• A kosár üres!

ORAC Kiadó

Hírfolyam

Kiemelt kúriai döntések

Különös visszaeső terhelt ügyében döntött a Kúria. Tájékoztató a Kúria Bfv.II.1.182/2018. számú jelentős ügyben 2019. március 28-án hozott határozatáról. A járásbíróság a jogerős ítéletével a terheltet mint különös visszaesőt végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte. A megyei főügyészség felülvizsgálati indítványt terjesztett elő a terhelt terhére arra hivatkozással, hogy a terhelt ténylegesen többszörös visszaeső és így törvénysértő a végrehajtásában felfüggesztve kiszabott szabadságvesztés büntetés.

A nemi élet szabadsága, mint védett jogi tárgy, különös tekintettel annak megsértésére

A tanulmány összeveti a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekményeket. Rövid történeti áttekintés után anyagi és eljárásjogi aspektusban történő vizsgálódást végez. A mű gerincét a szexualitás, az önrendelkezési jog és a büntetőjog háromágú problematikájának elemzése teszi ki. Különös figyelemmel van a hatályos anyagi jogi szabályozásra. Végezetül: a tanulmány lényegi elemét képezve kritikát fogalmaz meg a tényállás szerkesztésbeli sajátosságai tekintetében.

Homály, meddig terjed az új bírák hatalma

Még fel sem álltak az új közigazgatási bíróságok, a fideszes többség máris átalakította a szabályozást hétfőn. A Fidesz ezzel reagált a "a hatékony fékek és ellensúlyok" hiányát emlegető kritikákra, ám az új rendszer lényegi pontjait még mindig több ponton homály fedi. Mit tudunk a mindannyiunk életét elkerülhetetlenül érintő új bírósági rendszerről?

1-1 milliós bírságot kaptak magyar érintettek a GDPR megszegése miatt

Az első egy kecskeméti ügy, amelynél a város polgármesteri hivatala sértette meg az általános adatvédelmi rendelet 5. cikk (1) bekezdés a) pontját és 6. cikkét azzal, hogy jogellenesen közölt személyes adatokat harmadik féllel. A második magyar ügyben a bejelentő azért fordult a NAIH-hoz, mert az adatkezelő elutasította az adathelyesbítés és adattörlés iránti kérelmét.

Nem bírálják el a név- és nemváltoztatási kérelmeket

A nem jogi elismerésének folyamatát Magyarországon nem- és névváltoztatásnak nevezik a hivatalok, de most a transznemű embereknek nincs lehetőségük arra, hogy nevüket és nemüket nemi identitásuknak megfelelően megváltoztassák. Az állam 2018 júniusában visszamenőlegesen felfüggesztette a név- és nemváltoztatási kérelmeket, és még hivatalos válasz sincs arra, mi várható az ügyben. A kérelmek elbírálása áll, a kérelmezők várnak, ezért az egyesület a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult. 8 ember kérelmét már elküldték, összesen 30 kérelmező ügyét továbbítják.

Nagyüzem a parlamentben - elfogadták a családvédelmi akciótervet

Több jogszabályt is megszavazott hétfőn az Országgyűlés, így megszavazták a kormány családvédelmi akciótervének bevezetéséhez szükséges törvénymódosításokat. Alapítványi tulajdonba kerül a Corvinus egyetem. Az Országgyűlés elfogadta az Európai Unió adatvédelmi reformjának végrehajtása érdekében szükséges törvénymódosításokat is. A javaslat 86 ágazati törvényt módosít.

Ma még nyolc törvényt hozhat, aztán hetekig pihen az Országgyűlés

Az európai parlamenti választás kampány ideje alatt több hétig nem ülésezik a parlament. Az ülésnap reggel 9 órakor napirendi előtti felszólalásokkal kezdődik, majd a kivételes eljárásban tárgyalt tőkepiaci törvénymódosítás összevont vitáját bonyolítják le. A képviselők a vitát követően szavazhatnak is az előterjesztésről, hasonlóan a kormány pénzügyi és klímapolitikai javaslatcsomagjához. Döntés várható továbbá az atomenergetikai- és a sporttörvény módosításáról, valamint a Televíziós Film Mecenatúra idei költségvetéséről.

Az I. országos alkotmánybírósági szimulációs verseny eredményei

Az első helyezett Szabó Patrik az ország alkotmányjogban legjártasabb tizenkét joghallgatója közül került ki az Ab§zi (Országos Alkotmánybírósági Szimulációs Verseny) döntőjén. Az alkotmányjogi versenyt az Alkotmánybíróság és a Mathias Corvinus Collegium közösen szervezte, azzal a céllal, hogy az alkotmányjog iránt érdeklődő egyetemisták három fordulón keresztül megmérettethessék magukat. A döntő zsűrijében Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke, Czine Ágnes alkotmánybíró, Bitskey Botond főtitkár és Zakariás Kinga Rita főtanácsadó foglalt helyet.

Lejárt az Ab által szabott határidő, nem rendezték a rokkantnyugdíjasok ügyét

Nem alkotott új törvényt a parlament a rokkantsági ellátásokról, pedig vasárnap volt a határidő. 2016-ban és 2017-ben több európai bírósági határozat is arra kötelezte a magyar államot, hogy változtassa meg azt a korábbi törvényt, ami sok rokkantnyugdíjastól megvonta az addigi járandóságait. Egy tavaly novemberi döntésében az Alkotmánybíróság is a kárvallottaknak adott igazat és arra utasította az Országgyűlést, hogy március 31-ig rendezze a helyzetet.

Kötelmek munkaviszonyból - Az Mt. és a Ptk. kapcsolata

A munka világában szinte mindennapos, hogy a munkaviszonyban álló felek álláspontjuknak hangot adnak. De mikor rendelkezik jogi kötőerővel a nyilatkozatunk? Milyen következményekkel járhat egy jognyilatkozat megtétele? Mitől lesz érvényes a jognyilatkozat?

Kiemelt kúriai döntések

Munkabaleset minősítése és munkabalesettel összefüggésben felmerült egészségbiztosítási ellátások megtérítése iránti perben hozott döntést a Kúria. Összefoglaló a Kúria 2019. február 11. napján tárgyaláson elbírált, Mfv.III.10.354/2018. számú ügyben hozott határozatáról. A Kúria az elsőfokú bíróság által is felhívott, EBH 2010.2262. számon közzétett határozatában rámutatott arra, hogy helytelen az Ebtv. 67. § (1) bekezdésének olyan értelmezése, amely szerint a munkavédelmi szabályszegést elkövető munkavállalót ezzel összefüggésben ért balesetért a foglalkoztató minden esetben felel, ha ez a munkavállaló a munkavégzés irányításával meg volt bízva. A munkavállaló balesetével összefüggésben felmerült társadalombiztosítási szolgáltatásokért megtérítési kötelezettség akkor nem terheli a foglalkoztatót, ha a balesetelhárító, vagy egészségvédő óvórendszabályt vagy óvintézkedést kizárólag maga a balesetet szenvedett munkavállaló mulasztotta el.

Linkadó? Nem is link, nem is adó

Az Európai Parlament március 26-án elfogadta a szerzői jogok digitális egységes piacon való érvényesítéséről szóló új irányelvet. Kritikusai egyrészt a mémek szabadságát féltették, másrészt attól tartottak, hogy az megadóztatná a hiperlinkelést, és akár a tartalmak Facebookon való megosztása is veszélybe kerülhet.

Öröklési szerződés vagy végrendelet?

Közismert, hogy az örökhagyó vagyonának sorsáról halála esetére végrendelettel rendelkezhet. Az örökhagyónak azonban arra is lehetősége van, hogy ellenszolgáltatás fejében, szerződéses úton nevezze meg örökösét. A szerződéses végintézkedés leggyakoribb formája az öröklési szerződés. Milyen feltételekkel és tartalommal köthető öröklési szerződés?

MNB-bírságot kapott a Concorde Zrt.

Az MNB 25,5 millió forint bírság megfizetésére, s a jogszabályoknak való megfelelésre kötelezte a Concorde Értékpapír Zrt.-t a működését érintő prudenciális és pénzmosás-megelőzési jogsértések miatt.

A bíróság szerint jogellenesen kezelt adatokat a szcientológiai egyház

A Fővárosi Törvényszék szerint is jogellenesen kezelt adatokat a Magyarországi Szcientológia Egyház - közölte a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) szombaton az MTI-vel. Az egyház erre azt közölte, jogorvoslatért fordulnak a "felsőbb bíróságokhoz".

Ezekre a törvénymódosításokra már a 2018-as adónál figyelni kell!

A 2018-ban hozott törvénymódosítások – a számvitelről szóló 2000. évi C. törvényben (Szt.) és a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvényben (Tao.) – között több olyat találunk, amelyet már a 2018. évi beszámolónál, illetve adókötelezettség megállapításánál alkalmazni lehet. Ezeket foglaltuk össze.

Kiemelt alkotmánybírósági döntések

Az adatkezelő adat-előállításra nem kötelezhető. Az Alkotmánybíróság kimondta: a közfeladatot ellátó szervezet azokat a közérdekű és közérdekből nyilvános adatokat köteles kiadni, amelyek jellemzőek tevékenységére avagy amelyek a tevékenységével összefüggésben keletkeznek. Az Alaptörvény értelmében a közfeladatot ellátó szervezetet új adatokat tartalmazó adatsor előállításának kötelezettsége nem terheli. Az adatigénylő nem formálhat jogot arra, hogy helyette más végezze el a hozzáférhető adatok leválogatását.

Uniós biztos: ellentétes az uniós joggal az osztrák családi pótlék

Az Ausztriában dolgozó külföldi munkavállalóknak járó családi juttatásokat érintő osztrák jogszabály nem egyeztető össze az uniós joggal, ugyanis szembemegy az egyenlő bánásmódról és a szabad mozgásról szóló uniós irányelvvel – jelentette ki Marianne Thyssen foglalkoztatásért, szociális ügyekért, valamint munkavállalói készségekért és mobilitásért felelős biztos Strasbourgban csütörtökön. A bizottság álláspontja szerint a tervezett intézkedés bevezetése azt jelenti, hogy eltérő családtámogatás illetné meg a különböző európai uniós tagállamokból érkező, de ugyanazon munkahelyen dolgozó munkavállalókat (indexálás), márpedig az uniós alapszerződés tiltja a munkavállalók állampolgárságon alapuló bármiféle, közvetlen vagy közvetett megkülönböztetését.

Adatkezelői minőség tényleges adatkezelés nélkül?

Az Európai Unió Bírósága 2018. június 5-én hozott döntésében, előzetes döntéshozatali eljárás keretében vizsgálta azt az ügyet, amelyben a Német Adatvédelmi Hatóság arra kötelezte egy rajongói oldal adminisztrátorát, hogy bírság terhe mellett függessze fel a rajongói oldal működését, tekintettel arra, hogy sem ő, sem pedig a Facebook nem tájékoztatta a rajongói oldal látogatóit arról, hogy utóbbi cookiek (sütik) segítségével gyűjtött rájuk vonatkozó személyes adatokat, és hogy a Facebook ezt követően kezelte ezen információkat. Bár az ítélet még a korábbi 95/46-os irányelv alapján került elbírálásra, tekintettel arra, hogy az adatkezelői minőség fogalma lényegében azonos a GDPR-ban is, az ítélet relevanciával bír a 2018. május 25-ét követően a GDPR által kialakított új jogi környezetben is.

Szemléletváltásra van szükség a jogos védelem megítélése kapcsán – kúriai filmbemutató a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen

A Kúria elnökhelyettese a filmben és a rendezvényen is kiemelte, az új büntetőjogi szabályozás ellenére születtek olyan téves bírói döntések, amelyek következménye lehet az, hogy valaki egy eljárás során nem sértettként, hanem terheltként áll a bíróság előtt úgy, hogy a megtámadott a kirablójával együtt ül a vádlottak padján. Fontos, hogy ilyen tévedés ne forduljon elő, és a Kúriának arra kell törekednie, hogy ezt a szemléletváltozást a maga döntéseivel előmozdítsa.

Tételek: 8921 - 8940 / 14672 (734 oldal)
Szakcikkadatbázis Szakcikkadatbázis
Made in Cantinart GLS Csomagpont