Hírfolyam

Az Alkotmánybíróság megkezdte a védettségi igazolvánnyal kapcsolatos alkotmányjogi panaszok érdemi vizsgálatát

Az elmúlt két hónapban nagyszámú alkotmányjogi panasz érkezett az Alkotmánybírósághoz, amelyben az indítványozók a veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedések második üteméről szóló 484/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet védettségi igazolvánnyal összefüggő egyes rendelkezései alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérték. Az alkotmányjogi panaszok túlnyomó részének azonos volt a szövege, az ügyek ez alapján több csoportra voltak oszthatóak. Az Alkotmánybíróság ezért ügyrendje alapján a hasonló vagy megegyező tartalmú típusindítványokat IV/1093/2021. ügyszámon egyesítette. Ez lefedi az indítványozók által kifejtett valamennyi aggályt. Az Alkotmánybíróság tanácsa az egyesített alkotmányjogi panaszt befogadta, és megkezdte az érdemi vizsgálatot.

Vége az iskolának: meddig jogosultak a diákok az ingyenes orvosi ellátásra?

A NAV honlapján tett közzé egy tájékoztatót az ügyben.

12 tagállam helyreállítási tervét már elfogadta az Európai Unió

Újságírói kérdésre válaszolva Dombrovskis elmondta, az Európai Bizottság még nem fejezte be a magyar terv értékelését, de folyamatos kapcsolatban áll az illetékes magyar hatóságokkal, és a határidő kéthónapos meghosszabbításának elfogadását fogja kérni tőlük.

Az egészségügyi startupok jogi kihívásai – Milyen jogi kérdéseket vetnek fel az „adatbányász” alkalmazások és a telemedicína?

Sokan emlegetik, hogy már biztosan nem lesz ugyanolyan az egészségügy a koronavírus után mint előtte volt, ehhez pedig jelentősen hozzájárul az egészségügyi startupok nagyszámú megjelenése. De mik a leggyakrabban felmerülő jogi kihívások az egészségügyi startupok számára? Milyen jogi kérdéseket vetnek fel az „adatbányász” alkalmazások és a telemedicína?

Engedélyezhetik az ügyvédek fegyverviselését Ukrajnában – Törvényjavaslat született a hivatásrend védelmében

Engedélyezhetik a gáz-riasztó és a gumilövedékes fegyverek viselését az ukrán ügyvédeknek, mert az elmúlt években nőtt az ellenük való támadások száma.

Foglaló vagy előleg: melyik a jobb?

Ingatlan adásvétel esetén nagy a tét, hiszen súlyos milliókról döntenek a felek. Ráadásul a folyamat is hosszabb, hitelfelvétellel együtt akár hónapokat is igénybe vehet míg a vevő tulajdonosként léphet be az ajtón. Nem csoda, hogy már az első kézfogásnál szóba kerül a foglaló vagy előleg. Mi a különbség a foglaló és az előleg között? Melyik a jobb? Mire figyeljünk a foglaló esetén?

Július 15. a Bíróságok Napja – Ezzel a nappal megkezdődik a nyári ítélkezési szünet

Július 15. napja az idei évben is munkaszüneti nap a bíróságokon a Bíróságok Napja alkalmából. Ez a nap egyúttal az ítélkezési szünet kezdő időpontja is, amely 2021. augusztus 20. napjáig tart. A szünet ideje alatt a bíróságok a megszokott munkarend szerint továbbra is nyitva állnak, a bírósági kezelőirodák ezen időszakban is változatlanul tartanak ügyfélfogadást, így az ügyfelek intézhetik bírósági ügyeiket, benyújthatják a beadványaikat, felvilágosítást kérhetnek és az iratokba is betekinthetnek.

Előterjeszthető-e magánindítvány képviselő útján? – Az Ab megsemmisítette a Fővárosi Törvényszék döntését

A magánindítvány képviselő útján történő előterjesztését kizáró értelmezés korlátozza a magánvádlóként fellépni kívánó sértettet megillető bírósághoz fordulás jogát – szögezi le az Alkotmánybíróság IV/749/2019. számú, bírói döntést megsemmisítő határozatában. Az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és megsemmisítette a Fővárosi Törvényszék alkotmányjogi panaszban támadott végzését.

Jogviták kereszttüzében – Perbeszéd helyett párbeszéd! – Miért érdemes élni a bírósági közvetítés lehetőségével?

Miként kerülhető el az időben elhúzódó, költséges perlekedést? Hogyan kímélhető meg egy gyermek a szülei válópere hosszan tartó kínjaitól? Kihez fordulhatnak az ellenérdekű felek, ha jogvitájukat békés úton kívánják rendezni? Megoldás: a bírósági közvetítés – azaz a peren kívüli vitarendezés.

Trócsányi László: Brüsszel az európai integráció egységét sodorja veszélybe

Német alkotmányjogászok felhívását értékelte az EP-képviselő. Trócsányi László felidézte, a minap mintegy harminc német alkotmányjogász a neves Frankfurter Allgemeine Zeitungban tette közzé felhívását, amelyben arra szólítják fel az Európai Bizottságot, hogy szüntesse meg Németországgal szemben a tavalyi döntése miatt megindított kötelezettségszegési eljárást. Hozzátette, a német alkotmányjogászok álláspontja szerint, ha az Európai Unió megkérdőjelezi vagy elveszi a nemzeti alkotmánybíróságoktól azt a szerződéseken alapuló jogot, hogy alkotmányos identitásuk körében, annak védelme érdekében felülvizsgálják az uniós intézkedéseket, akkor ezzel fokozatosan elvonhatnák a tagállamok át nem ruházott hatásköreit.

Az Alkotmánybíróság nem foglalkozik a CEU-val

A testület az idén tavaszi törvénymódosításra hivatkozva utasította vissza a panaszokat, illetve szüntette meg az eljárást, mert szerinte a 2017-ben benyújtott panaszok okafogyottá váltak. Idén májusban valóban változott a törvény. Ezzel az országgyűlés az Európai Unió Bírósága ítéletének kívánt eleget tenni. Törölték, hogy csak az a külföldi egyetem működhet Magyarországon, amely „a székhelye szerinti országban működő, és ott ténylegesen felsőoktatási képzést folytató államilag elismert felsőoktatási intézménynek minősül”. Az azonban maradt, hogy az Európai Gazdasági Térségen kívüli székhelyű felsőoktatási intézmény akkor folytathat itt oklevelet adó képzési tevékenységet, ha Magyarország és a külföldi intézmény székhelye szerinti állam kormánya által kötött nemzetközi szerződésben szerepel.

Alkotmányos puccs, nyílt zendülés, avagy kereszttűzben az Alaptörvény

Miközben a kormány újabb nemzeti konzultációt bonyolít és az ellenzék gőzerővel készül az őszi előválasztásokra, a politikai viták kereszttüzébe került az Alaptörvény. Négy ismert jogász vitairatában ugyanis azt ajánlja az ellenzéknek, hogy az új Országgyűlés első ülésnapján egyszerű többséggel és az Alkotmánybíróság jogkörének átvételével mondja ki az Alaptörvény semmisségét.

Magas percdíjak a bv-intézetekben – Elítélteket érintő alapjogsérelem

Az alapvető jogok biztosa jelentésében kifejtette, hogy a telefonos percdíjakkal összefüggő problémának – a hozzátartozókkal való telefonos kapcsolattartásra tekintettel – számos alkotmányjogi aspektusa van, a hivatkozott alapjogi kapcsolódás mellett többek között érinti a család védelmének deklarált fontosságát is. Az elítéltek telefonos kapcsolattartása szoros összefüggésben áll a magánélet védelméhez való joggal [„Mindenkinek joga van ahhoz, hogy magán- és családi életét, otthonát, kapcsolattartását és jó hírnevét tiszteletben tartsák.” – Alaptörvény VI. cikk (1) bekezdés], valamint a büntetőeljárásban a védelemhez való joggal [„A büntetőeljárás alá vont személynek az eljárás minden szakaszában joga van a védelemhez. (…)” – Alaptörvény XXVIII. cikk (3) bekezdés].

Perelhetnek a nyugati minimálbérért a kiküldetésben lévő magyar kamionosok

A magyar munkavállalók a magyarországi székhelyű munkaadójukkal szemben hivatkozhatnak a magyar bíróságok előtt azon tagállamok minimálbérre vonatkozó előírásainak megsértésére, amelyekben kiküldetésben dolgoznak - ismerteti az Európai Unió Bírósága sajtóközleményében a luxembourgi székhelyű testület. A bírói határozat előzménye az volt, hogy magyar tehergépjármű-vezetők pert indítottak egy magyar bíróságon a „magyarországi székhelyűnek tűnő munkaadójukkal szemben”, azt állítva, hogy a munkabérük a franciaországi munkavégzésük idején nem a francia minimálbérnek megfelelő óránkénti 10,40 euró volt, hanem a munkaszerződésük szerinti, 3,24 euró összegű alapbért kapták meg.

Felmondás védett korú munkavállalónak

Nyugdíj előtt álló munkavállalóra milyen felmondási szabályok vonatkoznak? Hogyan szüntetheti meg a cég a dolgozó munkaviszonyát?

Börtön alatti tb-jogviszony

A munkavállaló augusztus 8-án börtönbe vonul. Állítása szerint lehetősége lesz reintegráció keretében munkát végezni. Hogyan jár el helyesen a jogviszonyával kapcsolatban a munkáltató? Járható út, ha fizetés nélküli szabadságra küldi, amíg nem tud dolgozni? A munkavállalónak fizetnie kell az egészségügyi szolgáltatási járulékot?

Megjelentek az építőanyagok árait kordában tartani hivatott jogszabályok

Építőanyagot külföldre csak engedéllyel lehet kivinni, az államnak elővásárlási, illetve vételi joga van ezekre a termékekre, kiegészítő bányajáradékot kell fizetni 3 milliárd forint árbevétel felett, továbbá szigorított a kormány a bányászati- és a verseny törvényen is. A jogszabályok péntektől hatályosak.

A Kúria elnöke Amicus Curiae elismerést adott át Gianni Buquicchio úrnak, a Velencei Bizottság leköszönő elnökének

Prof. Dr. Varga Zs. András, a Kúria elnöke a Velencei Bizottság magyar tagjaként részt vett a Velencei Bizottság 127. plenáris ülésén az olaszországi Velencében 2021. július 1-3. között. A plenáris ülés július 2-i, pénteki ülésnapján a Kúria elnöke Amicus Curiae emlékérmet és oklevelet adományozott Gianni Buquicchio úrnak, a Velencei Bizottság leköszönő elnökének.

Alaptörvényt sért a kuruzslás büntetőjogi szabályozása – Az Ab jogalkotásra hívta fel az Országgyűlést

Nem egyértelmű, milyen magatartásokra vonatkozik a kuruzslás büntetőjogi tilalma – szögezi le az Alkotmánybíróság IV/1409/2020. számú, mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet megállapító határozatában. Az Alkotmánybíróság hivatalból eljárva megállapította, hogy az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő azáltal, hogy a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 187. § (1) bekezdés b) pontjával – amely szerint aki ellenszolgáltatásért vagy rendszeresen az egészségügyi szakképesítéshez kötött pszichoterápiás gyakorlat körébe tartozó tevékenységet jogosulatlanul fejt ki, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő – összefüggésben nem a normavilágosság alkotmányos követelményének megfelelően szabályozta a cselekmény elkövetési magatartását.

Nők kedvezményes nyugdíja: amikor nem elég a 40 év szolgálati idő

A hatályos jogi szabályozás alapján a nyugdíjkorhatár betöltése előtt öregségi nyugdíj megállapítására kizárólag a nők részére nyílik lehetőség, amennyiben legalább 40 év jogosultsági időt szereznek. Az előzőekben említett fő jogosultsági feltétel mellett, további jogosultsági feltételek teljesítése is szükséges a kedvezményes nyugdíj igénybevételéhez.

Tételek: 5081 - 5100 / 14665 (734 oldal)