A kosár üres!
A COVID-19 járvány miatt több állam is úgy döntött, hogy a börtöneikből elítélteket bocsát szabadon, mivel zárt térben a vírus könnyebben terjed. A marokkói király 5600 elítéltet részesített kegyelemben. New York állam kormányzója 1100 elítélt szabadon engedéséről döntött, a hírek szerint nehézsúlyú bűnözök, és gyermekek elleni szexuális bűncselekményt elkövetők is szabadlábra kerültek. De hogyan szabályozza a magyar jog a kegyelem intézményét? Ki és mikor alkalmazhatja, milyen típusai vannak?
Az uniós polgár valamely tagállam állampolgárságával nem rendelkező családtagja, aki huzamos tartózkodási kártya jogosultja, mentesül a tagállamok területére való beutazáshoz szükséges vízumkötelezettség alól. Ezenkívül e kártyát úgy kell tekinteni, hogy az önmagában igazolja, hogy jogosultja családtagnak minősül - áll az Európai Unió Bíróságának ítéltében.
A Magyarországon kiadott jogosítványok is bekerülnek - az elektronikus jogérvényesítési hálózaton keresztül - az uniós országok nyilvántartásaiba. Az erről szóló rendelet a csütörtöki Magyar Közlönyben jelent meg.
Az Országgyűlés rendkívüli ülésszakának összehívását kezdeményezte a június 29-e és július 3-a közötti időszakra Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes. Semjén azzal indokolta indítványát, hogy az számtalan törvényjavaslat mielőbbi elfogadása miatt szükséges, ezek szeptemberre halasztása a jogalkotói szándék megvalósításának késedelmét eredményezné, továbbá problémákat okozna a jogalkalmazásban is.
A június 23-án megjelent Magyar Közlönyben kihirdették a fogyasztóvédelemről szóló (Fgytv.) 1997. évi CLV. törvény módosításáról szóló 2020. évi LXVII. törvényt. Az ellátási láncban szereplő gazdálkodó szervezetek is bekerültek a törvény hatálya alá.
Két hét múlva ingyenes lesz a testvérek közötti ajándékozás és öröklés. "Az örökhagyó testvére által megszerzett örökrész" és "az ajándékozó testvére által megszerzett ajándék" illetékmentessé válik a jövőben - derül ki a kedden megjelent Magyar Közlönyben publikált jogszabály-módosításból. Az új szabály két hét múlva, azaz július elején lép életbe.
A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény új eljárásként vezette be a Kúrián a jogegységi panasz eljárást, amelyet kizárólag 2020. július 1. napján vagy azt követően meghozott kúriai határozattal szemben lehet kezdeményezni. Jogegységi panasznak van helye a Kúriának az alábbi határozatai ellen, feltéve, hogy a felülvizsgálati kérelemben vagy indítványban (a továbbiakban együtt: felülvizsgálati kérelem) már a Kúria Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett határozatától jogkérdésben való eltérésre hivatkoztak: a) a felülvizsgálati kérelem vagy a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény alapján fellebbezés alaptalansága esetén a megtámadott határozatot hatályában fenntartó határozat, b) a felülvizsgálatot a polgári perrendtartásról szóló törvény alapján megtagadó határozat, c) a felülvizsgálati kérelem befogadását a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény alapján megtagadó határozat.
A kétfokú eljárásban, országos illetékességgel eljáró alperes által hozott határozat esetében vizsgálandó illetékességnél jelentősége van annak, hogy az országos illetékesség nem azonos a több, mint egy megyére kiterjedő illetékességgel, ezért országos illetékességű szerv által hozott határozat bírósági felülvizsgálata során a Kp. 13. § (1) bekezdés e) pontja szerinti illetékesség alapján kell a bíróság illetékességét megállapítani.
A perbeli esetben az árverési nyilvántartásba vételét megtagadó döntés a perbe lépni szándékozó számára nem keletkeztetett semmilyen közvetlen érdek- és jogsérelmet. Nincs olyan közvetlen kapcsolat, vagy összefüggés, amely alapján a perbe lépni szándékozóra az ügy tárgyával érintett anyagi jogviszony vagy a közigazgatási perben hozandó ítélet közvetlen hatást gyakorolna.
A bedőlt devizahitelesek kálváriáival szinte Dunát lehet rekeszteni, azonban olyan esetről nem igazán lehetett még hallani, hogy maga a végrehajtó legyen az, aki nem akarja tudomásul venni a bírósági ítéleteket, azokat saját szája íze szerint átértelmezi és emiatt maga a bíróság tiltja el egy adott ügytől, mondván: nem várható el tőle, hogy pártatlanul, a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően járjon el.
A TB rendszert érintő változtatások bevezetésével fokozódhat a nyugdíjas korúak munkavállalói kedve, csökkennek az adminisztrációs terhek, és bizonyos esetekben a bruttó bér nettó keresetté válhat. Az új társadalombiztosítási törvény július 1-i hatályba lépése jelentős változásokat hoz, mely többek közt érinti a munkavállalókat, a társas és egyéni vállalkozókat és a feladatukat munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében ellátó személyeket is.
Június 16-án a kormány megszavazta a veszélyhelyzet megszüntetéséről szóló törvényt, valamint jóváhagyta a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló jogszabályt. Ez számos, korábban rendeletben rögzített rendelkezést tartalmaz.
A kormányrendelet támadott szabályozása, amely veszélyhelyzetben az állam által a helyi önkormányzatnak részben átengedett központi adó helyi önkormányzat által már beszedett részét áthelyezi a központi költségvetésbe, nem hozható alkotmányjogilag értékelhető kapcsolatba a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájának a helyi önkormányzatok pénzügyi forrásaira vonatkozó általános, alapelvi szintű, az önkormányzatok pénzügyi forrásainak egészére vonatkozó rendelkezéseivel - szögezi le az Alkotmánybíróság II/822/2020. számú, utólagos normakontroll-indítványt elutasító határozatában. Az Alkotmánybíróság elutasította Magyarország 2020. évi központi költségvetésének a veszélyhelyzettel összefüggő eltérő szabályairól szóló kormányrendelet egy szakasza nemzetközi szerződésbe ütközésének megállapítására és visszamenőleges hatállyal történő megsemmisítésére irányuló indítványt.
Kozma Ákos alapjogi ombudsman az őszinteség jegyében azt kéri az Országgyűléstől: ne “egyik pillanatról a másikra” kérjenek a hivataltól alapjogi előzetes normakontrollt. Felvetette a hosszú kórházi kezelés alatt álló gyerekek oktatását is. A győri kettős gyilkosság kapcsán azonban dicsérte az igazságügyi minisztérium lépéseit.
Automatikusan meghosszabbodnak a veszélyhelyzet ideje alatt, illetve a veszélyhelyzet végétől számított fél éven belül lejáró építési engedélyek - közölte a Miniszterelnökség pénteken.
Az Országgyűlés döntése értelmében a veszélyhelyzet megszűnését követően is - időkorlát nélkül - megmarad az e-receptek egyszerűsített kiváltási módja, amelyhez a beteg taj-számának megadása mellett a kiváltó személyazonosságának hitelt érdemlő igazolására van szükség - közölte az Emberi Erőforrások Minisztérium (Emmi) pénteken.
A civil szervezetek Magyarországon kívül letelepedett személyek általi finanszírozására vonatkozóan e tagállam által előírt korlátozások nem egyeztethetők össze az uniós joggal. A C-78/18. sz. ügyben hozott ítélet - Bizottság kontra Magyarország.
Növénytermesztéssel foglalkozó cég alkalmaz nagy számban mezőgazdasági idénymunkásokat. A nagy fluktuáció miatt naponta jelenti be az idénymunkásokat (előző nap délután a másnapra érkezőket). Megfelel-e a jogszabályoknak, ha munkakezdéskor közli írásban a munkáltató az idénymunkások munkaidőbeosztását, és a munka befejezésekor a beosztás mellé írják a ténylegesen ledolgozott munkaórák számát, melyet az idénymunkás aláírásával elismer? – kérdezte olvasónk. Dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogi ügyvéd szakértőnk válaszolt.
Az Alkotmánybíróság 2020. július 20-tól 2020. augusztus 29-ig ítélkezési szünetet tart. Az ítélkezési szünet időtartama az Ügyrend 55. § (4) bekezdése alapján az Ügyrendben meghatározott határidőkbe nem számít bele.
Hétköznapi és nagyon gyakori probléma a kutyaugatás, több jogág több jogszabálya alapján tehetünk próbát a zavarás megszüntetésére. A fő választóvonal, hogy állatvédelmi (állatvédelmi hatósági eljárás) vagy embervédelmi (birtokvédelmi, szomszédjogi, személyiségi jogi) oldalról közelítünk-e a problémához.
