Hírfolyam

Szinte senki sem tud a szabályról: már ezért is 300 ezres bírságot kaphatnak a háztulajok

Szinte senki sem tud arról a rendeletről, amely kötelezően előírja, hogy 6 évente felül kell vizsgálni otthonunk elektromos hálózatát. Amennyiben a hatóságok kiszúrják a szabálytalanságot, akár több százezer forintra is büntethetik a háztulajokat. Sőt, azzal is kevesen vannak tisztában, hogy ha kiadjuk, vagy eladjuk ingatlanunkat, akkor is kötelező elvégeztetni a felülvizsgálatot. A szakemberek hangsúlyozzák, hogy ne csak a bírság elkerülése miatt vizsgáltassuk át a lakást, hanem saját biztonságunk érdekében.

Fizetési kedvezmények: itt vannak a NAV-tól az újabb részletek

2021. december 31-éig az általános szabályoktól eltérő fizetési kedvezmények is kérhetők a 318/2021. kormányrendelet 2–3. §-ai alapján, olvasható a NAV honlapján.

Megszavazta a bírák és ügyészek illetményemelésének harmadik szakaszát az Országgyűlés

A bírák és az ügyészek illetményemelésének harmadik szakaszát is megszavazta az Országgyűlés - közölte az Igazságügyi Minisztérium (IM) szerdán az MTI-vel.

Tanulmányi szerződés

A munkavállaló fejlesztése egyik fél számára sem önmagáért való cselekedet. Mindkét fél profitálni szeretne belőle, de a kockázat oroszlánrésze a munkáltatónál van. Mikor köthető tanulmányi szerződés? Milyen biztosítékot lehet kikötni? Hogyan adózik az így finanszírozott képzés?

Öt tévhit a bizalmi vagyonkezeléssel kapcsolatban - A szakértő cáfol és tisztáz!

Bár a magyarországi bizalmi vagyonkezelés az utóbbi években kitört a jogászszakmai körökből, és egyre ismertebbé vált az üzleti életben, még hosszú az út odáig, hogy olyan általánosan elterjedt intézménnyé váljon, mint a „trust” az angolszász világban.

Döntött a Kúria: nem írhatja elő a biztosító, melyik autóalkatrész-kereskedőtől vásároljanak javításhoz

Korábban az egyik biztosító kárrendezéskor alacsonyabb áron térítette meg a felhasznált alkatrészek árát, amennyiben azokat nem az általa kijelölt kereskedőnél vásárolták. Szabadon választhatnak alkatrész-kereskedőt az autósok a javításoknál, és ezért nem érheti őket hátrány a biztosítónál – közölte a Gépjármű Márkakereskedők Országos Szövetsége (GÉMOSZ) szerdán.

A vádemelésről közérthetően - Folyékonyan jogászul - Az ügyészség sorozatának legújabb kisvideója

Ismét videót tett közzé a Legfőbb Ügyészség „Folyékonyan jogászul” címmel a közelmúltban indított ismeretterjesztő sorozata legújabb epizódjaként. Mit kell tudni a vádemelésről? - Ezúttal erre a kérdésre kaphatunk választ.

A Kúria BH 2021.6. számon közzétett határozata a büntetés kiszabását támadó korlátozott fellebbezés, a másodfokú revízió terjedelme és a súlyosítási tilalom összefüggéseit tisztázza

A büntetés kiszabása elleni korlátozott fellebbezés a másodfokú bíróság felülbírálati jogkörét a fellebbezés konkrét tartalmától függetlenül a büntetés kiszabásának egészére nézve megnyitja. A 2017. évi büntetőeljárási törvény vezette be az ún. korlátozott fellebbezés intézményét, ami a másodfokú bírósági eljárásban a teljes terjedelmű revízió helyett korlátozott terjedelmű revíziót tesz csak lehetővé. A Be. 583. § (3) bekezdés a) pontja szerint ilyen korlátos fellebbezés az, ha a fellebbezés kizárólag a kiszabott büntetést vagy intézkedést támadja. Az így megnyíló korlátozott felülbírálat elsődlegesen a kiszabott büntetésre vagy az alkalmazott intézkedésre terjed ki [Be. 590. § (3) bekezdés], ezen felül azonban kiterjed az eljárás kötelező megszüntetési eseteire, az abszolút eljárási szabálysértésekre, a bűnösség favor defensionis vizsgálatára és a minősítésre is [Be. 590. § (5) bekezdés]. A Kúria BH 2021.6. számon közzétett eseti döntése ebben a szabályrendszerben értelmezte azt a kérdést, hogy a korlátozott felülbírálat körében a másodfokú bíróság kötve van-e magához a büntetéskiszabási fellebbezéshez.

Ne szólj szám…? – A közösségi médiában közölt vélemények a munkajogi bírói gyakorlatban

Vereb Anita ügyvéd írása a Munkajog folyóirat 2021/2. számában jelent meg. A témában június 23-án a Magyar Munkajogi Társaság és a HVG-ORAC Kiadó webináriumot szerveznek. „A sajtóban időről időre felröppennek olyan hírek, amelyek arról számolnak be, hogy egy a közösségi médiában tett szerencsétlen megnyilvánulás a posztoló állásába került. Csak hogy néhány szalagcímet említsünk: »Facebook-poszt miatt rúgták ki a szombathelyi Luk dolgozóját«, »Facebook-komment miatt rúgták ki Lattmann Tamást az NKE-ről«. A cikkek címeit olvasva adódik a kérdés, hogy miként érvényesül a véleménynyilvánítás szabadsága a munkaviszonyban. Milyen mértékig élveznek alapjogi védelmet a közösségi oldalakon közzétett vélemények?”

A kegyeleti jog kicsit más megvilágításban

Mi a kegyeleti jog? Kit illet és hogyan érvényesíthető? A kegyeleti jog nem más, mint az élők azon joga, hogy az elhunyt személy emlékét mások ne sértsék meg. Ez a túlélők joga az emlék megőrzéséhez. A kegyeleti joghoz tartozik a tisztességes és méltó temetés, valamint az elhunyt nyughelye előtt való tiszteletadás joga is.

Blokkolhatják a veszélyes terméket forgalmazó honlapot

Egy hónap múlva már élesben alkalmazhatják az ágazati törvény tavalyi módosításában biztosított új eszközeiket a piacfelügyeleti hatóságok. A veszélyes termékeket kínáló honlapokkal szemben több lépcsőben járhatnak el, végső esetben akár az elérés teljes korlátozásával védhetik a fogyasztókat - hívta fel a figyelmet közleményében az Innovációs és Technológiai Minisztérium.

Az ügyészség saját magát dicséri a korrupciós vádemelések miatt

Az ügyészség azt írta, hogy az OLAF június 10-én nyilvánosságra hozott, 2020-as éves jelentése szerint a magyar ügyészség az uniós átlagot (37 százalék) jelentősen meghaladó mértékben, az OLAF által kezdeményezett ügyek 67 százalékában emelt vádat 2016 és 2020 között.

Nyári ítélkezési szünet az Alkotmánybíróságon

Az Alkotmánybíróság 2021. július 19-től 2021. augusztus 27-ig ítélkezési szünetet tart. Az ítélkezési szünet időtartama az Ügyrend 55. § (4) bekezdése alapján az Ügyrendben meghatározott határidőkbe nem számít bele. Nem érinti ugyanakkor az ítélkezési szünet az Abtv.-ben megállapított, így az alkotmányjogi panasz benyújtására nyitva álló határidőket.

Megjelentek az egyszülős családokat segítő jogszabályok

A Magyar Közlönyben kedden kihirdették azokat a törvénymódosításokat, amelyekkel az egyszülős családokat segítik a jogalkotók. A különböző – valóban nagyon hasznos – passzusok 2022 januárjában (tehát a választás évében) lépnek életbe.

Alkotmánybírót is választott az Országgyűlés

Nagyüzem volt a keddi ülésnapon, összesen 28 ügyben szavaztak. Az Országgyűlés titkos szavazáson 136 igen, 2 nem szavazattal, 3 tartózkodás és 15 érvénytelen szavazat leadása mellett alkotmánybíróvá választotta Márki Zoltánt, a Kúria büntető kollégiuma vezetőjét. Emellett átalakul a jogi személyek új nyilvántartása, automatizált döntéshozatalt vezetnek be egyes kérelmeknél, változtattak a kft.-kre, bt-kre vonatkozó szabályozáson, megszűnik a szakképzési hozzájárulás, bővül a diákigazolványra jogosultak köre, változtattak a játékosügynökökre vonatkozó szabályokon.

Kiemelt kúriai döntések

A jubileumi jutalomra való jogosultság nem függ attól, hogy az igényt egy korábban hatályban volt jogállási törvény alapján nem érvényesítették. A felperes 2013. január 15. napjától került kinevezésre az alperes járási hivatal építési hivatala állományába kormányzati szolgálati jogviszonyba. Jogszabályváltozás következtében kinevezésekor a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) alapján elismert kormánytisztviselői jogviszonyának kezdő időpontja 1984. március 2. napja, a jubileumi jutalomhoz elismert kormánytisztviselői jogviszonyának kezdő időpontja 21 év 6 hónap 14 nap figyelembevételével 1991. július 1. napja volt. 2016. évben az alperes – a felperes korábbi munkáltatójától bekért alkalmazási iratok alapján végzett átszámítással – a közszolgálati jogviszony kezdetét 1984. március 6. napjában, a jubileumi jutalomra jogosító szolgálati időszak kezdő időpontját 1992. január 1. napjában határozta meg. A felperes keresetében kérte az alperes kötelezését a részére esedékessé vált 25 éves jubileumi jutalom megfizetésére.

Változhat a szakképzési hozzájárulás alanyi köre

Közhasznú szervezetként működő magán felsőoktatási intézmény, illetve szintén közhasznú közalapítvány alanya-e a szakképzési hozzájárulásnak? Ha igen, kötelezett-e szakképzési hozzájárulás fizetésére?

Szuverenitási kérdés a magyar tagság az Európai Ügyészségben, vita az EP és a Bizottság között

Huszonkét tagállam részvételével a hónap elején luxemburgi székhellyel elindult az Európai Ügyészség, az első olyan független uniós intézmény, amely önállóan nyomozhat korrupciós és csalási ügyekben a tagállamok területén. Magyarország más tagállamokkal együtt a szuverenitásra hivatkozva maradt távol az együttműködéstől, de megfigyelő tagként része a szupranacionális szervezetnek.

A technológiai óriások teljhatalma – meg tudja ezt törni az EU?

Mostanra a mindennapjaink alapvető részévé váltak a digitális óriásvállalatok, mint a Facebook, a Google, vagy az Amazon szolgáltatásai, amelyek már-már államhatalomhoz hasonló befolyást gyakorolnak egyes területeken, meghatározó szerepük van nem pusztán gazdasági, de társadalmi folyamatokban is. Ez a szabályozó hatóságok figyelmét is felkeltette, nem véletlen, hogy az EU évek óta törekszik a techóriások megzabolázására. De milyen eszközeik vannak erre?

Harc a túlórák ellen: miért éri meg a cégeknek a diákmunka?

Nyáron, az iskolai időszak végével a diákok nagy része munkalehetőség után néz, hogy abból finanszírozhassa meg a nyaralását, szórakozását vagy éppen a következő szemeszter tandíját. De miért éri meg a munkáltatóknak diákokat alkalmazni, pár hónapra betanítani őket, ha kis túlórával a főállású kollégák is el tudják végezni a szükséges plusz munkát?

Tételek: 5181 - 5200 / 14643 (733 oldal)