Hírfolyam


2015-10-27

Egyre több a feljelentés családon belüli erőszak miatt

Érzékelhetően több áldozat fordul a hatóságokhoz a családon belüli erőszak önálló tényállássá válása óta - nyilatkozta a Magyar Hírlap hétfői számában Galajda Ágnes, a Fővárosi Törvényszék tanácselnöke, a Bírónők Egyesületének elnöke. Galajda Ágnes szerint a változás ugyanakkor nem jelenti azt, hogy több családon belüli erőszakos bűncselekmény történne, mint korábban, hanem inkább azt mutatja, hogy "a látenciából több eset kerül a felszínre." Mint mondta, Magyarországon 2002 óta foglalkoznak a családon belüli erőszak témájával, azóta az elnök szerint a társadalom érzékenyebbé vált, ami a bíróságokon is érzékelhető. Felhívta a figyelmet arra, hogy ugyanakkor az úgynevezett érzékenyítő programokon, képzéseken résztvevő bírák nincsenek könnyű helyzetben, mivel az ilyen jellegű bűncselekményeket nehéz bizonyítani.

2015-10-27

Az új közbeszerzési törvény újabb végrehajtási rendeletei

Az építési beruházásoknál a legjobb ár-érték arányt kell figyelembe vennie az ajánlatkérőnek a közbeszerzési ajánlatok értékelésekor, a legalacsonyabb ár mint szempont csak korlátozottan vehető figyelembe az értékelésnél. Egy másik kormányrendelet-tervezet a közbeszerzések központi ellenőrzéséről és engedélyezéséről szól. Külön rendelettervezet szabályozza a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződések teljesítésének és módosításának Közbeszerzési Hatóság általi ellenőrzését. Egyebek mellett ezeket tartalmazza a november első napján hatályba lépő új közbeszerzési törvény egyik végrehajtási rendeletének a tervezete, amely hétfőn került fel a kormány honlapjára.

2015-10-27

Brüsszel igazat adott a Molnak

Az Európai Bíróság július eleji jogerős ítéletével összhangban hétfőn az Európai Bizottság is kimondta: nem tartalmaz állami támogatást az állam és a Mol 2005-ös megállapodása a bányajáradék rögzítéséről.

2015-10-26

Darák Péter kiemelné a nagy ügyeket a futószalagról

A nagy ügyekkel nem tud mit kezdeni egy olyan rendszer, amely futószalagra van beállva - mondta Darák Péter, a Kúria elnöke az MTI-nek azzal kapcsolatban, hogy a Kulcsár-ügy megismételt büntetőperében az eljárás megindulása után tizenkét és fél évvel várható elsőfokú ítélet. Az ilyen ügyeket többleterőforrások hozzárendelésével kell kiemelni a futószalagról - tette hozzá. Az összesen mintegy másfél millió bírósági ügy több mint nyolcvan százaléka egy éven belül véget ér. A Kúrián csak az adóperek között akad néhány tucatnyi, amely egy évnél tovább tart - mondta az elnök, aki maga is közigazgatási-munkaügyi kollégiumban ítélkezik egy főként adópereket tárgyaló tanács élén. Az Alkotmánybíróság (Ab) változó szerepfelfogásáról szólva Darák Péter leszögezte: az Ab döntései kötelezőek a Kúriára is. Az alkotmányjogi panaszokkal megtámadott bírói döntések alkotmánybírósági megítélését a bírák figyelemmel kísérik. Probléma abból adódhat, ha nem egyértelmű az Ab gyakorlata. Erre utaló jelek vannak népszavazási ügyekben, például a férfiak negyven év szolgálati idő utáni nyugdíjával kapcsolatban - jegyezte meg.

2015-10-26

Ügyvédje szerint semmilyen eljárás nem indulhat Hernádi Zsolt ellen vesztegetés ügyében

Ha egyszer egy ügyet, egy tényállás alapján, egy hatóság elbírált, ugyanazon tényállás alapján - így például Hernádi Zsolt nemzetközi vesztegetési ügyében - nem lehet eljárást indítani - mondta a Mol elnök-vezérigazgatójának ügyvédje az MTI-nek. Zamecsnik Péter kifejtette: a Fővárosi Törvényszék első fokon csalás és hűtlen kezelés alól felmentette Hernádi Zsoltot, a nemzetközi kapcsolatban elkövetett vesztegetés miatt indult eljárást pedig megszüntette. Az eljárás pótmagánvád alapján zajlott, amit a Mol egyik részvényese - aki korábban alkalmazottja is volt a társaságnak - azt követően indított, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség elutasította a feljelentését, amit a Legfőbb Ügyészség is jóváhagyott.

2015-10-26

Itt a folytatás három magyar kötelezettségszegési eljárásban is

Három magyar kötelezettségszegési ügyben döntött az Európai Bizottság a korábban indított eljárások új szakaszba léptetéséről, az energiahatékonysági irányelv végrehajtása, az illegális fakitermelés és az elektronikus útdíj terén lát hiányosságokat a brüsszeli testület. Mindhárom területen úgynevezett indoklással ellátott véleményt küldött Budapestre a bizottság, ami a kötelezettségszegési eljárás második szakaszát jelenti.

2015-10-26

Európai Unió Bírósága: a „bitcoin” virtuális deviza pénznek minősül

A törvényes fizetőeszközökhöz hasonlóan a bitcoin virtuális devizaegységekre vonatkozó ügyleteknek is mentesülniük kell a hozzáadottérték-adó befizetésétől – állapította meg csütörtöki ítéletében az EU Bírósága. Ezzel először lett kimondva az, hogy a virtuális fizetőeszköz adózási szempontból pénznek minősül.

2015-10-22

Parlament: jönnek az új adótörvények

A Kúria, a bíróságok, valamint az ügyészség tavalyi beszámolói után a parlamentben ma megkezdődik az új adócsomag tárgyalása. Ma előbb a Kúria, majd az Országos Bírósági Hivatal, végül az ügyészség 2014-es évéről szóló jelentést tárgyalják meg - mindhárom szervezet elnökét meghívták, hogy saját maga mutassa be, mire jutottak tavaly. Darák Péter, a Kúria elnöke úgy mutatta be a 2014-es beszámolót: az önkormányzati normakontroll, valamint a jogegységi eljárások jelentették a legfontosabb feladatokat. Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke azt mondta saját szervezetéről: összesen 1,46 millió ügy érkezett hozzájuk tavaly, ami 24 százalékos növekedés 2011-hez képest, miközben a bírák száma csak 0,8 százalékkal emelkedett. Polt Péter legfőbb ügyész is arról beszélt: a nyomozások száma csökkent, de a tárgyalások száma megnőtt annyival, hogy ezt kiegyenlítette.

2015-10-22

Quaestor - Az Ab megkezdte az indítványok tárgyalását, novemberben lesz a következő forduló

Az Alkotmánybíróság az ügy nagy társadalmi jelentőségének megfelelően igyekszik minél előbb döntést hozni. Az indítványok egy része magánszemélyektől érkezett, és a diszkrimináció tilalmára hivatkozva azt kifogásolja, hogy miért vannak jelentős eltérések a kártalanításban. A pénzintézetek beadványai viszont a jogállamiság, a tulajdon védelmére hivatkozva kifogásolják, hogy befizetéseikkel hozzá kell járulniuk a kárrendezési alaphoz.

2015-10-22

Már 38 gyanúsítottja van a záhonyi vesztegetési ügynek

Már 38 gyanúsítottja van a záhonyi vesztegetési ügynek, közülük 21 embert vettek őrizetbe. A bíróság 6 rendőr előzetes letartóztatását már elrendelte, az ügyészség szerdán dönt arról, kezdeményezi-e a további 15 rendőr előzetes letartóztatását - mondta a Központi Nyomozó Főügyészség helyettes szóvivője az M1 aktuális csatorna műsorában, szerda reggel.

2015-10-22

Öt városban épülhetnek új börtönök

A tervek szerint a következő években Kunmadarason ezerfős, Ózdon, Kemecsén, Csengerben és Komlón pedig ötszáz fő elhelyezésére szolgáló börtön épülhet - közölte az MTI-vel szerdán a Belügyminisztérium, miután lezárult a büntetés-végrehajtás telekpályázata.

2015-10-22

Diploma határok nélkül - A jogvégzettek külföldi munkavállalási aránya

A diploma megszerzése után a jogvégzettek mindössze 3,7%-a vállal külföldön munkát, ráadásul jelentős részük nem is jogi munkakörben helyezkedik el. Ez azért is érdekes, mert miközben a felsőfokú évek alatt a hallgatók 9,8%-a folytat külföldi tanulmányokat, ez az arány a joghallgatók esetében 13,3%.

2015-10-21

Változik a biztosítási és a tőkepiaci törvény

Az Országgyűlés módosította a biztosítási és a tőkepiaci törvényeket. A döntés értelmében a biztosítónak értesítenie kell ügyfelét a szerződés általa javasolt módosításáról. Az elfogadott csomag a tőkepiacról szóló törvényt is módosítja. Az értékpapírok kibocsátóival kapcsolatos információkra vonatkozó uniós, úgynevezett transzparencia-irányelvnek való megfelelés érdekében szükségessé vált a székhely szerinti tagállam definíciójának meghatározása. A változtatás rögzíti, hogy a rendszeres tájékoztatás körébe eső információnak nem öt, hanem tíz évig kell nyilvánosan hozzáférhetőnek lennie. Pontosították az éves és féléves jelentések alóli kivételek körét. A jövőben csak a szabályozott piacra bevezetett értékpapír-kibocsátókra vonatkozik a mentesség.

2015-10-21

Elmarasztalták Magyarországot a strasbourgi bírák

Elsőfokú ítéletében elmarasztalta kedden Magyarországot a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága, amiért a magyar hatóságok 2011-ben nem vizsgáltak ki megfelelően egy rasszista támadást. A pert egy szegedi fiatal indította a magyar állam ellen, miután 2011 januárjában megtámadta őt egy férfi, aki rendőrként azonosította magát, de később kiderült róla, hogy a büntetés-végrehajtásban dolgozik. A támadó ellen közösség tagja elleni erőszak miatt indított eljárást az ügyészség, de végül a rasszista indíttatást a vádhatóság nem találta igazoltnak, s ezért megszüntette ezt az eljárást. A férfit végül garázdaság miatt ítélték el, s egy év próbaidőre bocsátották. A strasbourgi bírák nem jogerős ítélete szerint a magyar hatóságok megsértették az Emberi Jogok Európai Egyezményében lefektetett diszkrimináció tilalmát a megalázó vagy embertelen bánásmódot tiltó passzussal összefüggésben.

2015-10-21

Vasárnapi pihenőnap - Két népszavazási kérdést már be is nyújtottak

A Kúria keddi döntését követően már két, a vasárnapi boltzárral kapcsolatos kérdést is benyújtottak magánszemélyek. A Kúria keddi döntésével - amelyben a vasárnapi boltzárral kapcsolatos népszavazási kérdések ügyében elutasította a jogorvoslati kérelmeket - megszűnt az üzletek vasárnapi zárva tartására vonatkozó kérdés eddigi "védettsége", és be lehet újat nyújtani, amelyet az NVB elbírálhat. Az NVB az elsőként benyújtott kérdést fogja elbírálni.

2015-10-21

Az ügyész a nokiás dobozos pénzátadást bizonyíthatónak tartja a Hagyó-perben

A vád szerint Hagyó Mikós két alkalommal is kért jogtalanul 15 millió forintot a BKV akkori megbízott vezérigazgatójától, de a Központi Nyomozó Főügyészség ügyésze csak a nokiás dobozban lebonyolított pénzátadást nevezte bizonyíthatónak perbeszédében az egykori szocialista főpolgármester-helyettes és társai ellen a Kecskeméti Törvényszéken folyó per keddi tárgyalásán.

2015-10-21

Jogszabályváltozás okai és annak hatásai a közlekedési bűncselekmény körében, különös tekintettel az ittas járművezetésre

A cikk az első részben az új Büntető Törvénykönyv megalkotásának általános, valamint a közlekedési bűncselekmények körében történt változtatások különös indokaival foglalkozik. Ezt követően taglalásra kerül az egyes közlekedési bűncselekmények kapcsán történt törvényi módosítások és ezek okai. Részletesen kifejtésre kerül az ittas járművezetés körében történt változások és ennek a jogalkalmazó gyakorlatra (bizonyítás, büntetéskiszabás) kifejtett hatásai. Ezután az ittas vezetés szabálysértése - kitérve a kerékpározókra vonatkozó szabályokra- is vizsgálat alá kerül. A cikk egy összegzéssel és további problémafelvetéssel zárul.

2015-10-21

Luxemburg lekerül Magyarország térképéről? - A kettős adóztatási egyezmény módosítása kihat az ingatlanügyletekre

A Luxemburg és Magyarország közötti kettős adóztatási egyezmény módosítása miatt a jövőbeni magyar ingatlanügyleteket már nem érdemes luxemburgi cégstruktúrán keresztül megvalósítani. Magyarország ugyanis meg fogja adóztatni a luxemburgi cégek által végrehajtott magyarországi társaságértékesítéseket, ha a társaság eszközeinek többsége magyarországi ingatlanból áll. Gyorsan kell cselekedniük azon vállalkozáscsoportoknak is, amelyek magyarországi ingatlanbefektetéseik tekintetében jelenleg luxemburgi struktúrákat alkalmaznak.

2015-10-20

Az elítéltek radikalizálódására adandó büntetőjogi válaszról tartottak értekezletet Brüsszelben

Trócsányi László magyar igazságügyi miniszter az MTI-t telefonon tájékoztatva hangsúlyozta, hogy az európai országok büntetés-végrehajtási intézményeiben felbukkanó nyugtalanító jelenség az elítéltek radikalizálódása. A jelenség főként azokban a nyugat-európai országokban bukkan fel, ahol migránsok telepedtek le, esetleg már évtizedek óta. Példaként a miniszter Franciaországot, Belgiumot és Svédországot említette. A miniszter elmondta: a tanácskozáson azt vizsgálták, hogy milyen gyakorlati intézkedésekkel lehet a radikalizálódás ellen fellépni. Ide tartozik például az elítéltek elhelyezésének a kérdése, vagyis az, hogy milyen kockázati elemeket kell megvizsgálni, amikor arról döntenek, hogy kit hová kell elhelyezni. A másik kérdéskör volt az oktatás és a prevenció, valamint a pasztoráció, vagyis az egyházak szerepe, ide értve az egyházközi párbeszédet is, hiszen ennek is szerepe lehet a radikalizáció csökkentésében.

2015-10-20

Két ügyben is keresetet nyújtott be Magyarország az EuB elé - Élelmiszerláncok és dohányipari vállalkozások adójának felfüggesztését kérte

Két ügyben is keresetet nyújtott be a luxembourgi székhelyű Európai Bíróságra a magyar állam; a kormány az élelmiszerláncok felügyeleti díjának és a dohányipari vállalkozások adójának felfüggesztését is megtámadta a bíróság előtt - derül ki az uniós igazságszolgáltatás közzétett hírleveléből. Az Európai Bizottság a felügyeleti díj és az adó esetében is arra az álláspontra helyezkedett, hogy a meredeken progresszív kulcsok az uniós joggal, az egységes piaccal összeegyeztethetetlen tiltott állami támogatásban részesítik az alacsonyabb árbevételű vállalatokat. Magyarország mindkét esetben azt kéri az uniós bíróságtól, hogy semmisítse meg az Európai Bizottság rendelkezéseit, melyekkel megtiltotta ezeknek a terheknek a beszedését.

Tételek: 6401 - 6420 / 7165 (359 oldal)
  • Szakcikk Plusz
Copyright © 2014 HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó | Minden jog fenntartva.