A kosár üres!
Kft. fordítással foglalkozik. Üzleti okokból teljesen egyéni vállalkozásra nem tud áttérni a tevékenységet végző magánszemély, ezért azt tervezi, hogy átalányadózó egyéni vállalkozóként számlázna a kft. részére fordítást. Engedi ezt a törvény vagy tiltja? Mivel ügyvezetőként már van munkaviszonya a kft.-ben, egyéni vállalkozóként nem kell járulékokat fizetnie?
Az Integritás Kerekasztal éves ülését 2021. december 6-án tartotta. A tárgyaláson Dr. Patyi András a Kúria jogegységért felelős elnökhelyettese, a sajtótájékoztatón Dr. Gyarmathy Judit a Kúria főtitkára képviselte az intézményt. A Kúria alaptörvényi meghatározottságánál fogva az ítélkezést ellátó általános hatáskörű bíróságok egyike, amely saját ítélkező szintjén egyedüliként működve, az egyedi ügyekben történő igazságszolgáltatás mellett köteles biztosítani a bírósági jogalkalmazás egységességét.
Az adósságok jogi úton történő behajtásának megvan a saját menete. Erre legtöbb esetben bírósági végrehajtási eljárásban kerül sor. A bírósági végrehajtás során állami kényszerrel kell elérni, hogy a pénzfizetésre, illetőleg az egyéb magatartásra kötelezett teljesítse a kötelezettségét.
Az Európai Unió Bírósága (EUB) főtanácsnoka ismertette az indítványait azokban a perekben, amit a magyar és a lengyel kormány indítottak az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal szemben a jogállamisági feltételrendszerrel kapcsolatban. A főtanácsnok azt javasolja, hogy az uniós bíróság utasítsa el Budapest és Varsó keresetét. Most elmondjuk, mire számíthatunk, ha az eddig csigatempó felgyorsul, és végre működni kezd az új uniós lopáselhárító.
Magyar adóilletőségű magánszemélynek milyen készletértékelési módszert kell alkalmaznia a részvényekre azok adásvételéből keletkező árfolyamnyereségből származó jövedelem meghatározása során (FIFO, LIFO, súlyozott átlagár)? Van-e kötelezően előírt módszer, vagy a magánszemély választhat?
A jogi technológiák kapcsán csaknem mindig előkerül az a klasszikus kérdés, hogy vajon a technológia kiválthatja-e egyszer teljesen a jogászok munkáját? Persze mint minden, a jövőre vonatkozó kérdésen ezen is el lehet a végtelenségig vitatkozni, de itt csak két érvre, helyesebben azok téves voltára szeretném felhívni a figyelmet.
A cégnyilvántartás közhitelességének biztosítása érdekében a cégbíróság intézkedéseivel, azaz a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatásával a cég törvényes működését kényszeríti ki. A törvényességi felügyeleti eljárások két nagy csoportra oszthatóak: a rendes és a különleges felügyeleti eljárások. Jelen bejegyzésünkben a még nem tárgyalt, viszonylag ritkábban előforduló két különleges törvényességi felügyeleti eljárást mutatjuk be: a cég működésének felfüggesztése és más hatóság eljárásának kezdeményezése.
Dr. Varga Zs. András elnök úr ünnepélyes keretek között 2021. december 1-én kinevezési okiratokat adott át a Kúria Dísztermében. A Büntető Kollégium kollégiumvezetői álláshelyére Dr. Csák Zsolt tanácselnök urat nevezte ki 2021. november 15. napjától. A Közigazgatási Kollégiumban két kollégiumvezető-helyettesi álláshely megpályázásra volt lehetőség. Dr. Varga Zs. András elnök úr Dr. Hajnal Péter tanácselnök urat 2021. november 15. napjától kinevezte a Közigazgatási Kollégium kollégiumvezető-helyettesévé. Dr. Sperka Kálmán tanácselnök urat 2021. november 15. napjától a Közigazgatási Kollégium kollégiumvezető-helyettesévé nevezte ki. Elnök úr a Polgári Kollégium kollégiumvezető-helyettesi álláshelyére Dr. Tánczos Rita bíró asszonyt 2021. november 10. napjától nevezte ki, okiratát a Kúria 2021. november 8-i Teljes Ülésén adta át.
Az Alkotmánybíróság elutasította a veszélyhelyzet kihirdetéséről és a veszélyhelyzeti intézkedések hatálybalépéséről szóló 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet, valamint a koronavírus elleni védőoltás kötelező igénybevételéről szóló 449/2021. (VII. 29.) Korm. rendelet alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszokat. Az Alkotmánybírósághoz a COVID-19 elleni védőoltás egészségügyi dolgozók számára való kötelezővé tétele miatt nagyszámú (közel 300), különböző indítványminták alapján előkészített, de lényegében azonos szövegű alkotmányjogi panasz érkezett. Az Alkotmánybíróság ezeket a típusindítványokat a jelen ügy alatt egyesítette, és az alkotmányjogi panaszt 2021. október 5-én befogadta, majd ez követően, az érdemi vizsgálat során, soron kívül járt el az ügyben.
Az MNB tíz hitelintézetet érintő témavizsgálatban tekintette át, hogy a pénzügyi intézmények a jogszabályban rögzített határidőben és megfelelő tartalommal küldik-e meg a fogyasztóknak a szerződéskötést követő tájékoztatásokat. A vizsgálatok minden intézmény esetében hiányosságokat tártak fel, ezért az MNB összesen 64,7 millió forint bírságösszeg kiszabásáról döntött.
Kezességvállalási ügylettel még nem rendelkező hazai mikro- kis- és közepes vállalatok számára indította el a Garantiqa Direkt szolgáltatást a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. A Garantiqa Direkt lehetőséget nyújt arra, hogy az érdeklődő kkv-k garanciaképességüket és annak összeghatárát egy egyszerű webes felületen és immáron mobiltelefonos applikáción keresztül, rendkívül gyorsan, percek alatt lekérdezhessék.
A veszélyes állatfajokat és egyedeik tartásának szabályait miniszteri rendelet határozza meg. Eszerint a veszélyes állatok három kategóriába sorolhatóak: különösen veszélyes, közepesen veszélyes, illetve elővigyázatosságot igénylő állatfajok.
A Kúria elnöke Dr. Varga Zs. András 2021. december 2-án tájékoztatta az Országgyűlést arról, hogy hogyan érintették a Kúriát 2020-ban a jogszabályi változások. A közigazgatási (és közszolgálati) ügyekben megszűnt a törvényszékek és – az eredetileg a Kúria tehermentesítésére létrehozott - ítélőtáblák másodfokú hatásköre, és a Kúria vált általános másodfokú bírósággá; valamint megszűnt a törvényszékek elsőfokú hatásköre a gyülekezési jog gyakorlásával kapcsolatos bírósági eljárásokban, és ezekben – a feloszlatás kivételével – immár első és végső fokon a Kúria jár el. E változások eredményeként a Kúria olyan felsőbírósággá vált, ahol a klasszikus felülvizsgálati jogkör gyakorlásán túl első-, másod- és harmadfokú eljárások is folynak.
Az adóalany levonhatja a reklámszolgáltatások után megfizetett héát, ha azok nyújtása héaköteles ügyletnek minősül, és az azokat érintő kiadások közvetlen és azonnali kapcsolatban állnak a gazdasági tevékenységével, függetlenül attól, hogy a szolgáltatások ára az adóhatóság szerint túlzott mértékű, vagy hogy azok nem eredményeznek árbevétel-növekedést az adóalanynál – szögezi le ítéletében, egy magyar vonatkozású ügyben az Európai Unió Bírósága. A Bíróságnak a C-334/20. sz. Amper Metal ügyben hozott ítélete.
Csaknem 10 százalékkal többen tettek végintézkedést közjegyző előtt az idén november közepéig, mint tavaly egész évben. Ugyanakkor a lakosság többsége még mindig nem rendelkezik vagyonáról a halála esetére. Több százezer házilag készített végrendelet pedig otthon, a fiókok mélyén lapul, amely a közjegyzők tapasztalatai szerint többségében érvénytelen, vagy elő sem kerül a hagyatéki eljárásig. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) nemrég készített felmérése azt is megmutatta, hogy számos tévhit él a magyarok körében a végrendelkezéssel kapcsolatban. Sokan például tévesen azt gondolják, hogy végrendelet nélkül is örökölhet utánuk az élettársuk.
Nem tudni, kit terhel a felelősség, ha az oltásra kötelezett munkavállalónál mellékhatásokat okozna a vakcina. A munkáltató alapvetően szabadon dönthet, hogy kötelezi-e a munkavállalót a koronavírus elleni oltásra, több szempontot szem előtt tartva azonban mérlegelnie kell.
Jelen írás kiadását az indokolja, hogy a Magyar Birtokvédelmi Szövetséghez és a Bojtár Jogsegélyszolgálat Egyesülethez is rengeteg megkeresés érkezik civilektől és hatósági jogalkalmazóktól befogott és talált állatokkal kapcsolatosan. Tömegesen jelentkeznek olyan ügyek, melyekben a felek nincsenek tisztában azzal, hogy a befogott és talált állatok ügyeiben milyen jogokat gyakorolhatnak, milyen kötelezettségek terhelik őket.
Változik a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazati összevont pótlék összege, módosulnak az egészségügyi szolgálati jogviszonyban dolgozók elismerésével összefüggő intézkedések és ezen ágazat előmeneteli szabályai – egyebek között ezekről döntött a december 1-jei, 218. számú Magyar Közlönyben kihirdetett jogszabályok szerint a kormány.
A próbaidőre vonatkozó kikötés gyakori eleme a munkaszerződéseknek. Alkalmazása a munkáltató és a munkavállaló számára is előnyökkel jár, ezzel is magyarázható a népszerűsége. Ezért is érdemes mindenkinek ismerni a próbaidő alapvető szabályait.
Egy új albérlet keresése mindig rengeteg stresszel jár, mivel a megfelelő lakás kiválasztása mellett kiemelt figyelmet kell fordítani a megfelelő bérleti szerződésre, amire később hivatkozni lehet konfliktusok esetén. Gyakori kérdés például, hogy mikor van joga a bérbeadónak kiköltöztetni a bérlőt, illetve a bérlőnek milyen jogai vannak.