A kosár üres!
Az Európai Parlament kedden új szabályokra mondott igent a fizetett politikai reklámok átláthatóságáról. A testület közleménye szerint a jogszabály átláthatóbbá és a külföldi beavatkozással szemben ellenállóbbá teszi a választási és népszavazási kampányokat.
Kedden megerősítette az Európai Parlament annak a megállapodásnak a tartalmát, amellyel az EU meg akarja óvni az újságírókat, aktivistákat, tudósokat és szervezeteiket, hogy mondvacsinált vádakkal pereljék és hallgattassák el őket.
Évről évre egyre többen tesznek végintézkedést közjegyző közreműködésével. Gyakran írnak végrendeletet a nem az első házasságukban élő szülők, ahogy az élettársak is előszeretettel végrendelkeznek egymás javára, hiszen ők a házastársakkal ellentétben a törvényes öröklési rend alapján nem örökölnek a párjuk után.
Csak a 2024. évben induló üzleti évre kell alkalmazni a számviteli törvény 94/B paragrafusában foglaltakat – rendelkezik a Magyar Közlöny 21. számában megjelent 34/2024. számú kormányrendelet.
Uniós polgárság: ellentétes az uniós joggal, ha a tagállam valamely állampolgárától kizárólag azzal az indokkal tagadja meg – az útlevélen felül – az úti okmánynak minősülő személyazonosító igazolvány kiállítását, hogy az érintett személy egy másik tagállamban rendelkezik lakóhellyel. E megtagadás korlátozza az Unión belüli szabad mozgáshoz való jogot, és eltérő bánásmódot teremt a külföldön, illetve az e tagállamban lakóhellyel rendelkező polgárok között, olvasható az Európai Bíróság honlapján a C-491/21. sz ügyben hozott ítéletben.
A napelemparkok létesítése kapcsán az időzítés különös jelentőséggel bír: a közcélú hálózatra történő csatlakozások kapcsán jelenleg nem ritka a hét-tíz éves várakozási idő sem, amely várakozási idő alatt a már megszerzett engedélyek hatálya lejárhat. Ennek oka, hogy a közcélú hálózatok fejlesztésre szorulnak, így előfordulhat, hogy a műszaki gazdasági tájékoztató alapján egy hálózati csatlakozási pont üzembe helyezésére csak 2030 után kerül sor. Jogi szempontból ez a probléma a termőföldön történő létesítés esetén jelentheti a legnagyobb kockázatot, amelynek hátteréről Szűcs Anikó Edit, a DLA Piper Hungary ingatlanjogi csoportjának szenior ügyvédje készített rövid összefoglalót.
A hatályos törvényi szabályozás értelmében az alkotmánybírókat tizenkét évre választják, és nem lehet őket újraválasztani. A régi szabály szerint csak kilenc évre választották őket, viszont egyszer újrázhattak. A kormánypártok alkotmánybíró-jelöltje, Trócsányi László pedig egyszer már volt alkotmánybíró, rá akkor melyik szabály érvényes? Nos, a 2012-es alkotmánybírósági törvény záró rendelkezései között bújik meg a válasz.
Közlekedésszakmai fórumot tartottak február közepén a KRESZ megújításáról. Arról, hogy zajlik a munka, egy ideje lehet tudni az Építési és Közlekedési Minisztériumtól, most arra voltunk kíváncsiak, hogy áll a folyamat, és mit gondolnak a szakmai szervezetek képviselői.
A Fővárosi Főügyészség vádat emelt 5 férfival szemben, akik különböző kábítószerekkel látták el a budapesti feketepiacot, és társuk ellen, aki ehhez telephelyet biztosított.
Rebecca Bistany tragédiája, amelyben hirtelen elhunyt férje után nem tudott hozzáférni fontos digitális eszközeihez, rávilágít a digitális hagyatéktervezés fontosságára és arra, hogy sokan mégsem élnek ezzel a lehetőséggel, ami különösen a gyászidőszakban nehezítheti meg a helyzetet - írja a CNN.
Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke lesz a következő köztársasági elnök, távozása után megüresedik egy hely a testületben. Sulyok Tamás köztársasági elnökké választását követően a kormánypártok Trócsányi Lászlót, a Magyar Jogász Egylet elnökét jelölik az Alkotmánybíróság megüresedő helyére - közölte hétfőn a Facebookon Kocsis Máté, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője. Azt egyelőre nem tudni, hogy Trócsányi lesz-e az Alkotmánybíróság új elnöke.
A fideszes többségű Országgyűlés hétfőn megválasztotta köztársasági elnöknek Sulyok Tamást, az Alkotmánybíróság jelenlegi elnökét. A Fidesz és a KDNP közös államfőjelöltjét 134 igen szavazattal választották meg. Öt képviselő nemmel szavazott. A DK, a Jobbik-Konzervatívok, a Momentum, az MSZP és a Párbeszéd frakciója kivonult az ülésteremből az államfőválasztás előtt. Sulyok Tamás a hetedik köztársasági elnök a rendszerváltás óta. Nem először választanak államfővé egy alkotmánybírót: a tavaly októberben meghalt Sólyom László 1989 és 1998 között volt az Alkotmánybíróság tagja, 1990-től pedig a testület elnöke.
Dr. Varga Zs. András, a Kúria elnöke 2024. február 26-án tájékoztatta a Kúriai Döntések – Bírósági Határozatok folyóirat szerkesztőbizottságát a folyóiratot érintő vizsgálat eredményeiről. Az alábbiakban közzétesszük az elnöki tájékoztató leiratát, valamint a vizsgálati jelentés anyagát.
A világunk egyre gyorsabban változik és ennek legfőbb oka a technológia nyomon követhetetlen sebességű fejlődése. Ez a változás új fejezetet nyitott az ellenségeskedések lefolytatásának eszközeiben és módszereiben is.
Lehetséges-e 35 plusz 5 órában két különböző tevékenység elvégzésére megosztani egy adott munkakört, és e szerint foglalkoztatni a munkavállalót? Olvasói kérdésre dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogi ügyvéd válaszolt.
Olvasónk abban a kérdésben kérte szakértőnk véleményét, hogy több éves külföldi és magyarországi munkavállalás esetén hogyan történik a nyugdíj megállapítása. A kérdésre Winkler Róbert nyugdíjszakértő válaszolt.
Sulyok Tamás alkotmánybírósági elnök államfőnek való jelölésével – elnökhelyettes hiányában – megválasztott vezető nélkül marad az Alkotmánybíróság, ezért az elnöki hatásköröket a testület korelnöke gyakorolja. Ez azt jelenti, hogy az új elnök megválasztásáig a 76 éves Salamon László hívja össze és vezeti a grémium teljes üléseit, határozza meg a napirendet, illetve jelöli ki az új ügyek előadó alkotmánybíróit is. Az Index értesülése szerint az alkotmánybírósági elnökségre id. Lomnici Zoltán a legesélyesebb.
Maratoni ülésnappal nyitják meg a parlament tavaszi szezonját: Orbán Viktor napirend előtti felszólalása után az Országgyűlés elfogadja Novák Katalin lemondását, majd rögtön megválasztja Sulyok Tamást köztársasági elnöknek. Közben döntenek Svédország NATO-csatlakozásáról, Gurmai Zita mentelmi jogáról, este pedig még az eutanáziáról is lesz vita.
Gazdasági társaságok esetében felügyelőbizottság létesítése csak akkor kötelező, ha ezt jogszabály előírja. A Ptk.-ban rögzített általános szabályok egy ilyen esetkört ismernek, nevezetesen azt, ha a munkavállalóknak az ellenőrzési tevékenységben való részvétele valósul meg a felügyelőbizottságon keresztül. Ennek az a feltétele, hogy a dolgozói létszám éves átlagban meghaladja a kétszáz főt. Ilyen esetben is lehetőség van arra, hogy az üzemi tanács lemondjon a részvétel jogáról, ekkor a dolgozói részvétel megvalósítása érdekében nem kötelező a felügyelőbizottság létesítése.
A legtöbb autóval közlekedő személy az élete során egyszer részese lesz egy közúti balesetnek, legtöbbször egyszerű koccanásnak, mely fakadhat elsőbbségadási kötelezettség elmulasztásából, kései fékezésből vagy egyéb emberi gondatlanságból. Ezen esetekben a járművünk halad, és viszonylag egyszerűen megállapítható, hogy ki lesz a kártérítésért felelős. De mi történik, ha álló, illetve leállított gépjárművel okozunk kárt? Mikor válhatunk ilyen szituációban is felelőssé?
