A kosár üres!
2019. november 21-én kétoldalú találkozót tartott Budapesten a magyar és a horvát Alkotmánybíróság. A bilaterális találkozón magyar részről Sulyok Tamás elnök, Hörcherné Marosi Ildikó alkotmánybíró, Varga Zs. András alkotmánybíró, Bitskey Botond főtitkár és Szabó Attila kabinetfőnök vettek részt. A horvát Alkotmánybíróságot Miroslav Šeparović elnök, Snježana Bagić elnökhelyettes, Davorin Mlakar alkotmánybíró és Ksenija Podgornik elnöki hivatalvezető képviselték.
Megszavazta az Európai Parlament (EP) szerdán az új összetételű, Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottságot, amelyben a magyar Várhelyi Olivér a bővítési és szomszédságpolitikai tárcáért lesz felelős.
Dr. Kónya István a Kúria Büntető Kollégiumának friss jogegységi határozatáról nyilatkozott. A külvilágban kifejtett és a sértettekre gyakorolt hatás alapján, az elkövető célja és megállapítható tudatállapota alapján kell vizsgálni, hogy a terhelt emberölés előkészületét követte-e el – mondta a Kúria elnökhelyettese a Duna TV „Kékfény” című műsorának adott interjújában 2019. november 25-én.
Jogalap nélküli gazdagodás visszatérítése iránti követelés tárgyában hozott határozatot a Kúria. Tájékoztató a Pfv.V.21.031/2019/6. számú kúriai határozatról. A felperes felülvizsgálati kérelme folytán eljárt Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. Rámutatott arra, hogy a másodfokú bíróság a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott eljárási szabálysértések nélkül hozta meg a jogerős ítéletét.
A Kúria felmondás jogellenességének megállapítása és ingatlan birtokba adása tárgyában indult perben hozott határozatot. Tájékoztató a Pfv.V.21.802/2018. számú ügyről. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult. A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.
A budapesti West Balkán szórakozóhelyen történt tragédia kapcsán hozott közbenső ítéletet a Kúria. Tájékoztató a Kúria Pfv.III.21.266/2018. számú elvi ügyében meghozott közbenső ítéletéről. A Kúria közbenső ítéletével a jogerős közbenső ítélet felülvizsgálattal támadott rendelkezését hatályában fenntartotta. Rámutatott, hogy a polgári perben eljáró bíróságot a bűncselekmény elkövetését megállapító büntetőbírói határozat köti. A polgári bíróság nem térhet el a bűnösség kérdésében elfoglalt állásponttól, azzal ellentétesen nem juthat arra a következtetésre, hogy az elítélt nem követte el a terhére rótt bűncselekményt.
2020. január 1-től megváltozik a szülési szabadság szabályozása. Míg korábban csak nő vehetett igénybe szülési szabadságot, az új szabályozás életbe lépésétől kezdve bizonyos esetekben már férfiak számára is nyitva áll ez a lehetőség. Ki milyen esetben mehet szülési szabadságra 2020-tól? Mi az uniós előírás és mi a magyar valóság?
Amikor leparkolunk egy ismerősünk otthona előtt, bizonyára arra számítunk, hogy járművünket jó eséllyel egy darabban látjuk viszont távozáskor. Az ilyen feltételezések néha azonban meghiúsulnak, és nem feltétlenül rongálással járó bűncselekmények miatt.
Egy friss törvénytervezet alapján elveszítenék a térítésmentes egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést azok, akik nem fizetik rendesen az egészségügyi szolgáltatási járulékot - írja a Népszava. A külföldön munkát vállalóknak szintén résen kell lenni.
A tanulmány külön fejezetet szentel a büntetés-végrehajtás kialakulásának bemutatására, kitérve a hazai és a nemzetközi jogi szabályozásra, továbbá a hatályos hazai rendelkezésék mentén (figyelemmel a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény hatályba lépését követő változásokra) ismerteti az elzárás és a szabálysértési elzárás büntetések végrehajtására vonatkozó rendelkezéseket.
Gyakran merül fel kérdésként az áfaalany adózók részéről, hogy az adószámuk törlése, és az azt esetlegesen követő új adószám megállapítása hogyan érinti az adólevonási jogukat. Ez szorosan összefügg azzal, hogy számos olyan esetben is törölhető már az adószám, amire az adózók jellemzően nem gondolnak (például az összesítő jelentés benyújtásának elmulasztása miatt), így viszonylag könnyen kerülhetnek abba a helyzetbe, hogy ezt a kérdést komolyan mérlegelniük kell, hiszen annak helyes megítélése akár jelentős áfaösszeget is érinthet.
Az egyre erősödő munkaerőhiány sok szempontból szorult helyzetbe hozza a munkaadókat. Nehezen és a keresleti piac miatt egyre drágábban találnak megfelelő szakembert egy-egy állásra. Emiatt is egyre fontosabb a dolgozó szava, jóléte, kívánságainak teljesítése. Ennek ellenére lehetnek olyan esetek, amikor a dolgozó annyira visszaél a helyzetével, hogy a munkáltató már nem tűr tovább, felmondja a munkaszerződést vagy kártérítést követel a dolgozó által okozott szándékos kárért.
A közérdekű adat iránti igény teljesítéséért megállapítható költségtérítés mértékéről szóló kormányrendelet biztosítja, hogy az adatigénylés teljesítéséért munkaóránként felszámítható összeg (óradíj) egy bizonyos határt ne lépjen át, ezzel segíti a közérdekű és közérdekből nyilvános adatokhoz való hozzájutást - szögezi le az Alkotmánybíróság II/1808/2016. számú, utólagos normakontroll indítvány elutasító határozatában. Az Alkotmánybíróság elutasította a közérdekű adat iránti igény teljesítéséért megállapítható költségtérítés mértékéről szóló kormányrendelet egy rendelkezése elleni utólagos normakontroll indítványt. A támadott rendelkezés az adatigénylés teljesítésével összefüggő munkaerő-ráfordítás költségeként elszámolható óradíjat szabályozza.
Elvétve akad olyan cég, amely az év vége felé közeledve annyira kimerítette túlórakeretét, hogy a törvény által január óta lehetővé váló magasabb óraszámról egyezkedjen a munkavállalókkal.
Írásunkban azt mutatjuk be, hogy a különböző egészségbiztosítási pénzbeli és családtámogatási ellátásokat hogyan lehet igényelni, hová kell leadni a kitöltött nyilatkozatokat, dokumentumokat.
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) mostantól milliós büntetéseket szab ki influencerekre, marketinggel kapcsolatos jogsértéseknél. A GVH szigorúbb fellépése miatt fontos tudni, milyen tartalmat kell kötelező jelleggel feltűntetni a véleményvezéreknek egy reklámozást szolgáló posztban, és hogyan kell a hirdetőknek leszerződni a véleményvezérekkel. A felelősség ugyanis egyaránt érinti az influncert és a reklámozót.
Mindannyiunk életében előfordult, hogy olyan terméket vásároltunk meg vagy olyan szolgáltatást vettünk igénybe, melyről később kiderült, hogy hibás vagy nem felel meg a szerződésben foglalt, illetve a jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek. Éppen ezért nem árt tisztában lenni azzal, hogy minőségi kifogásunk kapcsán milyen jogok illetnek meg bennünket.
Az elmúlt évek kiéleződő társadalmi és politikai konfliktusainak köszönhetően a sajtó-helyreigazítási perek gyakorlata hazánkban is egyre növekvő tendenciát mutat. Míg például 2017-ben 53 esetben, 2018-ban már 109 esetben veszítettek el sajtó-helyreigazítási pert a kormány közeli médiumok. De hogyan is sérthet a sajtó személyiségi jogot? Hogyan orvosolhatóak az erkölcsi károk? Mi a sérelemdíj és mit jelent a sajtó-helyreigazítás?
Átengedheti-e a munkavállalóit kapcsolt vállalkozásának egy belföldi cég munkaerő-kölcsönzésen kívüli konstrukcióban? – kérdezte az Adózóna olvasója. Dr. Hajdu-Dudás Mária ügyvéd válaszolt.
A családvédelmi akciótervvel összefüggésben nyújtott be módosító javaslatot Kásler Miklós emberi erőforrás miniszter. Ebben talált néhány érdekes pontot a 24.hu.
