ORAC Kiadó
Magyar büntetőjog I-III. - elektronikus kiadvány
elektronikus termék

Magyar büntetőjog I-III. - elektronikus kiadvány

Kommentár a gyakorlat számára


Szerzők: Akácz JózsefBelegi JózsefCsák ZsoltKatona SándorKónya IstvánMárki ZoltánMészár RózaMolnár FerencnéMolnár Gábor MiklósSomogyi Gábor

Szerkesztő: Kónya István


A kapcsos könyv e-könyvként való előfizetésének időtartama 1 év. Az átalánydíj magában foglalja az évközi frissítéseket is.

A Kúria bíráinak kommentárja a gyakorlat számára

Az Országgyűlés a 2012. évi C. törvénnyel megalkotta az új Büntető Törvénykönyvet, amely 2013. július 1-jén hatályba lépett. Az új Btk. úgy hozott létre lényegi változtatásokat a büntető anyagi jogban, hogy nem jelent teljes szakítást azokkal az értékekkel, amelyek a korábbi szabályozásban az állampolgárok hatékony jogvédelmét biztosították. Megújította – más jogterületeken kipróbált szankciók (sportrendezvények látogatásától eltiltás, elzárás) átemelésével új büntetési nemekkel bővítette – a büntetési rendszert. Sok esetben törvényi szintre emelte a büntető ítélkezésben évtizedek alatt kikristályosodott joggyakorlatot.

Kiadónk a Kúria tapasztalt büntetőbíráinak szerzőségével, a Kúria Büntető Kollégiuma vezetőjének szerkesztésében 2013 szeptemberében jelentette meg a Kommentár új, harmadik kiadását. Az új törvény rendelkezéseinek elemzése mellett a bírák áttekintették az egyes jogintézmények, törvényi tényállások alkalmazásához kapcsolódó korábbi joggyakorlatot. A szerzők elvégezték a törvény változásának fényében szükséges szelekciót is: a magyarázatok között csak azokat az elvi tartalmú eseti bírósági döntéseket és testületi határozatokat ismertetik, amelyeket a gyakorlat számára továbbra is iránymutatónak tartanak.

A kommentár 4. kiadásának 1. aktualizálása 2023. szeptember 13-tól érhető el. A frissítés a 2022. március 1-jétől 2023. március 1-jéig terjedő időszakban hatályba lépett büntető anyagi jogi változásokat magyarázza. A felölelt tárgyi időszakban született anyagi szabályok felsorolása meghaladná ezen ajánló terjedelmi korlátait, ezért figyelemfelkeltésül csupán a következőket emeljük ki a büntetőjogot tudni és művelni akaró jogászok számára:

Az egyes büntetőjogi tárgyú és ehhez kapcsolódóan egyéb törvények módosításáról szóló 2022. évi LX. törvény az Általános Rész módosítása körében pótolja az életfogytig tartó szabadságvesztésből engedélyezett feltételes szabadság megszüntetésének határozottan kimondott törvényi szabályozását 2023. január 1-jei hatállyal.

A büntetőjogi dogmatika alaptételeinek rendszerében bír különös jelentőséggel az egyes büntetőjogi tárgyú és ehhez kapcsolódóan egyéb törvények módosításáról szóló 2021. évi CXXXIV. törvény azon rendelkezése, amely a „ne bis in idem” elvének következetes érvényesülése érdekében teremt törvényi összhangot a vagyonelkobzás és az azonos tényállás alapján az adóigazgatási eljárásban alkalmazott ugyanolyan jellegű vagyonelvonás között. A Btk. 6. §-át új harmadik bekezdéssel egészítette ki a pergazdaságosság követelményének megfelelően, s egyidejűleg – a jogalkalmazás egyöntetűsége érdekében – átfogóan határozta meg, hogy a természetes vagy a törvényi egységbe tartozó cselekmények a vádemeléstől kezdve egy további bűncselekményt valósítanak meg. Ez a törvényi megoldás egy olyan objektív időponthoz köti a természetes egység lezárását, amely valamennyi eljárásban meghatározható. Az általános részi szabályozással koherens módon állapítja meg az emberölés bűntettének új minősített esetét, amely törvényi szabályozásokról a magyarázat a jogalkalmazók számára megérthető tájékoztatást ad.

A kommentár mindenütt kitér az európai uniós kötelezettségeinkhez fűződő, egyezményben vállalt módosításokra is, így például „A műemlék vagy védett kulturális javak megrongálása” alcímben, a 357. § szerinti tényállásban kodifikált új harmadik bekezdéssel kapcsolatban, vagy ezzel összefüggésben az értelmező rendelkezéseket tartalmazó 459. § kibővült tartalmáról szólva.

A jogi szabályozás hiányosságát szüntette meg a 2021. évi CXXXIV. törvény rendelkezése a kiutasítás kezdő napjának törvényi meghatározásával, amelyet a magyarázat a fenntartható gyakorlat keretei között értelmez.

Az egyes törvényeknek a honvédelemmel, a gazdaságfejlesztéssel, valamint a kormányzati igazgatással összefüggő módosításáról szóló 2022. évi VII. törvény 2022. november 1-jei hatállyal módosította a Btk.-t, ami a katonákra vonatkozó általános és különös részi rendelkezéseket is érintette. A változások jogalkotói szándékát magyarázó értelmezések a katonai büntető ítélkezés számára nélkülözhetetlenek.

A szerzők korszerűsítették a szövegben felhívott, a bírói gyakorlat bemutatásához felsorolt kúriai döntéseket, s azok között a legújabbakkal az egyes általános részi intézményeknél, valamint különös részi tényállásoknál foglalkoztak. Nem maradnak el a magyarázatból, az alkotmánybírósági döntések büntető jogalkalmazást érintő interpretálásai sem.


új Btk.
  • Éves előfizetési díj: 46 000 Ft
  • ORAC törzsvásárlóknak: 10%
  • Diákkedvezmény: 15%

Szerzők: Akácz JózsefBelegi JózsefCsák ZsoltKatona SándorKónya IstvánMárki ZoltánMészár RózaMolnár FerencnéMolnár Gábor MiklósSomogyi Gábor

Szerkesztő: Kónya István


A kapcsos könyv e-könyvként való előfizetésének időtartama 1 év. Az átalánydíj magában foglalja az évközi frissítéseket is.

A Kúria bíráinak kommentárja a gyakorlat számára

Az Országgyűlés a 2012. évi C. törvénnyel megalkotta az új Büntető Törvénykönyvet, amely 2013. július 1-jén hatályba lépett. Az új Btk. úgy hozott létre lényegi változtatásokat a büntető anyagi jogban, hogy nem jelent teljes szakítást azokkal az értékekkel, amelyek a korábbi szabályozásban az állampolgárok hatékony jogvédelmét biztosították. Megújította – más jogterületeken kipróbált szankciók (sportrendezvények látogatásától eltiltás, elzárás) átemelésével új büntetési nemekkel bővítette – a büntetési rendszert. Sok esetben törvényi szintre emelte a büntető ítélkezésben évtizedek alatt kikristályosodott joggyakorlatot.

Kiadónk a Kúria tapasztalt büntetőbíráinak szerzőségével, a Kúria Büntető Kollégiuma vezetőjének szerkesztésében 2013 szeptemberében jelentette meg a Kommentár új, harmadik kiadását. Az új törvény rendelkezéseinek elemzése mellett a bírák áttekintették az egyes jogintézmények, törvényi tényállások alkalmazásához kapcsolódó korábbi joggyakorlatot. A szerzők elvégezték a törvény változásának fényében szükséges szelekciót is: a magyarázatok között csak azokat az elvi tartalmú eseti bírósági döntéseket és testületi határozatokat ismertetik, amelyeket a gyakorlat számára továbbra is iránymutatónak tartanak.

A kommentár 4. kiadásának 1. aktualizálása 2023. szeptember 13-tól érhető el. A frissítés a 2022. március 1-jétől 2023. március 1-jéig terjedő időszakban hatályba lépett büntető anyagi jogi változásokat magyarázza. A felölelt tárgyi időszakban született anyagi szabályok felsorolása meghaladná ezen ajánló terjedelmi korlátait, ezért figyelemfelkeltésül csupán a következőket emeljük ki a büntetőjogot tudni és művelni akaró jogászok számára:

Az egyes büntetőjogi tárgyú és ehhez kapcsolódóan egyéb törvények módosításáról szóló 2022. évi LX. törvény az Általános Rész módosítása körében pótolja az életfogytig tartó szabadságvesztésből engedélyezett feltételes szabadság megszüntetésének határozottan kimondott törvényi szabályozását 2023. január 1-jei hatállyal.

A büntetőjogi dogmatika alaptételeinek rendszerében bír különös jelentőséggel az egyes büntetőjogi tárgyú és ehhez kapcsolódóan egyéb törvények módosításáról szóló 2021. évi CXXXIV. törvény azon rendelkezése, amely a „ne bis in idem” elvének következetes érvényesülése érdekében teremt törvényi összhangot a vagyonelkobzás és az azonos tényállás alapján az adóigazgatási eljárásban alkalmazott ugyanolyan jellegű vagyonelvonás között. A Btk. 6. §-át új harmadik bekezdéssel egészítette ki a pergazdaságosság követelményének megfelelően, s egyidejűleg – a jogalkalmazás egyöntetűsége érdekében – átfogóan határozta meg, hogy a természetes vagy a törvényi egységbe tartozó cselekmények a vádemeléstől kezdve egy további bűncselekményt valósítanak meg. Ez a törvényi megoldás egy olyan objektív időponthoz köti a természetes egység lezárását, amely valamennyi eljárásban meghatározható. Az általános részi szabályozással koherens módon állapítja meg az emberölés bűntettének új minősített esetét, amely törvényi szabályozásokról a magyarázat a jogalkalmazók számára megérthető tájékoztatást ad.

A kommentár mindenütt kitér az európai uniós kötelezettségeinkhez fűződő, egyezményben vállalt módosításokra is, így például „A műemlék vagy védett kulturális javak megrongálása” alcímben, a 357. § szerinti tényállásban kodifikált új harmadik bekezdéssel kapcsolatban, vagy ezzel összefüggésben az értelmező rendelkezéseket tartalmazó 459. § kibővült tartalmáról szólva.

A jogi szabályozás hiányosságát szüntette meg a 2021. évi CXXXIV. törvény rendelkezése a kiutasítás kezdő napjának törvényi meghatározásával, amelyet a magyarázat a fenntartható gyakorlat keretei között értelmez.

Az egyes törvényeknek a honvédelemmel, a gazdaságfejlesztéssel, valamint a kormányzati igazgatással összefüggő módosításáról szóló 2022. évi VII. törvény 2022. november 1-jei hatállyal módosította a Btk.-t, ami a katonákra vonatkozó általános és különös részi rendelkezéseket is érintette. A változások jogalkotói szándékát magyarázó értelmezések a katonai büntető ítélkezés számára nélkülözhetetlenek.

A szerzők korszerűsítették a szövegben felhívott, a bírói gyakorlat bemutatásához felsorolt kúriai döntéseket, s azok között a legújabbakkal az egyes általános részi intézményeknél, valamint különös részi tényállásoknál foglalkoztak. Nem maradnak el a magyarázatból, az alkotmánybírósági döntések büntető jogalkalmazást érintő interpretálásai sem.


új Btk.