel, például el kell dönteni, legyen-e és ha igen, milyen szerepe az igazságügyi miniszternek a közigazgatási bíróságok külső igazgatásában, a bírói függetlenség teljes biztosításának és hatalmi ágak megosztásának megőrzése mellett. A mindenkori igazságügyi miniszter alkotmányos felelőssége, hogy a felállítandó közigazgatási bíróságok és Közigazgatási Felsőbíróság működése hatékonyan legyen megszervezve. Mindezt a bírói függetlenség sérelme nélkül kell azonban megtennie.

A Kúria is megerősítette: lehet perelni az árfolyamkockázat miatt

Az Európai Bíróság valójában egy olyan gyakorlatra hívta fel a figyelmet, amely Magyarországon kívül régóta bevettnek számít. Perelhetők a bankok a devizahitelek árfolyamkockázatának viselésére vonatkozó szerződési feltételek tisztességtelensége miatt – állapította meg a Kúria azt követően, hogy az Európai Bíróság egy magyar ügyben kimondta: az átlagos – általánosan tájékozott, észszerűen figyelmes és körültekintő – fogyasztó számára lehetőséget kell biztosítani nem csupán annak felismerésére, hogy a nemzeti fizetőeszköz a kölcsön nyilvántartásba vétele szerinti devizához képest leértékelődhet, hanem egy ilyen feltételnek a pénzügyi kötelezettségeire gyakorolt – esetlegesen jelentős – gazdasági következményeinek értékelésére is. A Kúria közleményében azt is hozzáteszi: a tisztességtelenség érdemben vizsgálható, tekintet nélkül a „forintosítási és más devizahiteles törvényekben foglalt rendelkezésekre”.

Fontos ítélet az Európai Bíróságon: perelhetnek a devizahitelesek

Az árfolyamkockázat esetében nem elég, hogy általánosságban írt erről a bank a szerződésben - mondta ki a luxemburgi testület egy magyar ügyben. Az árfolyamkockázatot a kölcsönfelvevőre telepítő, nem jogszabályi rendelkezéseket tükröző, nem világosan megfogalmazott szerződési feltételek tisztességtelen jellege bírósági felülvizsgálat tárgyát képezheti.

Mi is lekérhetjük az európai cégek adatait

Az Európai Unió nemcsak a GDPR, vagyis az adatvédelem bizonytalanságait és már-már horrorisztikus büntetési tételét hozta magával, de az üzleti életben hasznos kezdeményezések is napvilágot láttak. Igaz, ez nem olyan felkapott téma, hogy a csapból is ez folyjon, de a GDPR mellett más rövidítéseket is érdemes megismernünk. Ez a BRIS és az EUID. Mik ezek, és mire jók?

Megtagadható-e az európai elfogatóparancs a Brexit-re hivatkozással? - Az Európai Bíróság ítéletet hozott

Az, hogy az Egyesült Királyság bejelentette az EU-ból való kilépésre irányuló szándékát, nem jár azzal a következménnyel, hogy az ezen tagállam által kibocsátott európai elfogatóparancs végrehajtását meg kell tagadni vagy el kell halasztani. Amennyiben nem állnak fenn komoly és bizonyítékokkal alátámasztott okok annak feltételezésére, hogy az ezen elfogatóparancs által érintett személy tekintetében felmerül annak a veszélye, hogy a kibocsátási tagállamnak az Unióból való kilépését követően megfosztják a Chartában és a kerethatározatban elismert jogaitól, az említett elfogatóparancsot végre kell hajtani, amíg e tagállam az Unió tagja - áll az Európai Unió Bíróságának ítéletében.

Jogerősen vesztett a főváros az oszlopháborúban

A Fővárosi Ítélőtábla szerdán helybenhagyta a Fővárosi Törvényszék 2018. áprilisi ítéletét és jogerősen kimondta, hogy hiába tett a fővárosi önkormányzat felmondó nyilatkozatot, nem szűnt meg a szerződés a főváros és a korábban Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó Mahir Cityposter Kft. között - tájékoztatta a Magyar György és Társai Ügyvédi Iroda a 24.hu-t. A két fél 2006. szeptember 28-án kötöttek szerződést utcabútorok telepítésére, üzemeltetésére és reklámcélú hasznosítására, amit a fővárosi önkormányzat 2015 októberében felmondott.

Egy vadidegen cég azt írta, már nem a bankomnak, hanem neki tartozom, fizessek

Nem kell az adós beleegyezését kérni, hogy a hitelező eladhassa a vele szembeni követelést – „ezer éve” ez a magyar gyakorlat. Nem az Európai Bíróság idevágó friss döntésén, sokkal inkább az adós jogérvényesítési képességein múlik, mennyire kerül hátrányos helyzetbe. „Honnan tudjam, hogy jogosan követel-e tőlem, valóban megvette-e a banktól a tartozásomat?” – háborgott egy, a hitelét nem fizető ügyfél, amikor felszólítást kapott az egyik faktorcégtől, hogy fizesse meg a tartozását. Sok százezer, zömmel lakáshiteles került hasonló helyzetbe az elmúlt években, s még most is több tízezres azoknak a tábora, akiket ez a veszély fenyeget.

Washington megfenyegette a hágai Nemzetközi Büntetőbíróságot

Donald Trump nemzetbiztonsági tanácsadója illegitimnek nevezte a hágai Nemzetközi Büntetőbíróságot és szankciókkal fenyegette meg annak bíráit. A washingtoni reakció azt a kérdést is felveti, mennyire hatékonyak a nemzetközi szervezetek. Washington mindent megtesz annak érdekében, hogy megvédje az amerikai állampolgárokat, mondta múlt hét elején John Bolton, Donald Trump amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója, amikor szankciókkal fenyegette meg a háborús bűncselekményeket kivizsgáló Nemzetközi Büntetőbíróságot (ICC) és annak bíráit.

Feltételes adóbírság: előny vagy hátrány?

Idén megváltozott az adóbírság intézményének szabályozása, újdonságként vezették be a kedvezményt biztosító feltételes adóbírságot. De vajon ez ténylegesen előnyös az adózók számára? A feltételes adóbírság kedvezményét az év elején hatályba lépett új Adózás rendjéről szóló törvény tartalmazta. Az új jogintézmény lényege röviden: amennyiben az adózó lemond az adóellenőrzésről hozott első fokú határozat elleni fellebbezési jogáról (legkésőbb a fellebbezési határidő lejárta előtt), és esedékességig megfizeti az I. fokú határozatban előírt teljes adókülönbözetet, úgy mentesül a kiszabott adóbírság 50%-ának a megfizetése alól.

Az új technológiák miatt szükség lehet a munkajog felülvizsgálatára - Munkahelyi adatkezelések - Az első tapasztalatok a GDPR-ról

A technológiai innovációk a közeljövőben nem a munkahelyek elvesztését, hanem a cégek által alkalmazott munkavégzési struktúrák, munkakörök és munkaköri feladatok átalakulását fogják eredményezni – hangzott el többek között a Deloitte Legal Erdős és Társai Ügyvédi iroda üzleti reggelijén. Az eseményen Péterfalvi Attila, a NAIH elnöke is megosztotta gondolatait a GDPR-al kapcsolatos első tapasztalatokról.

Nagy különbség van a két tb-fogalom között

Többször hallottam már a következőket: „amíg tanul a diák, addig biztosítottnak minősül”, „ha megszűnik a biztosításod, akkor még 45 napig biztosított vagy”. Sajnos ezek a kijelentések nem fedik a valóságot, és ez annak köszönhető, hogy sokan összekeverik az egészségügyi szolgáltatásra jogosultságot a biztosítási jogviszonnyal.

Az egyéni vállalkozó halála – Munkajogi megközelítésben

Számos egyéni vállalkozó folytat gazdasági tevékenységet úgy Magyarországon, hogy munkavállalókat foglalkoztat. Ezzel önmagában nincs probléma, de vajon mi történik a munkavállalókkal, ha az egyéni vállalkozó sajnálatos módon elhalálozik?

Munkaügyi per: kellemetlen meglepetések az új Pp.-ben

Az új perrendtartás szerinti munkaügyi perekben a sikeres védekezés, illetve igényérvényesítés egyik előfeltétele a HR és az ügyvéd gyors, hatékony és felkészült együttműködése. Elsőre meglepőnek tűnhet, de HR feladatokat látunk az új, idén januárban hatályba lépett 2016. évi CXXX. törvény, azaz a polgári perrendtartás kapcsán. Arról valószínűleg már sokan hallottak, hogy az ügyvédek életét „pokollá” teszik az új szabályok, a szélsőségesen formalista visszautasítások a bíróságok részéről (pl. az ügyvéd e-mail címét és telefonszámát nem a megfelelő sorrendben tüntették fel a keresetlevélben stb.), de arról talán jogászberkeken kívül kevesebben hallottak, hogy mennyire megváltoztak a bizonyítás szabályai az új eljárásjogi törvényben a munkaügyi pereket (is) illetően.

Milyenek lesznek a jövő jogászai?

Arról már az Arsboni hasábjain is többször írtunk, hogy a technológiai forradalom a jogra is hatással lesz. Az a koncepció sem új, hogy a jogászi munka egyes részei is könnyen automatizálhatók lesznek, ami új kihívások elé állítja majd a szakmát. De pontosan hogyan is történik mindez, és mit tartogat az egészen közeli jövő? Prof. Richard Susskind „Tomorrow’s Lawyers” c. könyvében ezekre a kérdésekre is keresi a választ.

Nemzeti alkotmány az európai integrációért - Beszélgetés Trócsányi László igazságügyi miniszterrel

A nemzeti alkotmány teszi lehetővé, hogy részt vegyünk az európai integrációban - hangsúlyozta az igazságügyi miniszter a precedens.mandiner.hu portálon pénteken megjelent interjúban.

Túl a négymillió elektronikus iraton

Növekszik a bíróságokra beérkező elektronikus iratok száma. 2013. január 1-jétől, az elektronikus kapcsolattartás bevezetésétől kezdődően 2018. augusztus végéig 1,9 millió érdemi elektronikus beadvány érkezett a bíróságokhoz és több mint 2,1 millió kimenő elektronikus küldeményt rögzített a rendszer – tájékoztatott az Országos Bírósági Hivatal.

Tételek: 9821 - 9840 / 14607 (731 oldal)