Hírfolyam


2015-11-09

Jóvátételt vár Strasbourgtól Kaiser Ede

Az Emberi jogok Európai Bíróságától vár segítséget Kaiser Ede. A kilenc áldozatot követelő móri mészárlás kapcsán ártatlanul elítélt férfi 25 millió forintról szóló kártérítési perét tavaly áprilisban utasította el másodfokon a Szegedi Ítélőtábla, ezután fordult a strasbourgi bírósághoz. Kártérítési keresetében egyebek mellett arra hivatkozott, emberi méltósága sérült a fogva tartás körülményei miatt, hiszen mindvégig úgy bántak vele, mintha ő lenne a móri mészáros. Ügyvédje szerint Kaiser egészsége a hét és fél éves megpróbáltatás alatt egészsége leromlott, lelki trauma érte és kapcsolatai is megsínylették ezt az időszakot.

2015-11-09

Így reagált az NFM a portugál kekszgyár követelésére

A választottbírósági eljárás jelenlegi szakaszában Magyarországnak semmiféle fizetési kötelezettsége nem keletkezett a portugál DanCake kekszgyártóval szemben - közölte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) pénteken az MTI-vel. Az NFM pénteki közleményében azonban kiemelte: téves az a közlés, hogy a DanCake milliárdokat nyert a magyar államtól. Az ICSID tanácsa kizárólag a kártérítési igény egyik elemének kérdésében döntött. A testület a törvényszék felszámolási eljárásban 2008-ban hozott hiánypótló végzését vizsgálta, és ezzel kapcsolatban tett megállapításokat.

2015-11-06

A javaslat pontosítja az elektronikus kapcsolattartás szabályait a polgári perben

Célunk az igazságszolgáltatás területén, hogy a bírósággal való kommunikáció minél szélesebb körben és minél több ügyben elektronikus úton történjen – mutatott rá Völner Pál államtitkár a polgári perrendtartásról szóló, valamint egyéb eljárásjogi és igazságügyi törvények módosítását kezdeményező javaslat expozéjában 2015. november 5-én az Országgyűlésben. Az előterjesztés pontosítja a polgári perrendtartás (Pp.) szabályait úgy, hogy az elektronikus kapcsolattartás az ügyfél-, illetve a hivatali kapun át történhet. Az államtitkár közlése szerint egyértelműen meghatározzák azt, hogy elektronikus kapcsolattartás a jogi képviselővel eljáró fél számára, valamint a belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezeteknek kötelező. Hozzátette: az elektronikus kapcsolattartásra kötelezettek körét az ügyésszel is kibővítik. Elmondta azt is, hogy ezen kapcsolattartás során a kézbesítési vélelem megdöntése akkor lehetséges, hogyha a kézbesítési tárhelyhez a kérelmező önhibáján kívül nem fér hozzá. Ezt a kapcsolattartást felmenő rendszerben vezetik be a 2016 után indult közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálat iránti, a birtokvédelmi határozat megváltoztatása iránti perekre, illetve a fizetési meghagyásos eljárásra.

2015-11-06

Jogalkotási roham várható karácsonyig

A szerdai kormányülésen negyven napirendi pontot tárgyaltak meg. Ennek hatására a következő öt napban számos új törvényjavaslatot nyújtanak be, hogy még karácsonyig elfogadhassák azokat - jelentette be Lázár János a Kormányinfón. A Miniszterelnökséget vezető miniszter kiemelte, jönnek a földárverések és a bölcsődék reformja, továbbá emelkedik az elektronikusan intézhető ügyek köre is. Januártól lehetőség lesz az elektronikus személyi okmányok kiállítására, az elektronikus aláírást elfogadja az adminisztráció, és lépnének az elektronikus fizetés ügyében is.

2015-11-06

Eljutott a Legfőbb Ügyészséghez Kovács Béla ügye

Megérkezett a Legfőbb Ügyészségre (LÜ) az a hivatalos értesítés, amely Kovács Béla, az Európai Parlament (EP) képviselője mentelmi jogának felfüggesztéséről szól – közölte az LÜ Kommunikációs és Sajtóosztálya csütörtökön az MTI-vel. A Legfőbb Ügyészség az Európai Parlamentnek a mentelmi jog felfüggesztéséről hozott határozatát – a további szükséges intézkedések érdekében – a Központi Nyomozó Főügyészségnek küldi meg.

2015-11-05

Gyorsított migráns-ügyek - Menekültkérdés a Be.-módosítás tükrében

A tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetre a kormány sarkalatos törvények módosításával, migrációs csomaggal válaszolt. Hatékonyságra és gyorsaságra törekvő speciális szabályokkal módosult a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény. A határzárral kapcsolatosan önálló büntetőjogi tényállásokat hozott létre a helyzet kezelése érdekében, mely tényállások a következőek: a határzár tiltott átlépése (Btk. 352/A. §), a határzár megrongálása (Btk. 352/B. §) és a határzárral kapcsolatos építési munka akadályozása (Btk. 352/C. §). Az újonnan megjelent bűncselekmények eljárásjogi elbírálása a Be. szükségszerű módosítását is magával hozta, és az új büntetőjogi tényállások ügyében indult büntetőeljárásokra, újonnan bevezetett különös eljárásként az „Eljárás a határzárral kapcsolatos bűncselekmények esetén” című XXVI/A. Fejezete alkalmazandó, mely így a törvény speciális büntetőeljárásainak (Fiatalkorúak elleni eljárás, katonai büntető eljárás, magánvádas eljárás, stb.) körét bővítette.

2015-11-05

Pert nyert egy portugál cég a magyar állammal szemben

A DanCake szerdai bejelentése szerint a magyar állam és a vállalat közötti jogvita miatt indított nemzetközi választott bírói eljárás első szakasza lezárult. Az eljárást 2012 és 2015 között a Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja (International Centre for Settlement of Investment Disputes, ICSID) folytatta le. A jogi ügy hátterében a vállalat helyi leánycégének felszámolása állt. A kekszeket, kétszersülteket és süteményeket gyártó vállalat 1996-ban akkori értéken 22 millió eurós befektetést eszközölt Magyarországon. A cég közleménye szerint 2006-ban egy kevesebb mint 10 ezer euró összegű lejárt tartozás miatt a felszámolását kezdeményezte egy beszállító. Annak ellenére, hogy a DanCake a beszállító felé rendezte tartozását, és a hitelezőkkel megállapodásra jutott a cég megmentéséről, a Fővárosi Törvényszék felszámolta a vállalatot. A bíróság döntése szerint Magyarország a Fővárosi Törvényszék vonatkozó ítéletein keresztül megszegte a külföldi befektetések védelmére vonatkozó alapelveket. A 8 évnyi pereskedést lezáró végleges ítélettel szemben nincs helye fellebbezésnek, ami a DanCake győzelmét jelenti.

2015-11-05

Az új vadászati törvény egyes rendelkezései már januárban hatályba lépnek

Fontos újdonság az új törvényben a tájegységi vadgazdálkodási szemlélet előtérbe helyezése. A trófeagazdálkodásban a korábbi szemléletet állítják vissza, arra ösztönözve a vadászokat, hogy megfontoltan ejtsék el a vadat. A vadkár rendezése is új alapokra kerül, és leépítettek számos bürokratikus szabályt. Az új vadászati törvény - amelynek általános vitája már lezajlott az Országgyűlésben - egyes rendelkezései már 2016. január 1-jén hatályba lépnek; a törvény összes passzusa pedig 2017. március 1-jén. Ekkor indul az új vadgazdálkodási üzemtervi ciklus, amely a korábbi 10 év helyett 20 éves időtartamú lesz az ökológiai és vadgazdálkodási szempontok miatt.

2015-11-05

Még mindig nincs vége a West-Balkán ügynek

Pótmagánvádas eljárást indított a 2011. januári tragédia egyik áldozatának családja. Az eljárásban két új személy került a hatóságok figyelmének középpontjába: egy ügyvezető, illetve a biztonsági főnök. Az ügyben már korábban jogerősen elítélt négy személy mindegyikét szervezőként elkövetett mulasztások, illetve vétségek miatt marasztalta el a bíróság. A pótmagánvádas eljárást is a halálos tömegszerencsétlenséget okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés miatt kezdeményezték az egyik áldozat családtagjai.

2015-11-05

"Képes volt 40 forint miatt beperelni a társasházat"

Egymás után kerülnek elő olyan társasházak, amelyeknek mind ugyanazzal a közös képviseletre szakosodott céggel, pontosabban annak vezetőjével gyűlt meg a bajuk. A magát a tíz legnagyobb fővárosi házkezelő cég közé soroló HRTL-csoport viszont állítja, mivel sok házat kezelnek, óhatatlanul szereznek ellenségeket a lakók közt. De hová vezet, amikor egymást jelentgetik fel a lakók és a közös képviselő?

2015-11-04

231 polgári jogi elvi iránymutatás maradt hatályban!

Wellmann György, a Kúria Polgári Kollégiumának vezetője elmondta, hogy befejezték az iránymutatások új Ptk.-ra tekintettel történő felülvizsgálatát. Az interjúban a „polgári jogi főbíró” elmondta, hogy igen bonyolult eligazodni a különböző iránymutatások között, de a jogalkalmazókat mostantól egy könyv is segíti ebben, melyben magyarázatokkal látták el az egyes iránymutatásokat.

2015-11-04

Módosul a cégeljárási törvény

A jövőben minden cégnek elektronikusan kell megküldenie a beszámolóját a céginformációs szolgálat részére, amelyik társaság ezt felszólításra is elmulasztja, 300 ezer forint mulasztási bírságot fizet - egyebek mellett ezt tartalmazza a cégeljárási törvény módosítási tervezete, amely kedden került fel a kormány honlapjára. A kezdő cégek mulasztási bírsága viszont csak 100 ezer forint, továbbá ennyi a bírság akkor is, ha bármely cég a mulasztást megelőző két üzleti évben szabályszerűen és határidőben nyújtotta be a beszámolóját. A mulasztási bírság adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül és a mérséklésének nincs helye.

2015-11-04

Felpuhították a magáncsőd szabályait

A parlament ma egyszeri póthatáridőt biztosított jövő év márciusáig az első ütemben kezdeményezhető magáncsőd adósságrendezési eljárásaiban. Trócsányi László igazságügyi miniszter szerint ez lehetővé teszi, hogy azok is kezdeményezhessék az eljárást, akik a most hatályos törvényi rendelkezések szerinti határidőket már túllépték.

2015-11-04

A kormány segít az Astra biztosítottjain

Amennyiben a gazdasági tárca javaslatát az Országgyűlés elfogadja, a károsult Astrások a nekik visszajáró baleseti adót visszakérhetik az adóhivataltól. A kérelemben a személyes adatok mellett a biztosítási szerződés kötvényszámát kell feltüntetni, és azt a bankszámlaszámot vagy postai címet, ahova a visszajáró adó kifizetését kéri a csődbe ment cég volt ügyfele.

2015-11-04

Ellentétes az uniós joggal a magyar társaságiadó-törvény? - Az Európai Bíróság ítéletének tükrében

A társaságiadó-törvény szabályai akadályokat gördítenek a külföldi személyek részére történő ingyenes eszközátadások elé. Ez jelenleg több, nemzetközi vállalkozáscsoporton belüli restrukturálás hatékony és egyszerű megvalósítását akadályozza. Az Európai Bíróság nemrégiben napvilágot látott ítélete alapján azonban feltételezhető, hogy a magyar szabály ellentétes az európai joggal..

2015-11-04

Legyőzte a volt trafikos a kormányt, fizethet az állam

Húszezer euróval gazdagodik az emberi jogi bíróság ítélete szerint egy újabb magyar trafikos, akitől 2013-ban megvonta az állam a dohányárusítási engedélyt - írja a Népszabadság. A döntés gyakorlatilag jogerős, mert a kormány egyszer már próbálkozott az ügyet a Nagykamara elé vinni, de a strasbourgi fórum az indítványt elutasította.

2015-11-03

Strasbourghoz fordul a „Férfi 40” népszavazás kezdeményezője

A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul a férfiak 40 év munkaviszony utáni nyugdíjba vonulása ügyében benyújtott, az Alkotmánybíróság (Ab) által alaptörvény-ellenesnek nyilvánított népszavazás kezdeményezője, mert vélekedése szerint sérült a népszavazáshoz való állampolgári joga - erről Bodnár József hétfőn tájékoztatta az MTI-t. Mint fogalmazott, mindenképpen Strasbourgig megy, mivel kezdeményezett egy népszavazást, ami először zöld utat kapott, ám „félúton leállították”. Hozzátette: akkor tud ténylegesen a strasbourgi bírósághoz fordulni, ha kézhez kapja a Kúria október 27-i második, a népszavazást megtagadó döntéséről szóló végzést. A Kúriának azt követően kellett megváltoztatnia június végi hitelesítő határozatát, hogy az Alkotmánybíróság szeptember 15-én megállapította: a kérdés a költségvetést érinti, ezért abban nem lehet népszavazást tartani.

2015-11-03

Milliókat vágott zsebre az elítélt bíró

Húszmillió forintnál is többet fizetett ki az állam annak a volt szegedi törvényszéki bírónak, akit vesztegetés miatt 12 év börtönbüntetésre ítélt október közepén a bíróság – értesült lapunk. N. Norbert Barnát 2011 decemberében tartóztatta le a kecskeméti bíróság, majd 2012 januárjában a szolgálati bíróság felfüggesztette tisztségéből, munkáltatója pedig megtiltotta illetménye folyósítását. Emiatt a köztisztviselő munkaügyi pereket indított. Az első- és másodfokú bíróságok részítéleteiben a keresetnek helyt adtak, ám a Kúria a munkáltatónak adott igazat az illetmény felfüggesztésében. A bíró ezután fordult az Alkotmánybírósághoz. A testület pedig megalapozottnak találta alkotmányjogi panaszát, és megsemmisítette a Kúria döntését, mert úgy látták, hogy alaptörvény-ellenes. Az AB szerint a bírói függetlenség a bírói tisztséget viselő személy vonatkozásában egyrészt szakmai, másrészt személyi függetlenséget jelent. A szakmai függetlenség azt garantálja, hogy a bírót ne lehessen ítélkezési tevékenysége során utasítani, közvetlenül befolyásolni. A testület határozata alapján a függetlenséget hivatott biztosítani a megfelelő bírói javadalmazás is, amelyet a bírákra vonatkozó szigorú összeférhetetlenségi szabályok indokolnak.

2015-11-03

Az Alkotmánybíróság előtt az állami tulajdonú földek értékesítése elleni beadvány

Az Alkotmánybíróság 2015. november 3-án teljes ülés keretében több beadvánnyal foglalkozik, közte a Quaestor károsultak panaszával, valamint az állami tulajdonú földek földművesek részére történő értékesítéséhez szükséges intézkedéseket rögzítő jogszabályok elleni utólagos normakontroll kérelemmel.

2015-11-03

GVH a 10%-os bírságcsökkentés részletszabályairól

A versenytörvény a 2014. július 1-je után indult eljárásokban lehetővé teszi, hogy azon vállalkozások, amelyek meghatározott típusú ügyekben elismerik jogsértésüket és lemondanak bizonyos eljárási jogaikról, 10%-os bírságcsökkentésben részesüljenek. A GVH elnökének és a Versenytanács elnökének ma hatályba lépett közös közleménye ezen egyezségi eljárás részletszabályait rögzíti.

Tételek: 6421 - 6440 / 7220 (361 oldal)
  • Szakcikk Plusz
Copyright © 2014 HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó | Minden jog fenntartva.