Hírfolyam


2015-11-18

Megsemmisítette az Alkotmánybíróság a Quaestor-törvény egyes részeit

Az Alkotmánybíróság (Ab) kedden közzétett határozatával megsemmisítette a Quaestor-károsultak kárrendezéséről szóló törvény egyes rendelkezéseit, ugyanakkor kimondta: van lehetőség alkotmányos kárrendezésre. Az Ab szerint a törvény diszkriminatívan határozta meg a kárrendezésre jogosultak körét, a kárrendezésbe bevont befektetési szolgáltatók esetében pedig aránytalan a tulajdonkorlátozás, és a felkészülési idő sem elegendő. A törvény jelen formájában nem alkalmazható. Lehet alkotmányos a kártalanítás, a Quaestor-törvény kijavítható - mondta Lenkovics Barnabás, az Alkotmánybíróság (Ab) elnöke az MTI érdeklődésére. Az Ab elnöke elmondta, hogy a testület alkotmányjogi szempontokat mérlegelt, főként a jogbiztonság, a diszkriminációtilalom, illetve a tulajdonhoz való jog korlátozásának közérdekűségét és arányosságát. Ám a jogi szempontok vizsgálata mögött ott vannak a társadalmi valósággal - különösen a lakosság pénzügyi ismereteinek színvonalával -, a költségvetés állapotával, a bankszektor terhelhetőségével és a kártalanítás finanszírozásában közvetve érintett kisbefektetők jogos érdekeivel kapcsolatos megfontolások is.

2015-11-18

Tucatnyi törvényt fogadtak el a parlamentben

Nagy szavazássorozattal kezdték a keddi parlamenti ülést. Üzentek az Európai Bizottságnak menekültügyben, átírták az élelmiszerlánc-felügyeleti díj szabályait, és adókról is döntöttek. Döntöttek a menekültkvóta megtámadásáról - ezt a javaslatot alig húsz óra alatt nyomták át a törvényhozáson, miután tegnap összejött a négyötödös többség a házszabálytól eltéréshez. Megszűnik az élelmiszer-biztonsági felügyeleti díj 0 százalékos sávja, így a jövőben azt a kereskedelemben mindenkinek fizetnie kell. Arcképprofilokat nyilvántartó rendszer létrehozásáról is döntöttek. Minősítési rendszert vezetnek be az adózásban. Az új minősítési rendszer szerint jó adózónak azok tekinthetők, akik alapvetően jogkövetők és teljesítik adókötelezettségeiket. Ide tartozik majd majdnem 140 ezer adózó, őket kedvezményekben részesíti a törvény. Emellett a személyi jövedelemadóra vonatkozóan két új bevallási formát vezetnek be. Szavaztak továbbá a rendészeti szabályok EU-joghoz alakításáról, a közigazgatási bürokráciacsökkentésről, és elfogadták a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok magyar jogba átültetését is.

2015-11-18

Precedensértékű lehet a kötelező kvóták ügyében indítandó per

A tárcavezető közölte: a keresetet decemberben nyújthatják be. Úgy vélte, a kötelező kvótákról hozott határozat „oktrojált norma”, hiszen társadalmi elfogadottsága nincs, Európa lakosságának nagy része nem ért egyet vele, vagyis hiányzik a társadalmi legitimációja. Emellett a jogi legitimációjával kapcsolatban is kétség merült fel, a határozatnak több jogi hibája van – vélekedett.

2015-11-17

Tovább vizsgálja az Ab a Quaestor-károsultak panaszát

Több téma mellett tovább vizsgálják Quaestor-károsultak panaszát, valamint a "Földet a gazdáknak!" Program végrehajtásáról szóló kormányhatározat néhány pontja elleni beadványt. Emellett az egyes fogyasztói kölcsönszerződések devizanemének módosulásával és a kamatszabályokkal kapcsolatos kérdések rendezéséről szóló 2014. évi LXXVII. törvény 10. §-a alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz is terítékre kerül.

2015-11-17

Ki és hogyan kezelheti a halottak online adatait?

Az Infotv. jelenleg nem tartalmaz arra vonatkozó rendelkezést, hogy mi az irányadó a halottak személyes adatainak kezelésével kapcsolatban abban az esetben, ha kezelésüket nem törvény írja elő, hanem a személy hozzájárulásán alapulna. A Ptk. 2:50. §-a tartalmazza a kegyeleti jog rendelkezéseit. A jogszabályi értelmezés alapján, ha a halott ember személyiségi joga szenved sérelmet, ez már önmagában jogot ad a hozzátartozóknak a fellépésre anélkül, hogy a kegyeleti jog jogosultjának saját személyiségi jog sérelmét is ki kellene mutatnia. A Ptk. mellett a Btk. 228. §-a tartalmazza a kegyeletsértés bűncselekményét. Ha a kegyeletsértésre internetes környezetben kerül sor, akkor az ügyben eljáró bíróság elrendeli a kegyeletsértő módon kezelt adatok végleges hozzáférhetetlenné tételét.

2015-11-17

Pár/Perbeszéd - Mediáció a bírósági eljárásokban és azon túl

Büntető ügyekben már évek óta bevett gyakorlat a közvetítői eljárás, a polgári peres eljárásokban pedig 2013 januárjától került bevezetésre ez az intézmény. A bevezetés célja, hogy az igencsak leterhelt bíróságokat tehermentesítse az olyan ügyektől, ahol egy kis személyes figyelemmel nagy eséllyel megegyezés születhet. Az Országos Bírósági Hivatal elnöke stratégiai célként fogalmazta meg a bírósági közvetítői hálózat kiépítését, hogy minden olyan bíróságon, ahol hétnél több bírónak van szolgálati helye, legyen elérhető a bírósági közvetítés. A bírósági közvetítők országos hálózata mára kiépült, jelenleg közel 150 kijelölt bírósági közvetítő működik az országban. A 2015 elején elfogadott Perjogi Kódex koncepcióban a perelterelő és permegelőző eljárások között szerepel a közvetítői eljárás.

2015-11-17

LMBTQI-jogi szakmai továbbképzés

A Háttér Társaság 2+3 napos továbbképzést hirdet ügyvédek részére. A képzés célja olyan országos lefedettségű ügyvédhálózat létrehozása, amelynek tagjai az egyesület folyamatos szakmai támogatása mellett az LMBTQI kisebbséghez tartozó személyek részére konkrét ügyekben jogi szolgáltatásokat nyújtanak majd. A képzés gyakorlatorientált, a magyar tételes jog ismertetése mellett a hazai és külföldi esetjogot is feldolgozza.

2015-11-16

A vádlott javára fellebbez az ügyészség a fagyállós borosgazda ügyében

A vádlott, az első fokon hét év börtönre ítélt vácszentlászlói borosgazda javára jelentett be fellebbezést az illetékes törvényszékhez a Pest Megyei Főügyészség. A Budapest Környéki Törvényszék nem jogerősen szerdán szabott ki 7 év börtönbüntetést arra a vácszentlászlói férfira, aki 2013-ban úgy próbálta megakadályozni meggyborának ellopását, hogy fagyállót öntött bele, ezzel egy fiatalember halálát okozva. A bíró több emberen elkövetett emberölés kísérlete, valamint több ember életét veszélyeztetve elkövetett emberölés miatt mondta ki bűnösnek a borosgazdát. Gyugyi Csilla, az ügyészség szóvivője közölte: a megyei főügyészség a vádlottat eredetileg életveszélyt okozó testi sértés bűntettével vádolta, ezt a tárgyaláson folyó bizonyítás eredményeként halált okozó testi sértésre módosította. Az ügyészi álláspont szerint ugyanis a vádlott szándéka emberölés elkövetésére még eshetőlegesen sem irányult, ezért a fellebbezést a cselekmény téves minősítésére hivatkozva és a büntetés enyhítése érdekében jelentették be (a védelem szintén a minősítés megváltoztatásáért fellebbezett) - tette hozzá a szóvivő.

2015-11-16

A szabálysértési elzárás problematikája fiatalkorúak vonatkozásában

A fiatalkorú eljárás alá vont személyekkel szemben kiszabott szabálysértési elzárás az Alaptörvénnyel és a nemzetközi normákkal ellentétes. Az eljárás célja, hogy a fiatalkorú elkövetőt távol tartsa a további szabálysértések elkövetésétől, azonban ez a cél némely esetben pusztán a figyelmeztetés intézkedéssel nem érhető el.

2015-11-16

Betéti társaság kültagja mint ügyvezető - Lehetséges-e az, hogy a betéti társaságnak a kültag legyen az ügyvezetője?

Az új Polgári Törvénykönyv (2013. évi V. törvény) 3:156. §-a azt írja, hogy "A kültag nem lehet a társaság vezető tisztségviselője". Elég egyszerűnek tűnik tehát a válasz, az új Ptk. szó szerinti szövege alapján a kültag nem lehet ügyvezető. Azonban a válasz mégsem ilyen egyszerű, ugyanis figyelembe kell vennünk azt is, hogy az új Ptk. társasági jogi rendelkezései diszpozitívak.

2015-11-16

Kérdések és válaszok a rendkívüli migrációs ügyekkel kapcsolatban

2015. november 5-ig összesen 657 db ügy érkezett, ebből 4 jelenleg folyamatban van. Összesen 638 büntetőjogi felelősséget megállapító határozat született. Ebből 339 esetben egy év kiutasításról, 293 esetben két év kiutasításról, 3 esetben három év kiutasításról, egy esetben öt év kiutasításról, míg 2 esetben megrovásról döntöttek.

2015-11-13

A hazai bírói gyakorlat jogfejlesztő szerepe

Bár a magyar jog nem precedensjog, a bírói gyakorlat szerepe mégis egyre erősebb. Ez különösen fontos, hiszen egyre nő azoknak a jogterületeknek a száma, amelyeken már messze nem elég, ha a peres felek ismerik a jogszabályokat. Egy közelmúltbeli kutatásból, amelyben 60 000 magyar bírósági ítéletben számítógép segítségével vizsgálták meg a jogeset-hivatkozásokat, kiderült, hogy vannak olyan területei a magyar jognak is, amelyben a jogesetek jóval több, mint felében a bírák egy korábbi „precedensre” hivatkozva döntötték el az ügyet. A kutatásból azt is megtudhatjuk, hogy a jogesetekre történő hivatkozások összmennyisége 2007 és 2012 között 30 százalékról 40 százalékra nőtt. Amennyiben ez a tendencia folytatódik, hamarosan valóban arról beszélhetünk, hogy a magyar jog is precedensjoggá, vagy legalábbis részben precedensjoggá változott.

2015-11-13

Új bírósági eljárási kódexek és az igazságszolgáltatás modernizációja

Trócsányi László igazságügyi miniszter a Szegedi Tudományegyetemen az igazságszolgáltatás témakörében tartott tudományos konferencián az eljárási reformokról beszélt. A Kormány még 2015 elején elfogadta a polgári, a büntető és a közigazgatási perjog koncepcióját, és ennek alapul vételével kezdődött meg az Igazságügyi Minisztériumban a kodifikációs munka. A cél az, hogy a jövő év tavaszán valamennyi új eljárási kódex tervezete az Országgyűléshez benyújtásra kerüljön, és azokat az Országgyűlés 2016-ban fogadja el.

2015-11-13

Új fejlemények Biszku-ügyben

Törvénysértőnek tartja Polt Péter legfőbb ügyész a Fővárosi Ítélőtábla Biszku-ügyben hozott júniusi határozatát, amelyben a táblabíróság új eljárás lefolytatását írta elő. A legfőbb ügyész jogorvoslati indítványt terjesztett a Kúria elé – írta a Magyar Hírlap csütörtöki számában. Fazekas Géza, a Legfőbb Ügyészség szóvivője a lapnak elmondta, hogy az indítvány szerint a másodfokú bíróság nem tárt fel az elsőfokú bíróság által elkövetett relatív eljárási szabálysértést, amely lényeges hatással lett volna az eljárás lefolytatására, a bűnösség megállapítására, a bűncselekmény minősítésére, a büntetés kiszabására, emellett a másodfokú bíróság a megismételt eljárás lefolytatására előírt bizonyítást maga is felvehette volna, felderítve a tényállás hiányolt részét. A legfőbb ügyész indítványozta, hogy a Kúria állapítsa meg: a táblabíróság elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyező és új eljárást előíró rendelkezése törvénysértő. A törvénysértés esetleges megállapítása a büntetőeljárási törvény szerint a jogerős határozatnak csak a terhelt javára történő megváltoztatását teszi lehetővé, ugyanakkor a jogintézmény eszközt biztosít a legfőbb ügyész és indítványa nyomán a Kúria számára, hogy közreműködjék az egységes joggyakorlat kialakításában

2015-11-13

Hagyó-per - Nyolc vádlottra kér fegyházbüntetést az ügyész

A bűnszervezet esetén alkalmazandó megemelt büntetési tételkeretben fegyházbüntetést kért Hagyó Miklós elsőrendű vádlottra és hét társára perbeszédében az ügyész az egykori szocialista főpolgármester-helyettes és 14 társa ellen, a Kecskeméti Törvényszéken folyó per csütörtöki tárgyalásán. Homonnai János, a Központi Nyomozó Főügyészség ügyésze perbeszédének ötödik napján a fegyházbüntetések mellett négy vádlottra felfüggesztett börtönbüntetés, két vádlott esetében pénzbüntetés kiszabását indítványozta. Az ügyész már egy korábbi tárgyaláson egy vádlott felmentését javasolta az ellene emelt vádak alól.

2015-11-12

Fagyállós bort ivott a tolvaj – hét évet kapott a gazda

Hét év börtönbüntetést szabott ki a Budapest Környéki Törvényszék szerdai, első fokú ítéletében arra a vácszentlászlói férfira, aki 2013-ban úgy próbálta megakadályozni meggyborának ellopását, hogy fagyállót öntött bele, ezzel egy fiatalember halálát okozva. A Pest Megyei Főügyészség halált okozó testi sértés miatt kérte a büntetés kiszabását, de a törvényszék végül több emberen elkövetett emberölés kísérlete, valamint több ember életét veszélyeztetve elkövetett emberölés miatt mondta ki bűnösnek a borosgazdát. Az ítélet nem jogerős, mert az ügyész három nap gondolkodási időt kért, míg a védelem téves minősítésre hivatkozva fellebbezett.

2015-11-12

Újabb egészségügyi törvényjavaslatot nyújtott be a kormány

A többi között szabályozzák az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér működését, a hozzá kapcsolódó adatvédelmi szabályokat, jogosultságokat, az elektronikus cigaretta használatát és forgalmazását. A parlamentnek benyújtott egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat az e-egészségügy programban megvalósítandó ágazati informatikai infrastruktúra és kapcsolódó központi szolgáltatások működtetéséhez szükséges törvénymódosításokat tartalmazza.

2015-11-11

Megkezdődött a volt titkosszolgálati vezetők büntetőügyének újratárgyalása

A Kaposvári Törvényszék katonai tanácsa kedden megkezdte a "kémkedési perként" ismertté vált büntetőügy újratárgyalását. Marosiné Tumó Tünde, a bíróság sajtótitkára közölte: Vadócz Attila hadbíró zárt tárgyalást rendelt el. Az ügy részleteiről annak titkosítása miatt egyéb tájékoztatást nem adhat. A volt titkosszolgálati vezetők ügyében a Fővárosi Ítélőtábla ez év június 5-én kihirdetett másodfokú végzésével a Szilvásy György volt titokminiszter, a Nemzetbiztonsági Hivatal két korábbi vezetője, valamint egy magánszemély ügyében kémkedés vádjával folyó büntetőperben megsemmisítette az elsőfokú, elmarasztaló ítéletet. A tábla rendelkezése szerint a megismételt elsőfokú eljárást a Kaposvári Törvényszéken kell lefolytatni. Az államtitkokat is tartalmazó ügyben az eljárás mindvégig zárt ajtók mögött folyt, csupán a döntés rendelkező része nyilvános. Az ügy iratait 2040-ig titkosították. Az ügyben eljáró jogászok az MTI érdeklődésére egybehangzóan úgy vélekedtek, hogy a jogerős ítéletig még évek telhetnek el.

2015-11-11

17 éve gyilkolt, jogerős a büntetése

Jogerős a 13 éves fegyházbüntetése annak a férfinak, aki 17 éve végzett egykori üzlettársával. Hamvas Gábor álnéven bujkált külföldön, 2013-ban fogták el az Interpol segítségével. A vádlott 26 éves volt, amikor az ügyészség szerint 1998 elején megölte üzlettársát egy elszámolási vita miatt. A gyilkos 15 évig rejtőzött külföldön, tavalyelőtt fogták el Angliában. Első fokon 13 év fegyházat kapott, a vádlott enyhítésért, az ügyész súlyosbításért fellebbezett, így a büntetőügy a Pécsi Ítélőtáblára került. Az ügyész szerint emberölésénél nem lehet enyhítő körülmény, hogy a bűncselekmény elkövetése és az ítélet kiszabása között hosszú idő telt el. Az ítélőtábla helybenhagyta az elsőfokú ítéletet.

2015-11-11

Változtatnának a szerencsejáték- és a sporttörvényen

A jövőben nemcsak a sportversenyek szervezése és közvetítése, hanem az ezekkel kapcsolatos reklám- és marketing jogok is vagyoni értékű jognak számítanak, és az abból befolyt összeget az állami szerencsejáték szervező levonhatja a játékadóból - egyebek mellett ezt tartalmazza az a törvényjavaslat, amelyet a parlament gazdasági bizottsága keddi ülésén terjesztett az Országgyűlés elé.

Tételek: 6341 - 6360 / 7165 (359 oldal)
  • Szakcikk Plusz
Copyright © 2014 HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó | Minden jog fenntartva.