Mulasztásban megnyilvánuló alaptörvényellenesség a munkaidőkeret szabályozásában - Az Alkotmánybíróság jogalkotásra hívta fel az Országgyűlést
Mivel a munkaidőkeret jogi természetéből az következik, hogy egyes rövidebb időszakok tekintetében a munkavállalók hátrányára eltérést enged a munka törvénykönyvének az Alaptörvény XVII. cikk (3) és (4) bekezdéseinek érvényesülését biztosítani hivatott előírásaitól, az erre vonatkozó törvényi szabályozás egyik legfontosabb eleme a kollektív megállapodáshoz kötöttség - szögezi le az Alkotmánybíróság II/83/2019. számú, mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet megállapító határozatában. Az Alkotmánybíróság hivatalból eljárva megállapította, hogy az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő azáltal, hogy nem alkotott olyan szabályokat, amelyek garantálnák, hogy bizonyos esetekben a kollektív szerződésben rögzített, a munkavállalókat az akár harminchat hónapos időtartamra is megállapítható munkaidőkeret alkalmazásával összefüggésben megillető, a törvényi előírásokhoz képest többlettartalmat jelentő garanciális jelentőségű előírások vagy többletkedvezmények a kollektív megállapodás munkáltató általi felmondása esetén a felmondást követően is teljeskörűen érvényesüljenek.