• A kosár üres!

ORAC Kiadó

Hírfolyam

Jogos adatkezelési érdek a munkaviszonyban

Az Európai Unió 2016/679. számú Általános Adatvédelmi Rendelete (GDPR) előírja, hogy személyes adat abban az esetben kezelhető, ha annak legalább egy, a rendelet 6. cikkében nevesített jogalapja van. Ilyen jogalapnak minősül az érintett hozzájárulása, a szerződés teljesítése, a jogos vagy létfontosságú érdek, a jogi kötelezettség teljesítése, valamint a közérdek vagy a közhatalmi jogosítvány gyakorlása. Tekintettel arra, hogy a jogos érdek a személyes adatok kezelésének a munkaviszonyban is az egyik leggyakoribb alapja, ennek részleteit mutatjuk be.

Kölcsönzött munkavállalók – egyre nagyobb kör érintett

A legutóbbi kötelező adatszolgáltatás szerint ma Magyarországon több mint 800 munkaerő-kölcsönző cég működik és több mint 150 000 fő munkavállaló dolgozott hosszabb-rövidebb ideig kölcsönzött munkavállalóként. Ez a 2017-es adat több mint 30 százalékkal magasabb, mint az előző évben, és várhatóan a 2018-as év statisztikái is hasonlóak lesznek. Egyre többen dolgoznak tehát kölcsönzötti státuszban az országban.

Kiemelt kúriai döntések

Szolgálati járandóságban részesülő felperes öregségi nyugdíj megállapítása iránti kérelmének elbírálása tárgyában hozott döntést a Kúria. Összefoglaló az Mfv.III.10.032/2019/4. számú határozatról. Az 1955. július 31-én született, 1995. március 1-től szolgálati nyugdíjban, 2012. január 1-től szolgálati járandóságban részesülő felperes a 2017. augusztus 7-én kelt igénybejelentő lapon 2017. augusztus 1-től kezdődően öregségi nyugdíj megállapítását kérte. Az elsőfokú társadalombiztosítási szerv az öregségi nyugdíj iránti kérelmet a 2017. szeptember 15-én kelt határozatával – a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény (Khetv.) 18. § (2) és (3) bekezdése felhívásával – elutasította.

Kiemelt kúriai döntések

Egyéni cég tagja megváltozott munkaképességű személyek ellátása iránti kérelme elbírálásának tárgyában hozott döntést a Kúria. Összefoglaló az Mfv.III.10.437/2018/5. számú határozatról. A felperes 2016. február 9-én megváltozott munkaképességű személyek ellátásának megállapítását kérte. Az alperes a kérelmet a 2016. március 23-án kelt határozatával elutasította. Megállapította, hogy a felperes egészségi állapota 2014. október 14-től 38%, C2 minősítési csoportba tartozik, a kért ellátásra – a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (Mmtv.) 2. § (1) bekezdés b) pontja alapján – azért nem jogosult, mert egyéni cég ügyvezetőjeként kereső tevékenységet folyatónak minősül; az ellátás iránti igényét a felperes a kereső tevékenység, illetve személyes közreműködés megszűnését követően ismét előterjesztheti.

Kiemelt kúriai döntések

Kártérítés megtérítése tárgyában hozott határozatot a Kúria Polgári Kollégiuma. Tájékoztató a Pfv.V.20.672/2019/11. számú egyedi ügyben. A több előzményi peres eljárást követően előterjesztett, módosított keresetében a felperes az alperessel 1999. novemberében kötött megállapodás érvénytelenségének megállapítását, és erre tekintettel a felek között korábban létrejött szerződés alperes általi megszegése miatt az alperesnek összesen 842.919.706 forint kártérítés megtérítésére kötelezését kérte. Az érvénytelenség okaként – egyebek mellett – az 1999. novemberi megállapodás uzsorás jellegére hivatkozott. Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult, azt jogalapjában és összegszerűségében is vitatta.

Közvetlen vagy képviseleti demokráciát?

272 vs. 13. Ennyi kérdésben tartottak országos népszavazást 1989 és 2018 között Svájcban vs. Magyarországon, de a számokon kívül miben tér még el a közvetlen és a képviseleti demokrácia a két országban?

Felfüggeszthetik a Facebook ÁSZF-jét? - Egy kiemelkedő jelentőségű adatvédelmi ügy az Európai Bíróság asztalán

Kiemelkedő jelentőségű ügy került az Európai Unió Bírósága elé, amely erős hatással lehet a globális digitális gazdaságra. A hivatalosan Max Schrems osztrák adatvédelmi aktivista és a Facebook között zajló eljárás az Európából származó személyes adatok továbbítását biztosító Általános Szerződési Feltételek és az EU-USA Adatvédelmi Pajzs felfüggesztését is eredményezheti.

Repülőjegyes kártérítési ügyben döntött az Európai Bíróság

Azoknak az utasoknak, akiknek joguk van az utazásszervezőjüktől követelni repülőjegyük árának visszatérítését, nincs lehetőségük a légitársaságtól is kártérítést kérni, ez ugyanis indokolatlan, a légitársaság kárára történő túlbiztosításukat eredményezné - közölte döntését az Európai Bíróság szerdán.

Tóth Kincső: A közigazgatási bírók követik a Kúria jogegységesítő iránymutatásait

A Kúria joggyakorlat-elemző csoportjának összefoglaló jelentése segítséget nyújt az alsóbb fokon ítélkező bíróknak az eljárásjogi és anyagi jogi szabályok egzakt alkalmazásában - mondta a Kúria tanácselnöke a Sajtótitkárság által szervezett sajtó-háttérbeszélgetésen 2019. július 10-én. Dr. Tóth Kincső kiemelte, hogy az alsóbb fokon ítélkező közigazgatási bírók követik a Kúria jogegységesítő iránymutatásait.

Kikezdtem a főnököm nejével – erre kirúgott…

Visszaél-e a jogával a munkáltató, ha úgy válik meg alkalmazottjától, hogy a felmondás indoka ugyan megfelel a Munka Törvénykönyvében támasztott világosság, valóság és okszerűség követelményének, de a háttérben húzódó valódi indok maga a bosszú? Mit tehet a sérelmet szenvedett fél, ha a munkáltatói intézkedés látszólag megfelel a jogszabályoknak, de a joggyakorlása rendeltetésellenes? A fenti kérdésekben való eligazodás érdekében először is meg kell vizsgálnunk a munkáltatói joggyakorlás módjára vonatkozó követelményeket, amely követelményekre alapozott jogértelmezési tesztek eredményei alapján állapítható meg egy adott munkáltatói jog gyakorlásának jogszerűsége.

Se pénz, se ingatlan? Van mód arra, hogy lakásvásárlóként ne kerüljön ilyen helyzetbe!

Fizetett a vevő, mégsem akar kiköltözni az eladó – alighanem ez a legrosszabb, ami történhet egy lakásvásárlóval. Szerencsére e lehetetlen helyzet könnyen elkerülhető, ha úgy kötjük meg az adásvételi szerződést, hogy az alapján akár közvetlenül is végrehajtási eljárást lehessen indítani a szerződésszegő eladóval szemben.

Diszkriminatív az egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény? - Az Alkotmánybíróság bírói kezdeményezés elutasításáról döntött

Az Alaptörvény XIX. cikke jellemzően államcélokról, és nem pedig alapvető jogokról szól. Az alkotmánybírósági esetjog fényében ez azt jelenti, hogy az érintettek a speciális élethelyzetek fennállása esetén is csak törvényben meghatározott mértékű támogatásra jogosultak - szögezi le az Alkotmánybíróság a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény (Ebtv.) 39/A. § (1) bekezdése elleni bírói kezdeményezést elutasító III/632/2019. számú határozatában.

58 az egyben – csaknem 5 tucat törvény módosult a salátacsomagban

Összesen 58 törvény módosítását tartalmazza a Magyar Közlöny 2019/120. számában kihirdetett Magyarország 2020. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló törvény. A salátacsomag módosításainak egy része – különböző időpontokban – még az idén hatályba lép.

Jogviszonyok véleményvezérek és reklámozók között - Mit és hogyan érdemes rögzíteni az influenszer-szerződésben?

Ma már több időt töltünk a közösségi médiát böngészve, mint tévét nézve, rádiót hallgatva vagy újságot olvasva. Nem meglepő tehát, hogy a reklámszakma előszeretettel dolgozik velük: mind a feltörekvő, mind a nagyobb cégek szívesen veszik igénybe a véleményvezérek tartalommarketing-szolgáltatásait. De mire érdemes figyelni a szerződéskötéskor?

Amikor adómentes a biztosítási díj. Példákkal

Hogyan kell értelmezni a személyi jövedelemadóról szóló törvény kockázati biztosítások adókötelessé vált díjára vonatkozó átmeneti –adómentességet engedő – rendelkezését? Konkrét esetekkel segítjük a szabály megértését.

Három új polgári kezdeményezést vett nyilvántartásba a Bizottság - További egy kezdeményezésről megállapította, hogy elfogadhatatlan

Az Európai Bizottság ma úgy határozott, hogy nyilvántartásba veszi a következő három új európai polgári kezdeményezést: „Szén-dioxid-árazás az éghajlatváltozás elleni küzdelem érdekében”, „Fokozzuk a tudományos fejlődést: a szántóföldi növények fontosak!”, valamint „Vessünk véget az európai műanyagkorszaknak!”. Megállapította továbbá, hogy nem tudja nyilvántartásba venni az „Uniós jog, a kisebbségi jogok és a spanyol intézmények demokratizálása” elnevezésű javasolt európai polgári kezdeményezést, mivel az nem szólítja fel a Bizottságot jogi aktusra irányuló javaslat előterjesztésére.

Kiemelt kúriai döntések

A Kúria döntést hozott védjegybitorlás megállapítása és jogkövetkezményeinek alkalmazása iránt indult ügyben. Tájékoztató a Kúria Pfv.IV.20.700/2018. számú ügyben hozott határozatáról. A jogerős ítélet megállapította: az alperes azzal, hogy apróhirdetési hely értékesítési szolgáltatásának nyújtása és reklámozása körében a sérelmezett megjelölést kereskedelmi névként az általa használt domain és az alatta működtetett internetes oldal nevében feltünteti, bitorolja a felperes perbeli védjegyeit, kötelezte az alperest a jogsértő magatartás abbahagyására és elégtétel adására, valamint eltiltotta a további jogsértéstől. A Kúria ítéletével a jogerős ítéletet azzal a pontosítással tartotta fenn hatályában, hogy az elsőfokú bíróság ítéletének a rendelkező részében írtak helyett azt állapítja meg, hogy az alperes a kifogásolt megjelölés domain névként történő használatával bitorolja a felperes védjegyeit.

Kiemelt kúriai döntések

Vállalkozási szerződésből eredő elszámolás tárgyában hozott döntést a Kúria. Tájékoztató a Pfv.V.21.116/2018/7. számú egyedi ügyben. A felperes mint vállalkozó és az alperes mint megrendelő között építési vállalkozási szerződés jött létre. A felek megállapodása többször módosult és írásban csak a nyilatkozataik egy része került rögzítésre. A szerződés megszűnése után a felek között elszámolási vita keletkezett.

Kiemelt kúriai döntések

A Kúria határozatot hozott munkáltató egészségsértése miatti kártérítés tárgyában. Tájékoztató a Kúria M.I. tanácsa által 2019. június 17-én tárgyaláson kívül elbírált Mfv.I.10.521/2018. számú jelentős ügyről. A döntés elvi tartalma: I. A bíróságok tájékoztatási kötelezettsége és a feleket terhelő bizonyítási szabályok figyelembevételével kell állást foglalni arról, hogy a munkavállaló betegségének munkaviszonnyal való összefüggése nagymértékben valószínűsíthető-e, továbbá megállapítható-e, hogy a kárt a munkáltató működésével összefüggésben szenvedte el. II. Ennek során kiemelten kell értékelni a konkrét munkafeladatokhoz tartozó munkavédelmi előírásokat, a védőeszközök biztosítását és mindezek használatának ellenőrzését.

Kiemelt kúriai döntések

Baleseti kártérítés megfizetése tárgyában hozott határozatot a Kúria. Tájékoztató a Kúria M.I. tanácsa által 2019. június 17-én tárgyaláson kívül elbírált Mfv.I.10.439/2018. számú ügyről. Az I. r. felperes az alperes telephelyén lévő épület külső szigetelésének előkészítése céljából a vakolatot, illetve az azon lévő díszcsíkot verte le egy háromtagú, kitolható létráról, melyről (kb. 2,5-3 méter magasságból) egy élen álló pallóra háttal ráesett, amelynek következtében köldöktől lefelé mozgásképtelenné vált. A felperesek 1993. október 9-én kötöttek házasságot. A II. r. felperes 2011. májusától rokkantnyugdíjas, 2012. január 1-jétől rehabilitációs ellátásra jogosult, emellett részmunkaidős foglalkoztatásban dolgozik.
Tételek: 8381 - 8400 / 14643 (733 oldal)
Szakcikkadatbázis Szakcikkadatbázis
Made in Cantinart GLS Csomagpont