A kosár üres!
2019. április 30-áig nyilatkozhattak a közigazgatási és munkaügyi ügyszakos bírák arról, hogy a 2020. január 1-jétől megalakuló közigazgatási bíróságokon folytatják-e a munkájukat, vagy a rendes bírósági szervezetben maradnak. A Közigazgatási Felsőbíróság, valamint a közigazgatási törvényszékek induló bírói létszámát az igazságügyért felelős miniszter határozza majd meg. A további, betöltendő álláshelyekre a bírói pályázatok ennek alapján kerülnek meghirdetésre 2019. július 15-ig, melyeket a Közigazgatási Felsőbíróság - 2019. június 15-ig megválasztott - elnökéhez kell benyújtani.
2018 decemberében jelent meg a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény „a területrendezés korszakváltó megújítása” céljából. E jogszabály – többek között – az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) azon rendelkezéseit is módosította, amely kártalanítási kötelezettséget ír elő a telek építésügyi szabályainak módosulása esetére.
Elutasították egy házát eladó tulajdonos panaszát, akire azért vetettek ki a szerinte jogosnál több adót, mert nem tudta minden kiadását áfás számlával igazolni. Az Alkotmánybíróság nem tartja alaptörvény-ellenesnek, ha azzal kötik meg a bíróság kezét, hogy nem fogadhat el bármilyen bizonyítékot.
Tájékoztató a Kúria Mfv.II.10.452/2018 számú ügyben hozott határozatáról. A Kúria ítéletének indokolásában megállapította, hogy a foglalkoztatási jogviszonyokat szabályozó törvények valamely juttatást, illetve annak mértékét meghatározott jogosultsági idő meglétéhez kötheti, amely számításának szabályozása és e körben a jogszabály szóhasználata eltérő lehet.
A felperesek fellebbezésére eljárva a Kúria a Kf.VI.37.870/2018/9 számú ítéletével az elsőfokú ítéletet megváltoztatta, a közigazgatási határozatot hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárásra kötelezte. Indokolása szerint az alperes anélkül rótta a felperesek terhére a kettős árrendszert, hogy annak főbb kritériumait ismertette volna. Ez azért is lett volna különösen fontos, mert a kettős árrendszer fogalmát sem a Tpvt., sem az EUMSZ alperes által hivatkozott rendelkezései nem határozzák meg, és nem ismert a kettős árrendszernek a versenyjogban általánosan bevett, elfogadott definíciója sem.
Az Alkotmánybíróság által közzétett múlt évi forgalomstatisztikai kimutatások szerint tavaly nem volt olyan jogszabály, amelyet Alaptörvénybe ütközés miatt teljes egészében megsemmisített volna a Testület. Csökkenő ügyforgalom mellett a korábbinál kevesebb volt a részleges alaptörvény-ellenességet megállapító határozat is. Nőtt ugyanakkor a határozatokhoz fűzött párhuzamos alkotmánybírói indoklások és különvélemények száma. Az Alkotmánybíróság honlapján a testület múlt évi határozatai mellett már megtalálhatók a testület 2018. évi tevékenységét elemző statisztikai kimutatások is, melyek közül a fontosabb mutatókat – esetenként korábbi évekre is visszatekintve – az alábbiakban igyekszünk bemutatni.
A Bíróság új szabályokat állapít meg a fellebbezéseknek olyan ügyekben történő megengedhetővé nyilvánítására vonatkozóan, amelyek már kétszer is vizsgálat tárgyát képezték. Az ilyen fellebbezést csak akkor lehet egészében vagy valamely részében megengedhetőnek nyilvánítani, ha az az uniós jog egységessége, koherenciája vagy fejlődése szempontjából jelentős kérdést vet fel - állapította meg az Európai Unió Bírósága.
A munkaerő-hiány miatt érdemes közelebbről szemügyre venni azokat a jogi megoldásokat, melyek segítségével a szűkösen rendelkezésre álló létszám a legoptimálisabban terhelhető. A lehetséges megoldási módok között a legfontosabb az egyenlőtlen munkaidő-beosztásnak egyik válfaja: a munkaidő-keret. Lássuk, mit kell tudni a munkaidőkeret alkalmazásáról!
Ajándékot adni és kapni is jó. Az ajándék attól ajándék, hogy azt nem valamiért „cserébe” adjuk és kapjuk. Bár az ajándékozás ingyenes és önkéntes, a jog mégis szabályozza. Nem véletlenül. Erre is létezik szerződés? Visszakövetelhető az ajándék? Mikor van és mikor nincs erre lehetősége az ajándékozónak?
Aki társasházban él és részt vesz a társasházi közgyűléseken, pontosan tudja, hogy a legnehezebb az egységes döntés meghozatala. Mi van azonban akkor, amikor a többségi érdekkel nem ért egyet a tulajdonos. A közgyűlési határozatok megtámadásáról lesz most szó.
A felek bizonyítási feladatait és felelősségét is nagymértékben megnöveli az új Polgári perrendtartás. Mindenki hozhat magánszakértői véleményt, de előfordulhat, hogy ennek költségét a perköltségben nem kapja majd vissza - a magánszakértő alkalmazásáról beszélgettünk Cseke Ivettel, a Veszprémi Törvényszék Polgári Kollégiumának kollégiumvezető-helyettesével. Az új Pp. hatalmas újítása, hogy a magánszakértői véleménynek is ugyanakkora bizonyító ereje van, mint a perben kirendelt szakértő véleményének. Az ügyfél már a perindítás előtt igénybe vehet magánszakértőt, a szakvéleményt pedig akár már a perfelvételi szakban is csatolhatja.
A munkaköri leírás létezése önmagában még nem garancia semmire, de megléte esetén is tartogathat meglepetéseket. Most az vizsgáljuk meg szintén öt pontba gyűjtve, hogy a munkáltatónak mire érdemes figyelnie az általa alkalmazott munkaköri leírások kapcsán.
Az ingatlanügyletekre jellegükből fakadóan speciális szabályok érvényesek. Ennek megfelelően a szolgáltatások teljesítési helyének meghatározása sem az általános szabályok szerint történik.
Michal Bobek főtanácsnok szerint a menekültügyben hozott közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatának magyarországi rendszere ellentétes az uniós joggal.
A törzstőke leszállítása tőkekivonás, veszteségrendezés vagy a saját tőke más elemeinek növelése céljából fordulhat elő. A törzstőke-leszállítás tehát történhet a tagok saját elhatározásából vagy kötelező jelleggel.
Noha a címben említett elnevezést már több mint 10 éve nem használja az 1997. évi LXXX. (Tbj.) törvény, ám a jogviszonyt – egyéni vállalkozónak nem minősülő természetes személlyel létesített vállalkozási jogviszonyként – továbbra is ismeri a jogszabály, illetve alkalmazzák – nem egyszer „akaratuk ellenére” – a felek. Nem „akaratlagosan” akkor kerül sor a címben említett jogviszony tekintetében, amikor u.n. számlaképes (tehát adószámmal rendelkező) magánszemélyről van szó.
Hosszú ideig nem volt egyértelmű szabályozás arra vonatkozóan, hogy a munkáltatóknak meddig kell megőrizniük a munkaügyi iratokat az adott munkaviszony megszűnése után. A kérdés nem elhanyagolható, mivel egyes esetekben a nyugdíjjogosultság megállapításához akár fél évszázados munkaügyi iratokra is szükség lehet. Az elmúlt év végén elfogadott törvénymódosítás rendezte e régóta fennálló problémát.
Az Országgyűlés április 1-én elfogadta az Európai Unió adatvédelmi reformjának végrehajtása érdekében szükséges törvénymódosításokról szóló törvényjavaslatot. A módosítás mintegy 86 ágazati törvény adatvédelmi rendelkezéseit módosítja a tavaly életbe lépett GDPR végrehajtásához szükséges jogrendszeri koherencia biztosítása érdekében. Az új szabályok – néhány kivétellel – a Magyar Közlönyben történő kihirdetést követő 15. napon lépnek hatályba.
Egyre több cégnél merül fel az igény arra, hogy az elavult, papíron vezetett jelenléti íveket, illetve mágneskártyás beléptető rendszereket ujjlenyomat-, retinaminta-, vagy más hasonló, valamely egyedi testi jellemzőnk lenyomatát tartalmazó biometrikus azonosító rendszerre cserélje. A jogi szakértő szerint az ilyen rendszer számos adatvédelmi kérdést vet fel.
Fokozódik a munkaerőhiány, melynek következtében egyre nehezebbé válik a munkavállalók szabadságának kiadása. Fontos azonban tudni, hogy a munkavállalói szabadság nem évül el, így azt előbb-utóbb mindenképpen ki kell adni, vagy azt pénzben kell megváltani. Az alábbiakban összeszedtük a szabadságkiadási akadályokkal összefüggésben leggyakrabban előforduló kérdéseket, és bemutatjuk, mire van jogszerű lehetőség, illetve mit tilt a jog.
