Hírfolyam

Újabb enyhítések a börtönökben

Július 1-től ismét látogathatóvá váltak a fogvatartottak az ország valamennyi büntetés-végrehajtási intézetében. Augusztustól a fogvatartottakhoz már gyermekkorú hozzátartozók is érkezhetnek, egy időben egy olyan felnőtt és egy olyan 12. életévét betöltött gyermekkorú személy, aki rendelkezik védettséget igazoló dokumentummal.

Fontos uniós ítélet született gázügyben, Magyarország is örülhet

Lengyelországnak adott igazat az Európai Unió Bírósága a német-cseh Opal gázvezeték ügyében, és ez magyar ellátás orosz gáztól való függőségének csökkentése szempontjából is pozitív fejleménynek tekinthető.

Módosult az építőipari termékek kivitelére vonatkozó rendelet

Bő két hét után módosult az építőipari ellátásbiztonság szempontjából stratégiai jelentőségű nyersanyagok és termékek kivitelére vonatkozó Kormányrendelet. Kikerült hat fémtermék és bekerült egy fémtermékkör és egy jelentős faárukör a bejelentésre kötelezett listába.

Változnak az áfaszabályok

Megszűnik a kedvezményes, 5 százalékos áfa augusztus 1-jével az elviteles vagy házhoz szállított ételek és italok esetében – közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) honlapján kedden.

Érvénytelen munkaszerződés: milyen esetekben fordulhat elő?

A munkaszerződés a munkaviszony alapvető dokumentuma. Így annak esetleges érvénytelensége kihat az egész munkaviszonyra. Mikor lesz a munkaszerződés érvénytelen? Az érvénytelen munkaszerződés semmis vagy megtámadható?

Rendeletbe foglalták, hogy nincs helye a sztrájknak a légi irányítóknál

A hétfő esti Magyar Közlönyben megjelent kormányrendelet szerint „nincs helye sztrájknak (…) légiforgalmi irányító szolgálat ellátásáért felelős szervezetnél”, a rendelet pedig a veszélyhelyzet végéig érvényben marad. A Magyar Nemzet hétfőn úgy értesült, hogy az évek óta tartó bértárgyalások a HungaroControl és a vállalat három szakszervezete között nem jártak sikerrel, a légi irányítók sztrájkra készülhetnek a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren.

A Főügyészség elsőfokon pert nyert egy ingatlanközvetítői céggel szemben

A Fővárosi Főügyészség megvizsgálta egy – többek között – ingatlanközvetítéssel foglakozó budapesti cég általános szerződési feltételeit. Az ügyészség a vizsgálat alapján keresetet nyújtott be a Fővárosi Törvényszékre, amelyben azt kérte a bíróságtól, hogy a még nem teljesített szerződéseket érintően állapítsa meg, hogy a cég által részben 2020. november 7-től, részben ismeretlen időponttól kezdődően 2021. január 30-ig alkalmazott egyes általános szerződési feltételek tisztességtelenek, és ezért érvénytelennek minősülnek. Ilyenek voltak különösen, hogy az ingatlanközvetítő a honlapjára kitett tartalmat előzetes figyelmeztetés nélkül egyoldalúan módosíthatta, törölhette; a megbízót fizetési kötelezettség terhelte, ha bizonyos esetekben elzárkózott az ingatlan bérbeadásától; a megbízónak bizonyos esetekben 30 %-os késedelmi kötbért kellett fizetnie.

Módosultak a távmunkavégzés szabályai

A július 3-ai hatállyal módosított kormányrendelet előírja, hogy megállapodás nélkül a munkavállaló az irodában vagy telephelyen az adott évben legfeljebb a munkanapok egyharmad részében végezhet munkát, a többi napon a távmunkavégzés helyén köteles dolgozni. Szintén lényeges változás, hogy nemcsak a számítástechnikai eszközzel otthonról dolgozókat lehet „távmunkásnak” tekinteni, hanem azokat is például, akik a telephelyen kívül alkatrészt szerelnek össze vagy az otthonukban ruhát varrnak.

A magyar alkotmánybírák megválasztásának feltételei de lege lata és de lege ferenda

Az alkotmánybíróság a modern demokrácia legfiatalabb intézménye. Mint a kelet-közép-európai jogrendszerek többségében, Magyarországon is a centralizált modell honosodott meg az alkotmánybíráskodás tekintetében. Nemzetközi színtéren általában igaz az az állítás, mely szerint az alkotmánybírósági törvény szilárd, és a jogalkotó ritkán módosít rajta marginálisan, elég, ha megnézzük a német Bundesverfassungsgerichtsgesetz (BVerfGG) szövegét, mely norma 1951 óta van hatályban, vagy az osztrák Bundes-Verfassungsgesetz (B-VG) rendelkezéseit, melyek módosításokkal ugyan, de 1945 óta részei az osztrák jogrendszernek. Ezzel szemben Magyarországon a testület létezése óta két alkotmánybírósági törvény született, az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXI. törvény (régi Abtv.) és a jelenlegi, 2011. évi CLI. törvény az Alkotmánybíróságról (Abtv.), melyeket az elmúlt bő harminc év alatt közel egy tucatszor módosítottak.

Kárenyhítési hozzájárulás

A Magyar Államkincstár arra figyelmezteti a kár¬enyhítési kockázatközösségben tag mezőgazdasági termelők figyelmét, hogy 2021. szeptember 15-ig van lehetőség a 2021. évi kárenyhítési hozzájárulás megfizetésének teljesítésére.

Az EU felszólította a Google-t, hogy tegye átláthatóbbá keresőmotorját

Az Európai Bizottság arra szólította fel hétfőn a Google-t, hogy az uniós jogszabályoknak megfelelően tegye átláthatóvá keresőprogramja működési elvét a keresési találatok sorrendjének meghatározása terén, különben az amerikai internetes szolgáltató szankciók bevezetésével nézhet szembe, írja az MTI a Bizottság hétfői tájékoztatása alapján.

Nem bizonyított a Facebook monopolhelyzete a közösségi médiában – A washingtoni bíróság elutasította az FTC keresetét

A washingtoni bíróság trösztellenes vádak tárgyában meghozott ítélete nem találta bizonyítottnak a Facebook közösségi médiában betöltött monopolhelyzetét, amely Mark Zuckerberg alapító-vezérigazgató szerint rávilágított arra, hogy a döntés elismeri a Facebook ellen benyújtott panaszok hiányosságait.

A büntetővégzésről közérthetően – Folyékonyan jogászul – Az ügyészség sorozatának legújabb kisvideója

Ismét videót tett közzé a Legfőbb Ügyészség „Folyékonyan jogászul” címmel a közelmúltban indított ismeretterjesztő sorozata legújabb epizódjaként. Mit kell tudni a büntetővégzésről?

Elveszett, kézzel kiállított számla pótlása

Elfogadható-e az elveszett kézi számla helyett a szállító által hitelesített számlatömbi másodpéldány? Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (áfatörvény) 179. § (1) és (2) bekezdései alapján minden személy, szervezet, aki (amely) e törvényben szabályozott jogot gyakorol, illetőleg akire (amelyre) e törvény kötelezettséget állapít meg, köteles az adómegállapítás hiánytalan és helyes volta ellenőrizhetőségének érdekében az általa vagy nevében kibocsátott, valamint a birtokában levő vagy egyéb módon rendelkezésére álló okiratot legalább az adó megállapításához való jog elévüléséig megőrizni.

Jogsérelem bárki számára elérhető hanganyag által – Sajtóterméknek minősül-e a podcast?

Különösen nehéz helyzetben találhatja magát az, aki egy podcast adásban hamis állítások miatt jogsérelmet szenved el. Ugyanis igencsak problémás lehet a helyreigazítás kérése, hiszen egy podcast nem minden esetben sajtótermék, így a tartalom közzététele sem minősül mindig médiaszolgáltatásnak.

Mi lesz közös, és mi marad különvagyon a házasságkötés után? – Tévhitek és félreértések

Sok a tévhit a magyarok körében arról, hogy mi számít a házastársak közös vagyonának, és mi különvagyonnak. Az emberek 60 százaléka nem tudja például, hogy a házastárs vállalkozásából származó bevételek akkor is közösek lesznek, ha azt a másik a házasságkötés előtt alapította – derül ki a Magyar Országos Közjegyzői Kamara több mint 1500 választ összesítő online felméréséből.

Alaptörvényt sért a műemléki épületben lévő lakásokon alapított vételi jog új szabályozása – Ab döntés

Az állam kötelessége, hogy a műemléket érintő jogügyletek esetében is építsen be a szabályozásba olyan garanciákat, amelyek hozzájárulnak a védelmi szint fenntartásához – szögezi le az Alkotmánybíróság I/2644/2021. számú, elfogadott, de még ki nem hirdetett törvényi rendelkezés alaptörvény-ellenességét megállapító határozatában. Az Alkotmánybíróság a köztársasági elnök indítványa alapján megállapította, hogy alaptörvény-ellenesek az Országgyűlés által elfogadott, de még ki nem hirdetett törvénynek azok a rendelkezései, amelyek vételi jogot biztosítottak volna azoknak a bérlőknek is, akik 25 évnél nem régebben bérelnek állami vagy önkormányzati tulajdonban álló, műemléképületben lévő lakást.

Kit terhel az EKÁER-bejelentési kötelezettség?

Kinél áll fenn az EKÁER-bejelentési kötelezettség az alábbi esetben? – kérdezte az Adózóna olvasója.Tüske Zsuzsanna vámszakértő válaszolt.

Éven túli követelés: 20 százalék behajthatatlanná minősítése

A társaság leírna egy 3,5 éve lejárt kétes vevőkövetelést behajthatatlan követelésként egy olyan céggel szemben, amely ellen több mint két éve felszámolási eljárás indult. Hogyan teheti ezt meg? – kérdezte az Adózóna olvasója.

Brutális bírsággal megy neki a kormány az építőipari trükközőknek

A kormány fontos döntést hozott az építőipari exportszállítmányok felügyelete érdekében: akár a szállítmány nettó értékének 40 százalékára rúgó bírságot is kiszabhatnak, ha a szállítmányozó bejelentés és annak tudomásulvételének visszaigazolása nélkül vinne ki a rendelet hatálya alá tartozó építőipari nyersanyagokat.

Tételek: 4961 - 4980 / 14615 (731 oldal)