A kosár üres!
Kizárt az ügyvédi tevékenység gyakorlása az ügyészi jogviszony megszűnését követő két évig. Tájékoztató a Kúria Bpkf.I.478/2019. számú jelentős ügyben 2019. május 21-én hozott határozatáról: Az Üttv. 20. § (3) bekezdése alapján az ügyvéd nem járhat el azon közhatalmi hatáskört gyakorló szerv által gyakorolt eljárásban, amelynél jogviszonya fennállt. Ez a tilalom olyan más közhatalmat gyakorló szerv (jelen esetben bíróság) előtti eljárásra is érvényes, amelyben az a közhatalmat gyakorló szerv (ügyészség) is részt vesz, amellyel az ügyvéd korábban jogviszonyban állt.
Mikor van helye fellebbezésnek? - Döntött a Kúria. Tájékoztató: a Kúria Bfv.I.439/2019. számú jelentős 2019. május 21-én ügyben hozott határozatáról: A Be. 615. § bekezdéseiben írt rendelkezéseket együttesen kell vizsgálni. Az (1) bekezdés meghatározza a fellebbezésre jogosultak számára a fellebbezés jogi alapját és elsődleges korlátját; ez az első- és a másodfokú bíróság ellentétes döntése. A (2) bekezdés értelmezi, hogy mi tekintendő ellentétes döntésnek, a (3)-(6) bekezdés pedig a fellebbezés korlátait határozza meg.
Habár hazánk még le van maradva a távmunka és az otthoni munkavégzés elterjedésében a nyugati országokhoz képest, ez a trend egyre inkább érezhető a hazai munkaerőpiacon is – viszont munkajogi szempontból nem olyan egyszerű a helyzet.
A rohamosan terjedő esporttal egyre többször találkozhatunk a hírekben és a közösségi médiában, de a jogviszony megítélését homály fedi. Ezek az emberek abból élnek meg, hogy egész nap játszanak. De vajon játszanak vagy munkát végeznek? A továbbiakban arra a kérdésre keresem a választ, hogy az esport munkaviszonynak tekinthető-e. Ezt első sorban a munkaviszony elsődleges minősítő elemeinek vizsgálatával teszem.
Bár öt alkotmánybíró különvéleménye szerint a szabályozás alkotmányellenes, az Alkotmánybíróság szerint a hajléktalan emberek kriminalizálása és börtönbe zárása nem ütközik az Alaptörvénybe. A civil jogvédőkből álló Szabálysértési Munkacsoport álláspontja szerint a többségi döntés elfogadhatatlan. Valójában a törvény a gyakorlatban alkalmazhatatlan - az ellátórendszer a jelenlegi kapacitás mellett nem képes befogadni a közterületen élő hajléktalan tömegeket.
Egy gondoskodó államnak rendkívül fontos szerepe van abban, hogy megfelelő hajléktalangondozó intézményrendszert tartson fenn. Magyarországon pedig több helyen többletkapacitás is van a hajléktalan-ellátásban — nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke annak kapcsán, hogy az általa vezetett testület kimondta: nem alaptörvény-ellenes a szabálysértési törvénynek az életvitelszerű közterületen tartózkodás tilalmára vonatkozó rendelkezése. A testület vezetője szerint hiba az emberi méltóságukból levezetve megengedni, hogy a hajléktalanok bármeddig a közterületeken tartózkodhassanak.
Ötnapos üléssel folytatja munkáját ezen a héten az Országgyűlés. A képviselők ma a kormány tagjait interpellálhatják, kedden a jövő évi adócsomag általános vitája következik, szerdától péntekig pedig összesen akár több mint 30 órában tárgyalhatják a kabinet jövő évi költségvetési javaslatát.
Prostitúció, embercsempészet, kábítószer-kereskedelem, pénzmosás, illegális pénzbehajtás - korunk kiemelkedő közbiztonsági kockázata – a terrorizmus mellett – a szervezett bűnözés. A szervezett bűnözői csoportok elleni hatékony küzdelemben fontos szerep hárul a büntetőjogra is, amely keretet biztosít a bűnszervezet tagjainak felelősségre vonásához. Hogyan viszonyul a jog a bűnözés legsúlyosabb formájához?
Az új Be. teljesen megváltoztatta az óvadék funkcióját, mert a jelenlét biztosítása mellett alapvetően a távoltartás és a bűnügyi felügyelet, mint kényszerintézkedések magatartási szabályainak megtartását szolgálja – hívta fel rá a figyelmet Frech Ágnes, a Be. hatályosulását támogató munkacsoport elnöke. Hozzátette: az óvadék összegének meghatározásánál elsősorban a gyanúsításban szereplő bűncselekmény tárgyi súlyát, valamint a terhelt személyi körülményeit, vagyoni viszonyait veszi figyelembe a bíróság.
Tájékoztató a Kúria Bfv.I.112/2019. számú jelentős ügyben 2019. május 21-én hozott határozatáról: A járásbíróság a 2018. április 24. napján kihirdetett és 2018. április 27. napján jogerős ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki folytatólagosan elkövetett zsarolás bűntettében [Btk. 367. § (1) bekezdés], ezért őt egy év nyolc hónap – végrehajtásában három év próbaidőre felfüggesztett – szabadságvesztésre ítélte. A jogerős ügydöntő határozat ellen a terhelt terhére a megyei főügyészség 2018. október 26. napján felülvizsgálati indítványt terjesztett elő a Be. 649. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontjára alapítottan. Az abban kifejtett álláspontja szerint a bíróság által elbírált zsarolási cselekmény nem a Btk. 367. § (1) bekezdése, hanem a (2) bekezdés b) pontja szerint minősül, ekként a bíróság által kiszabott büntetés törvénysértőn enyhe.
Tájékoztató a Kúria Bfv.I.14/2019. számú jelentős ügyben 2019. május 22-én hozott határozatáról: Nem kizárt a bűnszervezet megállapítása akkor sem, ha egyébként egy korábban legálisan működő csoport a szervezete kereteit felhasználva súlyos megítélésű bűncselekmények elkövetését határozza el és azokat meg is valósítja. Ugyanis akkor, ha ezen működés kapcsán fennállnak a bűnszervezet alanyi és tárgyi feltételei, az abban résztvevők magatartása bűnszervezetben elkövetettként értékelendő.
Tájékoztató a Kúria a Kfv.II.37.429/2018/5. számú ítéletéről. Az ítéletében a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Fftv.) 23. § (3) bekezdése és az Fftv.-vel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény (a továbbiakban: Fétv.) 103/A. § (2) bekezdése összevetésével vizsgálta a helyi földbizottság hatáskörét abban a körben, hogy a helyi földbizottság és a kifogás folytán eljáró képviselő-testület az Fftv. 23. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott követelményeket vizsgálhatja-e az eljárása során.
Adószakértői körökben gyakran okoz fejtörést az olyan ügyletek kezelése, amelyek a több tagállamban (például telephelyként) működő gazdasági szervezeteknél a tagállamok eltérő adószabályai miatt eltérő adókövetkezményeket idéznek elő. Az Országgyűléshez a múlt héten beterjesztett jogharmonizációs csomag egyes elemei az ilyen helyzeteket igyekszik rendezni.
Egyéni vállalkozásból – speciális jogutódlási szabályok alapján – egy lépésben egyszemélyes kft. alapítható a nemrégiben a parlament elé terjesztett adótörvény-módosítási csomag szerint.
Kedvezően érinti a közjegyzői díjrendelet módosítása a lakásvásárlókat, a nagycsaládosokat, a fiatalokat és az időseket. Júliustól – egyes eljárásokért – a korábbinál kevesebbet, a szokásos közjegyzői munkadíj felét vagy harminc százalékát kell megfizetniük – tájékoztatta a hirado.hu-t a Magyar Országos Közjegyzői Kamara.
A szlovák fővárosban lesz a még idén októberben felálló, de teljes működőképességét várhatóan csak 2021-ben elérő Európai Munkaügyi Hatóság (ELA) székhelye - döntött csütörtökön az uniós tagállamok kormányait tömörítő tanács az MTI szerint.
Házastársi közös vagyon megosztása iránti perben döntött a Kúria. Tájékoztató a Pfv.II.20.016/2019. számú ügyben hozott határozatról. Az eljárás 2010. december 30. napján indult. A felperes három jelentős értékű ingatlan közös tulajdonának megszüntetését kérte. Az alperes a házastársi közös vagyonmérlegbe vonta a felperes orvosi praxisjogát, továbbá az azt működtető gazdasági társasági tagi részesedéseket.
A nemzetközi embargós intézkedések jogi hatásai. Tájékoztató a Kúria döntéséről a Gfv.V.30.045/2019/9. számú egyedi ügyben. A Kúriának a kiemelt jelentőségű ügyben az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2011. február 26-án hozott 1970. (2011) számú határozatával és az Európai Unióban a Tanács 2011. február 28-i 2011/137/KKBP, a líbiai helyzetre tekintettel hozott korlátozó intézkedésekről szóló határozatával, valamint a Tanács líbiai helyzetre tekintettel korlátozó intézkedések meghozataláról szóló 2011. március 2-i 204/2011/EU rendeletével (a továbbiakban: 204/2011/EU rendelet) bevezetett embargós intézkedések magánjogi jogviszonyokra való kihatásairól kellett állást foglalnia.
Igazságügyi alkalmazott jubileumi jutalom-különbözet megfizetése iránt indult ügyében döntött a Kúria. Tájékoztató a Kúria határozatáról az Mfv.II.10.021/2019/5. számú ügyben. A felperes az alperesnél állt igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, e jogviszonya 2017. december 30-án szűnt meg. A felperes 2017. május 1-jén szerzett jogosultságot a 40 éves jubileumi jutalomra, ami alapján öthavi illetményének megfelelő juttatást kellett a számára fizetni, a kifizetéskor hatályos havi 394.610 forint illetménye alapulvételével, így az alperes 1.973.500 forint jubileumi jutalmat folyósított a számára.
Mi történik az üzletrésszel, ha a tulajdonos elhunyt? Milyen szabályok alapján és ki örökölheti az üzletrészt? A témát a szakértők folytatják.
