Hírfolyam


2015-06-16

Megállapodtak az uniós igazságügyi miniszterek a digitális adatvédelmi szabályozás fő vonalaiban

Az úgynevezett "általános megközelítés" szintjén egyetértésre jutottak kedden Luxembourgban az EU-országok igazságügyi miniszterei a digitális környezetre szabott, tervezett új uniós adatvédelmi szabályozás fő vonalaiban. Az uniós rendelet deklarált kettős célja, hogy javítsa az egyének személyes adatainak védelmét, ugyanakkor pedig növelje az üzleti lehetőségeket az EU egységes digitális piacán.

2015-06-15

Jogerős a magyar börtönök zsúfoltsága miatt elmarasztaló strasbourgi ítélet

Jogerőre emelkedett a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának Magyarországot a rossz börtönviszonyok miatt elmarasztaló ítélete, mivel a magyar állam nem fellebbezett - írta szombati számában a Népszabadság a bíróság előtt számos panaszost képviselő Magyar Gábor ügyvédre hivatkozva. Az emberi jogi bíróság márciusban hozott Magyarországot elmarasztaló döntést, amiért az az emberi jogok európai egyezményében rögzített jogokat sértett meg, a magyar állam pedig nem kérte az ügy Nagykamara elé utalását. A lap szerint a bíróság hat ügyet emelt ki, az ítéletben kimondva, hogy a büntetés-végrehajtás területén rendszerszintű probléma mutatkozik: a fogvatartottak körülményei összességében olyan rosszak, hogy az már embertelen vagy megalázó bánásmódnak minősül.

2015-06-15

Erősödik a végrehajtási szervezet állami kontrollja

A végrehajtási szervezet állami kontrolljának erősítését, a kinevezési feltételek szigorítását, a végrehajtási tevékenység átláthatóbb keretrendszerbe terelését, a fegyelmi felelősség és a helyettesítés rendjének cizelláltabb szabályozását sorolta a javaslat lényeges elemei közé az igazságügyi miniszter. A végrehajtás közfeladat, de a jelenlegi rendszerben nem hatóság, hanem erre felhatalmazott, nyereségorientált magánirodák végzik. A szervezetrendszerre vonatkozó szabályok fogyatékosságait a tisztán „állami” és a tisztán "magánosított" végrehajtás közötti átmeneti megoldás orvosolhatja, amely a kettő előnyeit, és nem hátrányait ötvözi – mutatott rá.

2015-06-15

Esély a szegedi és makói családoknak – Hajlandó tárgyalni a Raiffeisen és az építési vállalkozó is

Megtört a jég, a keretjelzáloggal terhelt szegedi és makói károsultak egy csoportját képviselő cég vezetője, a Raiffeisen Bank által megbízott ügyvédi iroda és az érintett építési vállalkozó jövő héten tárgyalóasztalhoz ül. Több bírósági eljárás is zajlik, az egyik esetben a bank 224 millió forintot és annak kamatait követelte, párbeszédet hiába kezdeményeztek, nem közeledtek az álláspontok, hamarosan másodfokon tárgyalják az esetet. Egy másik, szintén a felperes pénzintézethez és ugyanahhoz az építési vállalkozóhoz köthető per azonban már lezárult, abban az esetben a Szegedi Ítélőtábla jogerős ítéletében a pénzintézetnek adott igazat a keretjelzálogjoggal terhelt ingatlanok ügyében. Így amennyiben nem tudják ismételten kifizetni lakásuk vételárát, utcára kerülhetnek. A Fontana Credit Takarékszövetkezet azonban precedenst teremthet, saját hatáskörben ugyanis úgy döntött, hogy törli a keretjelzálogot azokról az ingatlanokról, melyeknél bizonyítható, hogy a vevő kifizette a lakásának a vételárát.

2015-06-15

A társasház tartozása miatt nem köthetnek szerződést

Most még azért nem tud szerződést kötni a vízművekkel egy tízemeletesben élő család, mert a békéscsabai társasház tartozik a közműszolgáltató felé. A lakásszövetkezetnél elmondták: a helyzet heteken belül rendeződik, megoldódik. A Békéscsabai Lakásszövetkezet és a család végül arra a megállapodásra jutott – mivel még mindig volt olyan vízdíjszámla, amit nem egyenlített ki a lakóépület –, hogy a társasház küldötte minden hónapban leolvassa a vízórákat a februárban megvásárolt lakásban. A család pedig ez alapján megfizeti a lakásszövetkezetnek az akkor megállapított víz ellenértékét a járulékos költségekkel – például alapdíj, vízterhelési díj – együtt. A Békéscsabai Lakásszövetkezetnél lapunknak megerősítették, hogy a kérdéses helyzetet alapvetően a víziközmű-szolgáltatásról szóló kormányrendelet határozza meg. Benedek László ügyvezető igazgató kifejtette, ennek értelmében a mellékmérői szerződés felmondható a vízművek részéről, ha az ügyfélnek hatvan napnál régebben lejárt esedékességű tartozása van.

2015-06-12

Strasbourg közbelépett: nem kapott életfogytiglant az elítélt

A Kúria mellőzte a tényleges életfogytiglanra vonatkozó rendelkezést egy elítélt ügyében az Emberi Jogok Európai Bíróságának korábbi döntése miatt csütörtökön, ugyanakkor elrendelte, hogy a férfi feltételes szabadságra bocsátása leghamarabb negyven év múlva vizsgálható. Magyar Lászlót korábban jogerősen tényleges életfogytiglanra ítélték idős emberek sérelmére elkövetett súlyos, erőszakos, élet elleni cselekmények miatt. Jogi képviselői a strasbourg-i bírósához fordultak, amely tavaly októberben kimondta: az ítélkezésének alapjául szolgáló emberi jogi egyezménynek a kínzást, embertelen, megalázó bánásmódot tiltó rendelkezésével ütközik az olyan életfogytiglani büntetés, amely esetében az elítélt nem tudhatja, mikor kerülhet sor büntetése felülvizsgálatára, valamint hogy milyen feltételeknek kell megfelelnie ehhez.

2015-06-12

A pénznyerő automaták kaszinókon kívüli üzemeltetésének tilalmáról - A magyar szabályozás uniós jogot sért - Az Európai Bíróság ítélete

A pénznyerő automaták kaszinókon kívüli üzemeltetését tiltó magyar jogszabály ellentétes lehet a szolgáltatásnyújtás szabadságának elvével. Amennyiben a nemzeti jogalkotó olyan engedélyt von vissza, amely annak jogosultját valamely gazdasági tevékenység folytatására jogosítja fel, köteles ésszerű kompenzációs rendszer, vagy olyan átmeneti, megfelelő tartamú időszak előírására, amely lehetővé teszi a jogosult számára az ahhoz való alkalmazkodást - áll az Európai Unió Bíróságának ítéletében.

2015-06-12

Online bosszúságok, megtévesztett fogyasztók - A BBT kizárólagos illetékességgel fog rendelkezni a vitás esetekben

A Budapesti Békéltető Testület az Országgyűlés előtti, fogyasztóvédelmi törvényt érintő javaslat folytán kizárólagos illetékességgel fog rendelkezni a határon átnyúló online fogyasztói jogviták elbírálására. Az a vállalkozás pedig, amelyik nem működik együtt a békéltető testületekkel, a jövőben minden esetben fogyasztóvédelmi bírságot kap. A fogyasztók a békéltető testületi meghallgatáson szemtől-szemben találkoznak a cégek képviselőivel, amely nagymértékben elősegíti a felek közötti egyezségkötést.

2015-06-11

Elítélte az Európai Parlament a magyar kormányt

Elfogadta az Európai Parlament a magyarországi helyzettel, elsősorban Orbán Viktor miniszterelnöknek a halálbüntetéssel kapcsolatban tett kijelentéseivel és a bevándorlás és a terrorizmus témakörében indított nemzeti konzultációval foglalkozó határozatát. A közös javaslat leszögezi, hogy a halálbüntetés összeegyeztethetetlen az emberi méltóság, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletével, és ha egy tagország bevezetné, azzal megsértené az EU alapszerződését.

2015-06-11

Rubovszky meghekkelte a törvényhozást? – Az ügyvédi irodák pénzügyi beszámolói újra rejtve maradnának

A parlament tegnap egy salátatörvénybe csempészve olyan módosítást fogadott el, amely megszünteti az ügyvédi irodák épp csak bevezetett kötelezettségét pénzügyi beszámolóik közzétételére. A módosítót az az Igazságügyi Bizottság nyomta át, amelynek elnöke Rubovszky György, alelnöke Papcsák Ferenc. A törvénymódosítás jelenleg Áder János köztársasági elnök aláírására vár. Az ügyvédi törvény 2013-as módosítása vezette be az ügyvédi irodák azon kötelezettségét, hogy pénzügyi beszámolóikat – hasonlóan a gazdasági társaságokhoz és a civil szervezetekhez – nyilvánosságra kell hozni. Az Országgyűlés 2014 szeptemberében pontosította a rendelkezéseket, s a beszámolókat első ízben idén május 31-ig kellett az irodáknak eljuttatni a területi ügyvédi kamarákhoz, amelyeknek törvényi kötelezettsége, hogy azokat haladéktalanul elérhetővé tegyék honlapjukon. A rendelkezés célja az ügyvédi irodák nagyobb transzparenciájának megteremtése volt, amit a jelentős állami megbízásokkal kipárnázott ügyvédi irodák tevékenységének korlátozott megismerhetősége, illetve egyes kormányközeliként elkönyvelt irodák véletlenszerűen napvilágot látó busás jövedelmezősége indokolttá is tett.

2015-06-11

A Lombard félrevezette a bíróságot

Több alkalommal is félrevezette a bíróságot az autóhitelezéssel foglalkozó Lombard Lízing Zrt. Legalábbis ez derül ki a lapunk birtokába került dokumentumokból. Az, hogy egy pénzintézet ügyfele fogyasztónak minősül-e vagy sem, egyáltalán nem elhanyagolható kérdés. Ha ugyanis az adós nem tekinthető fogyasztónak, akkor a törvények alapján egészen más szabályok vonatkoznak rá, mint a fogyasztókra, s jóval kevesebb szerződési feltételt támadhatnak a bíróságokon. Egyebek között a nem fogyasztó adósok a tisztességtelennek vélt kikötéseket nem kifogásolhatják az eljárásokban, s az erre irányuló kereseteket sem kell elbírálniuk a bíróságoknak. Ráadásul ezeknek a devizahiteleseknek a tisztességtelenül felszámított pénzeket sem kell visszaadni, ami csupán a fogyasztóknak jár vissza az elszámolási törvény alapján.

2015-06-11

Ügyvédeket ítéltek el Debrecenben

Húsz vádlottas ügy az ítélőtáblán: hamis illetékbélyegekkel operáltak. A vádirat szerint két ügyvéd 1999 első felében ismeretlen személytől hamis illetékbélyegeket szerezett, és azokat társasági szerződések és módosítások, bejegyzési, változás bejegyzési kérelmek illetékfizetési kötelezettségeinek lerovása alkalmával használtak fel, de az elsőrendű Dr. G. P. Z. vádlott perújítási kérelem és fellebbezési illetéklerovás során is felhasználta azokat. A harmadrendű vádlott szintén ismeretlen személytől szerzett meg nagy mennyiségű illetékbélyeget, majd azt jóval a névérték alatt részben a tizedrendű, szintén ügyvéd vádlotton keresztül értékesítette. Az ügyvéd vásárlóknak elmondta az illetékbélyeg ellenértének visszaszerzési módszerét: fiktív kereseteken kell azokat felhasználni, aztán az illetékhivataltól annak ellenértékét visszaigényelni.

2015-06-11

Tényleges életfogytiglan a volt élettársára támadó szentesi férfinak

Jogerősen tényleges életfogytig tartó szabadságvesztéssel sújtotta a Szegedi Ítélőtábla szerdán azt a szentesi férfit, aki késsel támadt korábbi élettársára 2012 nyarán. A táblabíróság a jelenleg 35 éves férfit emberölés bűntettének kísérletben mint erőszakos, többszörös visszaesőt mondta ki bűnösnek, és döntött arról, hogy nem bocsátható feltételes szabadságra.

2015-06-11

Kinevezték Ribai Csillát az OBH elnökhelyettesévé

Áder János köztársasági elnök Handó Tündének, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének javaslatára Ribai Csillát június 15-ei hatállyal határozatlan időtartamra az OBH elnökhelyettesévé nevezte ki.

2015-06-10

Kártérítés fedezeti szerződés alapján

Az új Polgári Törvénykönyv számos újdonságot hozott a kontraktuális felelősség területén, ezek egyike a 6:141. §-ában szabályozott ún. fedezeti szerződés intézménye. Az új rendelkezést Boronkay Miklós ügyvéd - a kodifikáció során mintául szolgáló Bécsi Vételi Egyezmény, valamint az ahhoz kapcsolódó nemzetközi bírói gyakorlat és szakirodalom alapján - elemezte a Magyar Jog hasábjain.

2015-06-10

Börtön fenyegeti a korrupciót eltussoló hivatalos személyeket

A most elfogadott törvény szerint börtönt kaphatnak azok a hivatalos személyek, akik nem tesznek haladéktalanul feljelentést a tudomásukra jutott korrupciós cselekményről. Az előterjesztés indoklása rámutat: a korrupciós bűncselekményeknél kiemelkedően magas a látencia. A korrupciós bűncselekmények üldözése terén érvényesítendő zéró tolerancia érdekében a módosítás nyomán büntetendő a vesztegetés feljelentésének elmulasztása valamennyi korrupciós bűncselekmény esetében. Az a hivatalos személy, aki e minőségében hitelt érdemlő tudomást szerez arról, hogy még le nem leplezett vesztegetést, illetve ennek különféle törvényben szabályozott eseteit követték el, és erről a hatóságnak, mihelyt teheti, nem tesz feljelentést, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (A korrupciós bűncselekmény feljelentésének elmulasztása miatt az elkövető hozzátartozója nem büntethető.)

2015-06-10

Keretjelzálog – A szegedi és makói családok kilakoltatásáról nem tudott a Raiffeisen vezére

A Raiffeisen vezérigazgatójának nem volt tudomása arról, hogy olyan szegedi és makói családok kerülnek utcára a bank által indított per miatt, akik kifizették a lakásukat – írja a Nol.hu. Az ügy hátterében az áll, hogy bár a lakásvásárlók kifizették a vételárat, azt az építési vállalkozó azonban nem utalta tovább a pénzintézetnek, holott keretjelzáloggal volt terhelve az ingatlan. A lakók többsége a keretjelzálog meglétéről is csak úgy értesült, hogy levelet kaptak a pénzintézettől. Az adásvételi szerződés első oldalán ugyanis az szerepel, hogy a lakás per-, illeték- és tehermentes. A szerződés azonban azt is tartalmazza, hogy a Raiffeisennek jelzálogjoga van nemcsak az egyes lakásokon, hanem az egész épületen.

2015-06-10

Tömegesen ítéltek el ittas járművezetőket Cegléden

Egyetlen napon húsz, ittasan vezető autóst állított gyorsított eljárásban bíróság elé a Ceglédi Járási Ügyészség, miután a környéken az elmúlt hónapokban jelentősen nőtt az alkoholos állapotban volán mögé ülők száma - tájékoztatta a Pest Megyei Főügyészség szóvivője kedden az MTI-t. Az elkövetőket 150 ezertől 450 ezer forintig terjedő pénzbüntetésre, illetve közérdekű munkára ítélték, 1-2 évre eltiltották a járművezetéstől, de egy esetben végrehajtandó fogházbüntetést is kiszabtak.

2015-06-10

Ügyvédmarketing - Hasznosítható trendek a kommunikációs iparból

Hazánkban még gyerekcipőben jár. Ennek egyik oka: a Ügyvédi Kamara csak néhány éve enyhített szabályozásán. Sokan a reklámmal, főként az ízléstelen, hatásvadász amerikai reklámmal azonosítják, így ódzkodnak tőle. Cikkünk bemutat néhány trendet a kommunikációs iparból és rávilágít, hogy ezeket hogyan tudják a hazai ügyvédek, a szigorú kamarai szabályokat is betartva alkalmazni.

2015-06-09

Nem alaptörvény-ellenes a devizahiteles-törvény

Az Alkotmánybíróság elutasította azokat a bírói kezdeményezéseket, amelyekben a devizahiteles törvény egyes szakaszai alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítésüket kérték. A másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla korábban többek között a K&H, a KDB Bank, a Porsche Bank, és az evoBank ügyében fordult az Alkotmánybírósághoz. Az Alkotmánybíróság a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvénnyel kapcsolatban rámutatott: a jogbiztonság nem csupán az egyes normák egyértelműségét követeli meg, de az egyes jogintézmények működésének a kiszámíthatóságát is. A jogalkotó önmagában azzal, hogy az államot a per alpereseként nevesíti, nem preferálja mint peres felet, hanem csupán a fogyasztók érdekeit védő speciális eljárási szabályokat vezet be.

Tételek: 5461 - 5480 / 5838 (292 oldal)
  • Mindennapi családjog 2019
Copyright © 2014 HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó | Minden jog fenntartva.