Hírfolyam


2015-02-19

Döntött a kormány: mégsem lesz kivétel a vasárnapi boltbezárás alól

A kormány szerdai ülésén úgy döntött, nem támogatja azt a tervezetet, hogy újabb területeket vonjanak ki a vasárnapi boltbezárás hatálya alól. A kikötőket sem veszik ki. Döntött a kormány a vasárnapi pihenőnaphoz kapcsolódó rendeletről, nem bővítik a kivételek körét - mondta Kovács Zoltán kormányszóvivő a szerdai kormányülés után az MTI-nek. A kormányszóvivő kifejtette, hogy a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló 2014. évi CII. törvény felhatalmazást ad a kormánynak, hogy adott települések vagy településrészek vonatkozásában kivételeket állapítson meg.

2015-02-19

Első fecskék - az új Ptk.-t alkalmazó első döntések

Rákerestünk a Jogkódex adatbázisában, hogy vannak-e már olyan bírósági döntések, melyek akár az új Ptk.-t, akár az új Ptké.-t hivatkozzák, és a következő hat találatot kaptuk. A 2014. március 15-én hatályba lépett Polgári Törvénykönyv (2013. évi V. törvény - Ptk.) szabályai kezdenek megjelenni a felsőbírósági döntésekben és elvi iránymutatásokban. Széles körben ismert az 1/2014. Polgári jogegységi határozat, amely az új Ptk. alkalmazása során is megfelelően irányadó, valamint a meghaladottá vált határozatokat tekinti át. Ugyancsak tájékozott a szakmai közvélemény (is) a deviza alapú fogyasztói kölcsönszerződések tisztességtelenségének megállapítására irányuló indítvány tárgyában született és nagy sajtóvisszhangot kapott 2/2014. Polgári jogegységi határozatról. Ezúttal rákerestünk a Jogkódex adatbázisában, hogy vannak-e már olyan bírósági döntések, melyek akár az új Ptk.-t, akár az új Ptké.-t hivatkozzák, és a következő hat találatot kaptuk.

2015-02-19

Egy 1992-es privatizációs szerződés semmisségéről - Első fokon pert nyert a Hubertus a magyar állammal szemben

A Hubertus-perben minden érdemi kérdésben elutasította a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet keresetét az elsőfokú bíróság nem jogerős ítéletében, amelyben a felperes állami oldal szerette volna elérni egy 1992-ben kötött privatizációs szerződés teljes semmisségének kimondását - tájékoztatta Vadócz Attila, a Kaposvári Törvényszék szóvivője. Hozzátette, hogy a február elején megszületett bírósági döntés értelmében az államnak több mint 18 millió forintos perköltséget kell megfizetnie. Bártfai Beatrix, az állami oldal jogi képviselője azt mondta: az állami oldal fellebbez a döntés ellen. Az ügyben már kétszer is született közbenső ítélet, amit a másodfokú bíróság hatályon kívül helyezett, új eljárásra kötelezve a Kaposvári Törvényszéket. Az utolsó tárgyalási körben a felperes módosította a keresetét, visszavonva a hajdani szerződés jó erkölcsbe ütközésének megállapítása iránti igényét. Ezzel kapcsolatban Hubay Gyula, a Hubertus jogi képviselője hangsúlyozta: a jó erkölcsbe ütközés megállapítása a kereset azon része volt, amivel a felperes éveken át meghurcolta a nyilvánosság előtt a cég tulajdonosait, ezért az alperes ezt a lépést inkorrektnek tartja, hiszen így nem állt módjában tisztázni magát.

2015-02-19

Végrehajtások: megváltoztatná az eljárási szabályokat a Kúria

A végrehajtási ügyekben indult perek eljárási szabályainak megváltoztatását javasolja a Kúria az Országgyűlésnek. A mostani paragrafusok bizonyos esetekben ugyanis a hitelezőknek, a bankoknak kedveznek. Ugyanakkor sokaknak érdemes lehet átgondolni: abbahagyják-e a pereskedést, vagy folytatják a félbemaradt bírósági eljárásukat - írja a Magyar Nemzet. A devizahitelügyek újabb fontos részletkérdéseit tekintette át a Kúria két szakmai, joggyakorlat-elemző csoportja. A nemrégiben lezárult vizsgálódások legfontosabb tudnivalóiról Gombos Katalin, a Kúria szóvivője elmondta, az első elemzőcsoport munkája menet közben alaposan megváltozott, a törvényhozás ugyanis tavaly nyáron, majd ősszel összesen három jogszabályt fogadott el a devizahitelek és forintkölcsönök ügyének rendezéséről. Annyi azonban a jogi elemzés alapján valószínűnek tűnik, hogy az adósok közül többeknek érdemes lehet átgondolni: abbahagyják-e a pereskedést, vagy folytatják a félbemaradt bírósági eljárásukat. Sokak számára ugyanis elfogadható lehet az az elszámolás, amelyet a bank a tavaly törvénybe iktatott rendelkezések alapján készít most el a hitelfelvevőknek.

2015-02-19

A szolgálatban lévő rendőrök mobiltelefon-használatáról - Ombudsman: Alapvető jogokat csak törvény korlátozhat!

Az ombudsman szerint a szolgálatban lévő rendőrök magántelefonjának használatát tiltó miniszteri rendelet helyett a kérdést törvényben kell szabályozni, ugyanakkor álláspontja szerint a hatályos szabályozással az alkotmányos keretek között maradt a kapcsolattartáshoz való jog korlátozása. Alapvető jogokat és kötelezettségeket csak törvény korlátozhat - emlékeztet keddi közleményében Székely László, az alapvető jogok biztosa, aki "kiegyensúlyozott, indokolt és megkülönböztetés nélküli eljárását" szorgalmazott a szolgálati kommunikációs eszköz magáncélú használatáról.

2015-02-18

Újra kell gondolni a menekültügyi szabályozást

Mindenképpen újra kell gondolni a menekültügyi szabályozást, mert a vonatkozó törvény nem orvosolja az Európában most felvetődött problémákat - mondta Trócsányi László igazságügyi miniszter az Origónak adott, 2015. február 16-án megjelent interjújában. A miniszter szerint a menekültügyről szóló 2007. évi II. törvény csupán a menekültekkel, az oltalmazottakkal, valamint a menedéket kérőkkel foglalkozik. "Gondolkodásra késztet az, hogy lehetséges-e egy hagyományos menekültügyi jogszabállyal gazdasági migránsok ügyét jogilag kezelni" – mondta, hozzátéve, hogy problémát jelent az is, a bíróságoknak valamikor naponta 50-60 döntést kell hozniuk menekültügyi kérdésekben.

2015-02-18

Transzzsírsavak: Fontos korlátozás lép életbe itthon szerdától

Szerdától nem lehet olyan élelmiszert forgalomba hozni Magyarországon, amely összes zsírtartalmának 100 grammjában a transzzsírsavak mennyisége meghaladja a 2 grammot. Február 18-án jár le a rendelkezés tavalyi elfogadása utáni egyéves türelmi idő, amely azokra az előre csomagolt élelmiszerekre vonatkozik, amelyeket a jogszabály életbe lépésekor már legyártottak. A rendelkezés azokra az olajokra, zsírokra, zsíremulziókra terjed ki, amelyeket önmagukban vagy valamely élelmiszer összetevőjeként szánnak a fogyasztónak. Az állati eredetű zsírokban természetesen előforduló transzzsírsavakra nem vonatkozik a szabályozás.

2015-02-18

Vasárnapi nyitva tartás: Szűk határidőt kaptak a boltosok

Csak pár napjuk lesz az érintett kereskedőknek eldönteni, hogy élnek-e a vasárnapi és éjjeli zárva tartás alóli mentesítéssel. A vonatkozó kormányrendelet még csak készül, de a tervezete szerint a boltosoknak mindössze két hetük volna arra, hogy a jegyzőnél bejelentsék, megfelelnek-e a kötelező zárva tartás alóli mentesség feltételeinek. A kormányrendelet tervezetét múlt héten küldték ki egyeztetésre. Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége főtitkára azt mondta: szerdán kapták meg a szöveget egyeztetésre és 24 óra alatt kellett volna véleményezniük azt. A kapkodás érthető: alig van idő megjelentetni a végrehajtási rendeletet, hiszen a törvény március 15-én hatályba lép - jegyzik meg a cikkben. A kereskedőknek február 27-ig kellene bejelenteniük az önkormányzatnak, ha a rendelet alapján felmentést akarnak: vagyis már most is kevesebb, mint két hetük van, pedig a jogszabályt még ki se hirdették. Ez egyébként csak olyan boltosokat érint, akik megfelelnének a feltételeknek - vagyis azokat, akik a törvény szerint nem lehetnének nyitva vasárnap vagy éjjel, de a készülő rendelet alapján viszont igen.

2015-02-17

Odaszúrt az Ab az Országgyűlésnek a titkosított adatok miatt

Az Alkotmánybíróság (Ab) a pénteki Magyar Közlönyben kihirdetett határozatában felszólította az Országgyűlést, teremtse meg a lehetőségét annak, hogy az adatminősítéseket tartalmilag, érdemben is kontrollálni lehessen. Az Ab az atlatszo.hu egyik közérdekű adatigénylésével kapcsolatban megállapította, alaptörvény-ellenes az, hogy ha egy közérdekből nyilvános adat minősített, akkor ezzel a nyilvánosságkorlátozással szemben nem lehet érvényesíteni a közérdekű adatok megismeréséhez való alapvető jogot a minősítés tartalmi felülvizsgálatát célzó eljárásban. Az Ab határozatában felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotói feladatának május 31-éig tegyen eleget, teremtse meg a lehetőségét annak, hogy az adatminősítéseket hatékony eljárásban, tartalmilag, érdemben is kontrollálni lehessen.

2015-02-17

Nagy változások jönnek a hazai gázpiacon, itt a törvényjavaslat

Összhangba hozza a földgázellátásról szóló törvényt az uniós rendeletekkel az a törvényjavaslat, amelyet pénteken nyújtott be az Országgyűlésnek Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter. Az Európai Unió 2009-ben elfogadott harmadik energiacsomagja előírta a határokon átnyúló átviteli hálózatokhoz való tényleges, átlátható hozzáférés biztosítására és fenntartására vonatkozó uniós üzemi és kereskedelmi szabályzatok elfogadását - szól a törvénytervezet általános indoklása. Az uniós előírásoknak megfelelően egyebek mellett a földgázrendszerek működtetésének egyik alapjául szolgáló, jelenleg július 1-jétől a következő év június 30-áig tartó gázév eltolódik, 2015-től kezdve október 1-jétől a következő év szeptember 30-áig fog tartani.

2015-02-17

Törvényjavaslat a fogyasztói kölcsönszerződésekkel összefüggő törvények módosításáról

Az igazságügyi miniszter pénteken nyújtotta be a parlamentnek azt a törvényjavaslatot, amely módosítja a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseivel összefüggő, valamint egyéb magánjogi tárgyú törvényeket. A Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó, az intézmény jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvény, ismertebb nevén a jogegységi törvény felállította a fogyasztói kölcsönszerződések részévé vált általános szerződési feltételek (az ászf-ek) egyoldalú kamatemelést, költség-, illetve díjemelést lehetővé tevő szerződéses kikötései vonatkozásában a tisztességtelenség törvényi vélelmét. A jogegységi törvény ezzel egyidejűleg lehetővé tette a pénzügyi intézmények számára, hogy pert indítsanak a magyar állammal szemben ennek a vélelemnek a megdöntése iránt, hogy felperesként bizonyítsák az érintett szerződéses kikötések tisztességességét.

2015-02-17

EKÁER: Újabb haladékot adott a kormány, nagy a tanácstalanság

A kormány módosítja az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer szabályait: csak március 11-től kell kockázati biztosítékot nyújtaniuk a vállalkozásoknak. Enélkül a vállalkozások és a szakmai szervezetek is a sötétben tapogatóztak az EKÁER-rel kapcsolatban. A próbaüzem március elsején véget ért volna, de eddig a bejelentésig semmi hír nem érkezett a fennakadásokat, adminisztrációs anomáliákat megszüntetni hivatott jogszabálytervezetről. A gyakorlati igényeket is kielégítő szabályozás első hozadéka, az online árukövető rendszert szabályozó törvény módosításának a szövege már ma elérhető az Országgyűlés honlapján - közölte az NGM. Már a törvényjavaslat is tartalmaz egy igen lényeges, minden piaci szereplőt érintő, kedvező szabályt. Első alkalommal 2015. március 11-étől kell kockázati biztosítékot nyújtani az erre kötelezett vállalkozásoknak. A módosítás nem titkolt célja az volt, hogy még a viszonylag későn eszmélő cégek is bekerülhessenek a NAV köztartozásmentes adózói adatbázisába - tette hozzá a tárca.

2015-02-17

Tovább perel a jegybank a devizahiteles elszámolás kapcsán

Két hónappal meghosszabbítaná a jegybank közérdekű kereset indításának határidejét az elszámoltatási törvény kapcsán a jegybank. A módosítás nélkül az MNB csak február végéig indíthatna ilyen pereket. A szerdai kormánydöntés értelmében nem e hónap végéig, hanem április 30-áig nyújthatná be a Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénzügyi, fogyasztóvédelmi felügyelete azokat a közérdekű kereseteket, amelyek indítására a banki elszámolási törvény hatalmazza fel a felügyeletet - értesült a Napi Gazdaság. A kormánydöntést a Parlamentnek is szentesítenie kell.

2015-02-17

Első fok: vesztett a Porsche Bank

A bíróság kötelezte a felperes pénzintézetet arra, hogy az alperesnek fizessen meg 1 854 200 forint ügyvédi munkadíjat. Elutasította a Porsche Bank Zrt. kereseti kérelmét a forinthitel-szerződések tisztességességével kapcsolatban a magyar állam ellen indított perében a Fővárosi Törvényszék pénteken kihirdetett elsőfokú ítéletében.

2015-02-17

Első fokon pert vesztett a K&H Bank

A bíróság elutasított a magyar állam ellen, a forinthitel-szerződések tisztességességével kapcsolatban benyújtott keresetet. A pénteken kihirdetett ítéletben a Fővárosi Törvényszék a felperes bankot egyben 5 millió 972 ezer forint perköltség megfizetésére kötelezte. Az ítélet ellen nyolc napon belül lehet fellebbezni. A bíró rövid szóbeli indoklásában az elutasítás legfontosabb okaként említette, hogy nem teljesült maradéktalanul az átláthatóság követelménye a per tárgyává tett feltételekben. Ezen belül az oklistát emelte ki a bíró, amelyben a feltételek a kezdeti időszakban még túl bizonytalanok voltak, meghatározhatatlan fogalmakat tartalmaztak, igaz, később egyre precízebbek lettek.

2015-02-17

Részlegesen pert nyert az OTP az állam ellen

Első fokon részlegesen pert nyert az OTP Lakástakarék Zrt. a forinthitel-szerződések tisztességességével kapcsolatban a magyar állam ellen indított perében. A Fővárosi Törvényszék pénteken kihirdetett elsőfokú ítélete szerint a pénzügyi intézmény által felvetett egyik kérdésben sem látta indokoltnak előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezését az Európai Unió bíróságánál. A bíróság a felperest 254 ezer forint perköltség megfizetésére kötelezte.

2015-02-17

Összhangban az uniós joggal: magyar perek magyar törvényszéken

Főszabály szerint nem ellentétes az uniós joggal az a magyar szabályozás, amelynek alapján a tisztességtelen szerződési feltételek érvénytelenségének megállapítása iránt indított pereket át kell tenni a magyar törvényszékekhez. Ezt mondta ki csütörtökön közzétett ítéletében az Európai Unió luxembourgi székhelyű bírósága. Az uniós ítélkező fórum elé került ügy két felperese, Baczó Nóra és Vizsnyiczai János István 2007-ben jelzáloggal biztosított lakásvásárlási kölcsönszerződést kötött a Raiffeisen Bankkal. A szerződésben olyan kikötés szerepelt, amely a jogviták eldöntésére - főszabály szerint - választottbíróság illetékességét kötötte ki. Baczó és Vizsnyiczai 2011-ben a kölcsönszerződés semmisségének megállapítása iránt keresetet nyújtott be a Pesti Központi Kerületi Bírósághoz. A választottbíróság kizárólagos illetékességére vonatkozó kikötés semmisségének megállapítását is kérték, és azzal érveltek, hogy olyan tisztességtelen kikötésről van szó, amely egy uniós irányelv értelmében nem kötelezheti őket.

2015-02-17

Handó: a nyugodt építkezés éve az idei

A lendület évei után 2015 a nyugodt építkezés éve lesz a bírósági szervezetben - mondta az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke Debrecenben sajtótájékoztatón. "A bírósági szervezet életében az egyensúly az erő forrása" - tette hozzá Handó Tünde a Debreceni Ítélőtábla és a Debreceni Törvényszék összbírói értekezletét megelőző tájékoztatón, megjegyezve, hogy ezt a tárgyalóteremben is kifejezésre kell juttatni. Handó Tünde szerint "a magabiztosság, a biztonság és a szerénység kell jellemezze a 2015-ös évet", de ez az esztendő lesz a bírói és az igazságügyi alkalmazotti életpályamodell kialakításának időszaka is.

2015-02-11

Kétszer is pénzt kap vissza 14 ezer autós

Mintegy 14 ezer autós a tavaszi elszámoláson túl 380 millió forintot kap vissza a Lombard Lízingtől a jogtalanul devizában felszámított casco-díj miatt. A finanszírozó cég jogerősen vesztett a felügyelettel szemben. Másodfokon, jogerősen pert nyert az MNB a Lombard Lízing Zrt.-vel szemben a forintalapú casco díjak jogsértően devizában történt felszámítása ügyében. A bírósági döntés nyomán a pénzügyi vállalkozásnak a fogyasztókra terhelt árfolyam-különbözetet, mintegy 380 millió forintot vissza kell fizetnie ügyfeleinek – erre az írásba foglalt ítélet kézhezvételétől számított 60 napja lesz a Lombardnak. A Fővárosi Törvényszék szóbeli indoklásában helytállónak találta az első fokú bíróság megállapítását, amely szerint a felügyeleti hatóság helyesen értelmezte a hitelintézeti törvény vonatkozó rendelkezéseit, s nem lépte túl hatáskörét abban sem, hogy a casco díjak jogsértően devizában történt felszámítása következtében fogyasztókra terhelt árfolyam-különbözet fogyasztóknak történő visszafizetésére kötelezte a pénzügyi vállalkozást.

2015-02-11

Semmisek a semmisségi álmok

Elsősorban magukkal tolnak ki azok az adósok, akik a bíróságon elérik hitelszerződésük semmissé nyilvánítását. A Kúria véleménye szerint ilyen esetben azonnal vissza kell fizetni, ami még tartozásból van, ráadásul kamatostul, devizakölcsön esetén piaci árfolyamon. Akár több ezer devizahiteles per végére tehet pontot a Kúria joggyakorlat-elemző csoportjának most közzétett állásfoglalása. A legfelsőbb bíróságnál arra keresték a választ, mi a teendő, ha a kölcsönszerződések valamely feltételét vagy akár az egész megállapodást egy bíróság úgy nyilvánítja érvénytelennek, hogy nincs lehetőség a hiba orvoslására.

Tételek: 6501 - 6520 / 6586 (330 oldal)
  • Szakcikk Plusz
Copyright © 2014 HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó | Minden jog fenntartva.