Hírfolyam


2015-09-09

Rács mögé kerülnek a nemtörődöm anyagyilkosok

Egy elhunyt édesanya négy gyermeke közül háromra emberölés miatt súlyos éveket szabott ki egy éve a Szolnoki Törvényszék, mely határozatot kedden jogerőre emelt a Szegedi Ítélőtábla.

2015-09-08

Kifizetett lakások kalapács alatt

Megkezdődik azoknak a szegedi lakásoknak az árverezése, amelyeket tulajdonosaik hitel felvétele nélkül vásároltak meg. A bíróság jogerős döntése értelmében tűrniük kell, hogy egy pénzintézet végrehajtást indítson. Az ügy hátterében egy csaló vállalkozó is áll. A lakások adásvételi szerződéséből nem derül ki egyértelműen, hogy az épületet jelzálog terheli. A szerződések első oldalán feketén-fehéren az áll: a lakás per-, teher- és illetékmentes. A bank jelzálogjogáról szóló passzus a laikusok számára egyébként szinte kibogozhatatlan nyelvezettel megírt szerződések egyik utolsó oldalán van elrejtve.

2015-09-08

Letöltendőt kaptak az ultrák

Letöltendő börtönbüntetésre ítélték a magyar–román labdarúgó-mérkőzés után a rendőröket megdobáló huligánokat. A bíró indokolásában azt mondta: a súlyos ítélet remélhetőleg elriasztja a többi szurkolót a hasonló rendbontásoktól. Az ügyészség további 12 gyanúsított előzetes letartóztatását indítványozta a meccs körüli rendbontások miatt.

2015-09-08

A fiatalkorúakra vonatkozó szabályok a szabálysértési eljárásban

A tanulmány célja a fiatalkorúkra vonatkozó szabályok összefoglalása a szabálysértési eljárásokban, különös tekintettel az általánostól eltérő speciális rendelkezések ismertetése.

2015-09-07

Tranzitzónák lesznek a határon, módosul a Btk.

Tranzitzónákat alakíthatnak ki a határon, létrejön egy új jogi kategória, a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet és módosul a büntető törvénykönyv (Btk.) - egyebek mellett ezt tartalmazza a tömeges bevándorlás kezelését célzó kormányzati törvénycsomag, amelyet pénteken fogadott el az Országgyűlés kivételes eljárásban. A törvény bevezeti a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet fogalmát, ezt az érintett megyei vagy fővárosi rendőrfőkapitány és a menekültügyi hatóság vezetőjének kezdeményezésére, miniszteri javaslatra a kormány rendelheti el legfeljebb fél évre, ám utána meghosszabbíthatják. Az ilyen válsághelyzet kezeléséhez - kártalanítás ellenében - ideiglenesen igénybe lehet venni az állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő ingó- és ingatlanvagyont.

2015-09-07

A keretdiszpozíció

Mind a büntetőjogban, mind a szabálysértési jogban gyakran találkozunk ún. keretdiszpozíciókkal. Az, hogy ezen keretdiszpozíciókat kitöltő jogszabályok szövege és a rájuk való hivatkozás hol helyezkedik el a határozatban, látszólag határozat-szerkesztési probléma. Amennyiben azonban részletesebben is megvizsgáljuk a kérdést láthatjuk, hogy lényeges a különbség van aközött, hogy a keresztdiszpozíciót kitöltő norma szövegét a történeti tényállás részének tekintjük, avagy azt a jogi indokolás körében tüntetjük fel. Az előbbi esetben ugyanis a hibás hivatkozás az elsőfokú határozat megalapozatlanság folytán történő hatályon kívül helyezését eredményezheti, míg az utóbbi esetben a "hiba" a másodfokú bíróság által - megalapozott tényállás mellett - könnyen korrigálható.

2015-09-04

Módosította a vádat az ügyészség a Kulcsár-ügyben

A vádbeszédben az ügyész bizonyos cselekményeknél sikkasztás helyett vesztegetés megállapítását kérte a Fővárosi Törvényszéken. Az ügyészség szerint a teljes elkövetési érték, a jogosulatlanul forgatott pénzmennyiség összege több mint 23 milliárd forint, a kár pedig több mint 8 milliárd. Az ügyész Kulcsár Attilának és négy társának indítványozott letöltendő szabadságvesztést, tíz vádlottnak felfüggesztettet, köztük Rejtő E. Tibornak, a K&H Bank volt elnök-vezérigazgatójának és Forró Tamás újságírónak. Egy-egy vádlott esetében pedig pénzbüntetést, illetve közérdekű munkát látott indokoltnak az ügyész.

2015-09-04

Biztosítási csalások fiktív balesetekkel

Tegnap kezdődött és várhatóan a jövő év végéig is eltarthat a Fővárosi Törvényszéken az utóbbi évtized talán egyik legnagyobb biztosítási csalási ügyének tárgyalása. Az ügy nagyságát jelzi, hogy az első tárgyalási napon csak a 104 vádlott és védőik számbavétele több mint három órát vett igénybe, a majdnem 240 oldalas vádirat ismertetése pedig négy órán át tartott. Az ügyészség vádirata szerint a gyanúsítottak 2004-ben és az azt követő években előre megkoreografált, szándékos közúti baleseteket játszottak el, amelyekben vagy két autó ütközött egymással, vagy egy jármű az útszéli oszlopnak, fának csapódott. A szervezők minden ilyen esetben mentőt, rendőrt hívtak, az általában könnyű sérülteket kórházba szállíttatták, majd a törött autók, illetve a megsérült utasok kárát jelentették be a biztosítókhoz. Még az sem tartotta vissza őket, hogy a balesetek miatt szabálysértési, ritkábban büntetőeljárás indult a vétkes sofőr ellen. Az igen nagy összegű kárigényeket aztán valótlan tartalmú orvosi iratokkal, számlákkal támasztották alá, azokat az ügyintézésben jártas, jó kapcsolatokkal bíró ügyintézők vitték a biztosítókhoz, amelyek nemritkán a tízmillió forintot is meghaladó kárösszegeket utaltak ki.

2015-09-04

Vádat emelnek a sorozatcsalásokat elkövető volt budapesti ügyvéddel szemben

A Szegedi Járási Ügyészség vádat emelt azzal a volt ügyvéddel szemben, aki 2010. és 2013. évek között követett el bűncselekményeket.

2015-09-04

Nyílt a bilincs: Felmentés a rejtélyes gyilkosságban

Három év előzetes letartóztatás után szabadlábon várhatja ügyének folytatását a vádlott. Az ítélkezési gyakorlatban rendkívül ritka, amikor ilyen nagy a különbség az I. és a II. fokú ítélet között, mint most: 20 év fegyház helyett felmentés. Az eljárásnak még nincs vége: a Kúria elé került az ügy, amelyben az eddigi, az államot terhelő szakértői költségek meghaladják a 20 millió forintot.

2015-09-04

Jogi szaknyelv

Dr. Cserba Andrea jogász-német jogi szakfordító, az ELTE német jogi szaknyelvi oktatója jelen bejegyzésében a kft. szervezeti felépítésével, valamint egyes szervei megnevezésével kapcsolatos német jogi terminológiáját mutatja be. A cikk lektora dr. Mirk Mária, az ELTE egykori német szaknyelvi professzora, a MOKK német jogi szaknyelvi oktatója.

2015-09-03

A magáncsőd eljárás környezettanulmánya 5400 forint

A szerdai Magyar Közlönyben megjelent az igazságügyi miniszter rendelete a magáncsőd eljárásban az adósra, adóstársra vonatkozó környezettanulmány elvégzésével kapcsolatos szabályokról. A rendelet szerint a környezettanulmány célja az adósságrendezésre irányuló kérelemben foglalt adatok és nyilatkozatok valóságtartalmának és teljességének megvizsgálása, az adós lakóingatlanának helyszíni megtekintésével. Az egyszerűsített környezettanulmányban rögzítik a változásokat a korábban készített környezettanulmány adataihoz képest.

2015-09-03

Soron kívüli eljárást rendelt el az Alkotmánybíróság

Az Alkotmánybíróság (Ab) elnöke soron kívüli eljárást rendelt el a férfiak 40 év munkaviszony utáni nyugdíjazásáról szóló népszavazási kezdeményezés kapcsán benyújtott alkotmányjogi panasz ügyében – közölte Bitskey Botond, a testület főtitkára szerdán az MTI-vel. Az ügyben magánszemélyek és nőszervezetek nyújtottak be két alkotmányjogi panaszt az Ab-hez, melyben támadták a népszavazást megengedő kúriai döntést.

2015-09-03

Matematika a büntetőeljárásban - Az összbüntetés aktuális kérdései

Az „új” büntető törvénykönyv (2012. évi C. törvény) 2013. július 1-jei hatályba lépését követően az összbüntetés gyakorlati problémái ismételten előtérbe kerültek. Írásuk elsősorban a jelen hatályos összbüntetési szabályokat, az ott felmerülő esetleges gyakorlati kérdéseket veti fel. Jelenleg a mostani összbüntetési ítéleteknél az1978. évi IV. törvény és a 2012. évi C. törvény szabályait párhuzamosan kell alkalmazni.

2015-09-03

Káosz a kazánok cseréje körül

Óriási bizonytalanság alakult ki az úgynevezett kazáncsere-rendelet körül, amely tegnap lépett volna hatályba, de mégsem jelent meg. A jogszabály ugyanis betarthatatlan határidőket szabna a hagyományos fűtőberendezések beépítésére. Egyes gázcégek pedig a meg sem született rendelkezésre hivatkozva tiltják az ügyfeleiknek a régi típusú kazánok felszereltetését.

2015-09-02

Elindult a családi csődvédelem tájékoztató honlapja

A magánszemélyek adósságrendezéséről szóló törvény szeptember 1-jén lépett hatályba. Az Igazságügyi Minisztérium háttérintézménye, az Igazságügyi Hivatal, amely egyben a Családi Csődvédelmi Szolgálatok központi szerve, elindította a hivatalos kommunikációt szolgáló honlapot www.csodvedelem.gov.hu címen. A honlapon az adósságrendezési eljárás kezdeményezéséhez, a hitelező bankoknál történő elindításhoz szükséges legfontosabb információk találhatók, valamint innen tájékozódhatnak az érdeklődők az eljárás két fő részének, a bíróságon kívüli és a bírósági adósságrendezési eljárási szakasznak a fontosabb jellemzőiről.

2015-09-02

„A zlotysítás megfelel az uniós jogrendnek, a forintosítás nem”

Miközben a pereit a tavaly júliusi „adósmentő” törvény folytán sorra függesztik fel a bíróságok, egyes bankok peren kívüli ajánlatokat tesznek adós ügyfeleinek, olyan is van, hogy megelégednének már a tartozás húsz százalékával is – döbbenti meg az embert Léhmann György, akitől eredetileg azt kérdeztük, hogy „az autóhitelek forintosítása után a devizás ügyvéd dolga is véget ér-e?”.

2015-09-02

Törölt a Kúria egy népszavazási kérdést

Mégsem lehet népszavazást tartani a várólisták lerövidítéséről, mert a Kúria - megváltoztatva a Nemzeti Választási Bizottság korábbi határozatát - megtagadta a kérdés hitelesítését.

2015-09-02

A helyszíni bírságot kiszabó nyomtatvány hatályon kívül helyezése a Szegedi Járásbíróság gyakorlatában

Az utóbbi években országosan és a Szegedi Járásbíróságon is lényegesen megnőtt az olyan szabálysértési ügyek száma, amelyekben a helyszíni bírságot kiszabó nyomtatvány helytelen vagy hiányos kitöltése folytán nem került sor a meg nem fizetett helyszíni bírságok szabálysértési elzárásra történő átváltoztatására. A tanulmány a helyszíni bírságot kiszabó nyomtatványok tartalmi elemeit és a hiányos kitöltés következményeit vizsgálja a Szegedi Járásbíróságon 2014. december hó 1. napjától 2015. május hó 22. napjáig terjedő időszakban befejezett ügyek tükrében.

2015-09-01

Alkotmányjogi panasz a férfiak kedvezményes nyugdíjba vonulása ellen - A népszavazási kezdeményezés sértheti az alkalmazott pozitív diszkriminációt

Alkotmánybíróságon (Ab) támadták meg azt a kúriai döntést, amely elrendelte a férfiak 40 év munkaviszony utáni nyugdíjazásáról szóló népszavazási kezdeményezést - mondta el az alkotmányjogi panaszt benyújtó Dessewffy Alice ügyvéd. Az alkotmányjogi panasz lényege, hogy a sikeres népszavazás következménye sértheti az alaptörvény azon rendelkezéseit, mely szerint a női esélyegyenlőség, az egyenlő bánásmód a pozitív diszkrimináción keresztül valósul meg. A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy az e fajta pozitív diszkriminációt a legtöbb európai országban alkalmazzák.

Tételek: 6421 - 6440 / 7043 (353 oldal)
  • Szakcikk Plusz
Copyright © 2014 HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó | Minden jog fenntartva.