Hírfolyam


2016-07-18

Emelkedik a bírósági dolgozók fizetése

Kétszer öt százalékkal emelik a bírósági dolgozók illetményét - jelentette be az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke a bíróságok napja alkalmából rendezett pénteki budapesti ünnepségen. Handó Tünde elmondta, a központi költségvetés bíróságokra vonatkozó fejezetének forrásai az elmúlt négy évben 25 százalékkal nőttek, de ezt a pénzt elsősorban a tárgyi környezet fejlesztésére kapták és nem a javadalmazás rendezésére. Most 2004 óta először emelkedni fog a bírósági dolgozók illetménye.

2016-07-18

Adattengerbe fulladtak a Quaestor-ügy szereplői

Zenefájlok és karácsonyi üdvözlőlapok is voltak azokon az adathordozókon, amelyeket a kedden kezdődött Quaestor-per ügyésze adott át Tarsoly Csabának és tíz vádlott-társának, valamint ügyvédjeiknek. Ezt az egyik ügyvéd vetette fel a tegnapi tárgyalási fordulón, amely azt volt hivatott eldönteni, hogy az ügyészség által benyújtott, csaknem 2500 oldalas vádiratot és az elektronikusan, adathordozókon átadott 5 terabájtnyi dokumentumot megismerhették-e a vádlottak és védőik, hogy érdemben reagálni tudjanak a vádakra. A védelem úgy vélte, ilyen hatalmas adattengert az ügyészség nem dolgozhatott fel röpke három hónap alatt. A beidézett informatikai szakértők egyike pedig azt mondta, nehéz és hosszú időt venne igénybe a bizonyíték elemzése, de nem lehetetlen. Nem kell azonban minden adatot átböngészni, mert az ügyészség megjelölte a vád szempontjából lényeges információkat – közölte a vád képviselője. A bíró viszont azt sürgette, hogy az ügyészség segítsen szűkíteni az adatokat, hogy a tárgyalás minden résztvevője fel tudjon készülni.

2016-07-18

Zártkert: még ingyenes az átsorolás

Most kell cselekedniük a zártkertek tulajdonosainak, ha gyorsabban és jobb áron akarják eladni az ingatlanaikat, mert csak az év végéig kérhetik ingyen az ehhez szükséges átsorolást a földhivatalnál. Ám a több mint egymilliónyi zártkerttulajdonos közül ezt kevesen kérelmezték. Általában akkor döbbennek rá az átminősítés szükségességére, amikor el akarják adni a zártkerti telket. Ez ugyanis jelenleg a földforgalmi törvény hatálya alá esik, így eladás esetén végig kell szenvedniük a termőföldekre vonatkozó tíz hónapos procedúrát – ebből a földhivatali kifüggesztési és jóváhagyási folyamat akár fél évet is igénybe vehet –, nem beszélve arról, hogy területüket cégnek vagy külföldinek nem értékesíthetik. Az átminősített, azaz a művelés alól kivett zártkertek viszont tényleges funkciójuknak (például lakóingatlan, üdülő) megfelelően vehetnek részt az ingatlanforgalomban, így jóval drágábban adhatók el, és az adásvétel ügyintézési ideje is jelentősen lerövidül. Amennyiben tehát a zártkerti tulajdonos nem mezőgazdasági termelő, érdemes minél hamarabb letöltenie a Földhivatali Portálról a megfelelő formanyomtatványt, és benyújtania az ingatlan fekvése szerint illetékes járási földhivatalnál. Az ügyintézés ugyanis a legjobb esetben is elhúzódhat 30 napig, és ősszel a földhivatalok még leterheltebbek lesznek, a soron kívüli eljárás viszont már ingatlanonként tízezer forintba kerül.

2016-07-18

Nyári szünet a bíróságokon

Pénteken kezdődött és augusztus 19-én ér véget a nyári ítélkezési szünet az ország bíróságain. Az Alkotmánybíróságon (Ab) az ítélkezési szünet július 25-től augusztus 28-ig tart. Az Országos Bírósági Hivatal honlapján olvasható tájékoztatás szerint büntetőügyekben a bíróságok folyamatosan ellátják törvényi feladataikat, a határidők számítását a törvénykezési szünet nem érinti. A büntető bírák az ítélkezési szünet alatt is eljárnak például a gyorsított eljárásokban és döntenek a kényszerintézkedések elrendeléséről, illetve megszüntetéséről. Polgári perekben és fizetési meghagyásos eljárásokban az ítélkezési szünet alatt a felekre nézve megállapított határidőkbe a törvénykezési szünet nem számít bele. A határidők számításának általános szabályai irányadók az ítélkezési szünet alatt is számos eljárásban, ilyen például a végrehajtási per, előzetes bizonyítás, egyes nemperes eljárások, így többek között a cégeljárás, a csőd- és a felszámolási eljárás, a végelszámolás, a végrehajtás, a közigazgatási nemperes eljárások, továbbá a soron kívüli ügyekben, mint például a bíróság elleni sérelemdíj iránti, illetve kártérítési per, válóper, ideiglenes intézkedés, szülői felügyeleti jog megszüntetése iránti per, kiskorú felperes által indított közigazgatási per, gyámhivatal által hozott határozat felülvizsgálata, sajtó-helyreigazítási per és megszüntetett munkaviszony helyreállítására irányuló per.

2016-07-15

Előzetesben maradhat Tarsoly Csaba

Fenntartotta a Fővárosi Törvényszék Tarsoly Csaba előzetes letartóztatását, felesége házi őrizetét, valamint a harmadrendű vádlott előzetes letartóztatását a csütörtöki, késő estébe nyúló tárgyaláson a Quaestor-ügy büntetőperében. A bíró indoklásában rámutatott: a különösen súlyos, sok tízmilliárdos csalással, sikkasztással és más bűncselekményekkel megvádolt vádlottakra 5-től 25 évig terjedő szabadságvesztés szabható ki. Utalt a legfőbb bírói fórum korábbi megállapítására, miszerint bűnszövetségben elkövetett bűncselekmények esetén reálisan fennáll a szökés és elrejtőzés veszélye, ezért indokolt a legsúlyosabb kényszerintézkedés fenntartása.

2016-07-15

Az Ab újabb alkotmányjogi panaszokat utasított vissza - Az októberi népszavazásnál további jogorvoslat nem nyújtható be

Az Alkotmánybíróság visszautasította a kormány által kezdeményezett kvótareferendum ellen legutóbb benyújtott alkotmányjogi panaszokat - olvasható az Ab honlapján csütörtökön közzétett két végzésben. A bíróságok az október másodikára kitűzött népszavazás ügyében minden jogorvoslatot elutasítottak, ezek után pedig a határidő lejárta miatt már újabb nem nyújtható be.

2016-07-15

Ab: újabb mulasztásos alkotmánysértés a gyülekezési jogban

Az Alkotmánybíróság (Ab) újabb mulasztásos alkotmánysértést állapított meg egy gyülekezési jogi ügyben, és ezúttal megsemmisítette a támadott rendőrségi és bírósági határozatokat is. (Az Ab kedden egy hasonló ügyben nyilvánosan hirdette ki határozatát.) A július 12-ei keltezésű, az Ab honlapján csütörtökön nyilvánosságra hozott határozat előzménye: a budapesti rendőrfőkapitány betiltott egy 2014. február 8-ára a budapesti Vérmezőre tervezett rendezvényt, mert álláspontja szerint fennállt annak veszélye, hogy az sérti a második világháború áldozatainak és a még élő hozzátartozóknak az emberi méltósághoz való jogát. A rendőrségi döntés ellen benyújtott felülvizsgálati kérelmet a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság elutasította. Az Ab döntésében rámutatott: a rendőrség és a bíróság is tévesen hivatkozott a gyülekezési törvény azon szakaszára, amely kimondja: “A gyülekezési jog gyakorlása nem valósíthat meg bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást, valamint nem járhat mások jogainak és szabadságának sérelmével”. A rendelkezést ugyanis általános tiltó okként értelmezték. Az Ab kiemelte: a gyülekezés során felmerülő lehetséges veszélyforrásokra, mások jogainak sérelmére vonatkozó távoli, hipotetikus jellegű hivatkozások nem adhatnak alapot arra, hogy a jogalkalmazó előzetesen tiltsa meg a demonstrációt. Továbbá hiányosak azok a garanciális előírások, amelyek elősegítik, illetve biztosítják a békés gyülekezéshez való jog gyakorlását. Az Ab ebben az ügyben meg is semmisítette a támadott rendőrségi és bírósági döntéseket alaptörvény-ellenesség miatt.

2016-07-14

Csadorban is lehet a munkavállaló az uniós főtanácsnok szerint

Az európai uniós bírósági főtanácsnok szerint hátrányos megkülönböztetésnek minősül egy munkavállalót arra kötelezni, hogy az ügyfelekkel való érintkezés során ne viseljen vallási ruhadarabot - tudatta közleményében a luxembourgi székhelyű Európai Unió Bírósága szerdán.

2016-07-14

Adatvédelmi egyezmény Európa és Amerika között - Az Európai Bizottság elfogadta az új rendszert

Elfogadta az Európai Bizottság a személyes adatok transzatlanti áramlásának erőteljesebb védelmet biztosító új európai-amerikai egyezményt. Az új rendszer annak a "biztonságos kikötő" (safe harbor) egyezménynek a helyébe lép, amelyet tavaly októberben érvénytelennek nyilvánított az Európai Unió legfelsőbb szintű bírósága, s amelynek alapján amerikai vállalatok hozzáférhettek uniós polgárok adataihoz, ha vállalták az EU adatvédelmi előírásainak betartását. Az új, adatvédelmi pajzsnak nevezett rendszer szigorúbb és jobban érvényesített adatvédelmi normákat, a kormányzati hozzáférésre vonatkozó biztosítékokat és panasz esetén az egyéneket megillető, egyszerűbb jogorvoslati lehetőségeket tartalmaz, helyreállítva a fogyasztók bizalmát adataik transzatlanti továbbításakor.

2016-07-14

Szigorodó biztonsági követelmények a villamossági termékeknél - Július 15-től hatályban az új szabályozás

2016. július 7-én kihirdetésre került a nemzetgazdasági miniszter 23/2016. (VII. 7.) NGM rendelete a meghatározott feszültséghatáron belüli használatra tervezett villamossági termékek forgalmazásáról, biztonsági követelményeiről és az azoknak való megfelelőség értékeléséről. A rendelet 2016. július 15-én lép hatályba, onnantól kezdve állapít meg felelősségi szabályokat mind a gyártóra, mind az importőrre, mind a forgalmazóra. Cél a fogyasztók minél hatékonyabb védelme.

2016-07-14

Októberben tárgyalja másodfokon a Sukoró-ügyet a Szegedi Ítélőtábla

Októberben tárgyalja másodfokon a Sukoró-ügyet a Szegedi Ítélőtábla – tájékoztatta a bíróság az MTI-t. A közlemény szerint október 14-től 26-ig négy napon tárgyalja majd az ügyet a táblabíróság.

2016-07-14

Alulbiztosítottak a szakmák

Évről évre folyamatosan nő a szakmai szolgáltatásnyújtás során okozott károk miatt megítélt kártérítések összege. A kapcsolódó kockázatok fedezésére szolgáló szakmai felelősségbiztosítások viszont egyre kisebb hányadát fedezik az ilyen jellegű kifizetéseknek. A szakmai felelősségbiztosítások piaca igen kicsi, a piaci becslések szerint az éves szinten mintegy 5 milliárd forintnyi díjbevételt hoznak a biztosítóknak. A legtöbb díj az egészségügyi szolgáltatóktól és az ügyvédektől folyik be. Lassan öt éve ugyanakkora, 8 millió forintos az ügyvédi tevékenység káronkénti minimális biztosítási összege. A jellemzően ingatlanügyletekkel (adásvétel, öröklés, végrendelet stb.) okozott ügyvédi műhibák kártérítésének mértéke viszont egyre inkább elszakad ettől a szinttől. Az ingatlanárak elszabadulása miatt egyre nagyobb annak veszélye, hogy a hibázó ügyvédek a jövőben nem lesznek képesek kártalanítani ügyfeleiket – a napi gyakorlatban ugyanis döntő többségük a felelősségbiztosítást az előírt 8 milliós minimum értéken köti meg. A megfelelő védelem jelenleg legalább 40-50 millió forintos minimális limittel lenne biztosítható.

2016-07-14

Vizsgálja a Tigáz késedelmes fizetéskor alkalmazott gyakorlatát az energiahivatal

Hatósági eljárást indított a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) a Tigázzal szemben a társaság késedelmes fizetés esetén alkalmazott gyakorlata miatt; a hivatalhoz csaknem 1500 panasz érkezett, hogy előzetes értesítés nélkül behajtási költségátalányt alkalmaz a szolgáltató. A MEKH szerdai, az MTI-hez eljuttatott közleményében ismertette, a március 24-étől hatályos törvény lehetőséget ad a szolgáltatóknak behajtási költségátalány alkalmazására, de azt nem teszi kötelezővé. Az Országgyűlés az önálló törvénybe foglalt behajtási költségátalány összegét negyven eurónak megfelelő forintban határozta meg. A Tigáz Tiszántúli Gázszolgáltató Zrt. nem jelezte sem a hivatalnak, sem felhasználóinak, hogy élni kíván ezzel a lehetőséggel, és nem kezdeményezte üzletszabályzatának megfelelő módosítását sem.

2016-07-14

Ez áll a Quaestor-vádiratban

Befejeződött a vádirat ismertetése a sok tízmilliárdos csalás, sikkasztás és más bűncselekmények miatt indult Quaestor-ügy büntetőperében a Fővárosi Törvényszéken szerdán. Az első két vádpontot kedden ismertették. Ezek közül az első a Quaestor Értékpapír Kereskedelmi és Befektetési Zrt. (QÉP) sérelmére több mint 46,6 milliárd forintos, különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztást tartalmazza. Ebben a vádpontban szerepelnek többi között a portfólió-kezelés alatt álló ügyfélszámlákon levő pénzeszközök, melyeket napi rendszerességgel sajátjukként kezeltek a vádlottak. A sértettek között ebben a vádpontban 13 takarékszövetkezet is szerepel. A második vádpont szerint a vádlottak nem létező állampapírokat értékesítettek, ezzel 11 ügyfélnek 3,2 milliárd forint kárt okoztak. Az ügyészség ezt bűnszervezetben, folytatólagosan elkövetett, különösen nagy kárt okozó csalásnak minősítette. A harmadik vádpont szerint – melynek ismertetését a szerdai tárgyaláson folytatta az ügyész – a vádlottak csalást követtek el azzal, hogy elhallgatták az ügyfelek elől, hogy a Quaestor fizetésképtelenné vált, továbbá valóságos és fiktív kötvényeket forgalmaztak a visszafizetés reális esélye nélkül. 2007-2015 között bankfelügyeleti engedéllyel nyolcszor bocsátottak ki kötvényt összesen több száz milliárdos nagyságrendben. A negyedik vádpont az úgynevezett egyedi, opciós szerződésekkel magas hozamokat ígérve VIP ügyfeleknek értékesített nem létező értékpapírokkal kapcsolatban elkövetett csalás, amelyet több mint félezer sértett sérelmére, bűnszervezetben, folytatólagosan követtek el. Az ötödik vádpont szerint T. Csaba az egyik Quaestor-cég vezető tisztségviselőjeként 2007. június 6. és 2013. október 29. között 124 alkalommal összesen 1 milliárd 204 millió 502 ezer forint készpénzt vett fel elszámolási kötelezettséggel a cég pénztáraiból.

2016-07-13

Szolidaritási alapot hoznak létre a megbüntetett könyvkiadók megsegítésére

Szolidaritási alapot hoz létre a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése az adótörvényi szabályozatlanság miatt összesen több száz millió forintos büntetéssel fenyegetett könyvkiadók megsegítésére - mondta el Kocsis András Sándor, a szervezet elnöke kedden Budapesten. Hozzátette: jelenleg 16 kiadó áll vizsgálat alatt, amiért az illetékes önkormányzati adóhatóságok úgy ítélték, hogy a helyi iparűzési adóalap megállapításakor hibásan könyvelték szolgáltatás helyett termékként a kiadott könyveket. A kiadó ezért nem vonhatja le az iparűzési adóalapból anyagköltségként a nyomdai költségeket – összegezte Kocsis András Sándor, kiemelve: a MKKE nem ért egyet az állásfoglalással, amely ellentmond többek között az általános forgalmi adóról rendelkező törvénynek is, mivel abból azt következik, hogy a könyv termék. Az ötéves vizsgálat alatt álló kiadók esetében a kiróható büntetés összesen meghaladhatja a 350 millió forintot is, a jövőben pedig még több könyvkiadó ellen indulhat eljárás.

2016-07-13

Ezzel vádolják a Quaestor-ügy főszereplőit – indul a per

Megkezdődött a vád ismertetése a csalással, sikkasztással és más bűncselekményekkel vádolt Tarsoly Csaba és társai ellen indított úgynevezett Quaestor-ügy büntetőperében a Fővárosi Törvényszéken. Az ügyészség öt vádpontban 5458 rendbeli csalást és sikkasztást ró a vádlottak terhére. A Tarsoly Csabát érintő cselekmények száma a vád szerint 753 rendbeli. Csalás miatt az ügyészség az 50 millió forintosnál nagyobb kárt szenvedett 232 befektető sérelmére elkövetett cselekmények miatt emelt vádat. Az összes vádbeli cselekmény elkövetési értéke mintegy 77 milliárd forint, az ügynek több mint 30 ezer sértettje van. A vádirat több mint 2500 oldal. A bíró a kiemelt jelentőségű ügy tárgyalásának elején ismertette, hogy informatikai szakértőt vontak be, hogy az eljárás adatai a vádlottak és védőik számára a tisztességes eljárás keretében hozzáférhetők legyenek. A szakértő előzetes jelzése szerint informatikai támogatás - egy célszoftver - kell az adatok feldolgozásához.

2016-07-13

Magáncsőd: borsos lehet a védelem ára

Készül a rendelet arról, hogyan verjék dobra a magáncsődösök vagyonát. A legnagyobb árengedmény 40 százalék lehet, a költségeket az adósnak kell állnia. A kormányzati honlapra felkerült rendelettervezetet szerdán délutánig lehet véleményezni, emiatt még lehetséges, hogy módosul. A magáncsődben az adós védett a végrehajtástól, de cserébe gyakorlatilag minden vagyona és bevétele eladható és felhasználható a tartozásai csökkentésére, amellyel az eljárás kezdeményezésekor rendelkezett, és az is, amit alatta szerez. A tervezet szerint az egyik megoldás, ha az adós bíróságon kívül megállapodik azokkal, akiknek tartozik, hogy milyen ütemezésben és hogyan verik dobra a tárgyait. Egy másik megoldás, hogy egy bírósági adósságrendezési eljárásban feljogosítják az adóst, hogy ő maga értékesítse a vagyonát. Eközben rajta tartja a szemét a családi vagyonfelügyelő, hogy mindent szabályosan ad-e el, és a bevételt az adósságtörlesztési számlára utalja-e. A rendelettervezet rögzíti azt is, hogy a legalacsonyabb eladási ár ingatlan esetében nem lehet alacsonyabb az irányár 80 százalékánál, de le lehet menni 70 százalékra is, ha hatvan napon át, többszöri meghirdetésre sem kel el.

2016-07-13

Kidobtam a bérlőmet… - Hogyan tovább?

Kevés kellemetlenebb dolog létezik a világon, mint a nem fizető bérlőt kirakni az ingatlanból. Ráadásul sem a korábbi Ptk., sem annak bírói gyakorlata nem rendezte egyértelműen, hogy ilyenkor milyen összegű kártérítés illeti meg a bérbeadót. A jelenlegi Ptk. ugyan már szabályozza, hogy mit követelhet ilyenkor a pórul járt bérbeadó, azonban a részletszabályok korántsem kidolgozottak, és sok vitára adhatnak okot. A két évvel ezelőtt hatályba lépett új Ptk. rendet kívánt teremteni a kérdésben. Mindamellett ugyanis, hogy fenntartotta a bérbeadó úgynevezett kárenyhítési kötelezettségét (azaz a bérleti szerződés felmondását követően a bérbeadó nem állhat karba tett kézzel, hanem minden észszerű intézkedést meg kell tennie az ingatlan ismételt bérbeadása iránt), egyben kiterjesztette a fedezeti szerződésen alapuló kártérítés koncepcióját a tartós jogviszonyokra is. Így, ha a későbbiek során a bérbeadó az eredeti szerződés feltételeihez képest rosszabb feltételekkel tudja kiadni az ingatlant, úgy most már nem vitásan követelheti a különbözet megtérítését a szerződést szegő bérlőtől. Nyilvánvaló kérdésként merült fel, hogy melyik szerződés minősül fedezeti szerződésnek. Szintén kérdéses a kártérítés fizetésének időzítése. Fontos szerepe lesz a bíróságoknak annak kimunkálásában is, hogy mennyire kell és lehet figyelembe venni a bérbeadó „észszerű” eljárását a fedezeti szerződés megkötése körében, vagyis milyen mértékig vizsgálhatja a bíróság azt, hogy a bérbeadó a leginkább kedvező helyettesítő szerződést kötötte meg.

2016-07-13

A kormány új gyülekezési törvényt készít elő

A kormány új gyülekezési törvényt készít elő, hogy korrigálja az Alkotmánybíróság (Ab) által kedden megállapított mulasztásos alkotmánysértést - mondta Trócsányi László igazságügyi miniszter Budapesten sajtótájékoztatón, amelyet Pintér Sándor belügyminiszterrel tartott közösen. Trócsányi László úgy fogalmazott, tudomásul veszik az Ab azon felszólítását, hogy a törvényalkotó az év végéig határozza meg azokat a szempontokat, amelyek alapján kezelhetővé válik a magánszférához és a gyülekezéshez való alapjogok összeütközése. Szerinte azonban jelenleg senki sem vitathatja, hogy zavar van a gyülekezési jog gyakorlásában, ami egyszerre vezethető vissza a szabályozási hiányosságokra, továbbá jogalkalmazói és jogértelmezői nehézségekre. Talán nem véletlen, hogy a Kúria elnöke a gyülekezési joggyakorlatot elemző csoportot állított fel 2015-ben - tette hozzá, majd intő jelnek nevezte azt is, hogy az utóbbi időben megsokszorozódtak a Kúria és az Alkotmánybíróság gyülekezési joggal kapcsolatos határozatai. Pintér Sándor belügyminiszter szerint újdonságot jelent az Alkotmánybíróság határozatának azon része, amely szerint a demonstrációk betiltása esetén a rendőrségnek alternatív helyszíneket kell ajánlania a szervezőknek. A belügyminiszter közölte, a rendőrség eddig a szervezőkre bízta az új helyszínek kiválasztását, de ezentúl tiltóhatározataiban írásban tesz majd javaslatot a lehetséges területekre.

2016-07-13

Alkotmánysértést állapított meg a gyülekezési joggal kapcsolatban az Ab

Alkotmánysértést állapított meg a gyülekezési joggal kapcsolatban az Alkotmánybíróság. A devizahitel-károsultak demonstrációjának egyik résztvevője nyújtott be panaszt, mert szerinte Alaptörvénybe ütközik és sérti a békés gyülekezéshez való jogot, hogy a rendőrség, majd a bíróság megtiltotta a tüntetést a miniszterelnök házánál és a Kúriánál 2014-ben. A határozat az Ab honlapján már olvasható. Az Ab megállapította, hogy a demonstráció megtartását egyes helyszíneken előzetesen megtiltó döntésében a rendőrség és a bíróság kibővítette a gyülekezési törvényben szereplő előzetes tilalmi okokat egy feloszlatási okkal, mások jogainak sérelmével. A gyülekezési jog ilyen jellegű korlátozására pedig azért került sor, mert a jogalkalmazók alapjogok összeütközésével szembesültek, amelyet ilyen módon jogértelmezéssel próbáltak feloldani. Az Ab megállapította, hogy a vitatott bírósági döntés nem alaptörvény-ellenes, ezért a megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt elutasította. Kimondta ugyanakkor az Ab, hogy az ügyben a rendőrség és a bíróság a gyülekezéshez való alapjog és a magánszférához való alapjog összeütközésével szembesült, amelynek feloldásához hiányoztak a szükséges törvényi szabályok, ami alaptörvény-ellenes. Az Ab úgy ítélte meg, hogy ebben az ügyben a gyülekezési jog korlátozásának oka a törvényi szintű garanciális szabályozás hiánya, amely nem teszi lehetővé a rendezvény megtiltásánál enyhébb korlátozások, illetve feltételek alkalmazását. Az Országgyűlésnek év végéig kell megalkotnia a hiányzó szabályozást.

Tételek: 6421 - 6440 / 8053 (403 oldal)
  • Szakcikk Plusz
Copyright © 2014 HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó | Minden jog fenntartva.