Hírfolyam


2015-03-19

Hatékony védelem a képmáshoz és a hangfelvételekhez fűződő jogoknak - Új különleges pertípus jön létre

A sajtó-helyreigazítási per mintájára egy új különleges pertípust hozott létre az Országgyűlés a képmáshoz és a hangfelvételekhez fűződő jogok hatékony védelme érdekében. A polgári perrendtartásról szóló jogszabály ezt tartalmazó módosítását 113 kormánypárti igen szavazattal, 42 szocialista, LMP-s és független nem ellenében, továbbá 22 jobbikos tartózkodás mellett fogadták el a képviselők. A változtatás előírja, hogy a felek a jogvitájukat már a bírósági eljárást megelőzően próbálják meg rendezni. Az új eljárás ennek megfelelően két szakaszból áll: a pert megelőző előzetes eljárásból, valamint magából a perből.

2015-03-19

Másodfokon is bukta hiteles perét a Raiffeisen

A másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla helyben hagyta a Raiffeisen Bank Zrt. és a Raiffeisen Lízing Zrt. ellen hozott elsőfokú ítéletet, így a szerdán kihirdetett ítélet szerint tisztességtelenek a pénzintézetek forintalapú hiteleinek általános szerződési feltételei. Az ítélőtábla mindkét esetben úgy vélte, hogy a Fővárosi Törvényszék a tényállást helyesen állapította meg, döntése érdemben helytálló, és az indoklással is egyetértett. A másodfokú bíróság egyenként nettó 500 ezer forint másodfokú perköltség megfizetésére kötelezte a pénzügyi szolgáltatókat.

2015-03-19

Az Ab nem bírálta felül a Kúria döntését a devizahitelesekről

Három pénzintézet és egy adós támadta meg a Kúria jogegységi döntését a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseiről. Az Alkotmánybíróság így indokolta a panaszt elutasító határozatát: "a visszaható hatályú jogalkotás tilalmára való hivatkozás nem adhat alapot arra, hogy a múltban tömegesen keletkezett tisztességtelen - ezért semmis - szerződéses kikötések érinthetetlenek maradjanak". Az Ab honlapján szerdán közzétett határozatból kiderül, hogy az Alkotmánybíróság nem találta megalapozottnak az alkotmányjogi panaszokat: a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló, 2014. évi XXXVIII. törvény panaszban kifogásolt 3. paragrafusa így nem alaptörvény-ellenes, azt nem kell megsemmisíteni.

2015-03-18

Buda-Cash: tízezrek perelhetnek

Ha egy vezető rosszul dönt, az okozott kárért a cégével együtt felel, vagyis a Buda-Cash és a DRB-bankcsoport meghatározó emberei elveszíthetik a magánvagyonukat. Könnyen lehet, hogy tízezres nagyságrendben indítanak majd ellenük pert a károsultak - írja a Népszabadság. A büntetőeljárás mellett kártérítési perek sora is indulhat a Buda-Cash, illetve a DRB bankcsoport vezető tisztségviselőivel szemben - mondta az újságnak Magyar Gábor ügyvéd, akit máris kétszáznál több károsult keresett meg.

2015-03-18

Botrányok után: marad a 20 ezer eurós Beva-kártalanítás

A Befektető-védelmi Alap (Beva) továbbra is 20 ezer euróig kártalanítja a befektetőket, viszont elmarad az 1 millió forint felett kötelezően vállalandó 10 százalékos önrész - egyebek mellett ezt tartalmazza a pénzügyi közvetítőrendszer fejlesztésének előmozdítása érdekében elkészült törvénytervezet. A tervezet alapján, amennyiben a Beva-ban lévő összeg nem elegendő a bajba jutott befektetők kártalanítására, úgy az állam továbbra is készfizető kezességet vállal a szükséges többletre. Viszont új szabály, hogy az állami készfizető kezességvállalás mellett felvett kölcsön, illetve kibocsátott kötvény összegét az államháztartásért felelős miniszter hagyja jóvá. Az állami kezességvállalásért a Beva-nak kezességvállalási díjat nem kell fizetnie.

2015-03-18

Kamerák rögzítenek mindenhol - és a jogaimmal mi lesz?

Vajon akkor is áldásos a biztonsági kamerák megléte, ha egy ügyvédi iroda küszöbét lépjük át éppen? Dr. Réti László, a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke érdeklődésünkre elismerte, hogy egy ügyvédi iroda kötelmei és az anyagi biztonsághoz való jog között ellentét feszülhet: egy társasháznak és lakóinak joguk van ahhoz – a személyiségi jog védelmének keretein belül –, hogy saját személyi és vagyoni biztonságukról gondoskodjanak, míg egy ügyvédi irodának kötelessége biztosítani ügyfelei számára az azonosítás nélküli bejutást, az ügyféli minőség titokban tartását.

2015-03-18

Devizahitelek - Az OTP elkezdte az elszámolás alapján a jóváírásokat

Az OTP Bank elkezdte a most is élő szerződéssel rendelkező ügyfelek számára a devizahitelekkel kapcsolatos jóváírásokat, első hullámban mintegy 100 milliárd forintos nagyságrendben, a jóváírásokat a következő hetekben folytatja a bank - mondta Kovács Antal, a hitelintézet vezérigazgató-helyettese az MTI-nek, hétfőn. Kiemelte: a most zajló devizahiteles elszámolás és forintosítás a valaha volt legnagyobb banküzemi művelet Magyarországon, a devizahiteles elszámolás az OTP Bank több százezer ügyfelét érinti. Hozzátette: ha csak a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által meghatározott, a hitel típusától függően 14-21 sor hosszúságú elszámolási képletet nézzük, már az is jól mutatja, hogy az elszámolás és forintosítás óriási kihívások elé állítja a bankokat. Kovács Antal elmondta: a jóváírás hatására azon ügyfeleknek átlagosan negyedével csökkenhet a törlesztőrészlete, akiknek az elszámolás után is fennmarad a hitelük, és nincs hátralékuk.

2015-03-16

Halasztottak a K&H Bank ügyében

Március 26-án lehet másodfokú ítélet a magyar állam ellen indított forinthitel-szerződésekkel kapcsolatos perben. Az biztos, hogy Ítélőtábla nem megy sem az Európai Bíróságra, sem az Alkotmánybírósághoz. Március 26-ra halasztotta a határozat kihirdetését a K&H Bank Zrt. magyar állam ellen indított forinthitel-szerződésekkel kapcsolatos perében a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla csütörtökön. Az ítélőtábla egyben elutasította a felperes pénzintézet kérelmét arra, hogy a bíróság az Európai Unió Bíróságánál előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezzen, valamint azt, hogy az Alkotmánybírósághoz (Ab) forduljon a 2014. évi XXXVIII. törvény alkotmányellenessége miatt. A K&H fellebbezésében az elsőfokú ítélet megváltoztatását kérte és azt, hogy állapítsák meg: a forintalapú fogyasztói kölcsön-, hitel és lízingszerződéseiben alkalmazott szerződéses kikötések tisztességesek és ezért érvényesek.

2015-03-16

Elhalasztották a döntést másodfokon az OTP Ingatlanlízing ügyében

Március 24-re halasztotta a határozat kihirdetését az OTP Ingatlanlízing Zrt. magyar állam ellen újratárgyalt devizahitel-szerződésekkel kapcsolatos perében a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla. Az ítélőtábla januárban részben megváltoztatta az elsőfokú ítélet indoklását és a pénzintézet valamennyi vizsgált általános szerződési feltételét a törvény hatálya alá tartozónak ítélte meg. A Kúria szerint azonban a másodfokú ítélet indokolásából nem állapítható meg egyértelműen, hogy az alperes fellebbezésében konkrétan mely vitatott kikötéseket találta az ítélőtábla a törvény hatálya alá tartozónak, mivel az érintett általános szerződési feltételek (ászf) rendelkezéseit csak a szabályos kérdéskör feltüntetésével, általános jelleggel jelölte meg. Így a jogerős ítéletet e tekintetben hatályon kívül helyezte és új eljárásra kötelezte az ítélőtáblát.

2015-03-13

Lenkovics: erősíteni kell a pénzügyi szektor kontrollját

Radikálisan meg kell erősíteni az állami kontrollt az egész pénzügyi szektor felett - mondta Lenkovics Barnabás, az Alkotmánybíróság elnöke a HírTV műsorában kedd este. A Buda-Cash ügynek van alapjogi, európai és IMF-es, globális vonatkozása is - mondta az Ab új elnöke. Lenkovics Barnabás szerint gyors reagálású jogállamra, törvényhozásra és kormányra van szükség, mert a problémák rapid módon merülnek fel és azonnali beavatkozást igényelnek. Ez a szituáció egy konszolidált időszakhoz képest gyökeresen átalakítja a jogállam és benne az Ab működését - tette hozzá.

2015-03-13

Egy éves az új Ptk. Mik a tapasztalatok?

A várakozások ellenére nem öntötték el a perek a bíróságokat az ügyvezető felelőssége, a hitelbiztosíték újraszabályozása és az alapító okiratban foglaltaktól eltérés miatt, amelyek az egy évvel ezelőtt hatályba lépett új Ptk. legtöbbet vitatott intézkedései voltak. Az új polgári törvénykönyv hatálybalépése óta eltelt egy év alkalmat ad arra, hogy mérlegre tegyük az eddigi tapasztalatokat. Kifejezetten a gazdasági élet szereplői szempontjából az első év alapján megállapítható, hogy a szakma által még az új Ptk. hatálybalépését megelőzően beazonosított problémás területek szülték a legtöbb gyakorlati kérdést is.

2015-03-11

Több tízmilliós kártérítésre ítélték a magyar államot Strasbourgban

Az Emberi Jogok Európai Bírósága első fokon igazat adott hat magyar fogvatartottnak, akik a túlzsúfolt magyar börtönök miatt emeltek panaszt. A magyar államnak összesen több mint 84 ezer euró kártérítést kell fizetnie nekik, valamint a perköltséget is állnia kell. Magyarország esetében ez az első "pilot-eljárás", amelyre akkor kerül sor, ha nagyon sokan fordulnak a bírósághoz ugyanazzal a panasszal. Hat magyar fogvatartott ügyében mondta ki kedden az Emberi Jogok Európai Bírósága, hogy ellentétes az Emberi Jogok Európai Egyezményével, sérti a megalázó vagy embertelen bánásmód tilalmát, hogy túlzsúfolt cellákban tartják őket fogva. Az elsőfokú, egyelőre nem jogerős ítélet értelmében a magyar államnak összesen több mint 84 ezer euró (kb. 25,7 millió forint) kártérítést kell fizetnie a hat rabnak, valamint a perköltséget is állnia kell.

2015-03-11

Elutasították az OTP Bank és az OTP Jelzálogbank keresetét

Jogerősen elutasította a OTP Bank és az OTP Jelzálogbank keresetét a Fővárosi Ítélőtábla kedden, a bíróság megállapította, hogy a bank és a jelzálogbank forinthiteleinek általános szerződési feltételei tisztességtelenek voltak. A tárgyaláson az ítélőtábla elutasította a felperesek jogi képviselőjének azt az indítványát, hogy a bíróság kérjen előzetes döntéshozatalt az Európai Bíróságtól.

2015-03-11

Új jogszabály a birtokvédelmi eljárásban

2015. március 1-jén lépett hatályba a jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárásról szóló 17/2015. (II. 16.) Korm. rendelet, amely felváltja a 228/2009. (X. 16.) Korm. rendeletet. Az új kormányrendelet részletesen meghatározza a birtokvédelmi eljárás sajátos rendjét. Így ugyan a rendeleti szabályozás mintegy háromszorosára nőtt, de jóval egyértelműbb és áttekinthetőbb a jogalkalmazók számára.

2015-03-11

Könyvakció

Az új Ptk. hatálybalépésének egyéves évfordulóján március 12. és 17. között könyveink 50% kedvezménnyel vásárolhatók meg.

2015-03-10

Megugrott az óvadékok összege

Csaknem 32 milliárd forintot fizettek ki óvadékként a magyar bíróságoknak a szabadságra vágyó vádlottak az elmúlt tíz évben – írja a Népszava az Országos Bírósági Hivatal (OBH) statisztikájára hivatkozva. Mára kevesebb óvadékfizetést kezdeményeznek, de a kiszabott összegek megugrottak. Tíz éve országszerte összesen 300 millió forintot állapítottak meg a bíróságok, 2010-ben az óvadékok összeg csaknem elérte a 8 milliárdot, 2011-ben majd 8 és fél volt, 2013-ban pedig meghaladta a tíz milliárdot. Utóbbi fejenként csaknem 180 millió forintot jelent.

2015-03-10

Az Ab-hez fordul az ombudsman az előzetes letartóztatás miatt

Az ombudsman indítványozza, hogy az Alkotmánybíróság semmisítse meg a büntetőeljárási törvény azon rendelkezését, amelyik nem tartalmazza az előzetes letartóztatás időtartamának felső határát a legsúlyosabb cselekményekkel gyanúsítottak esetében - közölte az Alapvető Jogok Biztosa Hivatala hétfőn. Székely László szerint a jogállamiság elvéből és a személyes szabadság alapjogából szükségszerűen következik, hogy törvény rendelkezzen az előzetes letartóztatás időtartamának maximumáról - írták a közleményben.

2015-03-10

E-mail teher a cégeknek

Évi több tízezer forint kiadási kötelezettséggel szembesülnek most a cégpapírjaikat rendbe tévő kisvállalkozások. Jövőre már olyan e-mail címmel kell rendelkezniük, amivel át tudják venni az oda érkező hivatalos iratokat. A tanúsítványt jelenleg csak két cég forgalmazza, és egyelőre csak a fővárosban szerezhető be. Most úgy néz ki, mintegy 5-7,5 milliárd forintos éves bevételű piacot adományozott az állam két magáncégnek azzal, hogy minden társas vállalkozásnak előírta: jövőre már legyen olyan hitelesített elektronikus aláírásuk, amelynek segítségével e-mailben is át tudják venni a hivatalos iratokat. A csak jövő év közepén hatályba lépő aláírás-előírás azért vált most fontossá, mert 155 ezer vállalkozás ezekben a napokban tekinti át ügyvédeivel, hogy a cég iratai megfelelnek-e az új Polgári Törvénykönyv (Ptk.) rendelkezéseinek.

2015-03-10

Csatát vesztettek a kinizsisek

Ki akart menekülni a takarékszövetkezeti integrációból a Kinizsi Bank több kisrészvényese, még a bank akkori bankvezető és nagytulajdonos vallomása is őket erősítette, de a bíróság első fokon elutasította keresetüket. Első fokon elutasította a bíróság a Kinizsi Bank hét kisrészvényesének keresetét, amellyel azt szerették volna elérni, hogy a pénzintézet kikerülhessen az elsősorban a takarékszövetkezeteknek létrehozott kötelező, állami vezénylésű integrációból. Jóllehet az ítélet nem jogerős, valószínűsíthető, hogy ezzel az utolsó hazai jogorvoslati esély is elszáll arra, hogy törvénytelen eljárásra hivatkozva bármely pénzintézet kifarolhasson a kényszerközösségből.

2015-03-10

A törvényszék nem egyesítette az ügyet az Aranykéz utcai robbantással

A törvényszék nem egyesíti az ügyet az Aranykéz utcai robbantás és a Fenyő-gyilkosság már folyamatban lévő ügyével. A Fővárosi Törvényszék tavaly februárban kihirdetett elsőfokú ítéletében felbujtóként elkövetett emberölés miatt 11 év fegyházra ítélte Portik Tamást Prisztás Józsefnek, a budapesti éjszakai élet másik, akkoriban meghatározó alakjának az 1996-os megölése ügyében. A vád szerint Portik és Prisztás elszámolási vitába keveredett egymással, és ez vezetett a gyilkossághoz. A másodrendű vádlott, H. István, aki a vád szerint fejbe lőtte Prisztás Józsefet, 10 évet kapott. A harmadrendű vádlottat, aki a vád szerint a helyszínre csalta az áldozatot, bizonyítottság hiányában felmentették.

Tételek: 9161 - 9180 / 9316 (466 oldal)
  • Szakcikk Plusz
Copyright © 2014 HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó | Minden jog fenntartva.