Hírfolyam


2015-11-05

Gyorsított migráns-ügyek - Menekültkérdés a Be.-módosítás tükrében

A tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetre a kormány sarkalatos törvények módosításával, migrációs csomaggal válaszolt. Hatékonyságra és gyorsaságra törekvő speciális szabályokkal módosult a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény. A határzárral kapcsolatosan önálló büntetőjogi tényállásokat hozott létre a helyzet kezelése érdekében, mely tényállások a következőek: a határzár tiltott átlépése (Btk. 352/A. §), a határzár megrongálása (Btk. 352/B. §) és a határzárral kapcsolatos építési munka akadályozása (Btk. 352/C. §). Az újonnan megjelent bűncselekmények eljárásjogi elbírálása a Be. szükségszerű módosítását is magával hozta, és az új büntetőjogi tényállások ügyében indult büntetőeljárásokra, újonnan bevezetett különös eljárásként az „Eljárás a határzárral kapcsolatos bűncselekmények esetén” című XXVI/A. Fejezete alkalmazandó, mely így a törvény speciális büntetőeljárásainak (Fiatalkorúak elleni eljárás, katonai büntető eljárás, magánvádas eljárás, stb.) körét bővítette.

2015-11-05

Pert nyert egy portugál cég a magyar állammal szemben

A DanCake szerdai bejelentése szerint a magyar állam és a vállalat közötti jogvita miatt indított nemzetközi választott bírói eljárás első szakasza lezárult. Az eljárást 2012 és 2015 között a Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja (International Centre for Settlement of Investment Disputes, ICSID) folytatta le. A jogi ügy hátterében a vállalat helyi leánycégének felszámolása állt. A kekszeket, kétszersülteket és süteményeket gyártó vállalat 1996-ban akkori értéken 22 millió eurós befektetést eszközölt Magyarországon. A cég közleménye szerint 2006-ban egy kevesebb mint 10 ezer euró összegű lejárt tartozás miatt a felszámolását kezdeményezte egy beszállító. Annak ellenére, hogy a DanCake a beszállító felé rendezte tartozását, és a hitelezőkkel megállapodásra jutott a cég megmentéséről, a Fővárosi Törvényszék felszámolta a vállalatot. A bíróság döntése szerint Magyarország a Fővárosi Törvényszék vonatkozó ítéletein keresztül megszegte a külföldi befektetések védelmére vonatkozó alapelveket. A 8 évnyi pereskedést lezáró végleges ítélettel szemben nincs helye fellebbezésnek, ami a DanCake győzelmét jelenti.

2015-11-05

Az új vadászati törvény egyes rendelkezései már januárban hatályba lépnek

Fontos újdonság az új törvényben a tájegységi vadgazdálkodási szemlélet előtérbe helyezése. A trófeagazdálkodásban a korábbi szemléletet állítják vissza, arra ösztönözve a vadászokat, hogy megfontoltan ejtsék el a vadat. A vadkár rendezése is új alapokra kerül, és leépítettek számos bürokratikus szabályt. Az új vadászati törvény - amelynek általános vitája már lezajlott az Országgyűlésben - egyes rendelkezései már 2016. január 1-jén hatályba lépnek; a törvény összes passzusa pedig 2017. március 1-jén. Ekkor indul az új vadgazdálkodási üzemtervi ciklus, amely a korábbi 10 év helyett 20 éves időtartamú lesz az ökológiai és vadgazdálkodási szempontok miatt.

2015-11-05

Még mindig nincs vége a West-Balkán ügynek

Pótmagánvádas eljárást indított a 2011. januári tragédia egyik áldozatának családja. Az eljárásban két új személy került a hatóságok figyelmének középpontjába: egy ügyvezető, illetve a biztonsági főnök. Az ügyben már korábban jogerősen elítélt négy személy mindegyikét szervezőként elkövetett mulasztások, illetve vétségek miatt marasztalta el a bíróság. A pótmagánvádas eljárást is a halálos tömegszerencsétlenséget okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés miatt kezdeményezték az egyik áldozat családtagjai.

2015-11-05

"Képes volt 40 forint miatt beperelni a társasházat"

Egymás után kerülnek elő olyan társasházak, amelyeknek mind ugyanazzal a közös képviseletre szakosodott céggel, pontosabban annak vezetőjével gyűlt meg a bajuk. A magát a tíz legnagyobb fővárosi házkezelő cég közé soroló HRTL-csoport viszont állítja, mivel sok házat kezelnek, óhatatlanul szereznek ellenségeket a lakók közt. De hová vezet, amikor egymást jelentgetik fel a lakók és a közös képviselő?

2015-11-04

231 polgári jogi elvi iránymutatás maradt hatályban!

Wellmann György, a Kúria Polgári Kollégiumának vezetője elmondta, hogy befejezték az iránymutatások új Ptk.-ra tekintettel történő felülvizsgálatát. Az interjúban a „polgári jogi főbíró” elmondta, hogy igen bonyolult eligazodni a különböző iránymutatások között, de a jogalkalmazókat mostantól egy könyv is segíti ebben, melyben magyarázatokkal látták el az egyes iránymutatásokat.

2015-11-04

Módosul a cégeljárási törvény

A jövőben minden cégnek elektronikusan kell megküldenie a beszámolóját a céginformációs szolgálat részére, amelyik társaság ezt felszólításra is elmulasztja, 300 ezer forint mulasztási bírságot fizet - egyebek mellett ezt tartalmazza a cégeljárási törvény módosítási tervezete, amely kedden került fel a kormány honlapjára. A kezdő cégek mulasztási bírsága viszont csak 100 ezer forint, továbbá ennyi a bírság akkor is, ha bármely cég a mulasztást megelőző két üzleti évben szabályszerűen és határidőben nyújtotta be a beszámolóját. A mulasztási bírság adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül és a mérséklésének nincs helye.

2015-11-04

Felpuhították a magáncsőd szabályait

A parlament ma egyszeri póthatáridőt biztosított jövő év márciusáig az első ütemben kezdeményezhető magáncsőd adósságrendezési eljárásaiban. Trócsányi László igazságügyi miniszter szerint ez lehetővé teszi, hogy azok is kezdeményezhessék az eljárást, akik a most hatályos törvényi rendelkezések szerinti határidőket már túllépték.

2015-11-04

A kormány segít az Astra biztosítottjain

Amennyiben a gazdasági tárca javaslatát az Országgyűlés elfogadja, a károsult Astrások a nekik visszajáró baleseti adót visszakérhetik az adóhivataltól. A kérelemben a személyes adatok mellett a biztosítási szerződés kötvényszámát kell feltüntetni, és azt a bankszámlaszámot vagy postai címet, ahova a visszajáró adó kifizetését kéri a csődbe ment cég volt ügyfele.

2015-11-04

Ellentétes az uniós joggal a magyar társaságiadó-törvény? - Az Európai Bíróság ítéletének tükrében

A társaságiadó-törvény szabályai akadályokat gördítenek a külföldi személyek részére történő ingyenes eszközátadások elé. Ez jelenleg több, nemzetközi vállalkozáscsoporton belüli restrukturálás hatékony és egyszerű megvalósítását akadályozza. Az Európai Bíróság nemrégiben napvilágot látott ítélete alapján azonban feltételezhető, hogy a magyar szabály ellentétes az európai joggal..

2015-11-04

Legyőzte a volt trafikos a kormányt, fizethet az állam

Húszezer euróval gazdagodik az emberi jogi bíróság ítélete szerint egy újabb magyar trafikos, akitől 2013-ban megvonta az állam a dohányárusítási engedélyt - írja a Népszabadság. A döntés gyakorlatilag jogerős, mert a kormány egyszer már próbálkozott az ügyet a Nagykamara elé vinni, de a strasbourgi fórum az indítványt elutasította.

2015-11-03

Strasbourghoz fordul a „Férfi 40” népszavazás kezdeményezője

A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul a férfiak 40 év munkaviszony utáni nyugdíjba vonulása ügyében benyújtott, az Alkotmánybíróság (Ab) által alaptörvény-ellenesnek nyilvánított népszavazás kezdeményezője, mert vélekedése szerint sérült a népszavazáshoz való állampolgári joga - erről Bodnár József hétfőn tájékoztatta az MTI-t. Mint fogalmazott, mindenképpen Strasbourgig megy, mivel kezdeményezett egy népszavazást, ami először zöld utat kapott, ám „félúton leállították”. Hozzátette: akkor tud ténylegesen a strasbourgi bírósághoz fordulni, ha kézhez kapja a Kúria október 27-i második, a népszavazást megtagadó döntéséről szóló végzést. A Kúriának azt követően kellett megváltoztatnia június végi hitelesítő határozatát, hogy az Alkotmánybíróság szeptember 15-én megállapította: a kérdés a költségvetést érinti, ezért abban nem lehet népszavazást tartani.

2015-11-03

Milliókat vágott zsebre az elítélt bíró

Húszmillió forintnál is többet fizetett ki az állam annak a volt szegedi törvényszéki bírónak, akit vesztegetés miatt 12 év börtönbüntetésre ítélt október közepén a bíróság – értesült lapunk. N. Norbert Barnát 2011 decemberében tartóztatta le a kecskeméti bíróság, majd 2012 januárjában a szolgálati bíróság felfüggesztette tisztségéből, munkáltatója pedig megtiltotta illetménye folyósítását. Emiatt a köztisztviselő munkaügyi pereket indított. Az első- és másodfokú bíróságok részítéleteiben a keresetnek helyt adtak, ám a Kúria a munkáltatónak adott igazat az illetmény felfüggesztésében. A bíró ezután fordult az Alkotmánybírósághoz. A testület pedig megalapozottnak találta alkotmányjogi panaszát, és megsemmisítette a Kúria döntését, mert úgy látták, hogy alaptörvény-ellenes. Az AB szerint a bírói függetlenség a bírói tisztséget viselő személy vonatkozásában egyrészt szakmai, másrészt személyi függetlenséget jelent. A szakmai függetlenség azt garantálja, hogy a bírót ne lehessen ítélkezési tevékenysége során utasítani, közvetlenül befolyásolni. A testület határozata alapján a függetlenséget hivatott biztosítani a megfelelő bírói javadalmazás is, amelyet a bírákra vonatkozó szigorú összeférhetetlenségi szabályok indokolnak.

2015-11-03

Az Alkotmánybíróság előtt az állami tulajdonú földek értékesítése elleni beadvány

Az Alkotmánybíróság 2015. november 3-án teljes ülés keretében több beadvánnyal foglalkozik, közte a Quaestor károsultak panaszával, valamint az állami tulajdonú földek földművesek részére történő értékesítéséhez szükséges intézkedéseket rögzítő jogszabályok elleni utólagos normakontroll kérelemmel.

2015-11-03

GVH a 10%-os bírságcsökkentés részletszabályairól

A versenytörvény a 2014. július 1-je után indult eljárásokban lehetővé teszi, hogy azon vállalkozások, amelyek meghatározott típusú ügyekben elismerik jogsértésüket és lemondanak bizonyos eljárási jogaikról, 10%-os bírságcsökkentésben részesüljenek. A GVH elnökének és a Versenytanács elnökének ma hatályba lépett közös közleménye ezen egyezségi eljárás részletszabályait rögzíti.

2015-11-03

A Miniszterelnökség közleménye a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadók előzetes regisztrációjáról

A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) új jogintézményként vezeti be a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadók intézményét. Erre tekintettel a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: régi Kbt.) szerinti hivatalos közbeszerzési tanácsadói jogintézmény megszűnik, a hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenységről szóló 93/2011. (XII. 30.) NFM rendelet alapján nyilvántartásba vett hivatalos közbeszerzési tanácsadók a 2015. november 1-je után induló közbeszerzési eljárásokban már nem járhatnak el tanácsadóként.

2015-11-03

Moszkvai ingatlanügy – Ősszel várható az elsőfokú ítélet a Budapest Környéki Törvényszéken

Felmentést kért négy vádlott védője perbeszédében a moszkvai magyar kereskedelmi kirendeltség 2008-as eladásával kapcsolatban indult büntetőper pénteki tárgyalásán, a Budapest Környéki Törvényszéken. A pénteki tárgyaláson ismertették az orosz hatóságoktól jogsegély keretében érkezett iratokat, amelyek szerint az orosz hatóságok által az ottani értékesítés miatt indított büntetőeljárás megszűnt, mert a 100 millió dolláros eladási ár a környéken szokásos ingatlanpiaci árakkal egybevethető. Ezzel kapcsolatban több védő ismét felhívta a figyelmet arra, hogy amikor a magyar fél értékesítette az ingatlant, akkor a telek forgalomképtelensége miatt nem érvényesíthette a piaci árat. A következő tulajdonos azonban már telekkel együtt kapta meg az ingatlant, ebből fakad a két eladási ár közötti jelentős különbözet.

2015-11-02

Zuglói irodaházba költözik a Budapest Környéki Törvényszék

Eredetileg a volt BM-kórház helyszínén, a Városligeti fasorban lévő ingatlanon alakították volna ki a Budapest Környéki Törvényszék új székházát, egy friss kormányhatározat szerint azonban a Hungária körúton lesz a székhely.

2015-11-02

Elérhető az Egységes Szabadalmi Bíróság eljárási szabályzata

Az Egységes Szabadalmi Bíróság (ESZB) Előkészítő Bizottsága október 19-én véglegesítette az előreláthatólag 2017. január 1-jétől működésbe lépő, európai szabadalmakkal kapcsolatos jogviták eldöntésére felhatalmazott nemzetközi bíróság eljárási szabályzatának szövegét.

2015-11-02

A pártfogó felügyelők a hazai bűnmegelőzés kulcsszereplői

A pártfogó felügyelők nem csupán a jog, hanem emberségük eszközeivel is segítenek rehabilitálni, reintegrálni a bűnelkövetőt, ez a leghatékonyabb bűnmegelőzés, a bűnmegelőzés pedig a leghatékonyabb igazságszolgáltatás – mondta Trócsányi László igazságügyi miniszter egy budapesti szakmai konferencián 2015. október 30-án. Trócsányi László elismerően szólt a pártfogó felügyelői szolgálatról, amely tavaly több mint százezer üggyel foglalkozott, tehermentesíti a bíróságokat és a büntetés-végrehajtás intézményeit, és ezzel a költségvetést. Kiemelte a közvetítői eljárásokat lefolytató mediátor pártfogó felügyelők szerepét, akik – mint mondta – kimagasló eredményességgel 2007 óta végzik munkájukat a büntetőügyi közvetítés területén, tavaly január 1-jétől pedig feladataik a szabálysértési ügyekben lefolytatott közvetítői eljárással bővültek.

Tételek: 9701 - 9720 / 10495 (525 oldal)
  • Szakcikk Plusz
Copyright © 2014 HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó | Minden jog fenntartva.