Hírfolyam


2017-10-04

Az állam nem tehet meg mindent: alkotmánysértő a víziközműtörvény egyik pontja

Ha valaki nem tudott róla, hogy vízvezeték halad a telke alatt, akkor az állam utólag nem teheti erre hivatkozva használhatatlanná az ingatlant, ráadásul a kártalanítást is kizárva – ezt mondta ki kedden az Alkotmánybíróság. A döntés egyhangúlag született. A történet szereplője Békéscsabán kapott a szüleitől ajándékba egy kertet, amelynek ingatlan-nyilvántartási lapján nem szerepelt, hogy alatta egy vízvezeték húzódik, és erről a korábbi tulajdonos sem tudott. Ám a városi önkormányzat három év múlva úgynevezett szolgalmi jogot kért a telekre, ami azt jelentette volna, hogy az összesen 1443 négyzetméteres területen 900-1000 négyzetméteres védősávot kell létesíteni, vagyis a tulajdont semmire sem lehet használni. A balszerencsés fiatal pert indított, de az eljárás során szembesült a 2011-ben hozott víziközmű-törvénnyel, amely szerint a hatóság számára a hozzáférési jogot utólag is meg kell adni, és ennek során az állami szervnek nem kell azzal foglalkoznia, hogy a tulajdonos milyen kárt szenved. Annak ellenére sem, hogy nyilvánvalóan az állam mulasztott akkor, amikor a vezeték lefektetésekor ezt a tényt és a vele járó szolgalmi jogot nem jegyeztette be.

2017-10-03

Súlyosabb büntetéssel sújtanák Kisbandit

Súlyosabb bűntetést kér a Debreceni Fellebbviteli Főügyészség Lakatos Andrásra és társaira másodfokon - tudta meg a PestiSrácok. A 90-es években az alvilág bankárának tartott Kisbandit július elején első fokon öt év fegyházbüntetéssel sújtották - írta meg a Magyar Idők.

2017-10-03

Diszkriminatív a lakásépítési kedvezmény

Jelenlegi formájában nem felel meg az egyenlő bánásmód követelményének a lakáscélú állami támogatásokról szóló 2001-es kormányrendelet alapján nyújtott állami lakásépítési kedvezmény, vagyis a korábbi szocpol. Székely László ombudsman szerint ugyanis az ezzel kapcsolatos jogszabály különbséget tesz a családok között az alapján, milyen módon próbálkoztak, hogy gyermekük szülessen.

2017-10-03

Új bankkártyás szabályok jönnek

A bankkártya-használóknak kedvező változásokról dönthet a parlament: olcsóbb lehet a kártyák letiltásának a díja, és lopás esetén minden költség a bankot terhelné.

2017-10-03

Lényeges tudnivalók mobiltulajdonosoknak a megváltozott szabályokról

Alapvető változásokat hoznak az úgynevezett azonosítógazdálkodás szabályai az NMHH közleménye szerint. Összefoglalóan: három fontos változást vezet be az azonosítógazdálkodásban a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH).

2017-10-03

Elektronikusan kérelmezhetőek a vámengedélyek - Mától változott a szabályozás

Október 2-ával néhány kivétellel valamennyi, az Uniós Vámkódex hatálya alá eső engedélyt a korábbi papír alapú ügyintézés helyett kizárólag elektronikus úton intézhetnek a gazdálkodók. A benyújtott kérelmekkel és az engedélyezési eljárással kapcsolatosan ettől kezdve csak a rendszeren keresztül kaphatnak információt a vállalkozások – figyelmeztetnek az EY szakértői.

2017-10-03

Bt. az ügyvezető lakásában: be kell-e külön jelenteni?

A betéti társaság bejelentett és működő székhelye a cég tulajdonos ügyvezetőjének a tulajdonában lévő ingatlanban van. Van-e a társaságnak az új szabályok szerinti bejelentési kötelezettsége? – kérdezte olvasónk. Azt, hogy ki minősül székhely szolgáltatónak, az adózás rendjéről szóló törvény (Art.) értelmező rendelkezései között a 178. § 25a. pontja tartalmazza.

2017-10-03

Szigorítás jön: nehezebb lesz elkerülni az ingatlan-végrehajtást

Általános végrehajtási hatósággá válik a Nemzeti Adó- és Vámhivatal és nehezebb lesz kibújni a köztartozások megfizetése alól 2018. január elsejétől. Az új szabályok szerint már félmillió forintnál kisebb tartozás esetén is elrendelhető lesz az ingatlan-végrehajtás.

2017-10-02

Megint változna a munka törvénykönyve: ki, mit szeretne?

A munka törvénykönyve módosításáról tárgyal a kormány a munkáltatói és a munkavállalói érdekképviseletekkel. Az alábbiakban a legfontosabb vitás területeket, illetve a jövő év elején hatályba lépő módosításokat mutatjuk be. A 2012-ben hatályba lépő és a foglalkoztatás rugalmasabbá tételét célul kitűző jogszabályi változások több ponton hátrányosan módosították a munkavállalói jogokat. Ezek közül a legfontosabb változások a munkaviszony megszüntetésének területét érintették. Az új munka törvénykönyve (Mt.) hatályba lépéséig ugyanis a munkáltatói jogellenes munkaviszony-megszüntetésnek több, súlyos jogkövetkezménye is lehetett.

2017-10-02

Megújult választottbíróság - Beszélgetés Bodzási Balázzsal, az IM igazságügyi és magánjogi jogalkotásért felelős helyettes államtitkárával

Az Országgyűlés május végén fogadta el az új választottbírósági törvényt, amely a polgári per elsődleges alternatívájaként funkcionáló választottbírósági eljárás szabályait reformálja meg. Szecskay András választottbíró után most az Igazságügyi Minisztérium igazságügyi és magánjogi jogalkotásért felelős helyettes államtitkárát, az új törvény kodifikációjáért is felelős Bodzási Balázst kérdeztük a törvény előkészítésének hátteréről, a legjelentősebb újításokról és az egyes rendelkezések kapcsán felmerült kérdésekről.

2017-10-02

A munkáltató halála – mit tegyenek az örökösei?

A nem természetes személy munkáltató jogutód nélküli megszűnésével a munkaviszony is megszűnik, minden további intézkedés nélkül. Ezzel szemben sok fejtörést okozhat az az eset, amikor a munkáltató ügyvezetője, vagy maga a természetes személy munkáltató halálozik el. Mit tehetnek azok a törvényes örökösök, akik nem szeretnék a munkavállalók jogait csorbítani, de a tevékenységet sem kívánják/tudják folytatni?

2017-09-29

Európai Ügyészség - Az Európai Parlament bizottsága hozzájárult a létrehozáshoz

Az Európai Parlament (EP) belügyi, állampolgári és igazságügyi szakbizottsága (LIBE) zöld jelzést adott a határokon átnyúló korrupciós és csalási bűnesetek felgöngyölítését végző, európai uniós ügyészi hivatal, az Európai Ügyészség létrehozásához. Az EP sajtószolgálatának tájékoztatása szerint az Európai Ügyészség bizonyos feltételek mellett jogosult lesz a nyomozások és vádhatósági eljárások lefolytatására a strukturális alapokat érintő csalások és áfacsalások, valamint az unió pénzügyi érdekeit sértő egyéb bűncselekmények esetében, hozzájárulva ezzel az uniós költségvetés megerősítéséhez és hatékonyabb védelméhez. Trócsányi László igazságügyi miniszter az Európai Ügyészség létrehozásával kapcsolatban korábban kifejtette, más országok mellett Magyarország nem támogatja az Európai Ügyészség létrehozásáról szóló tervezetet.

2017-09-29

Súlyos büntetést kaptak a gyöngyösi kislányt halálra éheztető szülők

Bűnös a másfél éves kislányukat halálra éheztetett J. Médea és K. Gusztáv. Az egri bíróság ítélete szerint a 14 év alatti személy sérelmére, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés miatt az édesanyát 18, az édesapát 15 év fegyházra ítélte. Az ítéletet nem jogerős, a vádlottak enyhítésért fellebbeztek. Az ügyészség J. Médea fegyházbüntetését elfogadta, az apa esetében súlyosításért fellebbezett. A vádlottak tavaly május óta érvényben lévő előzetes letartóztatását a bíróság fenntartja.

2017-09-29

Enyhítették az ügyvéd büntetését, de aligha örül a másodfokú döntésnek

A felfüggesztett börtön mellé több mint egymilliós vagyonelkobzás is jár R. Gyula miskolci ügyvédnek, a sajtóban több helyen csak „kis fészekrakóügy”-ként emlegetett büntetőeljárás elsőrendű vádlottjának – tudtuk meg kedden a Miskolci Törvényszéken. Miközben a „nagy fészekrakóügy” – amely mintegy háromszáz vádlottal indult – még bőven tart, az alig több mint két tucat főt a vádlottak padjára ültető kistestvére a keddi döntéssel jogerősen befejeződött. Mindkét eljárás alapja ugyanaz: ügyvédek és bűntársaik a Fészekrakó otthonteremtési programban olyan személyek sorát segítették lakáshoz – főként az Avas lakótelepen –, akik a támogatásra nem voltak jogosultak, illetve akik sem a lakás fenntartásához, sem az ingatlanvásárláshoz felvett banki hitel törlesztéséhez nem rendelkeztek kellő anyagi forrással. A Miskolci Járásbíróság R. Gyulát első fokon másfél év, öt évre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte, valamint eltiltotta hivatásától hét évre. Ez ellen mind a vádhatóság, mind a védelem fellebbezett. Előbbi súlyosítást és vagyonelkobzást kért, utóbbi felmentést. A védői érvelés szerint az ügyvédet csak az adásvételi szerződések formai megfelelőségéért terheli felelősség, a tartalomért nem. Ezt a törvényszék a keddi szóbeli indoklásban határozottan cáfolta, Répássy Árpádné Németh Laura hangsúlyozta, az ügyvéd nemcsak egy gépíró, illetve tanú a szerződéskötésnél, hivatalos ellenjegyzése a tartalmi jogszerűségért való helytállás is.

2017-09-29

Adatvédelmi hatóság előtt a kémper

Bejelentéssel élt a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz és titokfelügyeleti eljárás lefolytatását kérte az Átlátszó szerkesztőségének munkatársa a jogerősen felmentéssel zárult kémperrel kapcsolatban. A vádirat, az ügyben született ítéletek és egyéb adatok titkosságának felülvizsgálatát kérte a portál munkatársa.

2017-09-29

Jogsértő volt, hogy megtiltották az Orbán Viktor évértékelője alatti tüntetést

Két és fél év után igazságot szolgáltattak a Helsinki Bizottság ügyfeleinek, a Kúria ugyanis jogerősen kimondta: a rendőrség megsértette a gyülekezési jogukat, amikor megakadályozta ellentüntetésüket a miniszterelnöki évértékelő alatt a Várkert Bazárnál. Az elmaradt tüntetés szervezőinek 100-100 ezer forintos sérelemdíjat is megállapítottak – közölte a Magyar Helsinki Bizottság.

2017-09-29

Villogni nem tilos, de nem is tanácsos

Jelezhetik-e egymásnak villogással az autósok, hogy traffipax mér a közelben? A villogás nem tekinthető az ellenőrzést magát befolyásoló eszköznek. Mindezek ellenére vigyázni kell a villogással, mert más kontextusban büntethető tevékenység. A közúti rendelkezések egységes szabályozása, azaz a KRESZ szerint a villogás akkor jogsértő, ha azzal a többi autóst elvakítjuk. Amennyiben a rendőr ezt észreveszi, akkor a körülmények alapján dönthet úgy, hogy a villogás elvakította a többi autóst, és büntetést szab ki. A helyszíni bírság akár 15 ezer forint is lehet, feljelentéses bírságolás esetén akár 30 ezerre is emelkedhet az összeg a hatályos tarifatáblázat szerint.

2017-09-29

Titkos információgyűjtés: több joga lehet az adatvédelmi hatóságnak

A jelenlegi utólagos kontroll mellett engedélyezési jogköre is lenne a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnak a titkos információgyűjtések ellenőrzése felett, amennyiben az országgyűlés elfogadja az új törvénytervezetet – mondta a Rádió Orientnek Péterfalvi Attila elnök. Magyarországon a titkos információgyűjtés mechanizmusa jelenleg úgy működik, hogy arra az igazságügyi miniszter ad engedélyt, ami nem független a végrehajtó hatalomtól – ezt kifogásolja korábban meghozott ítéletében az Emberi Jogok Európai Bírósága. Mint arra Péterfalvi Attila rámutatott, ebből nem következik, hogy nem maradhat meg a miniszter engedélyezési jogköre, csupán az, hogy kell építeni fölé egy független kontroll mechanizmust. Az új törvénytervezet szerint az engedélyezés és a végrehajtás feletti ellenőrzés jogkörét is megkapná a hatóság.

2017-09-29

Ingyen közműcsatlakozást mindenkinek! …vagy mégsem?

A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény – 2017. évi LVII. törvénnyel beiktatott – módosítása következtében 2017. július 1. napjától kezdődően díjmentessé vált a lakossági, illetve a kis- és középvállalkozások fogyasztási igényeinek megfelelő teljesítményű földgáz fogyasztásmérő beszerelése, valamint ennek érdekében a gerincvezetékre 250 métert meg nem haladó hosszúságban történő rácsatlakozás. Az első és legalapvetőbb kérdés természetesen az, hogy mi is az adott törvény-módosításnak a tartalma. Először is: elveszíti-e a díjmentesség lehetőségét az a fogyasztó, akinél a rácsatlakozás érdekében 250 méternél hosszabb elosztóvezeték építése szükséges? Másodszor: amennyiben a fogyasztó által a hálózatba bekötni kívánt fogyasztási hely 250 méternél lényegesen távolabb esik a gerincvezetéktől, úgy a fogyasztó „megúszhatja-e” a díjfizetést azzal, ha a gerincvezeték csatlakozási pontjától 250 méterenként felszereltet egy fogyasztásmérőt?

2017-09-29

Gattyán újra nyert a NAV ellen

A Kúria helybenhagyta a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság tavaly júniusi ítéletét, ami kimondta, hogy a hatóságnak új eljárást kell indítani a Doclerrel szemben. A NAV 2012-ben, költségvetési csalás miatt indított nyomozást a cégcsoport ellen, amely előtt két évig már titkos adatgyűjtést is folytattak: lehallgatták a dolgozók telefonjait, olvasták az e-mailjeiket. Közigazgatási eljárást is kezdeményezett a cégcsoport ellen a NAV áfacsalás miatt: a hatóság szerint internetespornó-bevételeik után nem a hazai, hanem a portugál költségvetésbe folyt be az adó. Az ügy megjárta az Európai Bíróságot is, amely szintén Gattyánéknak adott igazat. A Docler értékei még mindig NAV-zárlat alatt vannak, ennek feloldását a Kúria ítélete után kérvényezni fogja a cégcsoport. Ha a hatóság közigazgatási részlege – amelynek ügyében most döntött a bíróság – eleget tesz a kérésnek, a legtöbb értékéhez a továbbiakban sem lehet majd hozzáférni, mivel azokat a bűnügyi részleg zárolta.

Tételek: 81 - 100 / 3348 (168 oldal)
  • akr_kp
Copyright © 2014 HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó | Minden jog fenntartva.