Hírfolyam


2015-03-13

Egy éves az új Ptk. Mik a tapasztalatok?

A várakozások ellenére nem öntötték el a perek a bíróságokat az ügyvezető felelőssége, a hitelbiztosíték újraszabályozása és az alapító okiratban foglaltaktól eltérés miatt, amelyek az egy évvel ezelőtt hatályba lépett új Ptk. legtöbbet vitatott intézkedései voltak. Az új polgári törvénykönyv hatálybalépése óta eltelt egy év alkalmat ad arra, hogy mérlegre tegyük az eddigi tapasztalatokat. Kifejezetten a gazdasági élet szereplői szempontjából az első év alapján megállapítható, hogy a szakma által még az új Ptk. hatálybalépését megelőzően beazonosított problémás területek szülték a legtöbb gyakorlati kérdést is.

2015-03-11

Több tízmilliós kártérítésre ítélték a magyar államot Strasbourgban

Az Emberi Jogok Európai Bírósága első fokon igazat adott hat magyar fogvatartottnak, akik a túlzsúfolt magyar börtönök miatt emeltek panaszt. A magyar államnak összesen több mint 84 ezer euró kártérítést kell fizetnie nekik, valamint a perköltséget is állnia kell. Magyarország esetében ez az első "pilot-eljárás", amelyre akkor kerül sor, ha nagyon sokan fordulnak a bírósághoz ugyanazzal a panasszal. Hat magyar fogvatartott ügyében mondta ki kedden az Emberi Jogok Európai Bírósága, hogy ellentétes az Emberi Jogok Európai Egyezményével, sérti a megalázó vagy embertelen bánásmód tilalmát, hogy túlzsúfolt cellákban tartják őket fogva. Az elsőfokú, egyelőre nem jogerős ítélet értelmében a magyar államnak összesen több mint 84 ezer euró (kb. 25,7 millió forint) kártérítést kell fizetnie a hat rabnak, valamint a perköltséget is állnia kell.

2015-03-11

Elutasították az OTP Bank és az OTP Jelzálogbank keresetét

Jogerősen elutasította a OTP Bank és az OTP Jelzálogbank keresetét a Fővárosi Ítélőtábla kedden, a bíróság megállapította, hogy a bank és a jelzálogbank forinthiteleinek általános szerződési feltételei tisztességtelenek voltak. A tárgyaláson az ítélőtábla elutasította a felperesek jogi képviselőjének azt az indítványát, hogy a bíróság kérjen előzetes döntéshozatalt az Európai Bíróságtól.

2015-03-11

Új jogszabály a birtokvédelmi eljárásban

2015. március 1-jén lépett hatályba a jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárásról szóló 17/2015. (II. 16.) Korm. rendelet, amely felváltja a 228/2009. (X. 16.) Korm. rendeletet. Az új kormányrendelet részletesen meghatározza a birtokvédelmi eljárás sajátos rendjét. Így ugyan a rendeleti szabályozás mintegy háromszorosára nőtt, de jóval egyértelműbb és áttekinthetőbb a jogalkalmazók számára.

2015-03-11

Könyvakció

Az új Ptk. hatálybalépésének egyéves évfordulóján március 12. és 17. között könyveink 50% kedvezménnyel vásárolhatók meg.

2015-03-10

Megugrott az óvadékok összege

Csaknem 32 milliárd forintot fizettek ki óvadékként a magyar bíróságoknak a szabadságra vágyó vádlottak az elmúlt tíz évben – írja a Népszava az Országos Bírósági Hivatal (OBH) statisztikájára hivatkozva. Mára kevesebb óvadékfizetést kezdeményeznek, de a kiszabott összegek megugrottak. Tíz éve országszerte összesen 300 millió forintot állapítottak meg a bíróságok, 2010-ben az óvadékok összeg csaknem elérte a 8 milliárdot, 2011-ben majd 8 és fél volt, 2013-ban pedig meghaladta a tíz milliárdot. Utóbbi fejenként csaknem 180 millió forintot jelent.

2015-03-10

Az Ab-hez fordul az ombudsman az előzetes letartóztatás miatt

Az ombudsman indítványozza, hogy az Alkotmánybíróság semmisítse meg a büntetőeljárási törvény azon rendelkezését, amelyik nem tartalmazza az előzetes letartóztatás időtartamának felső határát a legsúlyosabb cselekményekkel gyanúsítottak esetében - közölte az Alapvető Jogok Biztosa Hivatala hétfőn. Székely László szerint a jogállamiság elvéből és a személyes szabadság alapjogából szükségszerűen következik, hogy törvény rendelkezzen az előzetes letartóztatás időtartamának maximumáról - írták a közleményben.

2015-03-10

E-mail teher a cégeknek

Évi több tízezer forint kiadási kötelezettséggel szembesülnek most a cégpapírjaikat rendbe tévő kisvállalkozások. Jövőre már olyan e-mail címmel kell rendelkezniük, amivel át tudják venni az oda érkező hivatalos iratokat. A tanúsítványt jelenleg csak két cég forgalmazza, és egyelőre csak a fővárosban szerezhető be. Most úgy néz ki, mintegy 5-7,5 milliárd forintos éves bevételű piacot adományozott az állam két magáncégnek azzal, hogy minden társas vállalkozásnak előírta: jövőre már legyen olyan hitelesített elektronikus aláírásuk, amelynek segítségével e-mailben is át tudják venni a hivatalos iratokat. A csak jövő év közepén hatályba lépő aláírás-előírás azért vált most fontossá, mert 155 ezer vállalkozás ezekben a napokban tekinti át ügyvédeivel, hogy a cég iratai megfelelnek-e az új Polgári Törvénykönyv (Ptk.) rendelkezéseinek.

2015-03-10

Csatát vesztettek a kinizsisek

Ki akart menekülni a takarékszövetkezeti integrációból a Kinizsi Bank több kisrészvényese, még a bank akkori bankvezető és nagytulajdonos vallomása is őket erősítette, de a bíróság első fokon elutasította keresetüket. Első fokon elutasította a bíróság a Kinizsi Bank hét kisrészvényesének keresetét, amellyel azt szerették volna elérni, hogy a pénzintézet kikerülhessen az elsősorban a takarékszövetkezeteknek létrehozott kötelező, állami vezénylésű integrációból. Jóllehet az ítélet nem jogerős, valószínűsíthető, hogy ezzel az utolsó hazai jogorvoslati esély is elszáll arra, hogy törvénytelen eljárásra hivatkozva bármely pénzintézet kifarolhasson a kényszerközösségből.

2015-03-10

A törvényszék nem egyesítette az ügyet az Aranykéz utcai robbantással

A törvényszék nem egyesíti az ügyet az Aranykéz utcai robbantás és a Fenyő-gyilkosság már folyamatban lévő ügyével. A Fővárosi Törvényszék tavaly februárban kihirdetett elsőfokú ítéletében felbujtóként elkövetett emberölés miatt 11 év fegyházra ítélte Portik Tamást Prisztás Józsefnek, a budapesti éjszakai élet másik, akkoriban meghatározó alakjának az 1996-os megölése ügyében. A vád szerint Portik és Prisztás elszámolási vitába keveredett egymással, és ez vezetett a gyilkossághoz. A másodrendű vádlott, H. István, aki a vád szerint fejbe lőtte Prisztás Józsefet, 10 évet kapott. A harmadrendű vádlottat, aki a vád szerint a helyszínre csalta az áldozatot, bizonyítottság hiányában felmentették.

2015-03-10

Felszámolási eljárás és zálogjog - A Kúria két jogegységi döntése jelent meg a Magyar Közlönyben

A zálogtárgy értékesítése során befolyt vételárból levonható a zálogtárggyal kapcsolatban a felszámolás kezdő időpontját követően keletkezett adókötelezettség és egyéb közteher, továbbá a felszámoló jogszabálysértő intézkedése, mulasztása elleni kifogás előterjesztésére megengedett nyolcnapos határidő eljárásjogi jellegű, melynek elmulasztása igazolási kérelemmel kimenthető - mondta ki a Kúria két jogegységi döntésében, amelyek csütörtökön jelentek meg a Magyar Közlönyben. Mindkét esetben a csőd- és a felszámolási eljárásról szóló 1991-es törvény egy-egy rendelkezését vizsgálta a Kúria a bírói gyakorlat egységesítése érdekében.

2015-03-10

Nem jutott dűlőre a bíróság ezekben a forinthiteles perekben

Nincs döntés a Raiffeisen Bank, a Raiffeisen Lízing és az Este Bank forinthitel-szerződésekkel kapcsolatos perekben. A Raiffeisen Bank Zrt. magyar állam ellen indított forinthitel-szerződésekkel kapcsolatos perében a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla március 18-ra halasztotta a határozat kihirdetését.

2015-03-10

Újabb bankokról született végleges ítélet

Ma eddig négy bank bukta el a tisztességességi perét, az egyoldalú kamatemelésekkel, és a nem átlátható tájékoztatással volt baj. Elutasította a K&H Bank keresetét másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla. A per tárgya, mint mindig, most is az általános szerződési feltételek érvénytelenségének megállapítása volt, vagyis a banknak kellett volna bizonyítani azok tisztességességét, de nem járt sikerrel.

2015-03-09

A jogalkotó elé terjesztik az év közepén a bírói életpályamodellt

A bírói életpályamodell komplett, költségvetési kihatásokat is tartalmazó javaslatait várhatóan az év közepén terjesztik a jogalkotó elé - mondta az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökhelyettese csütörtökön Balassagyarmaton. Gyarmathy Judit a Nógrád megyei összbírói értekezlet előtt tartott sajtótájékoztatón kifejtette: a bíróságok ítélkezésében, hatékonyságában Magyarország az uniós államok listájának első harmadában helyezkedik el, a nettó illetményeket tekintve viszont az utolsó helyen áll - az elmúlt tíz évben 42 százalékkal csökkent a bírák reálkeresete -, ezért az OBH kiemelten fontos célja 2015-ben a bírói, igazságügyi életpályamodell részleteinek kidolgozása.

2015-03-09

Megkapta a Kúria ítéletét az OTP

Megkapta a Kúria ítéletét az OTP szerdán abban a perben, amelyet az OTP Bank és az OTP Jelzálogbank a fogyasztói deviza alapú hitelek általános szerződési feltételeinek tisztességessége miatt tavaly augusztusban indított a Magyar Állam ellen - közölte az OTP Bank Nyrt. csütörtökön a Budapesti Értéktőzsde honlapján. A Kúria hatályában fenntartotta a másodfokú bíróság azon ítéletét, amelyben az OTP Bank és az OTP Jelzálogbank keresetét teljes egészében elutasította - közölte az OTP Bank Nyrt. csütörtökön a Budapesti Értéktőzsde honlapján.

2015-03-06

Bosszankodhatnak az OTP devizahitelesei

Egyelőre vár az OTP arra, hogy a Kúria ügyükben meghozott döntését megismerhesse, így viszont a bank devizahiteles ügyfelei is várhatnak, mivel a 60 napos kiértesítési határidő minden nap egyre tovább tolódik. Vagy a Kúria lassú kiadványozását, vagy a Magyar Posta lassúságát szidhatja az OTP Bank több százezer deviza alapú hitelese azért, mert a törvény értelmében a bank csak megkésve kezd(het) hozzá az érintett ügyfelek kiértesítéséhez, így az elszámoláshoz és a hitelek forintosításához.

2015-03-06

Átállás a Ptk. szerinti működésre - cégbírósághoz benyújtott határozat nélkül

A február 27-én kihirdetett 2015. évi II. törvény egyebek mellett módosította a Ptké.-t is. A módosítás érinti a gazdasági társaságok átállását az új Ptk. szerinti működésre. Eddig nem volt egyértelmű, hogy akkor is be kell-e nyújtani a cégbírósághoz a gazdasági társaság döntését, ha az azt tartalmazza, hogy nincs szükség az adott gazdasági társaság létesítő okiratának módosítására. A Ptké. módosítása megválaszolja ezt a kérdést. Rögzíti, hogy létesítő okiratot nem kell módosítani és a társasági határozatot sem kell csatolni, ha az csak az említett formai okokból (Ptk.-ra, ügyvezetőre utalás) vagy még azok miatt sem szükséges.

2015-03-06

A Heta Asset keresetét a bíróság másodfokon elutasította

Fővárosi Ítélőtábla másodfokú, jogerős ítéletében elutasította a Heta Asset Resolution Magyarország Zrt. magyar állam ellen benyújtott keresetét, amelyben a pénzintézet a tényleges deviza-alapú kölcsön- és hitelszerződései tisztességességét kívánta bizonyítani. A szerdán Budapesten kihirdetett ítéletben a bíróság egyben 190 ezer forint plusz áfa ügyvédi munkadíjból álló másodfokú perköltség megfizetésére kötelezte a felperest. Az ügyben a második eljárás volt az idén: a tavaly ősszel született elsőfokú elutasító ítélet ellen akkor a felperes pénzintézet fellebbezett, a másodfokon eljáró ítélőtábla pedig érdemi vizsgálat nélkül hatályon kívül helyezte az elsőfokú ítéletet.

2015-03-06

IM: A parlament majd akkor ratifikálja a nőket védő egyezményt, ha a kormány úgy akarja

A kormány döntésétől függ, hogy mikor fogják ratifikálni a nők elleni erőszak elleni Isztambuli Egyezményt - közölte az Igazságügyi Minisztérium azok után, hogy kedden a fideszes többségű parlament elkaszálta az erről szóló ellenzéki javaslatot. A kormány továbbra is elkötelezett az erőszak minden formája elleni küzdelem mellett - közölte az Igazságügyi Minisztérium (IM) szerdán az MTI-vel azután, hogy kedden az Országgyűlés fideszes képviselői nem támogatták annak az országgyűlési határozattervezetnek a tárgysorozatba vételét, amely Magyarországnak az Isztambuli Egyezményhez elfogadását írná elő.

2015-03-05

Megszavazták a paksi titkosítást

Az Országgyűlés kedden több komoly a paksi atomerőmű bővítésével kapcsolatos változtatásokat, döntéseket megalapozó adatok a keletkezésüktől számított harminc évig közérdekű adatként nem ismerhetők meg. Emellett húszmillió forintra csökkent az alkoholok jövedéki biztosítéka, uniós szabályokhoz igazították a képviselők a gáztörvényt és egységes kormányhivatali rendszer jöhet létre. Az Országgyűlés a paksi atomerőműhöz kapcsolódó döntése kimondja, hogy a beruházás végrehajtásával megbízott orosz és magyar szervezetek és alvállalkozóik által kötött szerződésekben szereplő üzleti és műszaki adatok, valamint a megvalósítási megállapodások és az egyezmény előkészítésével kapcsolatos döntéseket megalapozó adatok a keletkezésüktől számított harminc évig közérdekű adatként nem ismerhetők meg.

Tételek: 6441 - 6460 / 6586 (330 oldal)
  • Szakcikk Plusz
Copyright © 2014 HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó | Minden jog fenntartva.