Hírfolyam

Cégértékesítés – mit ne hagyjunk a 24. órára?

Amikor a cégtulajdonos fejében megérik az eladás gondolata, onnantól kezdve a cég értékesítéséig még hosszú az út. Ebben a folyamatban számos olyan jogi és adózási tennivaló van, amelyeket nem szabad az utolsó pillanatra hagyni. Ezek közül gyűjtöttünk össze párat.

Ismét kimondta a bíróság, hogy nyilvánosságra kell hozni a visszatartott kórházi járványadatokat

A Fővárosi Törvényszék után a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla is kimondta, hogy az államnak ki kell adnia bizonyos alapvető fontosságú járványadatokat. Az ítélet szerint az Országos Kórházi Főigazgatóságnak 15 napja van elküldeni napokra és kórházakra lebontva, hogy mennyi covidos beteget ápoltak intenzív és nem intenzív osztályon a második és harmadik járványhullámban. A hivatal még fellebbezhet a Kúriánál.

Hogyan lehet a munkavállaló a cég képviselője?

A cégek mindennapi működéséhez nélkülözhetetlen, hogy legyen a cég képviseletében eljáró személy. Ezt a szerepet alapesetben egy vagy több vezető tisztségviselő tölti be. Azonban a képviselettel járó feladatok sokrétűsége vagy a cég szervezetének mérete miatt is előfordulhat, hogy a vezető tisztségviselő nem tudja a cég folyamatos képviseletét ellátni. Hogyan lehet a munkavállaló a cég képviselője?

Mentesülhet-e a nyelvvizsga alól egy diszlexiás doktorandusz?

Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a felsőoktatási törvény végrehajtásáról szóló kormányrendelet azon rendelkezését, amely a törvénnyel ellentétben teljességgel kizárja a fogyatékossággal élő, doktori képzésben részt vevők nyelvvizsga-követelmények alóli felmentését. A döntés kapcsán az alkotmánybírák szükségesnek tartották hangsúlyozni: a megsemmisítés nem jelenti azt, hogy ne lenne szabály a fogyatékossággal élő, doktori képzésben részt vevő hallgatók felmentésére vonatkozóan, és nem jelenti azt sem, hogy a bármely fogyatékossággal élő, doktori képzésben részt vevő hallgató a jövőben automatikusan felmentést kaphat a nyelvvizsga-követelmények teljesítése alól. Ellenkezőleg: a felsőoktatási törvény értemében a mentesítés csupán „szükség esetén”, azaz kizárólag a fogyatékosságára tekintettel illetheti meg a doktori képzésben részt vevő, fogyatékossággal élő hallgatókat.

Jogegységi határozat a zálogjoggal terhelt ingatlanra irányuló végrehajtás kapcsán

Vannak olyan jogi kérdések, amelyeket a különböző járásbíróságok, törvényszékek eltérő módon értelmeznek, és ez vezet ahhoz, hogy azonos tényállású ügyekben az ország egy-egy pontján működő bíróságok ítéletei eltérő döntéseket tartalmaznak – vagyis nem egységes az országos joggyakorlat. Ilyen esetekben, ha ezt egy konkrét ügyben érzékeli a Kúria, az adott kérdésben úgynevezett jogegységi határozatot hoz, amely az adott jogkérdésben megadja az általa kidolgozott, minden bíróság számára iránymutató megoldást. Ilyen döntés született meg 2022. január 31. napján a Kúria 1/2022. számú polgári jogegységi határozata kapcsán is, amely az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett zálogjogból eredő követelés érvényesítéséről szól.

Hogyan kezdjünk el ügyvédkedni? Három fiatal ügyvéd története

Milyen ma pályakezdő ügyvédnek lenni? Irodaköltségek, ügyfélszerzés, díjszabás, önmagunk piaci és szakmai felépítése. Retteghy Dóra erről beszélget Csontos Laurával, Nemes B. Andrással és Tran Dániellel.

Választás 2022: még mindig nincs vége, most jön a jogorvoslat

Van néhány lehetséges ok a fellebbezésre, de annak feltételei is vannak. Elmondjuk.

Környezetvédelmi termékdíj: mi legyen a számlán és az áfabevallásban?

Mit kell feltüntetni a számlán, ha környezetvédelmi termékdíj terheli a kiszámlázott anyagot? – kérdezte az Adózóna olvasója. Tüske Zsuzsanna vámszakértő válaszolt.

Céltartalékképzés a Sberbank csődje miatt?

Lehet-e, illetve kell-e egy kft.-nek céltartalékot képeznie a 2021. évre a Sberbank csődje miatt? – kérdezte az Adózóna olvasója. Greff Magdolna okleveles adószakértő, a Finacont Kft. munkatársa válaszolt.

Távértékesítés közösségen belül: hol kell bejelentkezni az OSS rendszerbe?

Magyarországon vagy Ausztriában kell bejelentkezni az OSS rendszerbe osztrák cég által másik tagállamba fuvaroztatott, Magyarországról induló távértékesítés esetén? – kérdezte az Adózóna olvasója. Bunna Erika adótanácsadó válaszolt.

Részmunkaidőben egyszerre több munkahelyen

Milyen szabályok vonatkoznak a két cégnél is részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállaló szabadságolására? – kérdezte az Adózóna olvasója. Dr. Kéri Ádám ügyvéd, adatvédelmi tisztviselő válaszolt.

A Kúria helybenhagyta az NVB határozatát, nincs lehetőség az elégetett erdélyi szavazólapok ügyét kivizsgálni

A Nemzeti Választási Bizottság korábban úgy határozott, hogy a választási törvény „területi hatálya csak Magyarország területére terjed ki”.

Megjelent a Kúriai tudósítások 7. száma

Megjelent a Kúriai tudósítások 7. száma, amely a választási bíráskodás 2022. április 1- 7. közötti időszakának eredményeiről ad tájékoztatást.

A végkielégítés nem alapjog – elutasították az alkotmánybírák az oltatlan mentős panaszát

Az Alkotmánybíróság elutasította annak a volt mentőápolónak a panaszát, aki nem vette fel a koronavírus elleni oltást, ezért munkáltatója tavaly októberben felmondott neki. A mentős a veszélyhelyzetben hozott kormányrendelet miatt elesett a végkielégítéstől, noha arra az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény alapján jogosult lett volna. Az alkotmánybírák arra való hivatkozással, hogy a végkielégítés nem alapjog, emellett a jogalkotót széles körű mérlegelési jog illeti meg, elutasította az indítványt.

Adójogi elévülés 2.0?

Elévülési kifogás, kiváltképp sikeres kifogás adóügyekben ritka, ugyanakkor a Szegedi Törvényszék előtti eljárások új dimenziókat sejtetnek, különösen az adómegállapítási jog nyugvása időtartamának számítását tekintve. Az Adózóna egy 2019. októberi cikke is foglalkozott az adójogi elévülés kérdésével – tette mindezt az új Art. (az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény) szabályainak ismertetésével. Már ezen írás is kitért a polgári jogi követelések elévülése és az adóügyekben irányadó elévülési szabályok különbségeire, ugyanakkor a szabályok különbségén túl az elévülési kifogás gyakorisága is érdekes többletinformáció: a Jogkódexben végzett gyors kutatás szerint a polgári ügyszakban előadott elévülési kifogások száma több mint 25-szörös a közigazgatási ügyszakhoz képest, s látva az alábbi számokat a közigazgatási ügyszakban előadott elévülési kifogások rendkívül alacsony számához képest is, szinte kizárt annak sikeressége.

Családjog a jövő kapujában

Interjú Gyengéné Nagy Márta bíróval, a Családi jog folyóirat szerkesztőbizottságának tagjával A Családi Jog folyóirat májusban immár 11. alkalommal tartja meg konferenciáját. Az idei témák: küszöbön a Brüsszel IIb rendelet, a Kúria legújabb iránymutatásai a házassági vagyonjogi perekben, a szülői felügyelet aktuális kérdései, gyakorlati problémák a váltott gondoskodás terén, tárgyalótermi etika a családjogi vitákban. Az esemény egyik szervezőjével beszélgettünk.

Oroszország azonnali hatállyal lemond tagságáról az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában

Oroszország azonnali hatállyal lemond tagságáról az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában - jelentette be csütörtökön Gennagyij Kuzmin Oroszország ENSZ-nagykövetének helyettese.

Mire figyeljünk az szja-bevallásnál?

Már kevesebb, mint másfél hónap áll a magánszemélyek rendelkezésére, hogy az előző évben megszerzett jövedelmükkel kapcsolatos bevallási kötelezettségüknek eleget tegyenek, ugyanis a 2021. évre vonatkozó szja-bevallások benyújtásának határideje 2022. május 20. Eddig az időpontig van lehetőség az összevont adóalap után befizetett jövedelemadó 1+1 százalékának felajánlására is, amely történhet elektronikusan vagy papír alapon, függetlenül a bevallás benyújtásának módjától.

Végrendeletek: több milliós különbséget okozhat a figyelmetlenség

Egyre gyakoribb a végrendeletek karbantartása az anyagi vagy családi helyzet megváltozása miatt, de kevesen ismerik azt a 2014-ben életbe léptetett szabályt, amely gyakran komoly vitákat és feszültségeket szülhet.

A túlélő elvált házastárs kaphat özvegyi nyugdíjat?

Férjemtől 1992-ben elváltam, de nem költöztem el, azóta is együtt élünk. 2 felnőtt gyermekünk van. Mind a ketten 65 évesek leszünk. Az a kérdésem, kaphat e a túlélő özvegyi nyugdíjat. Az özvegyre előírt feltétel, hogy házastárs vagy élettárs legyen, és teljesítse az ezzel kapcsolatos törvényi előírásokat.

Tételek: 3921 - 3940 / 14672 (734 oldal)