Hírfolyam

A kapcsolattartás joga, mint jogosultságok és kötelezettségek összessége és a szabályozás gyakorlata

A tanulmány a bírói gyakorlat tükrében részletekbe menően vizsgálja meg a kapcsolattartás hazai és nemzetközi szabályozását. A téma igen szenzitív és széles érdeklődésre számot tartó jogterületet. A bíróság által történő kapcsolattartás szabályozása hosszú időre előre határozza meg alapjaiban a szülők és a gyermek életét, emellett a nem megfelelően szabályozott kapcsolattartás orvosolhatatlan következményekkel járhat a gyermek fejlődésében. Kiemelkedő jelentőségű, hogy a jog által a gyermek érdekeit szolgáló megoldások és garanciák a gyakorlatban is érvényesüljenek.

Orosz Árpád: A keresetlevél világos struktúrája a bíróság és az alperes munkáját is segíti

Az új polgári perrendtartási rendelkezések tavalyi hatályba lépéséhez kapcsolódó változásokról és az alkalmazásuk körüli jogi kérdések megválaszolásáról beszélt a dr. Orosz Árpád a Kossuth Rádiónak adott interjújában. A Kúria Polgári Kollégiumának tanácselnöke a Jó reggelt Magyarország című műsornak elmondta, hogy a legfőbb bírói fórumon megkezdte munkáját az a joggyakorlat-elemző csoport, amely az új típusú keresetlevelek befogadásának gyakorlatát vizsgálja. Felhívta a figyelmet arra, hogy a Kúria a keresetlevek elbírálásával kapcsolatban több állásfoglalást is közzé tett, illetve rámutatott arra, hogy a jogalkotó is változtatott a szabályokon. Orosz Árpád kiemelte a Kúrián működő az új Pp. jogértelmezési kérdéseit vizsgáló konzultációs testület munkájának fontosságát is.

Hagyatéki ügyek: komoly tévedésben vannak az örökösök

Évente mintegy 120 ezer hagyatéki ügy indul az országban, ezek 90 százaléka fél éven belül lezárul, ám a fennmaradó 10 százalék akár egy évnél is tovább eltarthat. Ebben közrejátszik az is, hogy az örökösök azt hiszik: a hagyatéki ügyekben eljáró önkormányzat, jegyző, illetve közjegyző dolga a szükséges adatok felderítése, összegyűjtése, holott ez nem hatósági feladat.

Fordulat a veronai buszbaleset perében, új vádlottak is lehetnek

Fordulat történt a veronai buszbaleset perében az olaszországi tárgyaláson. A bíró ugyanis elfogadta azt az ügyészi indítványt, amelyben több szervezettel, illetve az őket képviselő emberekkel bővítik azok körét, akiket meg akarnak hallgatni a veronai városi bíróságon.

Módosult a választáshoz kapcsolódó néhány határidő

A magyarországi lakóhellyel rendelkező választók április 5-ig megkapják az értesítést arról, hogy felvették őket az európai parlamenti (EP-) választásra a névjegyzékbe – mondta Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke az M1-en hétfő reggeli műsorában.

Kamatkedvezmény: kell-e adót fizetni?

Nem üzletszerűen folytatott tevékenység keretében bármely cég, szervezet, magánszemély is adhat kölcsönt bárkinek. Milyen adószabályok vonatkoznak az ilyen ügyletekre?

Öt év börtönre ítélték másodfokon, nem jogerősen Kocsis Istvánt

Öt év börtönbüntetést szabott ki Kocsis Istvánra, a Magyar Villamos Művek Zrt. (MVM) volt vezetőjére pénteken a Pécsi Ítélőtábla új eljárásban másodfokon, nem jogerősen az úgynevezett MVM-perben. Az ügy másodrendű vádlottját szintén letöltendő, a harmadrendű vádlottat pedig felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték.

Ellenőrzött külföldi társaság: új szabályok 2019-től – táblázatban

Idén január elsejétől ismét változott, hogy mely külföldi személy, illetve telephely minősülhet ellenőrzött külföldi társaságnak, amelynek következtében módosultak a társasági adó (tao) alapját érintő előírások is. Az új előíráshoz is kapcsolódik (ahogyan a 2017. évi változáshoz) átmeneti szabály.

Távolból is látszik minden rezdülés

Néhány hónapja működik a távmeghallgatási rendszer a hazai bíróságokon; célja, hogy gyorsítsa, egyszerűsítse az eljárásokat. Immár nem kell például egy tanúnak az ország egyik végéből a másikba utaznia, a technika segítségével több száz kilométerről is kikérdezhető. A tapasztalatokról dr. Nagy Antal bíró számolt be.

Megszegett szerződésnél megúszható a kártérítés?

Ha valamely szerződő fél a szerződésben vállalt kötelezettségeit megszegi, többféle következménnyel kell számolnia. Az egyik következmény, hogy a szerződés megszegése miatt a másik félnek okozott kárt meg kell térítenie. A szerződésszegés sokféle formában megnyilvánulhat. Milyen esetben mentesülhet az érintett a kártérítési felelősség alól?

Unión belüli kiküldetés adózási szabályai

Az utóbbi években jelentősen megváltozott a magyar társaságok munkavállalóinak külföldön történő munkavégzése. Míg korábban jellemzően a külföldi vezetők jöttek Magyarországra kiküldetés keretében dolgozni, addig napjainkban szinte gyakorlattá vált a magyar munkavállalók hosszabb-rövidebb munkavégzése a határainkon túl. A külföldi munkavégzés lehet egy üzleti tárgyalás, külföldi konferencia, egy hetekig tartó projekt, de akár hónapokon, sőt éveken át tartó külföldi munka. A kiküldetés megkezdése előtt célszerű megismerkedni a kiküldetéssel összefüggő adózási szabályokkal annak érdekében, hogy a külföldi munkavégzés alatti adminisztráció ne legyen rémálom.

Jövedéki bevallás, bejelentés, adatszolgáltatás: új NAV-felhívás jelent meg

Felhívást adott ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Irányítása Jövedéki Főosztály főosztályvezetője 7001/2019. számon a jövedéki bevallási, bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettségek elektronikus úton történő teljesítéséről. A felhívás szerint a jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvényben meghatározott elektronikus ügyintézés keretében elektronikus úton nyújthatók be a NAV-hoz az adóbevallások, adó-visszaigénylések, bejelentések, adatszolgáltatások, kérelmek.

Az állampolgárság visszavonásának törvényi okai

Idén már 10 alkalommal élt a köztársasági elnök az Alaptörvényben biztosított, állampolgárság megszüntetésével kapcsolatos döntési jogkörével - az elmúlt években is jelentős számban került sor magyar állampolgárság visszavonására.

Továbbra is Bánáti János a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke

Újra Bánáti Jánost választotta a Magyar Ügyvédi Kamara elnökének a küldöttgyűlés hétfőn - tudatta Fekete Tamás, az országos kamara főtitkára közleményben. Bánáti János e tisztséget 2006 óta tölti be. A posztra 2010-ben, 2014-ben és most is őt választották, így már a negyedik vezetői ciklusát kezdheti meg az országos ügyvédi kamara élén. Előtte a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke volt.

A GDPR után érkezik az e-Privacy rendelet!

A magánélet és a digitális adatok védelmét az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) után az elektronikus hírközlési adatvédelmi rendelettel (e-Privacy) is erősítené az Európai Unió. Az új szabályozás az adatvédelem egy speciális területére, az elektronikus kommunikációra összpontosít és az „over the top” („OTT”) szolgáltatókra is vonatkozik majd. A még most is formálódó rendelet felváltja majd az egyes országok vonatkozó rendelkezéseit, illetve speciális jogszabályként részletezi és kiegészíti a GDPR előírásait. Az új rendelet már az OTT szolgáltatásokra is ki fog terjedni, azaz olyan szolgáltatásokra, amelyek szélessávú adatátviteli elérésen keresztül jutnak el felhasználóhoz, mint például a Skype, a WhatsApp vagy a Facebook Messenger. Ez azt jelenti, hogy az OTT-szolgáltatásokat használók egyforma védelmet kapnak az EU-ban, illetve az OTT-szolgáltatóknak ugyanazokat a szabályokat kell majd betartaniuk, mint a hagyományos távközlési cégeknek. Az e-Privacy legfrissebb véleményezett tervezetét a múlt héten tették közzé. Az optimista becslés szerint is csak 2019 végére fejeződik be a szöveg véglegesítése, ami azt jelenti, hogy legkorábban jövőre élesedhet a jogszabály.

Devizahiteles perek: hiú vagy valós remény, hogy az adós nyerhet a bankkal szemben?

Nem minden devizahiteles számára jelent sorsfordító megoldást az Európai Bíróság legutóbbi, látszólag adósbarát ítélete. A hazai törvények ugyanis nem eléggé adósbarátok. Vajon mindenki tudta-e, hogy a felvételkor olcsó svájcifrank-hitel utóbb igencsak megdrágulhat, és a forint gyengüléséből adódó – akár 100 százalékos – többletet neki kell majd kifizetnie? Több ezer, a pénzügyi válság után 10 évvel még folyamatban lévő, az Európai Bíróság tavaly szeptemberi ítélete óta újraindult devizaperben lett ez most kulcskérés. A luxembourgi verdikt szerint ugyanis a magyar bíróságok igenis vizsgálhatják az árfolyamkockázatról szóló tájékoztatást – ezt korábban nem tették, és erre alapított keresetek ezreit utasították el –, amit az azóta tömegesen újraindult perekben már sokszor meg is tesznek. Az azóta született több, jogerős ítélet alapján pedig elképzelhető, hogy a bíróság a nem elég világos felvilágosítás miatt tisztességtelennek, így semmisnek találja a kölcsönszerződést.

AB: Nem alaptörvény-ellenes a jogellenes bevándorlás elősegítését szankcionáló új büntetőjogi tényállás

Az Alkotmánybíróság határozata szerint megfelelő bírói értelmezés mellett a jogellenes bevándorlás elősegítésének bűncselekménye nem valósul meg, ha a cselekmény célja kizárólag a rászorulók szenvedéseinek csökkentése, a velük való emberséges bánásmód. Ezt megerősítendő, az Alkotmánybíróság alkotmányos követelményként állapította meg, hogy az új tényállás nem alkalmazható az elesettek és a szegények megsegítésének kötelességét teljesítő, önzetlen magatartásokra.

AB: Az Alkotmánybíróság alaptörvény-értelmezését mindenkinek tiszteletben kell tartania

Az Alkotmánybíróság friss határozatában kimondta: az uniós jog magyarországi alkalmazhatóságának alapja az Alaptörvény. Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény értelmezése során tekintettel van az Európai Uniós tagsággal együtt járó, valamint a Magyarországot nemzetközi szerződés alapján terhelő kötelezettségekre, azonban a testület alaptörvény-értelmezését egyetlen más szerv által adott értelmezés sem ronthatja le. Az Alkotmánybíróság megállapította továbbá, hogy a menedékjog megadása nem tekinthető a magyar állam alkotmányos kötelezettségének olyan nem magyar állampolgárral szemben, aki Magyarország területére olyan országon keresztül érkezett, ahol üldöztetésnek vagy üldöztetés közvetlen veszélyének nem volt kitéve. Ez azonban nem zárja ki, hogy a menedékjogot az Országgyűlés az általa meghatározott anyagi és eljárásjogi szabályok szerint az ilyen személyeknek biztosítsa.

Perújítási eljárás kezdődik a Prisztás-ügyben

Március 11-én kezdődik a Prisztás-gyilkosság ügyében elrendelt perújítási eljárás a Fővárosi Törvényszéken – tudta meg a Magyar Hírlap a vádat képviselő Fővárosi Főügyészségtől.

Kisebbségvédelem a társasági jogban

Napi szinten fordul elő, hogy egy gazdasági társaságon belül a tulajdonosok érdekei ütköznek, vagyis nem minden kérdésben van konszenzus a tagok között. A cégek döntéshozatala a többségi elven alapszik, éppen ezért számos esetben megtörténhet, hogy a kistulajdonosok érdekei sérülnek a nagyokéval szemben, mivel akaratukat nem tudják érvényesíteni. Nézzük, milyen jogai vannak a kisebbségnek a többséggel szemben ahhoz, hogy a társaság belső egyensúlya fennmaradjon!

Tételek: 9061 - 9080 / 14665 (734 oldal)