Hírfolyam


2015-06-22

Trócsányi és az Együtt ellentétesen vélekedik a bizottság megállapításairól

Az Európa Tanács (ET) alkotmányjogi tanácsadó testülete, a Velencei Bizottság elismerte a magyar médiaszabályozás fejlődését, Trócsányi László igazságügyi miniszter pedig a testület plenáris ülésén kifejezte saját és a magyar kormány készségét az ellenzékkel való párbeszédre - közölte az Igazságügyi Minisztérium (IM). Trócsányi László korábban levélben juttatta el a jelentéstervezetre vonatkozó módosító javaslatait a Velencei Bizottság főtitkárának. Bekerült a szövegbe az a tény is, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága egy esetben sem vizsgálta a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló, valamint a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvényeket. Trócsányi László felszólalását a Német Külkapcsolati Tanács (DGAP) "Magyarország a médiában 2010-2014" című jelentésében foglalt megállapításokkal zárta. A plenáris ülésen a magyar kormány által kezdeményezett módosító javaslatok négyötödét vita nélkül fogadta el a Velencei Bizottság - tette hozzá az IM közleményében.

2015-06-19

Kinél maradjon a gyerek? - Megszűnt a gyermekelhelyezés intézménye

Az új családjogi törvény megszüntette a gyermekelhelyezési szabályt, van viszont közös szülői felügyeleti jog – derült ki a Napközben összeállításából, amely a legfontosabb változásokat igyekezett csokorba gyűjteni. Dr. Kövesné Kósa Zsuzsanna, a Fővárosi Törvényszék családjogi tanácsosa a változást szükségességét a műsorban azzal magyarázta, hogy a régi magyar családjogi törvényben meghatározott gyermek-elhelyezés intézménye nagyon nehezen volt összehangolható a szülői felügyeleti jog fogalmával dolgozó uniós jogszabályokkal. Ezért változtatni kellett a magyar jogi nyelven is, de ez nemcsak formális, hanem tartalmában is igen jelentős változás: a szülők az eddigieknél sokkal differenciáltabban tudnak a felügyeleti jogokról, feladatokról, kötelességekről megállapodni.

2015-06-19

Megalázó és abszurd okirathamisítási ügy

Közokirat-hamisítás miatt jogerősen elítéltek egy férfit, mert úgy szállt ki az autójából, hogy egy percre a szélvédő mögött hagyta a gyermeke nevére szóló mozgássérült kártyát, a gyermek viszont nem volt az autóban. A férfi végig tagadta, hogy parkolni akart volna, a nyomozás után azonban vádat emeltek ellene. A rendőrségi bánásmód, a meztelenre vetkőztetés, illetve a testüregvizsgálat miatti panaszát viszont elutasították, ugyanis minden a törvényeknek megfelelően történt. Az ATV Tetthely című műsorában bemutatott eset jogi háttere is eléggé abszurd.

2015-06-19

Rendelkezésre bocsátás szolgáltatásnyújtás keretében vagy kiküldetés? - Az Európai Bíróság pontosította a munkajogi elhatárolás kritériumait

A Bíróság pontosítja a munkavállalók szolgáltatásnyújtás keretében történő rendelkezésre bocsátása és kiküldetése elhatárolásának kritériumait - áll az Európai Unió Bíróságának ítéletében. Ítéletében a Bíróság mindenekelőtt megállapítja, hogy Ausztria az átmeneti időszak alatt valamennyi gazdasági ágazatban jogosult volt korlátozni a magyar munkavállalók területén történő rendelkezésre bocsátását. A Bíróság ezután emlékeztet arra, hogy a Pesti Központi Kerületi Bíróság feladata annak értékelése, hogy a jelen esetben munkavállalók rendelkezésre bocsátásáról vagy kiküldetésről van-e szó. Ezen értékelés során minden olyan tényt figyelembe kell venni, amely arra utal, hogy a munkavállaló fogadó tagállamba való kihelyezése képezi, illetve nem képezi azon szolgáltatásnyújtás tulajdonképpeni tárgyát, amelyre a kérdéses szerződéses jogviszony vonatkozik.

2015-06-19

Uniós jogot sért a magyar földtörvény? - Bizottság: A szabályozás korlátozza a nemzetközi befektetők jogait

Az Európai Bizottság ma arra kérte Magyarországot, hogy tegye meg a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy megfeleljen az uniós jogszabályoknak a mezőgazdasági földterületek használatára vonatkozó egyes szerződéses jogokat illetően (haszonélvezeti jogok). A Bizottság álláspontja szerint a magyar törvényi szabályozás korlátozza a nemzetközi befektetők jogait, ami ellentmondhat a tőke szabad mozgása, valamint a letelepedés szabadsága uniós alapelveinek. A testület meglátása szerint az Európai Unió Alapjogi Chartájában rögzített, tulajdonhoz való jog is sérül.

2015-06-19

Elhunyt Zlinszky János professzor - A volt alkotmánybíró a római jog kiváló szakértője volt

Elhunyt Zlinszky János professzor, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi karának első dékánja csütörtökön - közölte Igazságügyi Minisztérium (IM), valamint az egyetem a honlapján. Zlinszky János 87 éves volt.

2015-06-18

Kishantos ügyében a Földművelésügyi Minisztérium a Kúriához fordul

Szerdán az első fokú ítélettel szögesen ellentétes másodfokú ítélet született, vagyis a kilenc új bérlő közül egy birtoktest vonatkozásában teljesen ellentétes tartalmú ítélet született első és másodfokon. A minisztérium szerint ez indokolja, hogy a végső döntést a Kúriától kérjék. Szerdán a másodfokon eljáró Fővárosi Törvényszék az elsőfokú ítéletet megváltoztatva, jogerősen érvénytelenné nyilvánította a magyar állam és a Mezővidék Bt. közötti földhaszonbérleti szerződést, helyt adva a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Nonprofit Közhasznú Kft. keresetének. A kft. további három kereseténél új eljárás lefolytatására kötelezte az elsőfokú bíróságot a törvényszék. A szerdai másodfokú tárgyalást követően a részítélet ismertetésekor a bíró közölte: jogszabályba ütközik, ezért érvénytelen egy olyan szerződés, amelynél az egyik szerződő fél, a nyertes pályázó nem felelt meg a jogszabályban előírt pályázati feltételeknek, azaz nem indulhatott volna a pályázaton.

2015-06-18

Hamarosan pont kerülhet a keretjelzáloggal terhelt károsultak ügyének végére

Szerdán a keretjelzáloggal terhelt szegedi és makói károsultak egy csoportját képviselő cég vezetője, a Raiffeisen Bank által megbízott ügyvédi iroda, valamint az érintett építési vállalkozó is tárgyalóasztalhoz ült. Nyár végére lezárulhat az ügy, s ha minden jól alakul, a károsultak nem veszítik el otthonaikat. Szabó Bálint azt mondta: a mai napon olyan megállapodás született, mely szerint “az építési vállalkozó az ügy rendezésére vonatkozó egyoldalú ajánlatot tesz a Raiffeisen Bank felé, a lakók pedig ezen ajánlattal egyidejűleg kérelmezni fogják a banktól, hogy a folyamatban lévő végrehajtási és bírósági eljárásokat függesszék fel a megállapodásra adott válasz megszületéséig”. Az ügyvezető szerint nyár végére az ügy eljuthat oda, hogy a Raiffeisen Bank is hozzájuthat az álláspontjuk szerint jogosan őket megillető összeghez, valamint az építési vállalkozó érintett cégeiben szereplő ingatlanokat végre felhasználják, továbbá a vételárat fizetett tulajdonosok megszabadulhatnak a kellemetlenségtől, s nem kell attól félniük, hogy a 100 százalékban kifizetett lakásukból menniük kellene.

2015-06-17

Az Ab megsemmisített egy mobiltelefon-átjátszó tornyokkal kapcsolatos rendelkezést

Az Alkotmánybíróság (Ab) megsemmisítette az elektronikus hírközlésről szóló törvény egyik, mobiltelefon-átjátszó tornyokkal kapcsolatos rendelkezését a tulajdonhoz való jog aránytalan korlátozása miatt. Az alkotmánybírósági eljárást a Fővárosi Törvényszék egy kártérítési perben eljáró bírája kezdeményezte azért, mert álláspontja szerint alaptörvénybe ütköző a törvénynek az a rendelkezése, amely szerint "a mobil rádiótelefon szolgáltatás nyújtásához szükséges antennák, antennatartó-szerkezetek és az azokhoz tartozó műtárgyak elhelyezése és működtetése során bekövetkező zavarás a környezetvédelmi, közegészségügyi, közbiztonsági és építésügyi jogszabályok által megszabott határértékek betartása esetén nem minősül a Ptk.-ban meghatározott szükségtelen zavarásnak".

2015-06-17

Miért nem bűncselekmény a plakátrongálás?

Jogellenesek voltak a plakátrongálás miatti előállítások, a plakátok lefestése ugyanis nem minősül „grafitti-bűncselekménynek” - írta a Magyar Helsinki Bizottság emberi jogi blogja. A Helsinki Figyelő felidézte: a falfirkálással elkövetett rongálás (amely függetlenül attól, hogy mekkora kárt okoz, nem szabálysértésnek, hanem bűncselekménynek minősül) 2010-ben került a Btk.-ba. A törvény indokolása szerint a jogalkotó a módosítással az „esztétikus épített környezethez való jogot” kívánta megvédeni. Az alaptörvény szerint a jogszabályokat elsősorban a céljukkal és az alaptörvénnyel összhangban kell értelmezni. Márpedig a minimális kárt okozó rongálást csak akkor lehet alkotmányosan büntetni, ha van egy kiemelt közérdek – az épített környezet épsége –, amely indokolja, hogy az állam a legsúlyosabb jogi eszközhöz folyamodjon. Nem véletlenül szerepel a Btk.-ban a „falfirka” szó, hívta fel a figyelmet a Helsinki Figyelő, ami világosan utal arra, hogy épített, vagyis állandó dolgok védelméről szól a szabályozás.

2015-06-17

Akár elölről is kezdhetik tárgyalni a három éve tartó pécsi egyetemi ügyet

Újabb fordulat következhet a pécsi egyetemi vesztegetési botrányban, miután a bíróság három ügyvédet kizárt az eljárásból, valamint új ülnöke lett a Győri Törvényszéken zajló ügynek. Hároméves procedúra kezdődhet el újra. Még 2010-ben fogták el kommandósok segítségével a Pécsi Tudományegyetem volt gazdasági vezetőjét I. Gábort otthonában, de több egyetemi alkalmazottat, illetve az egyetemmel szerződésben lévő egyik cég képviselőjét is őrizetbe vették. A botrányos ügyben eddig is voltak fordulatok, hiszen I. Gábort először kiengedték az előzetes letartóztatásból, majd ismét vissza kellett térnie a rácsok mögé. A volt egyetemi vezető kétes ügyletei után kutató Nemzeti Nyomozó Iroda regionális vezetőjét, Váradi Csabát pedig 2011-ben felmentették állásából, majd büntetőeljárást indítottak ellene és elítélték. Az egyetemi vesztegetési ügy tárgyalása azért került három éve a Győri Törvényszékre, mert a Pécsi Ítélőtábla elfogultságot jelentett be – most azonban újra indulhat a tárgyalás.

2015-06-17

Jogerős: a hírportál is felel a kommentekért

Jogerős ítéletben mondta ki kedden a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának fellebbviteli fóruma, az úgynevezett Nagykamara, hogy egy kereskedelmi céllal működő hírportál felelőssé tehető az oldalon megjelenő gyalázkodó kommentek miatt. A legfőbb európai emberi jogi törvényszék megerősítette azt a 2013-ban született elsőfokú ítéletet, mely szerint az észt bíróságok indokolt és arányos intézkedést hoztak, amikor az ország egyik legnagyobb hírportálját gyalázkodó kommentek miatt 320 eurónak (csaknem 100 ezer forint) megfelelő összegre büntették.

2015-06-17

Izsáki rendőrök: a büntetések enyhítését kérték a védők

Az első fokon kiszabott büntetések enyhítését, illetve a vádlottak felmentését kérték a védők a négy Izsákon szolgáló rendőr ellen egy férfi 2013-as halála és más bűncselekmények miatt indult per másodfokú tárgyalásán kedden, a Szegedi Ítélőtáblán. A Kecskeméti Törvényszék első fokon az elsőrendű vádlottra, egy rendőr zászlósra különös kegyetlenséggel, védekezésre képtelen személy sérelmére elkövetett emberölés bűntette és más bűncselekmények miatt életfogytig tartó szabadságvesztést szabott ki, kimondva, hogy legkorábban 25 év után szabadulhat. Főtörzsőrmester társát húsz év fegyházbüntetéssel sújtották, két rendőr pedig felfüggesztett börtönt kapott.

2015-06-17

A PK 40. számú állásfoglalás alkalmazási problémáiról

A tavalyi évben a Kúria felülvizsgálta a Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiumának korábbi állásfoglalásait és határozott arról, hogy melyeket kívánja az új Ptk. alkalmazhatósági körében irányadóként fenntartani, és melyeket tart meghaladottnak. (1/2014 PJE határozat) Az előbbiek közé került a PK.40. sorszámú állásfoglalás, amelyik témájában érinti a gépjárművek üzemelése során okozott balesetekkel összefüggésben az együtt utazó házastársak kárfelelősségi szabályait is. Az állásfoglalás aszerint tesz különbséget az alkalmazandó felelősségi alakzatok között, hogy az utasként járműben helyet foglaló károsult házastárs a jármű üzembentartója vagy sem.

2015-06-16

Forster Központ: jogszabályok védik a magyarországi kiállításokra behozott műtárgyakat

A Forster Központ szerint a védetté nyilvánítás csak meghatározott mértékű korlátozást jelent, ilyen például a végleges kiviteli tilalom, a restaurálás előzetes engedélyeztetése, a bejelentési kötelezettség. Az országba visszaviteli kötelezettséggel behozott képet nem lehet védetté nyilvánítani. Mint arról beszámoltunk: miután a Magyar Nemzeti Bank nem tudott megegyezni Pákh Imre műgyűjtővel Munkácsy Mihály Golgota című festményének eladásával kapcsolatban, a kormány védetté nyilvánította a képet. A Miniszterelnökség múlt keddi bejelentése szerint a Forster Központ Műtárgyfelügyeleti Irodája elindította a festmény védési eljárását, ez azt jelenti, hogy az állam elővásárlási jogot kap a festményre, a képet kivinni sem szabad az országból.

2015-06-16

Nyolc évet kapott a pszichiátrián ápolt gyújtogató

Az orvosszakértők beszámíthatónak minősítették. Ha az orvosszakértők arra jutottak volna, hogy az asszony nem beszámítható, akkor a bíróság felmenti és elrendeli a kényszergyógykezelést. A lap által megkérdezett szakemberek elmondták: a gyújtogatás és a pirománia közt alapvető különbség van. A gyújtogató valamit el akar érni, míg a piromániás egyszerűen örömét leli a lángokban. A kórházi gyújtogatás „haszonelvűsége” miatt nem piromán cselekedet lehetett – vélték, hozzátéve, hogy az orvosszakértők minden bizonnyal megalapozott elemzéssel hozták meg döntésüket.

2015-06-16

Megállapodtak az uniós igazságügyi miniszterek a digitális adatvédelmi szabályozás fő vonalaiban

Az úgynevezett "általános megközelítés" szintjén egyetértésre jutottak kedden Luxembourgban az EU-országok igazságügyi miniszterei a digitális környezetre szabott, tervezett új uniós adatvédelmi szabályozás fő vonalaiban. Az uniós rendelet deklarált kettős célja, hogy javítsa az egyének személyes adatainak védelmét, ugyanakkor pedig növelje az üzleti lehetőségeket az EU egységes digitális piacán.

2015-06-15

Jogerős a magyar börtönök zsúfoltsága miatt elmarasztaló strasbourgi ítélet

Jogerőre emelkedett a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának Magyarországot a rossz börtönviszonyok miatt elmarasztaló ítélete, mivel a magyar állam nem fellebbezett - írta szombati számában a Népszabadság a bíróság előtt számos panaszost képviselő Magyar Gábor ügyvédre hivatkozva. Az emberi jogi bíróság márciusban hozott Magyarországot elmarasztaló döntést, amiért az az emberi jogok európai egyezményében rögzített jogokat sértett meg, a magyar állam pedig nem kérte az ügy Nagykamara elé utalását. A lap szerint a bíróság hat ügyet emelt ki, az ítéletben kimondva, hogy a büntetés-végrehajtás területén rendszerszintű probléma mutatkozik: a fogvatartottak körülményei összességében olyan rosszak, hogy az már embertelen vagy megalázó bánásmódnak minősül.

2015-06-15

Erősödik a végrehajtási szervezet állami kontrollja

A végrehajtási szervezet állami kontrolljának erősítését, a kinevezési feltételek szigorítását, a végrehajtási tevékenység átláthatóbb keretrendszerbe terelését, a fegyelmi felelősség és a helyettesítés rendjének cizelláltabb szabályozását sorolta a javaslat lényeges elemei közé az igazságügyi miniszter. A végrehajtás közfeladat, de a jelenlegi rendszerben nem hatóság, hanem erre felhatalmazott, nyereségorientált magánirodák végzik. A szervezetrendszerre vonatkozó szabályok fogyatékosságait a tisztán „állami” és a tisztán "magánosított" végrehajtás közötti átmeneti megoldás orvosolhatja, amely a kettő előnyeit, és nem hátrányait ötvözi – mutatott rá.

2015-06-15

Esély a szegedi és makói családoknak – Hajlandó tárgyalni a Raiffeisen és az építési vállalkozó is

Megtört a jég, a keretjelzáloggal terhelt szegedi és makói károsultak egy csoportját képviselő cég vezetője, a Raiffeisen Bank által megbízott ügyvédi iroda és az érintett építési vállalkozó jövő héten tárgyalóasztalhoz ül. Több bírósági eljárás is zajlik, az egyik esetben a bank 224 millió forintot és annak kamatait követelte, párbeszédet hiába kezdeményeztek, nem közeledtek az álláspontok, hamarosan másodfokon tárgyalják az esetet. Egy másik, szintén a felperes pénzintézethez és ugyanahhoz az építési vállalkozóhoz köthető per azonban már lezárult, abban az esetben a Szegedi Ítélőtábla jogerős ítéletében a pénzintézetnek adott igazat a keretjelzálogjoggal terhelt ingatlanok ügyében. Így amennyiben nem tudják ismételten kifizetni lakásuk vételárát, utcára kerülhetnek. A Fontana Credit Takarékszövetkezet azonban precedenst teremthet, saját hatáskörben ugyanis úgy döntött, hogy törli a keretjelzálogot azokról az ingatlanokról, melyeknél bizonyítható, hogy a vevő kifizette a lakásának a vételárát.

Tételek: 9821 - 9840 / 10214 (511 oldal)
  • Szakcikk Plusz
Copyright © 2014 HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó | Minden jog fenntartva.