Hírfolyam

Változnak a négy- vagy többgyermekes anyák adókedvezményének szabályai

Kiegészítik a négy vagy több gyermeket nevelő anyák személyi jövedelemadó alóli mentesülésének szabályait a 106. számú Magyar Közlönyben megjelent, az egyes adótörvények módosításáról szóló 2021. évi LXIX. törvénynek az szja-szabályokat érintő rendelkezései.

Levonható-e a lakásbérlés áfája?

Olvasónk lakásbérlet áfájának levonásával kapcsolatban kérte az Adózóna segítségét. Hunyadné Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértő válaszolt.

Jövő évi adótörvény – idei alkalmazások

A jövő évi adótörvény több kedvező szabálya már alkalmazható, június 10-étől ugyanis többféle jövedelem vált adómentessé, és megnőtt az egyetemet támogató cégek adókedvezménye is. Az energiaellátók már az idei évre alkalmazhatják a kedvező veszteségelszámolási szabályokat, és már az idén fehéredhet a kriptopiac is – tájékoztatta Izer Norbert az MTI-t.

8-9 hónapig is húzódhat most a hagyatéki ügyintézés

Több fővárosi kerületben is belassult a folyamat, és nem csak a járvány miatt.

Ha hibás a letétbe helyezett és közzétett beszámoló

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 153. § (1) bekezdése alapján az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig letétbe helyezte és közzétette a társaság, vagyis a kötelezettségét 2021. május 31-ig teljesítette.

Kiemelt alkotmánybírósági döntések

Nem alaptörvény-ellenes a felsőoktatási törvény módosítása, de a felsőoktatási intézmény szenátusát megillető véleményezési jog gyakorlására vonatkozóan az Alkotmánybíróság alkotmányos követelményt állapított meg. Az Alkotmánybíróság elutasította a Színház- és Filmművészeti Egyetemre vonatkozó törvény és a felsőoktatási törvény egyes rendelkezései elleni bírói kezdeményezést, de alkotmányos követelményként állapította meg, hogy a fenntartónak a felsőoktatási intézmény szenátusát megillető véleményezési jog gyakorlására kellő időt, az érdemi javaslattétel megfogalmazására pedig lehetőséget kell biztosítania, amelyet nyomon követhető módon figyelembe kell vennie a döntéshozatala során.

Itt a rendelet a koronavírus-védekezésben részt vettek pótszabadságáról

Korábban már közölték, és most a csütörtök éjjeli Magyar Közlönyben meg is jelent a rendelet arról, hogy pótszabadságra jogosultak azok a dolgozók, akik részt vettek a koronavírus elleni védekezésben. Hogy a pótszabadságra ki jogosult, azt a munkáltató vagy parancsnok állapítja meg, és mostantól számítva 30 napon belül közli az érintettel. A pótszabadságot az esedékesség évét követő második év végéig lehet igénybe venni, pénzt nem lehet kérni helyette.

A termékfelelősségről az Európai Unió Bírósága gyakorlatának és a hazai bírósági döntéseknek a tükrében

A tanulmány először a termékfelelősség jogintézményének bevezetését közvetlen megelőző időszak bírói gyakorlatát mutatja be, majd, hogy pedig azt, hogy ez a gyakorlat hogyan változott azt követően, hogy az Európai Közösségek Tanácsa 1985. július 25-i 85/374 EGK Irányelvének hatására a magyar tételes jogi szabályozásban is megjelent ezen jogintézmény. A szerző a hazai bírói döntések mellett az Európai Bíróság több eseti döntését is ismerteti, amelyek a jogviszony szereplői, a kár és termék témakörével is foglalkoztak.

Elévülhet-e a tisztességtelen szerződési feltétellel szembeni fellépés lehetősége? - Az Európai Bíróság ítéletet hozott

Azon fogyasztóval szemben, aki devizában nyilvántartott kölcsönt vett fel, és nincs tudatában a kölcsönszerződésben alkalmazott valamely feltétel tisztességtelen jellegének, az e szerződési feltétel alapján megfizetett összegek visszatérítése vonatkozásában semmilyen elévülési idő nem írható elő - áll az Európai Unió Bíróságának ítéletében. 2008-ban és 2009-ben az érintett fogyasztók svájci frankban (CHF) nyilvántartott és euróban visszafizetendő jelzálogkölcsön-szerződéseket kötöttek a BNP Paribas Personal Finance bankkal ingatlanok, illetve ingatlantársasági részesedések vásárlásának finanszírozása céljából. E kölcsönök jellemzői miatt a kölcsönfelvétel az euró és a CHF árfolyamának ingadozásához kapcsolódó árfolyamkockázattal járt. Noha a kölcsönszerződések e kockázat fennállásáról kifejezetten nem tettek említést, azokból közvetetten mégis az következett, hogy e szerződésekben ilyen kockázat rejlik, és az a fogyasztót terheli.

Trükkösen módosul a lakástörvény módosítása

A Népszava szerint egy nappal a Törvényalkotási Bizottság ülése előtt küldték ki a lakástörvény – Böröcz László fideszes képviselő által benyújtott – módosításának módosítását. Az eredeti javaslat nagy vihart kavart, a lap szerint az új változat jelentősen szűkítené a vételi jogot. Kizárólag olyan lakásokat lehetne megvenni, amelyek világörökségi helyszínen, annak védőövezetében, műemléképületben találhatóak, a korábbi elidegenítési, terhelési tilalmat feloldották. A bérlő csak akkor veheti meg a lakást, ha határozatlan idejű bérleti jogviszonya volt 2020. december 31-én, annak időtartama eléri az öt évet. A bérlő, a bérlőtársak együtt, illetve egyenesági rokonai, örökbe fogadott gyermeke is megveheti az ingatlant, amire 4 éves elidegenítési tilalmat jegyeznek be. Az új tervezet szerint, aki már 1996 előtt is bérlő volt, a forgalmi érték 15 százalékot, 15-25 évi bérlésnél 50 százalékot, 5-15 év esetén 80 százalékot fizetne, így ismernék el a hosszú bérleti jogviszony alatt a lakásra fordított költségeket. Egyösszegű fizetés további 5 százalék kedvezményt jelentene. A részletfizetés idejét 25-ről 15 évre csökkentették.

Szavaz a kínai egyetemről az Országgyűlés jövő kedden

Ha kedden, 15-én szavaznak és a köztársasági elnök aláírja a törvényt, az a Magyar Közlönyben történő kihirdetése utáni naptól hatályba lép. Ezenkívül 22 további törvényjavaslatról dönt az Országgyűlés 15-én, a nyári szünet előtti utolsó ülésnapon. Ezek között lesz a jövő évi költségvetés és az azt megalapozó törvénycsomag, a Budapesti Diákváros, a veszélyhelyzettel kapcsolatos átmeneti szabályozás, a bérlakások megvásárlására vonatkozó javaslat, amelynek az eredetihez képest jelentős átírásáról szintén csütörtök délután dönt a törvényalkotási bizottság, és a pedofilok szigorúbb büntetéséről szóló javaslat.

Az EU vizsgálatot indít a Facebook ellen

Az Európai Bizottság vizsgálatot indított annak megállapítására, hogy a Facebook közösségi portál megsértette-e az uniós versenyszabályokat a hirdetési piacon szerzett információk jogszerűtlen felhasználásával a versenytársak megkárosítására – közölte Margrethe Vestager, az uniós bizottság digitális korra felkészült Európáért felelős biztosa.

Nyilvános határozathirdetés a Kúrián 2021. június 17-én

A Kúria nyilvánosan hirdet határozatot a Kf.V.40.072/2021/2. számú ügyben, a Nemzeti Média és Hírközlő Hatóság (NMHH) és a Klubrádió közötti jogvita elbírálásáról, 2021. június 17-én 10:00 órától, a Kúria 1055 Budapest, Markó u. 16. földszint 4. számú tárgyalótermében. Az általános gyakorlat szerint a tárgyaláson való részvétel az egészségügyi válsághelyzet alatt érvényes eljárási szabályok, valamint a terem befogadóképessége miatt a Kúria elnökének utasítása értelmében, regisztrációhoz kötött.

Alkotmánybírót választhat az Országgyűlés

Név nélkül, de szerepel az Országgyűlés június 15-i napirendi javaslatában, hogy betöltenék a tavaly október óta üres 15. helyet az Alkotmánybíróságban. Igaz, odaírták, hogy „benyújtástól függően”, de nyilván azért került be, mert várható a benyújtás, hiszen ez a pont az elmúlt hónapokban nem jelent meg a napirendekben.

Magyarország csatlakozik az európai üvegházgáz-megfigyelésekhez

A szervezet célja a klímaváltozás okainak, mechanizmusának és következményeinek feltárása.

Óvadékot kell fizetni a közúti rendezvények utáni takarításért

Június 22-től a közúton rendezvényt szervezőnek előírhatja az útkezelő azt, hogy fizessen óvadékot a takarítási költségek arányos fedezetére - döntött a kormány.

Az uniós bíróság elé idézte Magyarországot az Európai Bizottság

Az Európai Bizottság úgy határozott, hogy az Európai Unió luxembourgi székhelyű bírósága elé idézi Magyarországot a települési szennyvízkezeléséről szóló irányelv követelményeinek be nem tartása miatt - közölte az uniós bizottság szerdán.

Néhány hét múlva drágulnak a Kínából rendelt csomagok

Július 1-jével a harmadik országból, azaz az Európai Unión kívülről érkező minden termék után áfát kell fizetni, függetlenül annak értékétől. De hogyan is néz majd ki ez a gyakorlatban? Milyen változások várnak ránk az e-kereskedelemben a vám és áfa területén?

Mit tehetnek az örökösök, ha nem elégedettek a végrendeletben nekik szánt örökséggel?

Mit tehetnek az örökösök, ha nem elégedettek a végrendeletben nekik szánt örökséggel, esetleg kölcsönösen jobban örülnének a másikra hagyott vagyontárgynak? Mit érdemes tenni akkor, ha több örököse is lenne egy autónak? Hogyan lehet felgyorsítani a hagyatéki eljárást és megkönnyíteni az örökölt vagyontárgyak esetleges későbbi értékesítését? Mindezekre megoldás lehet, ha az örökösök osztályos egyezséget kötnek.

Elegendő-e a társasházi alapító okiratban kikötni az elővásárlási jogosultságot? - Friss kúriai döntés egy társasházzal kapcsolatos ügyben

A társasházi alapító okiratban kikötött elővásárlási jog csak az ingatlan-nyilvántartási be-jegyzéssel nyújt kellő védelmet. A társasházi ingatlan adásvételnél a közreműködő ügyvéd a társasházi törzslap ellenőrzésére is köteles annak megállapítása során, hogy nem áll fenn szerződéses elővásárlási jog, az alapító okiratot azonban nem kell beszereznie – mondta ki egy nemrégi döntésében a Kúria.

Tételek: 5241 - 5260 / 14680 (734 oldal)