Hírfolyam

Egyéni vállalkozók, őstermelők, bérbeadók: itt a fizetési határidő

Elérkezett a második negyedévi adóelőleg fizetési kötelezettség a magánszemélyek számára, amelynek határideje 2019. július12-e. Az egyéni vállalkozókra, a mezőgazdasági őstermelőkre, valamint e tevékenységek keretén kívül folyatott önálló tevékenységet folytatókra vonatkozik ez a határidő, valamint azokra, akik esetében nem történt meg például a nem önálló tevékenységből származó, vagy egyéb jövedelem utáni adóelőleg-levonás.

Volt egyszer egy meghatalmazott – cégkapus átállás zökkenőkkel

Önnek is volt már problémája a cégkapuval? Az alábbiakban egy súlyos következményekkel járó esetet ismertetünk. Történt, hogy egy társaság, amelyet hívjunk Illuzionista Kft.-nek, Houdini János munkavállalóját jelölte ki állandó meghatalmazottnak az adóhivatal előtt, aki a cégkapuátállás során egyszer csak eltűnt rendszerben.

Ajánlatunkban nem jelöltünk meg alvállalkozókat...

A szerződés teljesítése során azonban felmerült az alvállalkozói közreműködés szükségessége. Van rá lehetőségünk?

Mi az a franchise és mik a szerződés jellemzői?

A magyar jog hosszú időn keresztül nem szabályozta külön, átfogóan a franchise – más néven jogbérleti – szerződést, bár széles körben alkalmazott megoldásról van szó. Franchise rendszerben működnek például a legnagyobb nemzetközi gyorsétterem-láncok és több ingatlan-közvetítő hálózat is. Az új Polgári Törvénykönyv már önálló szerződéstípusként kezeli a franchise szerződést.

Többnyelvű szerződések - A külföldiekkel kötött szerződések buktatói

Az üzleti folyamatok mára olyannyira nemzetközivé váltak, hogy gyakran előfordul, hogy egy adott ügyletben más állampolgárságú illetve anyanyelvű személyek, vagy külföldi vállalatok állnak a túloldalon. Az érintettek általában kiforrott gyakorlattal rendelkeznek az ilyen típusú ügyletek lebonyolításában, mégis érdemes áttekinteni, hogy az együttműködés kereteit rögíztő írásbeli megállapodások szövegezésekor mire kell odafigyelni, ha a szerződő fél nem beszél magyarul.

Büntethető hajléktalanság - Júniusi Ab-mustra

Az Alkotmánybíróság júniusban zöld utat adott az életvitelszerű közterületen tartózkodás tilalmára vonatkozó törvényi szabályozásának, valamint a közigazgatási bíróságok felállításáról rendelkező törvénynek, noha időközben a kormány a közigazgatási bírósági rendszer bevezetésének elhalasztását kezdeményezte. A hónap további jelentős határozatai: alkotmányos a közigazgatási bíróságokról szóló törvény – II/242/2019. Az Ab június 18-án hozott határozatában elutasította a közigazgatási bíróságokról szóló 2018. évi CXXX. törvény egyes rendelkezései, valamint a közigazgatási bíróságokról szóló törvény hatálybalépéséről és egyes átmeneti szabályokról szóló 2018. évi CXXXI. törvény egyes rendelkezései elleni benyújtott, az Országgyűlési képviselők negyede által jegyzett indítványt.

Újra nyilvános lesz a tőzsdei cégek igazgatóinak javadalmazása

Az Európai Unió tagállamainak 2019. június 10. napjáig kellett gondoskodniuk arról, hogy hatályba léptessék azokat a törvényeket, rendelkezéseket, amelyek megfelelnek az Európai Parlament és a Tanács 2017. május 17-én elfogadott, a hosszú távú részvényesi szerepvállalás ösztönzése tekintetében történő módosításáról szóló Irányelvének. Az irányelv legérzékenyebb része, hogy nyilvánossá kell majd tenniük a tőzsdei cégeknek a vezető tisztségviselők javadalmazásait.

Közlekedési és közlekedésigazgatási szakjogász képzés a Pázmányon

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar Deák Ferenc Jogi Továbbképző Intézete 2019. szeptemberi kezdettel, a jogterület elismert képviselőinek oktatói közreműködése mellett, 2 féléves „Közlekedési és közlekedésigazgatási szakjogász” képzést indít. A közlekedési jogi ismeretek speciális szaktudást és látásmódot igényelnek, számos közlekedési norma megértéséhez, a szabályozási cél felismeréséhez olyan mögöttes szaktudás szükséges, mely jogszabályok puszta megismerésével nem helyettesíthető.

Gondolatok a felszámoló díjazásáról

A felszámolói díj számítása nem egységes. A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény ezzel kapcsolatos szabályai nehézkesnek tűnnek, sűrűn változnak, illetve néhol a magyar nyelvet szükségképpen jól bíró jogalkalmazóknak is feladják a leckét. A tanulmány célja a 2017. július 1. napjával hatályba lépett módosításokra is figyelemmel a felszámolással foglalkozó jogászok, felszámolók segítségére egy egységes díjszámítási rendszer felvázolása.

Bírósági illetékfizetés elektronikusan - Új oktatóvideóval és funkcióval bővült a Bírósági Fizetési Portál

A videó a civilisztikai, valamint a büntető peres és nemperes ügyekben befizetendő eljárási illetékek - fizetési link segítségével történő - teljesítését mutatja be.

Megszavazták az MTA átalakítását

"A kutatás, fejlesztés és innovációs rendszer intézményrendszerének és finanszírozásának átalakításához szükséges egyes törvények módosításáról” címet viselő törvényjavaslat lényege az, hogy létrehozzák az Eötvös Loránd Kutatási Hálózatot (ELKH), ami az MTA-tól leválasztott kutatóintézetekből épülne fel. Vagyis a törvény értelmében kiszervezték az MTA kutatóintézeteit. A parlament létrehozta a Nemzeti Tudománypolitikai Tanácsot is, amely kizárólag a miniszterelnöknek felelős testületként felügyeli a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI) alapjának működését, továbbá véleményt alkot a kormány kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységével kapcsolatban.

Illetékmentesen kérhető a babaváró hitel és az autóvásárlási támogatás

Megszavazta az Országgyűlés az illetéktörvény módosítását, mely szerint már a július 1-jétől benyújtott babaváróhitel-igényekre, illetve autóvásárlási támogatásra vonatkozó kérelmekre is illetékmentesség vonatkozzon. A változtatás a kihirdetését követő napon lép hatályba. Azoknak, akik a törvény hatályba lépése előtt nyújtották be igényüket, az állami adóhatóság fizeti vissza az illetéket. Ehhez igazolniuk kell, hogy azt a babaváró támogatás igénylésével, valamint a nagycsaládosok autóvásárlási támogatásával kapcsolatban fizették be.

Darák Péter: A Kúria biztosítja a közigazgatási ügyek szakszerű és folyamatos elbírálását

A Kúria elnöke sajtóreggeli keretében tájékoztatta a sajtó és médiumok képviselőit a Kúria 2019. első félévi tevékenységéről, a legfontosabb ítéletekről, joggyakorlat egységesítő tevékenységet érintő döntésekről 2019. július 2-án, Budapesten, a Múzeum Kávéházban. Az eseményen beszámolt a Kúria elnökhelyettese és a kollégiumok vezetői is a hatáskörüket érintő témákról. Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) vezetése és az Országos Bírósági Tanács (OBT) viszonyrendszeréről szólva kiemelte, a Kúria elnöke az Alaptörvény erejénél fogva tagja az OBT-nek. Az OBH és OBT működését szintén az Alaptörvény, illetve más jogszabályok rendezik. Felhívta arra figyelmet, hogy a jogszabályi kötelezettségeknek mindkét szervezet köteles eleget tenni. A vitát egymással kell rendezni, a Kúria elnöke pedig mindent megtesz a diskurzus alkotmányos keretek közötti rendezésének érdekében. Darák Péter rávilágított, a kommunikációt fenn kell tartani a közös igazgatási feladatok elvégzésének érdekében.

Az önkormányzat egyenlőbb a magánszemélynél? - Alaptörvényt sért a helyi rendelet

Az Önkormányzat változtatási tilalmat rendelt el az éppen megvásárolt, beépítetlen területekre. Ugyanez a tilalom viszont nem vonatkozik az Önkormányzat tulajdonában lévő hasonló, szomszédos telekre. Az alapvető jogok biztosa az erről szóló panaszbeadvány vizsgálatában megállapította, hogy az ilyen módon elrendelt tilalom szemben áll az Alaptörvényben is rögzített jogegyenlőség követelményével – ezért Székely László az érintett Önkormányzathoz és a megyei kormánymegbízotthoz fordult.

Itt a Kúria álláspontja: így végződhetnek a devizahiteles perek

Jelenleg ötezer devizahiteles per van folyamatban Magyarországon, az Adóskamara a Kúriához és a kormányhoz fordult a helyzet rendezése érdekében. A bírói testület polgári kollégiumának vezetője ismertette a Kúria álláspontját a kérdésben. Wellmann György kijelentette: újabb devizás perekre nem számítanak. A Kúria Konzultációs Testülete állásfoglalásával a felek közötti elszámoláshoz segítséget nyújtott, de hangsúlyosan csak a tisztességtelennek minősülő hitelek esetében tették ezt. Amennyiben a Kúria útmutatásai alapján egy perben a bíróság a fogyasztóval való elszámolás mellett dönt, akkor a fő szempontnak annak kell lennie, hogy az adós nem járhat rosszabbul, mintha nem indított volna pert. Kártérítési igényt azonban csak az elévülési határidőn belül, vagyis öt esztendeig lehet benyújtani. Ez azok számára fontos, akik a törlesztésüket már befejezték, náluk az elévülést ennek utolsó napjától számolják.

Nagyüzemmé vált a parlament

Az Országgyűlés ötvenkilenc törvényen módosított a 2020-as költségvetéssel összefüggésben, a változtatások érintik az ápolási díj összegét, a fiatalkori drogprevenciót, az Erzsébet-programot, az onkológiai kutatást, valamint a céginformációs szolgáltatást. Megszavazták továbbá, hogy az ingyenes céginformáció a jövőben nem úgynevezett tárolt cégkivonat megismerését, hanem online, valósidejű adatokhoz történő hozzáférést jelent. Az adatigénylőknek a jövőben azonosítaniuk kell magukat, az ingyenes céginformáció igénybevételére pedig havonta - egy későbbi rendeletben - meghatározott alkalommal kerülhet sor. Uniós jogharmonizációs céllal módosították a médiaszolgáltatással kapcsolatos törvényeket is. A szerzői jogokat érintő változás, hogy a jövőben az ismétlések után kizárólag az előadóművészeknek és a jogtulajdonosoknak kell jogdíjat fizetni, a jogkezelő szervezetnek már nem. A parlament tizenhárom törvényt módosított az épített és természeti környezet védelmével, valamint a kulturális örökség védelmével összefüggésben.

Strandokat, fürdőket ellenőriz az adóhatóság a következő hetekben

Több megyére kiterjedő ellenőrzést hajt végre a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a következő hetekben, elsősorban a megyék strandjain és fürdőinél működő vállalkozások kerülnek sorra. Ezen a héten a Balatont övező mindhárom megyében fognak vizsgálódni.

A fogvatartásuk alatt bántalmazott emberek jogairól - Mikor érdemes az EJEB-hez fordulni? - Ingyenes képzés ügyvédeknek!

A Magyar Helsinki Bizottság az Európai Unió által támogatott projektje keretében a fogvatartásuk alatt bántalmazás áldozatául esett emberek jogairól tart képzést és kerekasztal-beszélgetést Szegeden. Bemutatják a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) a fogvatartottakkal szemben elkövetett kínzás, embertelen és megalázó bánásmóddal kapcsolatos joggyakorlatát.

Több állás: megszűnik-e a nyugdíj a kereseti korlát túllépése miatt?

Megszűnik-e a nyugdíjkorhatárt be nem töltött nyugdíjas nyugellátása, ha a több jogviszonyból származó bevétele meghaladja a kereseti korlátot? – kérdezte az Adózóna olvasója. Winkler Róbert nyugdíjszakértő válaszolt.

Kárhelyreállító igazságszolgáltatás - A mediáció jogintézményének helye a resztoratív büntetőjogban

A resztoratív igazságszolgáltatás Európa szerte elterjedt eljárástípus, melynek fő célja, hogy az elkövető felelősségvallásán keresztül sor kerüljön az áldozat kárának enyhítésére, annak reparálására. Hogyan helyezhető el a mediáció a resztoratív büntetőjog fogalmi körében? Milyen jogai vannak az áldozatnak a kárhelyreállítás során?

Tételek: 8421 - 8440 / 14637 (732 oldal)