Hírfolyam

Számlakiállítási határidő utánvétes fizetésnél

Webshopon keresztül megrendelt terméket a termék szállítója (nem a terméket hirdető webshop) futárszolgálaton keresztül, utánvétes fizetéssel küldi el a megrendelőnek. A megrendelő a termék átvételekor készpénzzel fizet a futárnak. Vonatkozik-e erre az ügyletre a 8 napos számlakiállítási határidő? A teljesítés időpontja a termék megrendelő általi átvételének napja, s ettől számítható a 8 nap, ha a 8 napos határidő vonatkozik rá?

100 milliárd forintos kártérítést fizet az Uber a taxisoknak Ausztráliában

A taxisok szerint az Uber bevételkiesést okozott nekik agresszív piacra lépésével, ezért csoportos keresetet indítottak. Az ügyet hétfőn tárgyalták volna, a felek azonban még ezt megelőzően megegyeztek a kártérítésről.

Borzasztó az anyák helyzete szülés után a munkaerőpiacon

Magyarországon közel minden második anyuka nem arra a munkahelyre tér vissza dolgozni, ahonnan szülési szabadságára távozott.

Évek múlva születhet döntés Hágában a Dél-Afrika vs. Izrael perben

Az ilyen helyzetekre a megoldást sokszor nem a hosszadalmas jogi procedúra, hanem a diplomácia eszközei nyújthatják, ugyanakkor ezek az ügyek nemzetközi jogi szempontból nagy jelentőségűek lehetnek – mondta el az Economxnak a NKE Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Karának dékánja.

Egyezményes országból érkező külföldi előadó adója, tb-je

Magyarországon szervezett nemzetközi konferenciára külföldi előadót hívtunk meg, aki a konferencián előadást tart. Az előadó származása szerinti országgal Magyarországnak van kettős adózást kizáró egyezménye. Az előadó költségei fedezetére pénzbeli juttatásban részesül. Kérdéseim: 1.) Önálló tevékenységből származó bevételként értelmezhetjük az előadó tevékenységét? 4.) Ha hoz illetőségigazolást, jól gondolom, hogy ez esetben a jövedelem szerzési helye külföld (szja-törvény 3. § (4), ezért szja-t nem kell levonni, azonban tb-fizetési kötelezettség így is fennáll (Tbj. 27. § (1) b) bc)), valamint szocho-fizetési kötelezettség is (szocho-törvény 1. § (3))? 2) Ha nem hoz illetőségigazolást és nem is nyilatkozik, akkor ez befolyásolja a levonandó adót, járulékot? A magyar szabályokat alkalmazva a költséghányad levonás utáni jövedelemből le kell vonni az szja-t? Továbbá, ha a juttatás összege meghaladja a napi minimálbér 30 százalékát, akkor tb és szocho- fizetési kötelezettség keletkezik?

A tartozásátvállalás és teljesítésátvállalás adójogi hatásai

A Built on Trust rovat legújabb cikke a tartozás- és teljesítésvállalás szabályait és hatásait járja körül. Miképp érintett a kötelezett és a jogosult, és lehet-e ezen ügyleteknek adójogi vonzata?

Immár bírói engedély nélkül is zárolhat vagyontárgyakat a rendőr

Márciustól online is bármikor képviselhetik ügyfeleiket a védők a bírósági tárgyalásokon, a nyomozók pedig akár előzetes bírói engedély nélkül is zár alá vehetnek vagyontárgyakat egy vizsgálat során – hívja fel a figyelmet a Ragány Ügyvédi Iroda a Büntetőeljárási törvény legfrissebb változásaival kapcsolatban. A jövőben nem lesz kötelező a jegyzőkönyvvezető részvétele a tárgyaláson, és a védő sem kérheti automatikusan az eljárás elnapolását azért, hogy a szakértőt beidéztethesse a szakvéleménnyel kapcsolatos kérdései tisztázásához.

Elhunyt Szalay Péter, az Alkotmánybíróság volt tagja

2024. március 14-én, életének 65. évében, hosszan tartó, súlyos betegségben elhunyt Szalay Péter, az Alkotmánybíróság volt tagja. Temetése 2024. március 27-én, szerdán, 14 órakor lesz a Miskolc-Martinkertvárosi Jézus szíve Templomban.

Éves rendes ülést tartott az OKRI - az Országos Kriminológiai Intézet sajtóközleménye

Az Országos Kriminológiai Intézet (OKRI) Tudományos Tanácsának éves rendes ülésére 2024. február 21-én került sor. A tanácskozáson részt vett Dr. Polt Péter legfőbb ügyész, Dr. Ibolya Tibor büntetőjogi legfőbb ügyész helyettes, Dr. Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára, Dr. Senyei György Barna, az Országos Bírósági Hivatal elnöke, Dr. Balogh János országos rendőrfőkapitány, Dr. Deli Gergely, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora, a társintézmények magas rangú vezetői, illetve képviselőik, valamint Prof. Dr. Barabás Andrea Tünde, az OKRI igazgatója.

61! – Rekordmennyiségű adóval indul a 2024-es év

A különadók újabb évébe lépve joggal merülhet fel a kérdés, hogy az eleinte átmenetiként kommunikált extraprofitadók vajon mikor adják át a helyüket a tényleg söralátét méretű adóbevallásoknak. Mindeközben a gazdálkodók most már olyan addicionális terhekkel is kénytelenek szembenézni, mint az EPR-díj, a szén-dioxid kvóta adó vagy a globális minimumadó.

Akadémiai szabadság a posztcovid korban

Ez az írás a világjárvány és az akadémiai szabadság összefüggéseit mutatja be: a pandémiával, pontosabban az arra adott jogalkotói, közpolitikai, de első sorban magánjogi aktorok által hozott intézkedésekkel összefüggésbe hozható jelenséget, illetve tendenciát tekintve át. A szöveg elsőként az ’akadémiai szabadság’ jogi és jogon túli fogalmát, az írás értelmezési tartományát határolja le. Ezt követően szektorális bontásban vázolja az akadémiai szabadság szűkülésének azon területeit, amelyek, ha nem is kauzális, de nem is teljesen random korrelációs viszonyban állnak a koronavírus által indukált társadalmi, szakpolitikai, gazdasági és jogi változásokkal.

Az EP elfogadta a világon az első törvényt, amely a mesterséges intelligenciát szabályozza

Az Európai Parlament jóváhagyta a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabályt. A képviselők 523 szavazattal, 46 ellenszavazattal és 49 tartózkodás mellett fogadták el a tagállamokkal már egyeztetett szöveget. Az indoklás szerint a jogszabály célja „az alapvető jogok, a demokrácia, a jogállamiság és a környezeti fenntarthatóság védelme a magas kockázatú mesterséges intelligenciával (MI) szemben, miközben serkenti az innovációt, és megteremti Európa vezető szerepét a mesterséges intelligencia területén”. A rendelet a mesterséges intelligencia lehetséges kockázatai és hatásai alapján az alkalmazásra vonatkozó kötelezettségeket is megállapít.

Kiemelt kúriai döntések

Tájékoztató a Kúria Pfv.IV.21.194/2023. számú, közérdekű adat kiadása iránt indított perben hozott döntésről. A felperes keresetében az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) alapján kérte az alperest a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztése, felújítása, üzemeltetése és fenntartása tárgyában létrejött szerződés egyes mellékleteinek kiadására kötelezni. A másodfokú bíróság - az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatva - kötelezte az alperest a kért dokumentumok kiadására, feljogosítva egyes részek felismerhetetlenné tételére. Az alperes és a beavatkozó felülvizsgálati kérelme alapján eljárt Kúria ítéletével a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.

Bűncselekmény lesz az uniós szankciók kijátszása

Az új jogszabály a fogalmakat egységesen határozza meg a jogsértésekre vonatkozóan, ideértve a pénzeszközök befagyasztásának elmulasztását, az utazási tilalmak vagy fegyverembargók be nem tartását, a szankciók hatálya alá tartozó személyeknek történő pénzátutalást, illetve a szankciók hatálya alá tartozó országok állami tulajdonú szervezeteivel való üzletkötést. A szankciókat sértő pénzügyi szolgáltatások vagy jogi tanácsadási szolgáltatások nyújtása szintén büntetendő cselekmény lesz.

Mi a fenéért nem működik a gyermekvédelem rendesen Magyarországon?

Gyermekvédelmi sorozatunk zárócikkében összegyűjtöttük a legfontosabb kérdéseket, amelyekkel az elmúlt hetekben találkozhattunk. Miért kerül egy gyerek állami gondozásba? Tényleg elszakítják egymástól a testvéreket? Ki képviseli a bajba került gyerek érdekeit, ha nincsenek szülei? Mennyire gyakori, hogy egy gyerek a kiemelése után visszakerül a vér szerinti családjához? Gyermekvédelmi gyorstalpalónkban igyekszünk a legfontosabb kérdéseket sorra venni, ám a jelek szerint ezek sosem fogynak el, mert a rendszer rengeteg sebből vérzik.

Versenyfelügyeleti eljárást indít a Temuval szemben a GVH

Versenyfelügyeleti eljárást indít a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a Temu online piactér európai működtetőjével, a Whaleco Technology Limiteddel szemben, közölte a hivatal. Közleményükben azt írták, hogy értékelték az elmúlt hetekben beérkezett beadványokat, információgyűjtést végeztek, és ez alapján indították az eljárást.

Bosszúból akarta megölni a felesége új párját - a Hajdú-Bihar Vármegyei Főügyészség sajtóközleménye

A Hajdú-Bihar Vármegyei Főügyészség minősített emberölés bűntettének kísérlete miatt nyújtott be vádiratot egy férfi ellen, aki volt feleségének új élettársát késsel megszúrta.

Érdemes-e összeházasodni az özvegyi nyugdíj miatt? – Ki lehet jogosult, hogyan kell intézni?

Sokan azért kötnek házasságot idősebb korban, hogy ha valamelyik házasfél meghal, a hátramaradó jogosult legyen utána özvegyi nyugdíjra. A házasságkötés azonban önmagában még nem garantálja ezt, és nincs is rá feltétlenül szükség.

Jogalap nélküli egészségbiztosítási pénzbeli ellátások

Az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásainál előfordul, hogy a kérelmező több ellátást kap a jog szerint járó összegnél. Ezt a többletet hívjuk jogalap nélküli ellátásnak. A visszafizetésre kötelező eljárások lefolytatására vonatkozó szabályok 2024. január 01-től változtak. Az, aki egészségbiztosítás pénzbeli ellátást, baleseti járadékot, baleseti táppénzt, vagy utazási költséghez nyújtott támogatást jogalap nélkül vett fel, köteles azt visszafizetni, ha erre a felvételtől számított 90 napon belül írásban kötelezték.

Tájékoztató a háztartási napelemek szaldó elszámolására vonatkozó rendelkezések elleni alkotmányjogi panaszokkal kapcsolatban

Az elmúlt hetekben nagy számban fordultak az Alkotmánybírósághoz az Abtv. 26. § (2) bekezdése alapján a háztartási napelemek szaldó elszámolásának megváltoztatására vonatkozó jogszabályi rendelkezésekkel szemben. Az Alkotmánybíróság az ügyben az ún. vezető döntési eljárás szabályai szerint jár el.

Tételek: 221 - 240 / 14672 (734 oldal)