Mi az a korlátozott precedensrendszer?
Idén április 1-jétől „korlátozott precedensrendszer” él a bírósági jogszolgáltatásban, azaz:
- az ítéletben meg kell indokolni, ha a bíró a Kúriának a Bírósági Határozatok Gyűjteményében (BHGY) közzétett határozatától jogkérdésben eltért, vagy az eltérésre irányuló indítványt elutasította [Pp. 346. § (5) bek.], és
- az ítélet felülvizsgálatát lehet kezdeményezni a Kúriának a BHGY-ban közzétett határozatától jogkérdésben való eltérésre hivatkozással [Pp. 406. § (1) bek.].
A „jogkérdésben való eltérést” a 2012. január 1. (az Alaptörvény hatályba lépése) után hozott bármely, a BHGY-ben közzétett kúriai döntésre lehet alapozni. A precedensrendszer azért „korlátozott”, mert csak a Kúria közzétett döntései rendelkeznek ilyen hatással, más bíróság döntései nem.
Ez július 1-jétől kiegészült egy új perorvoslati eszközzel, a jogegységi panasszal. Jogegységi panaszt lehet benyújtani a Kúriához, ha a peres fél szerint a Kúria a saját joggyakorlatától eltérő döntést hozott az ügyében [Bszi. 41/A–C. §]. A jogegységi panasz előterjesztésére a határozat közlésétől számított 30 napon belül van lehetőség. A jogegységi panaszt kilenctagú panasztanács bírálja el, amelyben minden kollégium képviselteti magát.
A panasztanács megvizsgálja a jogkérdésben eltérő értelmezést tartalmazó döntéseket, és rámutat, hogy a továbbiakban melyiket kell követni. A tanács által így kiválasztott eseti döntést nevezhetjük a „precedenshatást hordozó” döntésnek (az adott jogkérdésben), míg a vizsgált másik (többi) ítélet „precedenshatása” megszűnik (szintén és értelemszerűen az adott jogkérdésben).
A fentiek alapján tehát a Kúria 2012 elejétől hozott határozatai közül azok, amelyek a Bírósági Határozatok Gyűjteményében, a birosag.hu-n megjelentek, rendelkeznek azzal az elvi képességgel (azaz „precedensképesek”), hogy jogkérdésben azoknál későbbi, folyamatban lévő ügyekben kötő erejű értelmezést adjanak mindaddig, amíg az ezekben foglalt jogértelmezéstől a Kúria tudatosan eltér. Ezután ugyanis az ebben a későbbi ítéletben foglalt jogértelmezés lesz kötő erejű a rákövetkező ügyekre.
Mit tud a Jogkódex precedenskeresője?
A kúriai egyedi határozatok ezen újszerű kötőerejére és az új jogorvoslati eszközre, a jogegységi panaszra reagálva a Jogkódexen precedenskeresőt hoztunk létre. Így lehetőség van e „precedensképes” kúriai határozatok között az ügytárgy, a bíró, az alkalmazott jogszabályhely szerint keresni.
I. A Jogkódex új „Precedenskereső” felületén összegyűjtöttük a precedensképes kúriai ítéleteket. Ezek száma folyamatosan nő, jelenleg 22 862 „BHGY”, azaz a birosag.hu-n közzétett, egyedi érdemi határozat található meg a Jogkódexen (ennél látszólag több BHGY szerepel a birosag.hu-n a szóba jöhető időszakban, a Jogkódexen viszont a többszörösen feltöltött, de azonos ítéleteket csak egyszer jelenítjük meg). Ezt a számot egészíti ki 3728 „szerkesztett ítélet”: EBH (elvi bírósági határozat), BH (a Kúriai Döntések/Bírósági Határozatok folyóiratban megjelent döntvény), BH+ (az online „BH Plusz” válogatás) és AVI (az Adó, Vám és Illeték folyóiratban megjelent döntvény). A szerkesztett ítéletek ugyan a BHGY-k duplikációi, de mivel ezeket bírák döntvénytárakban való megjelentetésre érdemesnek találták, a precedensképes határozatok keresése során külön is figyelemre méltók.
II. A BHGY-knak „beszélő” címet adtunk: megmondják magukról, hogy mi az ügy tárgya, melyek voltak az alkalmazott lényeges jogszabályok és kik voltak a bírók. Például: „A Kúria Pfv.21470/2018/4. számú precedensképes határozata személyiségi jog megsértése tárgyában. [1997. évi CLIV. törvény (Eütv.) 219. §, 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:42. §, 2:50. §] Bírók: Baka András, Istenes Attila, Pataki Árpád”.
Így például a címkereső mezőbe beírt szótöredékekkel megkereshetjük, hogy:
- az Infotv. 27. §-ának alkalmazásával milyen ítéletek meghozatalában vett részt Baka András (kép), vagy
- a Kúria milyen ítéleteket hozott gyermekelhelyezés megváltoztatása tárgyában (kép), vagy
- Osztovits András milyen ítéletek meghozatalában vett részt érvénytelenség tárgyában, de kizárva ebből a részleges érvénytelenségben hozott ítéleteket (kép).
Hangsúlyozandó, hogy a precedenskeresőben csak a „precedensképes” kúriai határozatok szerepelnek, tehát azok az ítéletek, amelyeket 2012. január 1-jét követően hoztak és a birosag.hu-n megjelentek.
III. A keresőfelületeken bevezettünk egy „Csak precedens” szűkítést, amelyet bepipálva a keresési találatok leszűkülnek a Kúria precedensképes határozataira. Ez a kép azt mutatja, hogy szabad szövegesen rákerestünk a „felbecsülhetetlen érték” fordulatra, majd a „Csak precedens” szűkítést bepipálva a találatokat leszűkítettük azokra a precedensképes kúriai határozatokra, amelyek szövege tartalmazza a „felbecsülhetetlen érték” fordulatot.
IV. A jogszabályhelyekhez beágyaztuk az azokra alapított precedensképes ítéleteket. A beágyazás (tehát az ítéletnek az adott normaszöveggel való összekapcsolása) azon alapul, hogy milyen jogszabályhely szerepel a döntvény címében. A döntvény címében pedig azok a jogszabályhelyek szerepelnek, amelyeket a bíró a döntése alapjául szolgálóként rögzített a birosag.hu adatrendszerében (illetve EBH, BH, BH+, AVI döntvények esetében a válogatást végző bíró ilyenként megjelölt).
További érdekességek a témában
A „korlátozott precedensrendszer” jelentőségében, jogi természetében való további elmélyüléshez négy, a Magyar Jog folyóiratban megjelent cikket ajánlunk figyelmébe:
- Osztovits András: Törvénymódosítás a bírósági joggyakorlat egységesítése érdekében – jó irányba tett rossz lépés?
- Varga Zs. András: Tíz gondolat a jogegységről és a precedenshatásról
- Virág Csaba, Völcsey Balázs: A korlátozott precedensrendszer és a polgári perjog kapcsolata
- Tahin Szabolcs: Korlátozott precedensrendszer – alulnézetből
Reméljük, hogy a Jogkódexnek a korlátozott precedensrendszerhez kifejlesztett eszközeit hasznosnak találja, és segítségére fognak válni munkájában!
