Hírfolyam

Apaság vélelmének megdöntése, különös tekintettel a nemperes eljárásra

A tanulmány a kiskorúakat érintő azon családjogi jogterületen felmerülő anyagi- és eljárásjogi kérdéseket, a gyakorlatban felmerülő esetleges problémákat fejti ki, melyek az apasági vélelem megdöntésével kapcsolatosak.

Öröklés: mit jelent a kötelesrész és kinek, mennyi jár?

Előfordulhat, hogy valaki úgy végrendelkezik, hogy a törvény szerinti örököseire semmit sem hagy, vagy a törvény szerint járó örökségnél jóval kevesebbet hagy. Lehetséges az is, hogy az örökhagyó a vagyonát már életében elosztogatta, ezért hagyatékában már nincsen szinte semmi. Ilyen esetekben lehet szó arról, hogy a törvényes örökösök bizonyos körben kötelesrészre jogosultak.

Az elővásárlási jog alakulása földek eladása esetén

Az egykori termőföld elnevezés bár a köztudatban és a szóhasználatban még él, termőföldekre vonatkozó szabályozása jelentősen átalakult a mező-és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Fftv.) hatálybalépésével. Bár a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) ismeri és szabályozza az elővásárlási jog jogintézményét, speciális rendelkezések irányadóak a mező- és erdőgazdasági hasznosítású földek (röviden: földek) forgalmára.

Válhat-e a véleménynyílvánítás társadalomra veszélyessé? - Az Alkotmánybíróság döntést hozott

Nem tekinthető védett alapjog-gyakorlásnak, ha egy cselekmény kommunikációs üzenete nem azonosítható a külső szemlélő számára. A véleménynyilvánítás így sértheti a közbiztonság fenntartásának alkotmányosan védett értékét, megvalósíthat bűncselekményt - foglalt állást az Alkotmánybíróság döntésében.

Bírság járhat adatbiztonsági kötelezettségszegés esetén

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) egyre több határozatot hoz, melyek már a 2018. május 25. napjával alkalmazandóvá vált Általános Adatvédelmi Rendeletre (GDPR) épülnek. Ezen döntések között több olyan is található, melyben a hatóság az adatbiztonsági kötelezettségek megsértése okán szabott ki adatvédelmi bírságot. Érdemes tehát végigvenni azon szempontokat, melyekre különösképpen szükséges ügyelni.

Változások a büntető eljárásjogban és büntetés-végrehajtási jogban - Igazságügyi miniszteri rendeletek léptek hatályba

Az igazságügyi miniszter 11/2019. (IV. 5.) IM rendeletével a közelmúltban számos büntető eljárásjogi és büntetés-végrehajtási jogi tárgyú rendelet módosult, melyek többnyire a fogvatartottakra és elítéltekre vonatkozó részletszabályokra vonatkozóan hoztak változásokat. A Strasbourgban, 1983. március 23-án kelt, az elítélt személyek átszállításáról szóló egyezmény végrehajtásáról szóló 9/1995. (III.8.) IM rendelet külföldi állampolgár átszállítására vonatkozó rendelkezései több ponton hatályukat vesztették, mely a szabadlábon lévő elítélt átszállítására irányuló kérelem előterjesztése tárgyában irányadó rendelkezéseket érintette.

Kiemelt kúriai döntések

Választási ügyben érdemi döntést hozott a Kúria. Tájékoztató a Kúria Kvk.I.37.513/2019/2. számú választási ügyben hozott határozatáról. A Ve. 221.§ (1) bekezdés szerinti „érintett” fogalmának meghatározása során, figyelemmel az Alaptörvény 28. cikkében megjelenített értelmezési módszerekre is, alkalmazandó a Ve. 222.§ (1) bekezdéshez kapcsolódó kúriai gyakorlat.

Hogyan háríthatom át a partneremre a repülőjegy költségét?

Hogyan hárítható át a költség, mi az eljárás, ha az együtt utazó üzleti partnerek egyike mindenkinek megvette a repülőjegyet. A nem is annyira egyszerű kérdésre a Reggeli egyperces összeállítás ad választ.

A versenytilalmi megállapodásról

A Kúria tavaly fontos döntést hozott a versenytilalmi megállapodásban kikötött ellenérték megfelelőségéről. A Kúria honlapján is közzétett 30/2018. munkaügyi elvi döntés szerint a kikötött ellenérték akkor megfelelő, ha figyelembe veszi az eset sajátos körülményeit, ezen belül különösen a munkavállaló képzettségét, tapasztalatát, végzettségét, továbbá a korlátozás egyedi jellemzőit. Nem tekinthető eltúlzottnak a bruttó havi alapbér 50%-ában meghatározott ellenérték sem.

Mentőövet dobtak a lakásra vágyóknak

A tetőtér-beépítésre vállalkozók kedvező helyzetbe kerültek azzal, hogy az építési törvényben számos helyi előírást eltöröltek ezzel kapcsolatban. Ezzel új lehetőség nyílt meg a lakásra vágyók előtt.

Vigyázz, miket posztolsz: 200 ezres bírságot is rádverhet a NAV

Nemsokára beköszönt az esküvőszezon, vele egy időben pedig közeledik a 2018-as jövedelmekről szóló adóbevallás 2019 évi beadási határideje is: május 20-a. Legtöbben azonban nem tudják, mi minden minősülhet bevételnek, és mely esetben kell illetéket fizetni, adózni utána.

Így nem lesz rémálom a lakáseladás: a trükk, amit alig ismernek

Rengeteg lakás van ma az ingatlanpiacon, amely még jelzáloggal terhelt. A fennálló tartozás megnehezíti az eladónak a lakás értékesítést, a vevőt pedig elriaszthatja a vételtől. Noha megvan erre a bejáratott formula, és a bankok is jól ismerik, nem érdemes a jelzálog megszüntetés adásvételkori ügyintézésével bíbebelődni: létezik egy trükk, amellyel minden fél jól jár, mégis kevesen tudnak róla.

A végrehajtási eljárás felfüggesztésének esetei különös tekintettel a méltányolható körülményekre

A média mostanában egyre többet foglalkozik a végrehajtási eljárásokkal, amelynek aktualitása a jelenleg is tartó kilakoltatási moratóriumnak is köszönhető. Jelen tanulmány a Miskolci Törvényszék Elnöke által meghirdetett cikkíró pályázatra készült, és egy átfogó képet ad a végrehajtási eljárás felfüggesztésére vonatkozó szabályokról mind elméleti mind gyakorlati szempontból, különösen nagy hangsúlyt fektetve a kialakult bírói gyakorlatra.

Független vélemény pénzért – a magánszakértők

A polgári perrendtartási törvény jelentős szerepet tulajdonít a magánszakvéleményeknek, amelyektől a régi, szinte kizárólag a kirendelt szakértőkre támaszkodó ítélkezési gyakorlat reformját és ellensúlyozását várják. A bíróságok ugyanis korábban túlságosan nagy mértékben hagyatkoztak az általuk kirendelt szakértőkre, álláspontjukat szinte megkérdőjelezhetetlen igazságnak fogadták el, ami különféle anomáliákhoz vezetett.

Az alkotmányjog oktatás legújabb sarokkövei

„Ki viszi át a túlsó partra…? – Európai alkotmányosság és jogászképzés” címmel tartott kerekasztal-beszélgetést az ELTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszéke új tankönyvei megjelenése alkalmából [Bodnár Eszter – Pozsár-Szentmiklósy Zoltán (szerk.): Alkotmányos tanok I-II., HVG-ORAC, 2018; Somody Bernadette – Szabó Máté Dániel – Vissy Beatrix – Dojcsák Dalma: Alapjogi tanok I-II., HVG-ORAC, 2018]. A 2019. április 16-ai kerekasztal-beszélgetésnek, amelynek a Magyar Ügyvédi Kamara székházának klubterme adott otthon, hozzászólói voltak dr. Kukorelli István egyetemi tanár, mint házigazda, dr. Paczolay Péter egyetemi tanár, az Alkotmánybíróság volt elnöke, az Emberi Jogok Európai Bíróságának bírája és dr. Gárdos-Orosz Fruzsina egyetemi docens, az MTA TK Jogtudományi Intézet igazgatója.

Osztalék, árfolyamnyereség: a szochofizetés felső határa

Mikor, mennyi jövedelem után kell megfizetni 2019-ben a szociális hozzájárulási adót egyes juttatások (egyebek mellett vállalkozásból kivont jövedelem, értékpapír-kölcsönzésből, árfolyamnyereségből származó jövedelem, osztalék és vállalkozói osztalékalap) esetén?

Szja-bevallási tervezet: ilyen esetekben kell javítani, kiegészíteni

Az adóbevallási tervezetet érdemes a magánszemélynek összevetnie a rendelkezésére álló igazolásokkal. Abban az esetben, ha a magánszemély az adóbevallási tervezetben feltüntetett adatokkal nem ért egyet, az adóbevallási tervezetet a bevallás benyújtásának határidejéig (2018. év tekintetében 2019. május 20-áig) az ügyfélkapun keresztül az erre a célra kialakított webes felületen javíthatja, kiegészítheti, vagy az erre a célra rendszeresített nyomtatványon bevallást nyújthat be.

A közös költség buktatói

A legtöbb társasházban az év közepén tartják meg a rendes éves közgyűlést a tulajdonosok. Ilyenkor, a közgyűlések alkalmával egy sor kellemetlen téma jöhet elő. Zömében a közös költség tartozás miatti lépések is ekkor kerülhet a látótérbe.

Az albérlő kit fogadhat be magához az albérletbe?

Albérlet esetén a bérlő és a bérbeadó között lakásbérleti jogviszony jön létre, amihez a felek között megkötött írásbeli szerződés szükséges. Eddig mindenki tudja, de mi van akkor, ha az albérlő mást is befogad a lakásba.

Mikor felel a munkáltató a munkaviszonnyal összefüggő kárért?

A munkaviszonnyal kapcsolatban többféle módon érheti kár a munkavállalót. Azokat a károkat, amelyek a dolgozót a munkaviszonnyal összefüggésben érik, a munkáltató köteles megtéríteni. Melyek a munkáltatói kártérítési felelősség alapvető szabályai? Mikor mentesülhet a munkáltató a felelősség alól?

Tételek: 8821 - 8840 / 14687 (735 oldal)