Hírfolyam


2016-08-08

Adójogi tárgyú jogegységi határozat és a büntetőjog – bolyongás a jogágak útvesztőjében

Az Alkotmánybíróság 2/2016. (II. 8.) számú határozatában megsemmisítette a 3/2013. KMJE számú közigazgatási-munkaügyi jogegységi határozatot. Az Abh.valóban nagy horderejű döntés, amely elvi jelentősége folytán is megérdemli, hogy a szakmai (ezen belül jogtudományi) diskurzus fősodrába kerüljön.

2016-08-08

A sharing economy jövője – a megosztáson alapuló gazdaság jogi problémái

Az elkövetkezendő évtized egyik legnagyobb trendje egy félreértésen alapul. Mi is a sharing economy valójában és hogyan vehetünk részt benne legálisan? A sharing economy sokak számára a piachoz való könnyebb hozzáférést jelenti. Ez a hozzáférés azonban nem lehet korlátlan, mert az már a gazdasági fejlődést, a versenyképességet és a fogyasztók jogait veszélyeztetné.

2016-08-05

Hoppon maradt fesztiválozók

Ha a jogi szabályozáson múlna, a csalódott rajongók nem kapnának kárpótlást az elmaradt koncertekért. Ha fesztiváljegyet veszünk, biztosan megtaláljuk rajta azt az apró betűs kitételt, hogy a műsorváltoztatás jogát fenntartják a szervezők. Mindig rögzítik ezt az általános szerződési feltételekben is, amelyeket a jegyvásárlással fogad el a fesztiválozó. Hiába nyilvánvaló, hogy sokszor egy-egy sztárfellépő miatt megy a helyszínre a közönség nagy része, ez mit sem változtat azon, hogy a belépő a teljes fesztiválra szól. A látogatónak nincs lehetősége reklamálni, akkor sem, ha nyilvánvalóan a legnagyobb, legcsábítóbb koncert marad el. A jog nem tud mit kezdeni ezzel a problémával, mert a jegy a teljes programra szól. A fesztiválokon sok koncert van. Képtelenség lenne utólag megítélni, hogy a fogyasztó melyik miatt vásárolt jegyet. Elmaradt fesztiválkoncertek miatt csak akkor felelős a szervező, ha tisztességtelen volt, vagyis tudta, hogy a koncert nem fog megvalósulni, mégis meghirdette. A szervező könnyen bizonyíthatja ennek ellenkezőjét, akár a zenésszel váltott e-mailek is elegendők lehetnek. A tisztességtelenséget azonban általánosan meghatározni nem lehet, mindig adott hatósági eljárásban dől el, hogy fennáll-e.

2016-08-04

A jogszabály-módosítások szélesítik a bankok bővülési lehetőségeit - Az uniós forrásokhoz kapcsolódó növekedés bázisát szélesítik majd a változások

Varga Mihály őszre a bankoknak, a tőzsdének és a vállalkozásoknak is további bővülési lehetőséget biztosító jogszabály-módosításokat ígér. A nemzetgazdasági miniszter a Figyelő című hetilap csütörtöki számában megjelent interjúban azt is elmondta, hogy olyan intézkedésekre készülnek, amelyek az eddigi egyoldalú, az uniós forrásokhoz kapcsolódó növekedés bázisát szélesítik. Varga Mihály beszélt arról is, hogy átgondolják a munkahelyteremtő programok átalakítását, javítják a munkaerő-áramlás lehetőségét. A miniszter hangsúlyozta, Magyarország nem sietteti az euró bevezetését, jövőre még nem csatlakozik az ERM-II rendszerbe. A közelmúltban létrehozott gazdasági kabinet vezetőjeként nem tartja kizártnak, hogy ősztől ritkábban ülésezik a kormány a kabinetrendszer bevezetése miatt.

2016-08-04

Nem sért uniós versenyjogot a dohányellátó - Nem indít eljárást az Európai Bizottság

Nem indít eljárást az Európai Bizottság a központi dohányellátóval kapcsolatban - értesült brüsszeli forrásokból az MTI. Az Európai Bizottság ugyanis elfogadta a magyar kormány érvelését, miszerint a dohánykiskereskedelmi ellátó működése nem sérti az uniós versenyjogot. Sem kötelezettségszegési eljárást, sem más hivatalos vizsgálati eljárást nem indít az Európai Bizottság Versenypolitikai Főigazgatósága a központi dohányellátó működésével összefüggésben - erősítette meg az értesülést Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter. A bizottság arról értesítette a magyar kormányt, hogy bár tiltott állami támogatással kapcsolatos panasz érkezett a testülethez, Magyarország érvei és javaslatai meggyőzőek voltak. A miniszter elmondta, hogy ősszel a kormány néhány pontosítást fog javasolni a jogi szabályozáson annak érdekében, hogy a tiltott állami támogatás gyanúja a jövőben se merülhessen fel a dohányellátó működésével összefüggésben. A bizottság erre figyelemmel döntött úgy, hogy nem szükséges tiltott állami támogatás vizsgálatára irányuló eljárást indítani. A kormány a kapcsolódó antitröszt-vizsgálat tekintetében is pozitív eredményre számít - ennek hivatalos lezárása is rövidesen várható.

2016-08-04

Alkotmányos a szavazási módok közötti különbségtétel - Az Alapjogok Központ állásfoglalása

Az Alapjogokért Központ szerint alkotmányos a szavazási módok közötti különbségtétel az október 2-ai népszavazáson. A központ szerdán a kvótareferendummal összefüggésben az elmúlt napokban felmerült jogi kérdésekről tett közzé állásfoglalást a Facebook-oldalán. Arról, hogy a határon túli magyarok levélben szavazhatnak, a magyarországi lakcímmel rendelkező, de a népszavazás napján külföldön tartózkodó magyar állampolgárok pedig csak a külképviseleteken, azt írták: a szavazási módot illetően a különbségtétel alkotmányos, annak alapja a lakcím hiánya, illetve annak megléte. Közölték: alkotmányjogi szempontból két jól elkülöníthető csoportról van szó, amelyek nincsenek összehasonlítható helyzetben, így eltérő szabályozás alkotmányosan vonatkozhat rájuk.

2016-08-03

Kvótareferendum – Nemzetközi jogász: a népszavazás következményei miatt gondolhat Juncker kötelezettségszegési eljárásra

Bár a népszavazás zavarja elsősorban Jean-Claude Junckert, az Európai Bizottság (EB) elnökét, nem a népszavazásra gondol, amikor a kötelezettségszegési eljárást szóba hozza, hanem arra a következményre, ami a népszavazás után lehetséges – mondta Tóth Norbert nemzetközi jogász. Tóth Norbert arra a kérdésre, hogy a bizottságnak van-e jogalapja a népszavazás miatt kötelezettségszegési eljárást indítani Magyarország ellen, kifejtette: a népszavazás után a magyar Országgyűlésnek “valamit lépnie kell”, vagy módosítja az Alaptörvényt, vagy módosít törvényeket, vagy országgyűlési határozatot fogad el vagy ezek kombinációját. Ezek lesznek azok a jogi aktusok, amelyek esetleg összeütközésbe kerülhetnek az Európai Unió alapító szerződéseivel vagy az azokból fakadó kötelezettségekkel, és akkor lehetne elvileg kötelezettségszegési eljárást indítani.

2016-08-03

Kevesek kiváltsága az óvadék, amivel Vizoviczki szabadult

Az óvadék – valószínűleg jórészt anyagi okok miatt – csak kevesek kiváltsága: 2013-ban 75, 2014-ben (ennél frissebb statisztika nem áll rendelkezésre) mindössze 50 esetben ajánlották fel az ügyvédek, hogy védencük inkább fizetne, de nem szeretne előzetesbe kerülni, vagy ott maradni. A bíróság pedig 33, illetve 22 esetben fogadta el a felajánlott óvadékot. Összehasonlításként: ezekben az években 6098, illetve 4836 esetben rendeltek el előzetes letartóztatást a bíróságok. Ez utóbbi két szám kifejezetten magas. Ennek egyik oka a magyar ügyészség és bíróságok konzervatív hozzáállása: a gyanúsítottakat előzetes letartóztatásban szeretik tudni, 2014-ben például a majdnem ötezer letartóztatás mellett csak 120 esetben rendeltek el lakhelyelhagyási tilalmat (amikor a terhelt a várost nem hagyhatja el), illetve 114 esetben házi őrizetet. Az ügyészség a statisztika szerint az esetek többségében (2014-ben 72 százalékban) ellenzi az óvadék elfogadását.

2016-08-03

Szigorúbb ellenőrzés, de a telekocsik maradhatnak

Ellenőrzési csoportot hoz létre a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM), amely célzottan ellenőrzi az engedély és fuvarokmány meglétéhez kötött belföldi vagy nemzetközi közúti közlekedési szolgáltatásokat, közúti árufuvarozási és személyszállítási tevékenységeket végzőket, a megtett úttal arányos útdíjra vonatkozó szabályok betartását, közölte a szaktárca az MTI-vel. „Nem a telekocsik ellen irányul az ellenőrzési csoport létrehozása”– válaszolta az Origónak az NFM. Alapvetően az árufuvarozást és a közúti személyszállítást hivatásszerűen végző taxisok ellenőrzésére hozzák létre ezt az új csoportot, amely mindezek mellett közreműködhet az útdíjak megfizetésének ellenőrzésében is. A kormány 2015-ös rendeletének harmadik paragrafusa szabályozza a telekocsik érintettségét. A nem üzletszerű telekocsisok, akik bárminemű profit elérésének szándéka nélkül autóik szabad helyeinek jobb kihasználására és költségmegosztásra törekednek, nem esnek a szabályozás hatálya alá.

2016-08-03

Jól jártak a törvénytelen kutak tulajdonosai

Legálissá válhatnak az engedély nélkül létesített kutak egy új jogszabály-változás után. Főleg mezőgazdasági kutakról van szó, amelyek tulajdonosai a legalizálás után már európai uniós pályázatokon is indulhatnak. Megjelent az engedély nélkül kialakított vízilétesítmények legalizálását ösztönző jogszabály-változás – hívja fel a figyelmet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK). A köztestület emlékeztet arra, hogy a 2016. június 4. előtt illegálisan kialakított kutak fennmaradását bírságmentesen lehet engedélyeztetni az illetékes vízügyi hatóságoknál 2018 végéig. A módosítás nem tesz különbséget a vízkivételt biztosító vízilétesítmények között, kiterjed minden illegálisan létesített vízbeszerző létesítményre, így a vízügyi hatóságok, illetve a helyi vízgazdálkodási hatósági jogkört gyakorló települési önkormányzatok jegyzőinek eljárásaira is – írja közleményében a kamara.

2016-08-02

A napi kilenc órás házi őrizetnek nincs szabadságelvonó hatása - Az Európai Bíróság ítélete

Az európai elfogatóparancsot kibocsátó tagállamnak a végrehajtó tagállamban fogva tartásban töltött időtartam beszámítása érdekében vizsgálnia kell, hogy az érintett személlyel szemben az ez utóbbi tagállamban foganatosított intézkedések szabadságelvonó hatásúak-e. A mozgás elektronikus karkötővel való nyomon követésével társuló napi kilenc órás házi őrizetnek főszabály szerint nincs ilyen hatása 2014. június 19-től 2015. május 14-ig a 2000 font sterling (GBP) összegű óvadék ellenében szabadlábra helyezett JZ-t arra kötelezték, hogy 22.00 és 7.00 óra között – mozgásának elektronikus nyomon követése mellett – az általa megadott címen tartózkodjon. JZ-t ezen túlmenően arra kötelezték, hogy jelentkezzen a rendőrkapitányságon, továbbá megtiltották számára, hogy a külföldre utazást lehetővé tevő okmányokat kérjen, valamint arra kötelezték, hogy folyamatosan tartson magánál egy bekapcsolt és üzemképes állapotban lévő mobiltelefont. Ezen intézkedéseket az érintettnek a lengyel hatóságok részére történő, 2015. május 14-i átadásának napjáig alkalmazták.

2016-08-02

Érvénybe lépett az új európai-amerikai adatvédelmi egyezmény - A "safe harbor" egyezmény helyébe lép az új rendszer

Érvénybe léptett a személyes adatok transzatlanti áramlásának erőteljesebb védelmet biztosító új európai-amerikai egyezmény - jelentette be sajtótájékoztatóján Mina Andeeva, az uniós bizottság egyik szóvivője hétfőn. A szóvivő elmondta, hogy az új rendszer annak a "biztonságos kikötő" (safe harbor) egyezménynek a helyébe lép, amelyet tavaly októberben érvénytelennek nyilvánított az Európai Unió legfelsőbb szintű bírósága, s amelynek alapján amerikai vállalatok hozzáférhettek uniós polgárok adataihoz, ha vállalták az EU adatvédelmi előírásainak betartását. Az Európai Bizottság hétfői tájékoztatása szerint a két földrész közötti adatáramlás alapvető fontosságú a társadalmak és gazdaságok számára, ezért az új rendszer minden olyan uniós polgár alapvető jogait védi, akinek a személyes adatait az Egyesült Államokba továbbították, valamint egyértelmű jogi helyzetet teremt azon vállalkozásoknak, amelyek igénybe veszik a transzatlanti adattovábbításokat. A rendszer biztosítja, hogy ezek az adatok a legmegfelelőbb és legbiztonságosabb feltételek mellett kerüljenek egyik földrészről a másikra.

2016-08-02

Digitális fogyasztóvédelem vállalkozásoknak és fogyasztóknak - Hibás termékek, járatkésés és online vitarendezés

Magyarországon a digitális fogyasztóvédelem és az online vitarendezés sosem rendelkezett nagyobb aktualitással, mint most és az elkövetkező időszakban, figyelemmel arra, hogy az e-kereskedelem robbanásszerű növekedés előtt áll a Digitális Jólét Programnak és az európai digitális egységes piaci stratégiának köszönhetően. Ezzel függ össze, hogy a Budapesti Békéltető Testület kiemelt szerepet kapott azon ügyek ingyenes, gyors rendezésében, amelyekben a fogyasztóknak valamilyen online megrendeléssel kapcsolatban van vállalkozással fennálló vitájuk.

2016-08-02

Közigazgatási bírságok - A mentesülés lehetőségei

A különböző közigazgatási hatóságok tevékenységük során rendszerint jogosultak arra, hogy a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 94/A. § -ra figyelemmel jogsértés észlelése esetén bírságot szabjanak ki. - Mit tehet egy cég, ha megbírságolták? Mely esetekben és hogyan mentesülhet a bírság alól? A közigazgatási bírságok akár olyan összegűek is lehetnek, hogy egy kisebb vállalkozás működésének ellehetetlenüléséhez is vezethetnek, függetlenül attól, hogy a bírságolásnak alapvetően nem ez a célja. Vannak azonban olyan jogszabályi előírások, amelyek bizonyos esetekben védik a kis és középvállalkozásokat e bírságoktól. A közigazgatási hatóságok tevékenységének jelentős részét teszi ki a hatósági ellenőrzések lefolytatása. Az ellenőrzések során a hatóságok azt vizsgálják, hogy a jogszabályi előírásokat az érintettek megtartották-e, legyen szó akár élelmiszer-biztonsági, építésügyi, fogyasztóvédelmi vagy más jogi előírások betartásáról.

2016-08-01

Bírósági fogalmazói álláshelyekre pályázhatnak a jelentkezők - 11 megyében összesen 29 hely álláshelyet hirdettek

2016. II. félévében 11 megyében, összesen 29 bírósági fogalmazói álláshely várja a jogi végzettségű fiatalokat, folyamatos fejlődési lehetőségekkel és továbbképzésekkel. A jelentkezők a felvételi eljárás során írásbeli és szóbeli versenyvizsgát tesznek. A felvételt nyert bírósági fogalmazók a 3 éves joggyakorlat ideje alatt folyamatos helyi- és központi képzések keretében valamennyi ügyszakban gyakorlatot szereznek. A bírósági fogalmazók felvételi rendjéről szóló szabályzat (3/2016. (II. 29.) OBH utasítás) hatályba lépésével a felvételi eljárás megújult és jelentősen bővült a megszerezhető többletpontok rendszere.

2016-08-01

Kínos számok a magáncsődről

Továbbra sem népszerű a bajba került adósok körében a kormány által tavaly szeptemberben bevezetett családi csődvédelmi intézmény – derült ki Trócsányi László igazságügy-miniszternek egy írásbeli kérdésre adott válaszából. A csaknem egy évvel ezelőtt, több mint félmilliárd forintból felállított csődvédelmi rendszerbe mindeddig csupán 445 adós jelentkezett, annak ellenére, hogy korábban a Magyar Nemzeti Bank és a Magyar Bankszövetség több tízezerre becsülte azok számát, akik várhatóan kezdeményezik az eljárást. Az igazságügyi tárca ugyanakkor igyekszik „kreatívan” értelmezni a kényelmetlen statisztikákat. A Bangóné Borbély Ildikó MSZP-s képviselőnek adott válaszból az derül ki: noha 445-en kezdeményeztek magáncsődeljárást, ehhez a számhoz hozzá kell adni az adóstársak, a közeli hozzátartozók és az egyéb kötelezettek – például kezes, zálogkötelezett – számát, valamint az utóbbiakhoz tartozó családtagokat is. Így pedig már egészen más a képlet, ez esetben ugyanis már 983 állampolgárt érint az összesen 626 millió forintból kialakított csődvédelmi intézkedés.

2016-08-01

Áder Jánosnál továbbra sincs kegyelem

Az idén az első fél évben mindössze egyetlen embernek adott kegyelmet Áder János körtársasági elnök – derül ki abból az összesítésből, amit az Igazságügyi Minisztérium tett közzé az utóbbi 15 év kegyelmi kérvényeiről és az ezekben hozott döntésekről. Eszerint az idei évben június végéig 231 kegyelmi kérvény érkezett az államfőhöz, az egyetlen pozitív döntés tehát az összes ügynek mindössze 0,43 százalékát jelenti. A Köztársasági Elnöki Hivatal honlapján külön kitér arra, hogy a kegyelmi jogkör nem terjed ki arra, hogy valakit töröljenek a bűnügyi nyilvántartásból. Mint írták, a hivatalhoz nagy számban érkeznek ilyen kérelmek, mivel sokan a nyilvántartásban való szereplés miatt nem tudnak bizonyos (jellemzően vagyonőri) tevékenységet végezni. Ezen kérelmek elbírálására azonban a köztársasági elnöknek nincsen hatásköre.

2016-08-01

Átalakul a kormány munkamegosztása

Átalakul a postaügy és a nemzeti pénzügyi szolgáltatások területén a kormányzati munkamegosztás: július 30-tól a nemzeti fejlesztési miniszter felelős a kormányzati tevékenység összehangolásáért a vagyonpolitikában, ideértve a postaügyet és a Magyar Fejlesztési Bankot is - olvasható a pénteki Magyar Közlönyben.

2016-08-01

Panaszcunami - Júliusi Ab-mustra

Egy esztendő leforgása alatt csaknem megduplázódott az Alkotmánybíróságra érkezett alkotmányjogi panaszok száma: míg 2015. június 30-án 142, ez év júniusának végén már 267 ilyen indítvány volt az alkotmánybírákra kiszignálva. Az Alkotmánybíróság legfrissebb ügyforgalmi statisztikája szerint 2016 első felében 193 ügyet fejeztek be, ebből 51-et érdemi határozattal. (2015 első hat hónapjában 192 ügyet zártak le, közülük 49-et érdemi határozattal.) A befejezett ügyekből 135 alkotmányjogi panasz, 48 bírói kezdeményezés, kettő előzetes, illetve három utólagos normakontroll volt. A testület június végéig két jogszabályi rendelkezést és négy bírói döntést semmisített meg, 9 ügyben alkalmazási tilalmat, egy-egy ügyben pedig alkotmányos követelményt, illetőleg megsemmisítés nélkül alaptörvény-ellenességet állapított meg. Ez idő alatt főtitkári előkészítő eljárás során 228, egyesbírói végzéssel 121 ügyet fejeztek be. Az ügyforgalom döntő többségét az alkotmányjogi panaszok adják: az év első hat hónapjában befejezett ügyek 70 százaléka ebből a körből került ki, illetve a június 30-án folyamatban lévő ügyek (292) több mint 90 százaléka (267) alkotmányjogi panasz volt.

2016-08-01

Devizahitelek: a cégeknek is van kiút

Az árfolyam-különbözetről, a kamatról és minden egyéb olyan díjról le kell mondania a CIB Banknak, amelyet az egyik ügyfelétől követelt volna, a bíróság ugyanis megállapította, hogy a felek között létre sem jött a devizahitel-szerződés. A pénzintézet 2008-ban egy 15 millió forintos devizaalapú hitelkeretet biztosított egy magáncég részére, ám a rendelkezésre álló hitelkeret terhére elfelejtett kölcsönszerződést kötni a társasággal. A Kecskeméti Törvényszék pedig a minap jogerős ítéletben állapította meg, hogy a hitelszerződés létre sem jött, a bank ugyanis az alapvető hitelfeltételeket sem közölte ügyfelével. Konkrét kölcsönszerződés nem jött létre, amelynek tartalmaznia kellett volna a kölcsön összegét, annak törlesztési feltételeit és az egyéb felszámítandó díjakat. A magáncéget képviselő ügyvédi iroda vezetője lapunk megkeresésére elmondta, az ítélet azért kulcsfontosságú, mert a cégekre szigorúbb törvényi szabályok vonatkoznak, mint a fogyasztókra, így az előbbieknek nehezebb dolguk is van a bíróság előtt. Bihari Krisztina szerint az ítélet a devizahitellel rendelkező vállalkozások számára precedensértékű lehet, ugyanis erre a mintára számos céggel köthetett megállapodást a pénzintézet. Szerinte az ítélet kihirdetése után a kapott összeggel és a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) alapján meghatározott jegybanki alapkamattal kell elszámolnia ügyfelének.

Tételek: 4321 - 4340 / 6006 (301 oldal)
  • Mindennapi családjog 2019
Copyright © 2014 HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó | Minden jog fenntartva.