A kosár üres!
Nagyszabású ünnepi konferenciát szervezett a Kúria az Országház Felsőház Üléstermében, a bírói hatalom gyakorlásáról szóló 1869. évi IV. törvény megalkotásának 150. évfordulója tiszteletére. A szakmai program három kerekasztal-beszélgetésből állt, melyek a jogszabály megalkotásához vezető történelmi hátteret, a közigazgatási bíráskodás hazai kialakítását, valamint a robotika, az információs technológia igazságszolgáltatásra gyakorolt hatásait tárgyalták.
A tanulmány röviden felvázolja a bűnfelelősség elvének kialakulását, majd a bűnösséget, mint a bűncselekmény egyik fogalmi elemét mutatja be a vonatkozó német és magyar tudományos nézetek részletezésével. Ezt követően a bűnösség formáit, a szándékosságot és a gondatlanságot külön-külön vizsgálja, melynek során a fogalmakat történetiségükben is bemutatja, és a magyar jogtudomány meghatározó képviselőinek kapcsolódó nézeteit is felvázolja. Végül egy speciális bűnösségi konstrukcióról, a vegyes bűnösségről szól.
Az uniós joggal ellentétes az a görög jogszabály, amely a szerzetesi minőség és az ügyvédi hivatás összeegyeztethetetlensége miatt a valamely másik tagállamban ügyvédi minőséggel rendelkező szerzetesnek megtiltja, hogy az ügyvédi kamaránál bejegyeztesse magát - áll az Európai Unió Bíróságának ítéletében. A saját tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságánál történt bejegyzést bizonyító igazolásnak a fogadó tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságánál történő bemutatása az egyetlen olyan feltétel, amelyhez a fogadó tagállam az érdekelt bejegyzését kötheti, és amely lehetővé teszi, hogy ő ez utóbbi tagállamban a saját tagállamának szakmai címét viselve gyakorolja tevékenységét. A nemzeti jogalkotó a fogadó tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságánál történő bejegyzéshez megkövetelt előzetes feltételeket nem egészítheti ki további feltételekkel.
Ellentmond egymásnak a közúti közlekedésről szóló törvény és a közterület-felügyeletről szóló törvény, ha valaki a megengedett időn túl várakozik, vagy egyáltalán nem vett parkolójegyet, illetve ha jegy nélkül még időn túl is parkol. Az alapvető jogok biztosa a parkolás szabályait is tartalmazó jogszabályok összehangolását javasolja, mert szerinte nem egyértelmű, hogy mikor lehet kerékbilincset alkalmazni, és mikor nem. Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala kedden az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta, Székely László a vizsgálatot egy panaszbeadvány miatt indította.
Mi a helyes eljárás akkor, ha a büntetőbíróság jogerős ítéletében a terheltnek kiadandó dolgot (a Magyar Államkincstárnál letétként kezelt pénzösszeget) két magánfél javára megítélt polgári jogi igény biztosítására a 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: régi Be.) 157. § (1) bekezdése alapján visszatartotta, és a megadott 60 napos határidőben az egyik fél – felhívás ellenére – nem kéri a végrehajtás elrendelését? Erre és további több mint 70 kérdésre vonatkozóan fogadtak el állásfoglalásokat a Vht.-val összefüggésben.
A felperes a bíróság illetékességét tévesen jelöli meg, ez azonban a keresetlevélből és mellékleteiből nem állapítható meg olyan perben, amelyben kizárt bírósági meghagyás kibocsátása, a bíróság felhívására az alperes nem terjeszt elő írásbeli ellenkérelmet, a perfelvételi tárgyaláson szabályszerű idézésre nem jelenik meg. A perfelvételi tárgyaláson a felperes előadásából kiderül, hogy sem az általános, sem a vagylagos illetékességi ok a nem áll fenn. Rendelkezhet-e ilyenkor a bíróság a keresetlevél áttételéről vagy az illetékesség a Pp. 30. § (2) bekezdése alapján rögzült?
Az MNB vizsgálata során jogszabálysértő hiányosságokat tárt fel az Alapkezelőnél − többek között – az osztalék megállapítás és kifizetés, a javadalmazási politika és gyakorlat, valamint a bizalmas információkhoz hozzáférő releváns személyek személyes ügyeleteire vonatkozó belső szabályozottság tekintetében.
De az is lehet, hogy a másodfokú tárgyalás átcsúszik a jövő év elejére. A vörösiszapper másodfokú tárgyalása legkorábban az év végén, vagy a jövő év elején várható - írta a Magyar Hírlap kedden a Győri Ítélőtábla szóvivőjének közlésére hivatkozva.
"A magyar versenyképesség kulcsa a jobb innovációs teljesítmény"1 - jelentette ki az illetékes, Palkovics László miniszter. És nagyon igaza van. Az ötletek születnek, a fejlesztők pedig kihez máshoz, mint ügyvédekhez fordulnak technológiai innovációjuk védelme kapcsán. Közben a külföldi versenytársak sem pihennek, és helyezgetik taposóaknáikat feltalálóink elé. - Pintz György szabadalmi ügyvivő írása.
Versenyhivatali figyelmeztetést kapott az ingatlan.com Zrt. jogsértő szlogenjei miatt, az online hirdetési felületet működtető cég bírságot nem kapott. A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) hétfői MTI-nek küldött közleménye szerint az ingatlan.com megtévesztő állítást tett közzé "A legtöbb ingatlan egy helyen" szlogenjével, illetve nem a szakmai gondosság követelményének megfelelően járt el az egyes hirdetések kiemelését célzó "Csak nálunk" megjelölés feltételrendszerének kialakításakor. Ez tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak számít a fogyasztókkal szemben.
Csaknem 50 százalékkal csökkent a folyamatban lévő peres ügyek száma az ország bírságain 2010 óta - közölte az Országos Bírósági Hivatal (OBH) hétfőn a honlapján. Közleményük szerint 2018-ban a folyamatban lévő peres ügyek száma a 2010. évi 14 579-ről annak 55 százalékára, 8050-re csökkent.
Ma már a globalizáció, az internet széles körben történő elterjedésével mindennapivá vált, hogy a különböző áruk beutazzák a világot. Nagy szerep jut a fuvarozó vállalkozásoknak, legyen a fuvarozás akár légi, közúti, vasúti, vagy tengereken átívelő. Melyek a fuvarozási szerződések általános szabályai? Miért ki a felelős?
Több alkalommal is módosult az utóbbi időben a munka törvénykönyve (Mt.), legutóbb 2019. április 11-én. A munka- és pihenőidő szabályainak változását követte az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) átültetése. Cikkünkben áttekintjük a leglényegesebb módosításokat.
Ki és mikor számít közszereplőnek? Mit köteles eltűrni egy közszereplő? Meddig terjed a véleménynyilvánítás szabadsága közszereplők esetén, és mik a korlátai? Mik a rágalmazás és a becsületsértés büntetőjogi elhatárolásának szempontjai? - A közelgő Európai Parlamenti választásokat övező kiélezett politikai helyzetben nem árt tisztázni ezeket a kérdéseket.
Ellentételezési díj és kamatainak megfizetése tárgyában hozott döntést a Kúria. Tájékoztató a Pfv.V.20.195/2019/4. számú egyedi ügyben. A felperes közszolgáltatási szerződés alapján autóbusszal végzett menetrend szerinti helyi közforgalmú személyszállítás szolgáltatást nyújtott az alperesi önkormányzat részére. A szerződés értelmében a szolgáltató a bevételekkel és támogatásokkal nem fedezett költségei és méltányos nyeresége érdekében ellentételezésre volt jogosult, amelyet az alperesi önkormányzat évente határozhatott meg, azonban az alperes a 2012-2016. években nem döntött az ellentételezés összegeiről.
Ahogy a mondás tartja: Non scholae, sed vitae discimus. Különösen igaz ez akkor, ha a jó diplomaminősítésünk ellenére sem tudunk beilleszkedni a munkaerőpiac rejtelmes és összetett falanxába. Mi ennek az oka? Nézzük meg röviden, hogy milyen tudást adnak ma Magyarországon a jogi egyetemek.
A bíróság „szolgáltató jellegének” erősítése céljából megkezdődött a bírósági tárgyalótermek távmeghallgatásra, valamint kép- és hangrögzítésre alkalmas összeköttetése, melynek keretében 2018 őszéig már 72 bírósági tárgyalótermet szereltek fel távmeghallgatási eszközökkel. A távmeghallgató rendszer működésének lényege, hogy az ügyeket tárgyaló bíróságoktól távollévő eljárási szereplők jelenlétét a valós időben készült, folyamatos és egyidejű kép- és hangfelvétel révén biztosítsa. 2019 áprilisában már nemzetközi távmeghallgatást is alkalmaztak egy emberkereskedelem bűntette miatt indult büntetőeljárásban a Miskolci Törvényszék erre alkalmas tárgyalótermében, melynek keretében az Amszterdami Bíróság kereste meg a magyar hatóságokat egy magyar állampolgár, mint sértett meghallgatásával összefüggésben.
2019. április 30-áig nyilatkozhattak a közigazgatási és munkaügyi ügyszakos bírák arról, hogy a 2020. január 1-jétől megalakuló közigazgatási bíróságokon folytatják-e a munkájukat, vagy a rendes bírósági szervezetben maradnak. A Közigazgatási Felsőbíróság, valamint a közigazgatási törvényszékek induló bírói létszámát az igazságügyért felelős miniszter határozza majd meg. A további, betöltendő álláshelyekre a bírói pályázatok ennek alapján kerülnek meghirdetésre 2019. július 15-ig, melyeket a Közigazgatási Felsőbíróság - 2019. június 15-ig megválasztott - elnökéhez kell benyújtani.
2018 decemberében jelent meg a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény „a területrendezés korszakváltó megújítása” céljából. E jogszabály – többek között – az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) azon rendelkezéseit is módosította, amely kártalanítási kötelezettséget ír elő a telek építésügyi szabályainak módosulása esetére.
Elutasították egy házát eladó tulajdonos panaszát, akire azért vetettek ki a szerinte jogosnál több adót, mert nem tudta minden kiadását áfás számlával igazolni. Az Alkotmánybíróság nem tartja alaptörvény-ellenesnek, ha azzal kötik meg a bíróság kezét, hogy nem fogadhat el bármilyen bizonyítékot.
