Hírfolyam

Meglepő fordulat a Czeglédy-ügyben: tettes helyett felbujtó volt?

Lehet, hogy Czeglédy Csaba mégsem követte el a költségvetési csalást, hanem felbujtóként mást vett rá erre? – váratlanul ez a fordulat bukkant fel egy ügyészi dokumentumban. A több mint másfél éve húzódó ügyben ez teljesen más minősítést jelentene, így még a baloldali politikus védelmén dolgozók sem értik.

Irtóznak a gazdák a szövetkezéstől, pedig fejük felett lebeg a törvény

A gazdák töredéke lépett be szövetkezetbe mostanáig, pedig az uniós forrásokból is több jutna, de az Alaptörvényben is benne van a mezőgazdasági termelés integrációja. A tervezet, bár készen van, úgy tűnik, az idén sem kerül már a parlament elé.

Idén utoljára interpellálhatják a képviselők a kormány tagjait

Az Országgyűlés csütörtökig tartó négynapos üléssel zárja őszi ülésszakát. A Ház törvényt hozhat a közigazgatási bíróságokról, a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsról, a Nemzeti Eszközkezelő Programban részt vevők otthonteremtéséről, a kormányzati igazgatásról, a 2021-es népszámlálásról, a Hungary Helps programról, a magyar-székely összetartozás napjáról, valamint az állami magasépítési beruházások megvalósításáról. Változhat az agrártörvény, valamint a munka törvénykönyve is – ha utóbbi módosítást elfogadják a képviselők, akkor életbe lép a "rabszolgatörvény", vagyis a munkáltatók évi 400 óra túlmunkát rendelhetnek el az eddigi 250 helyett.

Felszámolás: a zálogjogosult és az ingatlanok átvétele

A felszámolási eljárás célja, hogy az adós jogutód nélkül történő megszüntetése során a hitelezők követelése kielégítést nyerjen. Ennek keretében az adós vagyonelemei értékesítésre kerülnek, és a befolyó vételár – költségekkel csökkentett – összeg kerül szétosztásra a hitelezők között a törvényben meghatározott sorrend figyelembevételével. Előfordul azonban, hogy egy vagyonelemet nem sikerül értékesíteni, azonban ez nem lehet akadálya az eljárás lezárásának – ennek a kérdésnek egy fontos aspektusával kapcsolatban hozott iránymutató döntést a Kúria.

Fontos pert veszített el a NAV

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság egyedi ügyben hozott ítélete értelmében nem hivatkozhat a NAV az adómegállapítási jog elévülési idejének meghosszabbodására olyan esetben, amikor az adóhatósági határozat kiadmányozása, azaz aláírása, nem szabályszerűen történt meg. Az ítéletben foglalt bírósági álláspont számtalan vállalkozás esetében eredményezheti akár a jogerősen megállapított adókötelezettségek végérvényes törlését is.

Autósok, figyelem! Fontos kgfb-s perben döntött a bíróság

A fogyasztók kötelező gépjármű-felelősségbiztosítását (kgfb) érintő fontos pert nyert az ügyészség - adta hírül a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség. Sikerrel perelt az ügyészség a biztosító tájékoztatási kötelezettségét elismerő fogyasztói nyilatkozatok érvénytelenségének megállapítása iránt. A jogerős bírósági döntés értelmében, mivel nem állapítható meg egyértelműen, hogy a fogyasztói nyilatkozat mely szerződési feltétel megismerésére és tudomásulvételére vonatkozik, ezért az érvénytelen - közölte a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség.

Január 1-el frissülnek az OBH által publikált ÁNYK űrlapok! - Az űrlapok egyes változásainak részleteiről

Az Érdi Járásbíróság 2019. január 1. napjával történő létrehozása következtében valamennyi, a járásbíróságokra benyújtható polgári peres, polgári nemperes, végrehajtási nemperes, büntető peres, szabálysértési és elnöki igazgatási ÁNYK űrlap módosításra kerül. Módosulnak továbbá a polgári peres, polgári nemperes, végrehajtási nemperes, büntető peres, magáncsőd eljárásban és elnöki igazgatási eljárásokban használható űrlapok jogi képviselő lapjai.

Közbeszerzési Értesítő Plusz - Ingyenes szakmai folyóiratot indít a Közbeszerzési Hatóság

A Hatóság elhivatott a közbeszerzési jógyakorlatok kialakításában, a tapasztalatok és ismeretek folyamatos megosztásában. Ezért a szervezet 2019 januárjáról saját közbeszerzési folyóiratot indít Közbeszerzési Értesítő Plusz címmel.

Fokozottan ügyeljünk az év végi ünnepek körüli munkavégzés szabályaira

Az év végi ünnepek jelentős befolyással bírnak a munkavégzés szabályaira, amire nem csak a munkáltatóknak, hanem a munkavállalóknak is fokozottan érdemes figyelniük. A munkavállalók egy része ugyanis erre az időszakra ütemezi megmaradt szabadságának felhasználását, de a munkáltató maga is köteles gondoskodni arról, hogy a szabadságok kiadása rendben megtörténjen.

Mikor kell késedelmi kamatot fizetni?

Ha valaki számlái vagy más tartozásai kifizetésével késedelmeskedik, azaz határidőre nem fizet, számolnia kell azzal, hogy tartozása a késedelmi kamattal növekedni fog. Mikor jár késedelmi kamat? Hogyan alakul a késedelmi kamat magánszemélyek, és hogyan cégek esetén?

Céges ajándékok adózása: kinek, mi és mennyiért adható?

A karácsony és az év vége közeledtével gyakran ajándékozzák meg magánszemély ügyfeleiket a cégek. Érdemes előtte áttekinteni, milyen adózási szabályok mellett tehetik ezt meg. Üzleti ajándék juttatására akár reprezentációra okot adó esemény, rendezvény keretében, akár azon kívül is mód van. Emellett a személyi jövedelemadóról (szja) szóló törvény bizonyos feltételek mellett lehetőséget biztosít csekély értékű ajándék, juttatás biztosítására is.

A fizetésképtelen gazdálkodó szervezetekkel szembeni munkajogi igényérvényesítés szabályainak változása az új Pp. hatályba lépésével

2018. január 1-től megváltozott a munkajogi jellegű követelésekkel kapcsolatos vitatott hitelezői igények elbírálására vonatkozó szabályozás. A Polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 508. § (7) bekezdésének és ezzel párhuzamosan a Csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 46. §-nak módosításával megváltozott a felszámolási eljárásban vitatott munkajogi igények érvényesítésének eljárási rendje.

Nincs egységben a jogalkotási törvény az alaptörvénnyel - Visszaküldte az államfő a jogalkotási törvény módosítását

Megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek Áder János köztársasági elnök a jogalkotási törvény november végén elfogadott módosítását. A parlament honlapján pénteken közzétett levelében az államfő azt írta, hogy a módosítás a jogalkotási törvény és az alaptörvény közötti koherencia hiányát eredményezi, ami bizonytalanságot okozhat a jogszabály-előkészítés során.

Ajándékot nem lehet csak úgy visszakérni? - Jogos a kérdés - Szrogh Csaba, a Miskolci Törvényszék bírája válaszol

Amikor megajándékozunk valakit, tulajdonképpen szerződést kötünk vele, amit bizonyos körülmények között akár „fel is mondhatunk”, azaz visszakövetelhetjük az ajándékot, vagy annak ellenértékét – hívja fel a figyelmet Szrogh Csaba, a Miskolci Törvényszék bírája. De mikor, mit és hogyan követelhetünk? - A szakértő válaszol. Az ajándékozásnál alapvetően nincs formakényszer. Csak az ingatlanok elajándékozását kötelező írásos formában rögzíteni. Amúgy minden más esetben a szerződés pusztán az átadással létrejön. Ami a kérdés második felét illeti, fontos kihangsúlyozni, hogy a bíróság nem az elnevezése, hanem a tartalma alapján minősít egy-egy jogviszonyt. Ha valamilyen követelést támasztunk a „megajándékozottal” szemben, akkor az valójában nem ajándékozás.

Budaörs fizethet: az Ab szerint rendben van, hogy pénzt vesznek el a gazdag településektől

Nem ütközik nemzetközi szerződésbe, és így az alaptörvénybe sem, hogy az úgynevezett adóerő-képesség alapján elveszik a jobb módú települések bevételének egy részét – mondta ki ezúttal egyhangúlag az Alkotmánybíróság.

Vádat emeltek a Dózsa György úti baleset két sofőrje ellen

Halálos közúti baleset gondatlan okozása miatt emelt vádat két ember ellen a Budapesti VI. és VII. Kerületi Ügyészség a 2017 májusában a Dózsa György úton történt baleset ügyében.

Az MNB 17 millió forintra bírságolta a Hitelcentrum Kft.-t

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 17 millió forintra bírságolta a Hitelcentrum Szolgáltató Kft.-t, mert banki és fogyasztói érdeket is sérthetett azzal, hogy a pénzpiaci többes ügynök nem az elvárható gondossággal közvetített ugyanazon fogyasztóknak egyidejűleg jelzáloghitelt és személyi kölcsönt, nem adott át kellő számú versengő ajánlatot ügyfeleinek, illetve panaszkezelési szabályzata és gyakorlata nem felelt meg a jogszabályoknak.

Darák: A Kúria számára 2018 az új szabályok alkalmazásának éve - A legfelsőbb bírói testület évzáró sajtótájékoztatót tartott

A Kúria számára 2018 az új szabályok, a január elsején hatályba lépett új polgári és új közigazgatási perrendtartás, valamint a július elsejétől hatályos új büntetőeljárási kódex alkalmazásának éve volt - mondta Darák Péter elnök a legfelsőbb bírói testület évzáró sajtótájékoztatóján csütörtökön, Budapesten.

Írásbeli megállapodás kell az önként vállalt túlmunkához

Az éves 250 órán felül további 150 óra rendkívüli munkaidőt, önként vállalt túlmunkát csak úgy rendelhet el a munkaadó, ha arra írásbeli megállapodást köt a munkavállalóval – tartalmazza az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága által csütörtökön elfogadott módosító indítvány. A bizottság kormánypárti tagjai által kezdeményezett módosítással azt is beírnák a munka törvénykönyvébe, hogy a megállapodás munkavállaló általi felmondása nem szolgálhat a munkaviszony munkáltató általi felmondásának alapjául.

Mikor és mit örököl a túlélő házastárs?

Az új Polgári Törvénykönyv 2014-ben életbe lépett szabályai jelentősen megváltoztatták a túlélő házastárs öröklését. A korábbi szabályokhoz képest jelentősen megváltozott, hogy a hagyatéki vagyonból mikor részesül az örökhagyó özvegye, illetve miként illeti meg haszonélvezeti jog a más által örökölt vagyontárgyakon.

Tételek: 9461 - 9480 / 14643 (733 oldal)