Hírfolyam


2015-04-09

A visszaélések elleni fellépés érdekében módosíthatják a banki elszámolási törvényt

A banki elszámolás során tapasztalt visszaélések elleni fellépéshez szükséges törvények módosításáról dönthet az Országgyűlés, az erről szóló törvényjavaslatot kedden nyújtotta be Gulyás Gergely (Fidesz). Az általános indoklás szerint az előterjesztés célja egyrészt, hogy az elmúlt időszak gyakorlati tapasztalatai alapján külön nevesítse azon magatartási formákat, amelyek nem felelnek meg az elszámolási törvény rendelkezéseinek és a fogyasztókat nagy számban érinthetik, így megalapozzák a felügyelet, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ellenőrzési eljárását. A törvényjavaslat célja emellett, hogy az elszámolás vitatására megfelelő részletszabályok álljanak rendelkezésre.

2015-04-09

Faludi Gábor: A non-cumul szabály és a szellemi tulajdoni jogsértés

A videó a 2015. március 31-én megrendezésre került Védjegyjogi szeminárium egy részletéről készült. Faludi Gábor az új Ptk. 6:145. §-a (az ún. non-cumul szabály) és a szellemi tulajdonjog kapcsolatáról beszélt e blokkban. Az új Ptk. 6:145. §-a értelmében a jogosult kártérítési igényét a kötelezettel szemben akkor is a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség szabályai szerint érvényesítheti, ha a kár a kötelezett szerződésen kívül okozott károkért való felelősségét is megalapozza [Párhuzamos kártérítési igények kizárása]. Mit jelent ez a szabály a Szjt., a Szt. és a Vt. szempontjából?

2015-04-07

Tarsoly Csaba szabadlábra helyezését indítványozták

Tarsoly Csaba szabadlábra helyezését indítványozták – nyilatkozta a Quaestor vezetőjének ügyvédje az ATV-nek. Papp Gábor szerint a bíróság a napokban dönthet a beadványról. Az ügyvéd úgy véli: védence előzetes letartóztatását törvénytelenül rendelték el, és az indokaival sem értenek egyet. Tarsoly Csaba tegnap ismét vallomást tett, de ennek részleteiről ügyvédje nem beszélt. Közben a cégközlönyben megjelent a Quaestor kötvénykibocsátó cégének csődbejelentése, így a társaságot a bíróság további döntéséig fizetési haladék illeti meg. A csődeljárás iránti kérelmet a cég március 19-én, tehát tíz nappal az első öncsőd-bejelentésről szóló hír után nyújtotta be.

2015-04-07

Nyomozást rendelt el az ügyészség a végrehajtói kamara ügyében

Az Igazságügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára által tett feljelentés alapján a Budapesti Nyomozó Ügyészség hűtlen kezelés bűntettének gyanúja miatt rendelte el a nyomozást ismeretlen tettes ellen. A nyomozás határideje június 3., az időtartam meghosszabbítható. A minisztérium felügyeleti jogkörében eljárva rendelte el a MBVK teljes körű átvilágítását és működésének auditálását. A jogi és pénzügyi auditorok jelentésének elemzése során a tárca több - meg nem nevezett - ponton és több kérdésben is olyan körülményeket észlelt, amely kapcsán felmerült a bűncselekmény elkövetésének gyanúja.

2015-04-07

Devizahiteles anomáliák, tarthatatlan határidők a forintosításban

Nem lehet együttesen betartani a devizahiteles forintosítási szabályokat. A banknak a saját rendszerükben a február elsejei fordulónappal átforduló szerződéseket március 31. után nem lehet már devizában nyilvántartani, holott a kiértesítési határidő április vége, s ennél is komolyabb problémát vet fel, hogy a tényleges devizahitelek esetében az átváltásra az ügyfél felé csak ősszel kerül sor – mondták el a Taylor Wessing ügyvédi iroda munkatársai. A törvény egy másik pontja értelmében ugyanakkor átváltani csak akkor lehetne, ha a fogyasztó megkapta (átvette) a kiértesítést és attól a határidőtől kezdve eltelt 30 nap. Így viszont olyan hiteleket kell a törvény egyik pontja szerint átváltani, amelyeket a törvény egy másik pontja szerint nem lehetne.

2015-04-07

Az ügyészségen a végrehajtók ügye

Napokon belül elrendelhetik a nyomozást a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamaránál történtek miatt. A Fővárosi Főügyészség tájékoztatása szerint már vizsgálják az Igazságügyi Minisztérium feljelentését, amelyet a köztestület átvilágítása után tett a tárca ismeretlen tettes ellen, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének alapos gyanúja miatt. A minisztérium azt követően fordult a hatóságokhoz, hogy a kamarát érintő teljes átvilágítást a jogi és pénzügyi ellenőrök elvégezték, s ennek eredményeit átadták a tárcának. Az összefoglaló jelentések kiértékelése és elemzése során több ponton és több kérdésben is olyan körülményeket észleltek, amelyek kapcsán felvetődött a bűncselekmény gyanúja.

2015-04-07

A kamara nem ért egyet a könyvvizsgálók vagyonának zárolásával

A Magyar Könyvvizsgáló Kamara nem ért egyet a büntető eljárási törvény keddi módosításával, amely a pénzügyi intézmények könyvvizsgálóinál is lehetővé teszi a vagyon zárolását - mondta Lukács János kamarai elnök. Az MKK elnöksége a jövő heti ülésén dönthet arról, hogy a köztársasági elnökhöz fordul, kérve tőle az alkotmánybírósági kontrollt. Az elnök azzal érvelt álláspontjuk mellett, hogy szerintük a döntési joggal fel nem ruházott személy vagyonának a zárolása alkotmányellenes. A könyvvizsgálók felelősségének három szintjét határozta meg az elnök. Első az, amikor a könyvvizsgáló részese volt a csalásnak, ez bűncselekmény. A második esetben a könyvvizsgáló gondatlanul járt el. Ha kicsi a cég, akkor a kamara fegyelmi bizottsága jár el, a közérdeklődésre számot tartó esetekben viszont - ilyenek a mostani bróker ügyek is - a Nemzetgazdasági Minisztérium alá tartozó közfelügyelet vizsgálódik az ügyben.

2015-04-03

Quaestor-ügy: jogosulatlan betétgyűjtés is lehet a fiktív kötvény

A Quaestor-vagyonból talán kaphatnak valamit a fiktív és valódi kötvényesek, ha sorra kerülnek a hitelezők között. Hogy a Bevától jár-e valami a fiktív kötvényeseknek, az attól is függ, minek minősül a konstrukció. Nemzetközi fórumokon is érdemes lehet megfuttatni az ügyet. A legális kötvények – ha megvannak – futják az értékpapírok kockázatát. Ha a Quaestor-birodalmat felszámolják, beállhatnak a hitelezők közé a sorba, és ha jut nekik a vagyonból, kaphatnak kártalanítást. Bonyolult problémával néznek szembe viszont az értékpapírjogászok is a fiktív kötvények kapcsán – mondja Farkas Yvette értékpapírjoggal foglalkozó ügyvéd. Az egyik álláspont az, hogy az ügyfelek értékpapírt vásároltak, amelyeket nem állítottak elő, így azok nem is léteznek. Ezért az ügyfeleket a kötvények után befizetett összeg illeti meg, amelyre kiterjed a Befektető-védelmi Alap (Beva) kártalanítása. Hasonló álláspontot képvisel a Magyar Nemzeti Bank (MNB) is, amely már az első naptól a „fiktív kötvény” kifejezést használja a konstrukcióra.

2015-04-03

Az ellopott milliók nyomában lohol az ügyészség a Hungária Értékpapír ügyében

Bár már több értékes vagyontárgyat lefoglaltak, a Pest Megyei Főügyészség további alapos vagyonkutatásra adott utasítást. A Hungária Értékpapír ügyében keletkezett kár 300 millió forint lehet. Az elfogott cégvezetők és alkalmazottak előzetesének meghosszabbítására is javaslatot tettek. Bár a Hungária Értékpapír Zrt. ügyében eddig is fokozott ügyészségi felügyelet mellett nyomoztak, március 24-én külön munkacsoport is alakult, hogy a felügyelet még hatékonyabb legyen. Ez azt jelenti, hogy az ügyész havonta, de akár gyakrabban is megkérdezheti: éppen hol tart a nyomozás, és utasítást is adhat a nyomozóknak. A szóvivő a munkacsoport felállításának szükségességét indokolva az ügy bonyolultságát, valamint a szoros nyomozási határidőt emelte ki; a nyomozást az első gyanúsítástól számítva két éven belül be kell fejezni.

2015-04-02

Kibújna a törvény alól a Lombard?

Úgy tűnik, megkerülné a devizahiteles törvényeket és nem fizetné vissza a tisztességtelenül elvont összegeket jó néhány adósának a főként autóhitelezéssel foglalkozó Lombard Lízing Zrt. Legalábbis ez derül ki abból a tájékoztatásból, amelyet a szegedi székhelyű pénzintézet számos ügyfelének küldött. Noha a Lombardnak a többi pénzintézethez hasonlóan április 30-ig kellene elszámolnia adósaival a jogszabály alapján, egyes ügyfeleinél megtagadja ezt. Lapunkat csaknem egy tucat adós kereste meg azzal, hogy autóhitelük után nem akar elszámolni velük a Lombard, mert a pénzintézet szerint az adósok egy csoportja nem tartozik az elszámolási törvény hatálya alá, mivel nem minősülnek fogyasztónak. A törvény viszont csak a fogyasztókra vonatkozik, vagyis akik magán-, és nem gazdasági célból vettek fel hitelt. Márpedig a pénzintézet érvelése szerint azok az adósok, akik például kishaszongépjármű, így kisbusz vagy platós terepjáró megvásárlásához igényeltek hitelt, csakis gazdasági tevékenységet végezhetnek. Tehát az adósok hiába magánszemélyként kötöttek szerződést, a Lombard ezzel mit sem törődik.

2015-04-02

Hiába fellebbezett, másodfokon is veszített a CIB Ingatlanlízing

Helybenhagyta a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú ítéletet, így most már jogerősen is tisztességtelenek a pénzintézet forinthiteles szerződései. A másodfokú bíróság szerint a törvényszék megfelelően értelmezte és alkalmazta az anyagi- és eljárásjogi szabályokat, a tényállást felderítette és helyesen állapította meg, hogy a CIB Ingatlanlízing perbe hozott kikötései a törvény alá tartoznak.

2015-04-02

Brókerbotrány: átment a parlamenten a vagyonzárolási javaslat

Törvényt módosított kedden a parlament, hogy a brókerbotrányban érintett vállalatok cégcsoportjai, valamint mások mellett vezetői, felügyelőbizottsági tagjai és egyes könyvvizsgálói vagyonukkal is felelősséget vállaljanak az okozott károkért. A törvény alapján ügyészi kezdeményezésre a bírósági elrendelheti azon pénzügyi tevékenységet végző szervezetek vagyonának zárolását, amelyeknél valószínűsíthető, hogy tevékenységi körükben 50 millió forintot meghaladó értékre elkövetett vagy 50 millió forintot meghaladó kárt, vagyoni hátrányt okozó bűncselekményt – vagyon elleni, vagy csődbűncselekményt, vagy tartozásfedezet-elvonást – követtek el. Emellett bármely olyan szervezet vagyona is zárolható, amelyet a bűncselekmény elkövetéséhez felhasználtak, vagy amely előnyt szerzett a bűncselekmény elkövetéséből.

2015-04-01

A korrupció hatékonyabb felderítése érdekében módosítaná a Btk.-t az IM

Többek között a korrupció hatékonyabb felderítését célozza az a kormány honlapján olvasható nagy terjedelmű tervezet, melyben az Igazságügyi Minisztérium számos büntető tárgyú törvény módosítását kezdeményezi. A büntető törvénykönyv (Btk.), a büntetőeljárási törvény, továbbá a szabálysértésekről és a büntetések végrehajtásáról szóló törvények számos rendelkezésének megváltoztatására, pontosítására irányuló, közigazgatási egyeztetés alatt álló tervezet indoklása megállapítja, hogy "a korrupciós bűncselekményeknél kiemelkedően magas a látencia".

2015-03-31

Várni kell a Merkantil ítéletekre

A Fővárosi Ítélőtábla, miután elutasította, hogy az Európai Bíróságnál előzetes döntéshozatalt kezdeményezzen, április 10-ra halasztotta a határozat kihirdetését a Merkantil Váltó és Vagyonkezelő Bank Zrt. és a Merkantil Car Gépjármű Lízing Zrt. forinthiteles általános szerződési feltételei tisztességességének megállapítására indított perekben. A bíróság ismertette a februárban született elsőfokú ítéletét, amelyben a törvényszék elutasította a Merkantil Bank keresetét, vele együtt azt is, hogy előzetes döntéshozatalt kérjen az Európai Bíróságtól. Ez utóbbival kapcsolatban az volt a törvényszék véleménye, hogy a vonatkozó uniós irányelvet átvette a magyar jog, ezért nincs lehetőség előzetes döntéshozatalra.

2015-03-31

Devizaperek - Másodfokon is vesztett az FHB Jelzálogbank

A másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla helyben hagyta az FHB Jelzálogbank Nyrt. ellen hozott elsőfokú ítéletet, így a csütörtökön kihirdetett ítélet szerint a pénzintézet forinthiteles szerződései tisztességtelenek. A másodfokú bíróság csak részben, a perköltség vonatkozásában módosította, ezáltal a felperes pénzintézet a korábbi mintegy 3 millió forint helyett 300 ezer forintot köteles fizetni első fokon, emellett pedig nettó 150 ezer másodfokú perköltség is fizetendő. Az ítélőtábla azért tartotta megalapozottnak a pénzügyi szolgáltató ügyvédi munkadíjra vonatkozó fellebbezését, mert nem csatoltak be megfelelő megbízási szerződést – hangzott el az ítélet szóbeli indoklásában. A kihirdetett határozat szerint a törvényszék helyesen állapította meg a tényállást és érdemben is helytálló következtetésre jutott, a per tárgyává tett általános szerződési feltételek (ászf) nem feleltek meg az átláthatóság elvének, ezért tisztességtelenek és érvénytelenek, mivel jelen eljárásban részleges érvénytelenség nincs.

2015-03-31

Az Alkotmánybíróság elé kerül a vasárnapi zárás

Az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordul a vasárnapi zárva tartás miatt a Liga Szakszervezetek és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ), mert álláspontjuk szerint az erről szóló törvényhez nem készült előzetes hatásvizsgálat, és nem volt elegendő idő a felkészülésre; ezek pedig a jogalkotási törvénybe ütköznek - jelentette be Gaskó István, a Liga elnöke pénteken Budapesten sajtótájékoztatón. Mint mondta, beadványuk összeállítása folyamatban van, az ombudsmannak is jóvá kell hagynia az érvelést; erről nemsokára egyeztetnek. Hozzátette: azért is az Ab-hez fordulnak, mert álláspontjuk szerint a törvény különbséget tesz a vállalkozások között méret és tulajdonosi kör alapján.

2015-03-31

Elrendelték a Quaestor-vezér és két társa előzetes letartóztatását

Elrendelték Tarsoly Csaba Quaestor-vezér és két társának előzetes letartóztatását a vasárnapi maratoni tárgyalás után. Előzetes letartóztatásba került Tarsoly Csaba, a Quaestor vezetője és két társa - erősítette meg a hvg.hu információját Papp Gábor, a Quaestor-vezér ügyvédje. Hozzátette, fellebbeznek a döntés ellen. A Budai Központi Kerületi Bíróság az előzetes letartóztatást 30 napra rendelte el a szökés, elrejtőzés és a bizonyítási eljárás meghiúsításának veszélye miatt. A döntést a szombati halasztást követően vasárnap délután hozták meg a reggel óta tartó tárgyalás után.

2015-03-26

Elhalasztották a döntést a CIB Lízing perében

Április 7-ére halasztotta a másodfokú ítélet kihirdetését a Fővárosi Ítélőtábla a CIB Lízing Zrt. perében szerdán, amelyet a pénzintézet indított a forinthitel-szerződéseinek tisztességességével kapcsolatban a magyar állam ellen. A bíróság egyben elutasította a lízingcég kérelmét az alkotmánybírósági eljárás kezdeményezésére.

2015-03-26

Nem alaptörvény-ellenes a devizahitel-perek felfüggesztése

Nem alkotmányellenes a devizahitelesek és pénzintézetek közti perek felfüggesztése - mondta ki az Alkotmánybíróság (Ab) szerdán közzétett döntésében. Országszerte mintegy 12 ezer folyamatban lévő devizahiteles pert függesztettek fel a bíróságok a tavalyi év második felében az elszámolások lezárultáig, várhatóan ez év végéig. Az Ab döntésével mintegy száz devizahiteles alkotmányjogi panaszát utasította el, melyben bankok ellen indított pereik felfüggesztése miatt támadtak két erre vonatkozó törvényhelyet. Az indítványozók szerint a támadott rendelkezések alkotmányellenesek, ugyanis sértik a tisztességes eljáráshoz, a per ésszerű időn belüli elbírálásához és a jogorvoslathoz való jogot, ez utóbbit azért, mert a felfüggesztő bírói döntés ellen nem lehetett fellebbezni.

2015-03-26

Új különleges eljárás a Pp.-ben: a képmáshoz és a hangfelvételhez való jog érvényesítése iránt indított per

Ezek a perek törvényszéki hatáskörbe tartoznak. Az új különleges eljárási szabályok egyértelműen a sajtó-helyreigazítási eljárás mintáját követik. A szerdai Magyar Közlönyben egy olyan Pp.-módosítás jelent meg, melyet a Kúria polgári kollégiumának vezetője és az OBH elnöke is élesen bírált. Ebben az ismertetőben ugyanakkor mi most csak a törvényszövegre szorítkozunk. Az új Ptk. 2:48. §-a szerinti a képmáshoz és a hangfelvételhez való joghoz immár egy új különleges ("gyorsított") eljárás is társul a Pp.-ben.

Tételek: 6401 - 6420 / 6586 (330 oldal)
  • Szakcikk Plusz
Copyright © 2014 HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó | Minden jog fenntartva.