A kosár üres!
Hatályba lépett az idei kötelező legkisebb munkabért tartalmazó kormányrendelet, aminek értelmében 8 százalékkal emelkedett a minimálbér és a garantált bérminimum összege is. Hatályba lépett az idei kötelező legkisebb munkabért tartalmazó kormányrendelet a minimálbér és a garantált bérminimum összegéről.
2019. január 1-jétől nagy horderejű módosítás történt a szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető kedvezményekben (közben a szocho mértéke változatlanul 19,5 százalék). Az alábbiakban táblázatban ismertetjük a 2019-ben igénybe vehető szochokedvezményeket, kiegészítve azzal, hogy milyen hatósági igazolások szükségesek az egyes kedvezmények érvényesítéséhez.
Január 1-jétől megszűnt a lakhatási támogatás adómentessége és változtak a munkásszállásra vonatkozó adószabályok – hívja fel közleményében a figyelmet a NAV. Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról és a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvény 2019. január 1-jétől hatályon kívül helyezi a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: szja-törvény) 1. számú mellékletének 2. pont 2.11., illetve a 9. pont 9.7. alpontjait.
Két, nagyon fontos döntést is hozott az Európai Unió Bírósága a nyár folyamán a közös adatkezeléssel kapcsolatban. Mindkét esetben a 95/46 EK Irányelv (európai adatvédelmi irányelv) szerint értelmezte a bíróság a közös adatkezelést, azonban elvi jelentősége a két döntésnek túlmutat ezen és várhatóan a két ítéletben kifejtett szempontok mentén fog alakulni a jogértelmezés az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) alatti érában is. A döntések jelentőségét növeli, hogy várhatóan a magyar adatvédelmi hatóság, a NAIH is ezek mentén fogja – a ténykérdésként kezelt – közös adatkezelői minőséget értelmezni.
Sorozatunkban törvényenként csoportosítva sorra vesszük a 2019. január elsejétől érvényes adójogszabály-változásokat szakértőnk, az Írisz Office adótervezői segítségével. A második részben a személyi jövedelemadót érintő módosításokat foglaltuk össze. Kettő eltartott esetén a családi kedvezmény mértéke 116 670 Ft-ról 133 330 Ft-ra emelkedik, ami 17 500 Ft-os adókedvezmény helyett már 20 000 Ft-ot jelent majd gyermekenként. Így egy két gyermeket nevelő háztartás havonta 5000 Ft-tal többet vihet haza, míg az egy vagy kettőnél több gyermeket nevelők esetében az adókedvezmény mértéke nem változott 2018-hoz képest.
Van-e jogosultsága a Magyar Nemzeti Banknak mint közhatalmat gyakorló szervezetnek alkotmányjogi panasszal élni? Egyebek között erről is döntött decemberben az Alkotmánybíróság. A tizenöt alkotmánybíróból nyolcan igennel feleltek. Az év vége legjelentősebb és legérdekesebb döntései.
Felkérte a kormány az Igazságügyi Minisztériumot, hogy – a Pénzügyminisztériummal és az Országos Bírósági Hivatallal együttműködve – készítsen elő egy valamennyi bírót érintő jelentős fizetésemelési javaslatot – jelentette be 2018. december 13-án a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Gulyás Gergely méltatlannak nevezte a bírók jelenlegi fizetési helyzetét, s azt mondta: a kabinet szándéka szerint legkésőbb 2020. január 1-jével új bértáblát vezetnek be.
Az Országos Bírósági Hivatal elnökének 9/2018. (XII. 13.) OBH utasítása alapján – főként a vizsgázóktól és vizsgáztatóktól érkező igények alapján – 2018. december 14-től módosult a bírósági fogalmazók felvételi rendjének szabályzatáról szóló 3/2016. (II. 29.) OBH utasítás. Többletpontokkal ösztönözik a pályázókat arra, hogy minél több időt töltsenek el a bíróságokon szakmai gyakornokként. Ennek érdekében a módosítás következtében egységessé vált az egyetemek által kötelezően előírt, és az ezen túlmenően, a bíróságokon önként teljesített szakmai gyakorlatok pontozása is. Lényeges változás, hogy mostantól az idegennyelv-ismeret értékelése a bírói álláspályázatok elbírálásának részletes szabályairól és a pályázati rangsor kialakítása során adható pontszámokról szóló 7/2011. (III. 4.) KIM rendelethez igazodik.
A munka törvénykönyve lehetőséget biztosít arra, hogy a munkáltató valóságos szankciórendszert dolgozzon ki olyan esetekre, amikor a munkavállaló valamely munkaviszonyból eredő kötelezettségét vétkesen megszegi. A munkáltató a vétkes kötelezettségszegésekre „válaszul” számos szankciót alkalmazhat, így például kizárhatja a munkavállalót a béremelésből, csökkentheti a munkabérét, áthelyezheti alacsonyabb munkakörbe, vagy megvonhat valamely kedvezményt (pl. többletszabadságot). Fontos megjegyezni ugyanakkor, hogy az írásbeli figyelmeztetés nem minősül hátrányos jogkövetkezménynek.
Az ítélet nem jogerős. A Veszprém Megyei Főügyészség indítványára a bíróság 68 000 000 forint Magyar Állam javára történő megfizetéséről rendelkezett egy német állampolgár és a megbízásából Magyarországon termőföldet felvásároló magyar állampolgárok közötti kártérítési perben.
Az Alkotmánybíróság 2018. december 29-i dátummal hatályon kívül helyezte az egészségbiztosítási törvénynek azt a passzusát, amely szerint a méltányossági jogkörben hozott döntés ellen fellebbezésnek nincs helye, azt kizárólag semmisségre hivatkozva lehet megtámadni a bíróságnál. A hatályon kívül helyezést két bíró kérte az előttük lévő ügyek kapcsán. Az Alaptörvény idevágó rendelkezése szerint: "Mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogorvoslattal éljen az olyan bírósági, hatósági és más közigazgatási döntés ellen, amely jogát vagy jogos érdekét sérti." Az egészségbiztosítási törvény vitatott szövege viszont ezzel szemben kimondja: "A méltányossági jogkörben hozott döntés ellen fellebbezésnek nincs helye, és azt kizárólag semmisségre hivatkozva lehet megtámadni".
Milliárdos perekben érdekelt az Esterházy család. Az ausztriai Burgenland tartomány ellen indított per a napokban megállapodással zárult, a 100 millió eurós magyarországi perben pedig 2019 elején lesz döntés - tudta meg a Napi.hu. A Budapesten őrzött úgynevezett Fraknói kincs jövője még bizonytalan, a kismartoni (Eisenstadt) kastély ügye azonban lezárult. Az egykori magyar főúri család ausztriai gazdaságát irányító Esterházy-csoport és Burgenland tartomány ugyanis megegyezett, ezzel tízévnyi pereskedést zártak le - értesült lapunk.
Eddig nem volt gyanúsított, közben az olasz ügyészség már öt vádlottat is megnevezett. Foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés gyanújával hallgattak ki egy személyt a két évvel ezelőtt történt veronai buszbalesettel kapcsolatban – írja a 24.hu.
Emelkednek a családtámogatások 2019-ben, és új ellátásként megjelenik a gyermekek otthongondozási díja (gyod) is – közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma. Január 1-jétől a minimálbér emelkedésének köszönhetően nő a gyermekgondozási díj (gyed), valamint a diplomás gyed összege, utóbbit az érintettek már a gyermek kétéves koráig igénybe vehetik. A tartósan beteg gyermeküket otthon ápolók számára új ellátásként jön a gyod, amelynek összege bruttó 100 ezer forint, és a gyermek életkorától függetlenül folyósítható.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal közzétette 15. számú, a külföldi utast megillető áfamentesség alapvető szabályairól szóló információs füzetét. A füzet szerint az Áfa tv. – a Héa-irányelvben foglatakkal összhangban – az export adómentességek körében külön szabályozást tartalmaz az olyan termékértékesítés adómentességére, amelynél a beszerző külföldi utas és a termék a külföldi utas személyi vagy útipoggyászának részeként hagyja el az Európai Közösség (továbbiakban: Közösség) területét.
Az utóbbi időben számos portálon találkozni olyan kérdésekkel, véleményekkel, hogy az öregségi nyugdíj és az özvegyi nyugdíj együttfolyósítása esetén a hozzátartozói nyugellátást elveszik, megszüntetik. A valóságban szó sincs erről. A félreértést a két ellátásnak az úgynevezett együttfolyósítási összeghatárban történő folyósítására vonatkozó szabály félreértelmezéséből, nem ismeréséből ered.
Azon már senki sem lepődik meg, hogy az adójogszabályok évről-évre akár többször is változnak, de egy sor másik jogszabály is változni fog az újév beköszöntével és új jogszabályok is hatályba fognak lépni, amelyek felett szintén nem érdemes szemet hunyni. Szakértőnk segítségével az üzleti életben leginkább meghatározó és 2019-ben esedékes jogszabályváltozást, illetve új jogszabályokat vettük sorra. A két részből álló cikkünk második részében többek között a munka törvénykönyvének módosítását, és a számviteli törvény változását mutatja be szakértőnk.
December 27-én (a 213-as Magyar Közlönyben) kihirdették az adóeljárással kapcsolatos rendelkezéseket tartalmazó kormányrendeletet. Cikkünkben a módosítások közül néhány jelentős témát emeltünk ki.
Az úgynevezett vörösiszapperben január 21-én folytatódik a tárgyalás a Győri Törvényszéken, ahol a vádlottak az utolsó szó jogán nyilatkozhatnak a bíróság előtt az ítélethirdetést megelőzően. Ezt követően pedig még januárban ítélethirdetés várható a megismételt elsőfokú eljárásban. A jelenlegi állás szerint bűncselekmény hiányában ismét felmenthetik a vádlottakat.
Pékségbe kamerás megfigyelés mellett dolgozunk. Ezen rögzített felvételekből feltöltenek párat 1 közösségi oldalra. Ez jogszerű? Utólag sokszor látjuk saját magunk is.
