Hírfolyam


2017-10-09

A tisztességes eljáráshoz való jog alkotmánybírósági gyakorlatáról - Alkotmánybírák tanácskoztak Szegeden

Az Alkotmánybíróság (Ab) elnöke és tagjai több nemzetközi találkozót tartottak az elmúlt időszakban, köztük a magyar-magyar párbeszéd jegyében határon túli magyar alkotmánybírákkal közös kerekasztal-megbeszélésen vettek részt Szegeden. Sulyok Tamás, az Ab elnöke az Ab fél évtizede kialakított új hatásköreiről szólva közölte: a valódi alkotmányjogi panasz bevezetésével az alaptörvény lehetővé tette, hogy a jogkeresők alapvető jogaik sérelme esetén az Ab-hoz forduljanak közvetlen jogorvoslatért. Az új jogintézmény eredményességét a számok is igazolják. Öt éve folyamatosan emelkedik a testülethez benyújtott alkotmányjogi panaszok száma, és 2013-hoz képest megduplázódott 2016-ra. A tavaly benyújtott 901 alkotmányjogi panaszból 689 valódi alkotmányjogi panasz volt. 2012 és 2017 első féléve között mintegy 9500 magánszemély, illetve szervezet fordult az Ab-hoz, továbbá 452 bíró kezdeményezett eljárást, illetve az ombudsman 59 alkalommal, a parlamenti képviselők egynegyede 19 alkalommal nyújtott be indítványt az elmúlt öt évben.

2017-10-09

"Rendkívül problémás" a lex CEU a Velencei Bizottság szerint

A testület elfogadta végleges állásfoglalását a magyar felsőoktatási törvényről. Ebben megerősítették az előzetes véleményt, amely szerint a jogszabály alapvetően megfelel a bevett európai gyakorlatnak, de több "rendkívül problematikus" követelményt tartalmaz. Ajánlásokat is megfogalmaztak a magyar hatóságok számára, például az országban már jelen lévő egyetemek kivonását sürgették azon előírások alól, amelyek megkövetelik az anyaországi campus és az előzetes államközi szerződés meglétét, valamint megtiltják, hogy magyarul és idegen nyelven azonos néven működjön két intézmény. Emellett biztosítani kell, hogy a munkavállalási engedélyek kiadásáról szóló szabályok ne érintsék aránytalanul az akadémiai szabadságot – emelték ki.

2017-10-09

Az élettársammal „szétmentünk” – kié lesz a lakás?

A Ptk. szinte sugallja az élettársaknak, hogy az egymás közti vagyoni viszonyokat szerződéssel rendezzék, mivel főszabály szerint – hacsak a közöttük létrejött vagyonjogi szerződés másképp nem rendelkezik – az élettársak az együttélésük alatt önálló vagyonszerzők. Ez azt jelenti, hogy nem kerül automatikusan közös vagyonba a megszerzett lakás vagy ingóság. Nem volt ez mindig így. A régi Ptk. hatálya alatt a főszabály az volt, hogy minden vagyontárgyon, amit az élettársak az együttélésük alatt szereztek, közös tulajdon keletkezett a közreműködésük arányában. A 180 fokos tartalmi változást az új Ptk. vezette be, főszabályként azt kimondva, hogy az élettársak együttélésük során alapesetben önálló vagyonszerzők, egyikük szerzése sem hat ki a másikéra, de egymás tartozásaiért sem felelősek. A jelenlegi szabályozás szerint tehát – hacsak a felek egy vagyonjogi szerződéssel nem szabályozzák ezt a kérdést másként – az életközösség fennállása alatt mindenki a saját vagyonát gyarapítja. Elvileg az életközösség megszakadásakor az egyik élettárs követelheti a vagyonszaporulat megosztását, ha sikerrel bizonyítja, hogy az együttélés tette lehetővé vagy megkönnyíthette a másik élettárs vagyonszerzését, a vagyonszaporulat keletkezését.

2017-10-06

Uniós szinten összehangolt nyomozások - Létrejön az Európai Ügyészség

Az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülésén megszavazta csütörtökön a határokon átnyúló korrupciós és csalási bűnesetek felgöngyölítését végző Európai Ügyészség (EPPO) létrehozását.

2017-10-06

Újabb két bírósági ítélet mondta ki, hogy a tao közpénz

A magyar labdarúgóklubok nagyjából úgy szerepelnek a Demokratikus Koalíció indította adatigénylési perekben, mint a nemzetközi kupákban. A taós támogatásokból milliárdokat kaszáló egyesületek ellen közérdekű adat megismerése iránt indított pereket a DK. A párt jogászai eddig minden egyes ilyen eljárást megnyertek.

2017-10-06

Az Európai Bizottság szerint a magyar áfaelőírások sértik az uniós szabályokat

Az Európai Bizottság szerdán októberi kötelezettségszegési eljárási csomag keretében felszólító levelet küld Magyarországnak, amiért az elektronikus közútiáruforgalom-ellenőrző rendszerben (ekáer) megkövetelt feltételekkel megsértette az áfára vonatkozó uniós szabályokat. Az Európai Bizottság levelében felszólította Magyarországot, hogy hangolja össze nemzeti áfaelőírásait az uniós szabályokkal.

2017-10-06

Vége a rejtett céges érdekeltségeknek? - Szigorodnak az uniós szabályok a cégek tényleges tulajdonosaival kapcsolatosan

Új, szigorított követelmények lépnek életbe a cégek tényleges tulajdonosaival kapcsolatosan az uniós országokban: az EU Negyedik Pénzmosás Elleni Irányelve megköveteli a társaságoktól és egyéb vállalkozásoktól tényleges tulajdonosaikra vonatkozó pontos nyilvántartások vezetését és adott esetben ezek hozzáférhetővé tételét. Az Irányelv értelmében tényleges tulajdonosnak minősül bármilyen olyan természetes személy, aki a társaság végső tulajdonosa, vagy afölött végső irányítást gyakorol.

2017-10-05

Megállapodást kötött a CEU - Oktatási tevékenységet folytathat New York államban

A Közép-Európai Egyetem (CEU) megállapodást kötött a New York-i Bard College-dzsal, hogy oktatási tevékenységet folytathasson New York államban. Közleményükben azt írták: az elmúlt hónapokban tárgyalások folytak New York állam és a magyar kormány között a CEU budapesti jövőjéről.

2017-10-05

Először rendel ki ellenőrző biztost a GVH - Vállalati fúzió felügyeletét látja el a biztos

Hat transzportbeton üzem eladását írta elő a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a Duna-Dráva Cement Kft.-nek, hogy irányítást szerezhessen a Readymix Hungária Kft. felett, az üzemek eladását most először felügyeli a GVH által kirendelt ellenőrző biztos. A versenyhivatal közleményében felidézte, a Duna-Dráva Cement Kft. (DDC) 2015. november 2-án kötött szerződést a Readymix Hungária Kft., és a Readymix-szel egy vállalkozáscsoportba tartozó horvátországi vállalkozás, a Cemex Horvátország feletti irányítás megszerzésére.

2017-10-05

A Kúria is kimondta: tilos a szegregáció

Európai szinten is precedens értékű ítélet született a Kúrián: minden körülmények között tilos a roma és nem roma gyerekek iskolai elkülönítése. Kaposváron is. A Somogy megyei Kormányhivatal, a Klebelsberg Központ, valamint Kaposvár önkormányzatának felülvizsgálati kérelmét is elutasította szerdán, a Kúria a kaposvári Kodály Zoltán Általános Iskola Pécsi Utcai Tagiskolájának ügyében.

2017-10-05

Brüsszel nem ereszti a civil törvényt és a lex CEU-t

Mivel megválaszolatlanok maradtak az Európai Bizottság súlyos aggályai a civil szervezetekről szóló törvénnyel kapcsolatban, a július 14-ikén kezdeményezett kötelezettségszegési eljárást szerdán a második szakaszába léptette a brüsszeli testület. Az eljárás megindításakor a grémium úgy vélte, hogy Magyarország megsérti az uniós jogból eredő kötelezettségeit, mert az új nyilvántartásba vételi, bejelentési és nyilvánosságra hozatali követelmények diszkriminatívak, és aránytalanul korlátozzák a nem-kormányzati szervezeteknek juttatott külföldi támogatásokat.

2017-10-05

Személyes adatok kezelése: az álláskeresők facebook oldalának ellenőrzése - A 29-es Adatvédelmi Munkacsoport megállapításai

Tévedés, hogy a munkáltatók egy jelentkező személyes adatait pusztán azért kezelhetik, mert azok egy közösségi oldalon nyilvánosan hozzáférhetőek – állapítja meg véleményében az európai uniós tagállamok adatvédelmi biztosaiból és a tagállami adatvédelmi hatóságok képviselőiből álló 29-es Adatvédelmi Munkacsoport. A legújabb vélemény számos olyan tipikus munkahelyi adatkezelési esetet tárgyal, ahol a technológiai fejlődés fokozott adatvédelmi kockázatokat jelenthet. Előző cikkünkben a változatlanul irányadó szabályok mellett az Általános Adatvédelmi Rendelet (Az Európai Parlament és a Tanács EU 2016/679 Rendelete, az ún. GDPR, azaz “General Data Protection Regulation”) újdonságaira is kitértünk, a folytatásban pedig a vélemény által tárgyalt olyan tipikus munkahelyi adatkezelési eseteket mutatunk be, ahol a technológiai fejlődés fokozott adatvédelmi kockázatokat jelenthet.

2017-10-05

Módosítani kell a földforgalmi törvény öröklést érintő szabályait - Az Alkotmánybíróság döntése

A földtörvény módosítását írta elő az Alkotmánybíróság abban a vonatkozásban, hogy ha a törvény korlátozása miatt nem jut hozzá az örökös a végrendeletben rá hagyott földterülethez, akkor ezért kompenzáció illesse meg. Az Ab a döntését a honlapján tette közzé. A konkrét ügyben a végrendeleti örökös - a kormányhivatalnak a földforgalmi törvény alapján hozott döntése szerint - nem kaphatta meg a rá hagyott külterületi szántó művelési ágú földeket. A területük ugyanis meghaladta az egy hektárt és az örökös nem minősült földművesnek, így tulajdonszerzése a földforgalmi törvényben rögzített feltételeknek nem felelt meg.

2017-10-04

Elmarasztalták Magyarországot

Elsőfokú ítéletében elmarasztalta kedden Magyarországot a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB), mert megítélése szerint a magyar hatóságok 2010-ben indokolatlanul tiltottak be egy tüntetést, és ezzel megsértették az Emberi Jogok Európai Egyezményének gyülekezési szabadságról szóló cikkét. Az ügy előzménye, hogy Körtvélyessy Zoltán 2010. április 17-ére tiltakozást szervezett a budapesti Venyige utcai börtön elé, hogy felhívja a figyelmet az általa "politikai fogolynak" nevezett Budaházy György és társai helyzetére. A rendőrség azonban nem engedélyezte a tüntetést arra hivatkozva, hogy a demonstráció akadályozná a forgalmat, amely más útvonalon nem lenne biztosítható.

2017-10-04

Másodfokon is bűnösnek mondták ki a menekülteket rugdosó operatőrnőt

Jogerősen garázdaság vétségében bűnösnek mondta ki, és három évre próbára bocsátotta a Szegedi Törvényszék a menekülteket rugdosó operatőrnőt, aki 2015 szeptemberében Röszke külterületén a rendőrsorfalat áttörő migránsokat rúgott meg. A Helsinki Bizottság munkatársa szerint a nyomozóhatóság és a bíróság nem vizsgálta a cselekmény mögötti szándékot. Álláspontja szerint felmerül annak lehetősége, hogy L. Petra előítéletes motiváció miatt követte el a bűncselekményt, így az közösség elleni erőszak bűntettének, illetve annak kísérletének minősül. Szabó András tanácsvezető bíró ezzel kapcsolatban kifejtette, a bíróság kötve van a vádirathoz – ebben nem szerepelt, hogy a nőt erőszakos magatartás során motiválta volna a sértettek származása, migráns volta. Hozzátette: emellett a bizonyítékok értékelése is a vádirati tényállást támasztotta alá.

2017-10-04

Új információk a halálkamion ügyéről

Az ötödrendű vádlottat nevezte meg a parndorfi ügy elsőrendű vádlottja a 71 illegális bevándorló halálának felelőseként a hétfői kecskeméti tárgyaláson. Szerinte akkor kezdődtek a bajok, amikor már nem maguk, hanem az ötödrendű vádlott kezdett foglalkozni az embercsempészéssel.

2017-10-04

Több volt a bűncselekmény – mégis csökkent a bűnözés?

Közel négy százalékkal több bűncselekményt regisztráltak tavaly, mint tavalyelőtt – derült ki Polt Péter legfőbb ügyész az Országgyűlés elé tárt éves beszámolójából, amely szerint 2016-ban 290 779 bűncselekményről szereztek tudomást a hatóságok, szemben 2015-tel, amikor ez a szám alig haladta meg a 280 ezret. A statisztikai eredményeket Sinku Pál, a Legfőbb Ügyészség osztályvezetője pénteken egy sajtótájékoztatón mégis úgy értékelte, csökkenő tendenciát mutat a bűnözés. A látszólagos ellentmondást a szakember szerint az oldja fel, hogy tudható, egyetlen Zala megyei hamis bankkártyás visszaélés-sorozat mintegy húszezerrel emelte meg az említett értéket, mivel ahány rendbeli az elkövetés, annyi az esetszám. A beszámolóban foglalt tavalyi adat egyébként még az emelkedéssel együtt is jelentősen jobb a 2014-es, majd 330 ezres számnál.

2017-10-04

Engedélyt kapnak a magyar nagykövetségek az offshorozásra

Eddig tiltotta az államháztartási törvény az offshorozást. A most benyújtott módosítás visszamenőlegesen volna hatályos, vagyis akár az is lehetséges, hogy így akarnának kifehéríteni problémás ügyleteket. Varga Mihály gazdasági miniszter a kormány nevében múlt héten nyújtotta be azt a 154 oldalas salátatörvényt, amelynek nagy része EU-s szabályok magyar törvényekbe való átültetéséről szól, van azonban egy különösen érdekes pontja: ez tulajdonképpen engedélyezi, hogy Magyarország nagykövetségei offshore hátterű cégekkel is üzleteljenek ezentúl. Megszavazása esetén a törvény azt mondaná ki, hogy Magyarország automatikusan átlátható szervezetnek minősít minden olyan céget, amely a külképviseletekkel köt szerződést.

2017-10-04

Törvény szabályozza a bírósági polgári nemperes eljárásokat - Kódexjellegű szabályozást fogadott el az Országgyűlés

Az Országgyűlés kedden törvényben szabályozta a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokat, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokat. A jogszabály meghatározza a január elsején hatályba lépő új polgári perrendtartási törvénytől eltérő szabályokat, amelyek valamennyi bírósági polgári nemperes eljárásban érvényesülnek, feltéve, ha az adott eljárást szabályozó törvény másként nem rendelkezik.

2017-10-04

A tulajdoni váromány - Szeptemberi Ab-mustra

Az Alkotmánybíróság a tulajdoni váromány alapjogi védelme kapcsán megállapította: az alaptörvénybeli tulajdonhoz való jog a már megszerzett tulajdont védi, kivételes esetben a tulajdoni várományokat. A tulajdon alapjogi sérelme csak jogszabályon alapuló várományoknál állapítható meg. Az Ab teljes ülése szeptember 4-én elutasította a Kúria Mfv. II.10.673/2014/19. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítása, és a Kúria Mfv. II.10.665/2012/7. számú ítéletére is kiterjedő hatályú megsemmisítése iránti alkotmányjogi panaszt. Az indítványozó szerint a Kúria alaptörvény-ellenesen értelmezte az egyes pénzügyi törvények módosításáról szóló 2006. évi LXI. törvény 249. § (4) bekezdését, amely kimondja, hogy a munkáltatói jogok gyakorlásában és kötelezettségek teljesítésében bekövetkezett jogutódlás magában foglalja a vagyoni jogok és kötelezettségek átszállását is. A Kúria értelmezése azt eredményezte, hogy az indítványozó nem érvényesíthette a jutalékra való igényét. Az Ab rámutatott arra, hogy nem feladata a bírói álláspont megváltoztatása. Egyúttal leszögezte, hogy az alaptörvénybeli tulajdonhoz való jog a már megszerzett tulajdont védi, illetve kivételes esetben a tulajdoni várományokat. A tulajdon alapjogi sérelme csak jogszabályon alapuló várományoknál állapítható meg.

Tételek: 61 - 80 / 3348 (168 oldal)
  • akr_kp
Copyright © 2014 HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó | Minden jog fenntartva.