A kosár üres!
Tájékoztató a Kúria M.X. tanácsa által tárgyaláson kívül elbírált Mfv.X.10.286/2019. számú ügyről. A felperes 2007. december 1-től állt az alperes jogelődjénél munkaviszonyban, melyet az alperes 2013. október 1-jén kelt felmondásával megszüntetett. A felperes keresetében a jogellenes felmondás jogkövetkezményeként elmaradt munkabéren alapuló kártérítést és végkielégítést kért, joggal való visszaéléssel, valamint jó hírnév sérelmével összefüggésben pedig polgári igényt (kártérítést) érvényesített. Továbbá az alperes versenytilalmi megállapodástól elálló nyilatkozata semmisségének megállapítását, és ebből adódóan 12 havi alapbérnek megfelelő összeget kért, illetve mindezeken felül prémium megfizetésére is igényt tartott. Az alperes a kereset elutasítását kérte.
Ha valaki nem biztosított - nem dolgozik, nem tanul, és más jogcímen sem jogosult egészségügyi szolgáltatásra, annak egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie, ha az egészségügyi szolgáltatásokat igénybe akarja venni. Ez a rendszer is átalakult 2020. július 1-től.
Itt a mezőgazdasági idénymunka ideje, megnövekedett az egyszerűsített foglalkoztatás keretében dolgozók száma. Olvasónk is ezzel kapcsolatban intézett kérdést hozzánk, melyet Hajdu-Dudás Mária ügyvéd válaszolt meg.
Olvasónk vendéglátóegységet nyitott és rögtön az első napokban adóellenőrzésbe futott bele. Nem úszta meg bírság nélkül. Mit tehet? Jogos volt a bírság és annak mértéke?
A tanulmány átfogó képet ad a javítóintézeti nevelés intézkedés szabályozásának történetéről, a hatályos szabályozásról, ideértve a végrehajtásra vonatkozó rendelkezéseket is. A tanulmány egyben gondolatébresztés is a tekintetben, hogy a fiatalkorú bűnelkövetőkkel szemben miért alkalmasabb a javítóintézeti nevelés a szabadságvesztés büntetéssel szemben.
Az uniós tagországokban letelepedett menekültek gyermekei a kérelem elbírálásáig kiskorúnak számítanak, még abban az esetben is, ha a családegyesítési folyamat közben felnőttkorúakká váltak - áll az Európai Unió Bíróságának ítéletében. A luxembourgi székhelyű bíróság egy belgiumi ügyben döntött így. Egy, az országban legális státusszal élő menekült három gyermekére vonatkozó családegyesítési kérelmét több helyi hatóság elutasította.
Attól tartanak, hogy a Facebooknak a profilok letiltásával befolyása lehet egy választás kimenetelére.
A rendes munkaidőm 6.40-15.00-ig tart, hétfőtől-péntekig, 1500 Ft/ órabérért. Korábban a rendes munkaidő után túlóráznom kellett 16.00-20.00-ig. Hétvégén és ünnepnapokon túlóra pótlékot fizettek. Most viszont nem akar fizetni a munkáltatóm hétköznapra és hétvégére túlórára semmit, se alapbért se pótlékot. Kiakarja adni a túlórákat. Megteheti, hogy nem ad írásos tájékoztatást?
Jár-e bérpótlék, ha a munkáltató a túlórát munkaidő megváltással akarja kompenzálni? Normál munkarendben vagyok foglalkoztatva. Július 31-ig, ha keletkezett 4 óra túlórám arra 6 órának megfelelő bért kaptam, illetve heti pihenőnap esetén 8 órának megfelelőt. Augusztus 1-től a munkáltató 4 óra csúsztatást akar adni és azt állítja, hogy ebben az esetben a bérpótlék nem jár.
Az Alaptörvényből nem vezethető le, hogy a véleménynyilvánítás szabadságára hivatkozással bármilyen, a Kormány érdekkörében kihelyezett plakát korlátozás nélkül lefesthető, mint ahogy az sem, hogy a véleménynyilvánítás szabadságának minden helyzetben meg kell hajolnia a tulajdonvédelem szempontjai előtt - szögezi le az Alkotmánybíróság IV/939/2019. számú, alkotmányjogi panaszt elutasító határozatában. Az Alkotmánybíróság elutasította a Kúria rongálás tárgyában hozott végzése alaptörvénye-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt.
Akkor sem vonhatják vissza a munkáltatók a dolgozóiknak előzetesen engedélyezett szabadságot, ha nem szeretnék, hogy munkavállalójuk piros vagy sárga besorolású országba menjen nyaralni. A külföldi pihenést a munkáltató még a piros jelzésű országokban sem tilthatja meg, emiatt nem mondhat fel a dolgozónak.
Kollégák között kényes kérdés a munkabér összege. Vagy tiltja a munkaszerződés, hogy ezt megosszuk egymással vagy egyszerűen csak nem kívánjuk a kollégánk orrára kötni. A megítélés munkakörönként is eltérő, ráadásul minél magasabb pozícióban dolgozik a munkavállaló, annál nagyobb titok övezi a munkabérét. A pólus másik oldalán álló munkáltatónak ugyanakkor nem mindegy, hogy titokban marad-e a munkabér, mivel a nyilvánosságra hozatal bérfeszültséget kelthet, illetve a jogos gazdasági érdeke is sérülhet. Hogyan rendelkezik a törvény?
A tanulmány II. része a felelősség alóli mentesülési okokkal folytatódik, majd taglalja a felelősség társaság általi érvényesíthetőségének kérdéseit. Gyakorlati kérdések válaszait mutatja be a felszámoló szemszögéből.
12 éves kortól büntetendővé válnak a pedagógusok sérelmére elkövetett bűncselekmények - egy, az Országgyűléshez benyújtott törvényjavaslat alapján. „Hiszen még gyerekek!”- szisszennek fel sokan a hír hallatán. A "tanárverő felvételek" tanúsága szerint a gyermek és a fiatalkorú is képes súlyos bűncselekményt elkövetni. De vajon alkalmas-e a büntetőjog a „megbotlott” fiatal helyes irányba terelésére? Egyáltalán, mit tehetne értük a jog?
Megjelent a Kúria 2019-es Évkönyve.
Módosult a felnőttképzési törvény, melynek idei hatályba lépése nagy port kavart a képzéssel, oktatással foglalkozó vállalkozások életében. Magánórák, rendezvények, tréningek, workshopok…Vajon kire vonatkozik a módosítás? Mi lesz a felnőttképzési vállalkozások sorsa?
A jövőben nem kell a Nemzeti Választási Irodának (NVI) vissza nem adott népszavazási ívek után, darabonként ezer forint bírságot fizetni - döntött az Alkotmánybíróság (AB). A bírság elriasztja az állampolgárokat a népszavazáshoz való joguktól.
A hatályos szabályozás alapján 31%-os Robin Hood adót kell fizetni a megújuló alapú villamos energia termelőknek is, kivéve azokat, amelyek a KÁT-ban vagy METÁR-ban vesznek részt és 50 MW kapacitás alattiak.
16 évi szabadságvesztésre ítéltek Moszkvában egy volt amerikai tengerészgyalogost, mert – a vád szerint – államtitkot tartalmazó memóriakártyát szerzett meg. A hírszerzést a prostitúció mellett a legősibb foglalkozásként aposztrófálják. A kémkedés súlyos károkat okoz egy országnak, fontos állami, politikai, gazdasági érdeket veszélyeztető tevékenység, nem beszélve arról, hogy egy „eladott” információ emberéletekbe is kerülhet. A kémkedést az államok többsége szigorúan bünteti. De mi a helyzet Magyarországon?
A vállalkozások digitális átállása magával hozza a szerződések, jognyilatkozatok elektronikus megkötését, megtételét és ezzel együtt az elektronikus aláírással kapcsolatos kérdéseket. A COVID-19 járványhelyzet felgyorsította ezt a folyamatot és a vállalkozások tömegesen fordultak az elektronikus aláírási megoldások felé egyrészt munkajogi jogviszonyaikban, másrészt külső partnerekkel kötött szerződéseikben. Az elektronikus aláírással kapcsolatban a vállalkozások általában az írásbeliséghez, alkalmazhatósághoz kapcsolódóan kérnek jogi segítséget, az elektronikus aláírás adatvédelmi kérdései legtöbbször fel sem merülnek, pedig a jogszerűséghez az adatvédelmi jogi rendezés éppúgy szükséges.