Hírfolyam

Az államé lehet az önkormányzatok víziközmű-szolgáltatása és változik a közműadó is

A víziközmű-szolgáltatás önkormányzati kézből államiba adásának lehetősége érdekében fogadott el változtatásokat a parlament törvényalkotási bizottsága az energetikai és közszolgáltatást érintő törvénycsomagon csütörtökön.

Egy év múlva már büntethető lesz a kettős minőség

Egy év múlva, 2022. május 28-án lép hatályba a kettős minőség szankcionálását lehetővé tevő törvényi előírás. Jövő nyártól tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat miatt akár félmilliárd forint bírságot is kaphat a magyar vásárlóknak rosszabb árucikket kínáló multi.

A Facebook többé nem tiltja le a koronavírus mesterséges eredetét hirdető bejegyzéseket

A közösségi hálózatok üzemeltetői a járvány kitörése óta folytonos nyomás alatt állnak, hogy kiszűrjék felületeiken a pandémiával kapcsolatos hamis információkat.

Júliustól könnyebben elkerülhető a fizetésképtelenség és a csőd! - Júliustól hatályban a szerkezetátalakításról szóló törvény

Várhatóan 2021. július 1-jén lép hatályba a szerkezetátalakításról szóló törvény, amely egy uniós irányelvet a magyar jogba ültetve lehetővé teszi, hogy a pénzügyi nehézségekkel küzdő, de nem fizetésképtelen jogi személy vállalkozások szerkezetátalakítás révén elkerüljék a fizetésképtelenné válást és a csődhelyzetet.

Egyre sürgetőbb az álhírek elleni hatékony fellépés - Az Unió újabb iránymutatást tett közzé

Az Európai Bizottság szerdán iránymutatást tett közzé az álhírek visszaszorítását célzó, 2016-ban létrejött magatartási kódex megerősítésével kapcsolatban, amely megfogalmazza a brüsszeli testület elvárásait e téren, és nagyobb kötelezettségvállalásokat sürget az aláírók részéről.

Kizárhatja-e megbízás, hogy maga értékesítse ingatlanát a tulajdonos? - Tisztességtelen ingatlanközvetítés - Az ügyészség sikeresen perelt!

Megerősítette a bíróság, hogy a kizárólagos megbízásra irányuló szerződéses rendelkezések nem zárhatják ki, hogy a fogyasztó maga értékesítse az ingatlanát. Egy ilyen korlátozó rendelkezés akkor is tisztességtelen, ha a megbízási szerződés megszűnését követően vonják el a fogyasztónak az ingatlan tulajdonjogával kapcsolatos rendelkezési jogát. Az ügyészség országos hálózattal rendelkező ingatlanközvetítő általános szerződési feltételeit támadta sikeresen.

Alaptörvénysértő-e az adóhiány 200%-ának megfelelő mértékű adóbírság? - Az Alkotmánybíróság döntést hozott

Azokkal az adóhiányhoz vezető adózói jogsértésekkel szemben, amelyek kiemelkedő mértékben veszélyeztetik a költségvetést, arányaiban magasabb bírságmértéket indokolt kilátásba helyezni a főszabályhoz képest - szögezi le az Alkotmánybíróság IV/1437/2020. számú, alkotmányjogi panaszt elutasító határozatában. Az eljárás alapjául szolgáló ügyben az indítványozónál az elsőfokú adóhatóság bevallások utólagos vizsgálatát folytatta le, és arra a megállapításra jutott, hogy az indítványozó adókijátszásban vett részt, ezért az elsőfokú határozatban adókülönbözetet, adóbírságot és késedelmi pótlékot állapított meg.

A bíróságok tévedtek, mégsem kap semmit a védett korban elbocsátott mozdonyvezető

Talán még emlékeznek arra a mozdonyvezetőre, akinek a peréből az rajzolódott ki, hogy valaki lehet egyszerre nyugdíjas és nem nyugdíjas is, attól függően, hogy melyik törvényt veszik elő. 2016-ban, 60 éves korában mondott fel neki a munkáltatója – a férfi bírósághoz fordult, mondván, védett korban volt, amire más felmondási szabályok vonatkoznak, mint általánosan.

Tulajdonosváltozás akár néhány óra alatt

2017-ben indult az E-ING Projekt, amelynek fő célkitűzései az ingatlan-nyilvántartás elektronikus adatbázissá fejlesztése, az ingatlan-nyilvántartást érintő valamennyi eljárás elektronizálása, így a földhivatali eljárások ügyintézési idejének és költségeinek csökkentése, valamint a magyar gazdaság versenyképességének növelése. Az elektronikus ingatlan-nyilvántartás kialakításával párhuzamosan egyúttal szükségessé vált egy új ingatlan-nyilvántartási törvény előkészítése is. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvényjavaslat már benyújtásra került az Országgyűlés elé és az várhatóan 2023. február 1-jén lép hatályba.

Az elévülésről közérthetően - Folyékonyan jogászul - Az ügyészség sorozatának legújabb kisvideója

Ismét videót tett közzé a Legfőbb Ügyészség „Folyékonyan jogászul” címmel a közelmúltban indított ismeretterjesztő sorozata legújabb epizódjaként. Mit kell tudni az elévülésről? Ezúttal erre a kérdésre kaphatunk választ.

Újra hatósági döntéshez kötött az ingatlanok rendeltetésmódosítása - Márciustól hatályban a bejelentési eljárásra vonatkozó új szabályok!

Egy 2021. márciusában hatályba lépett kormányrendeletből fakadóan az ingatlan tulajdonosának ezentúl „kvázi” engedélyt kell kérnie a területileg illetékes polgármestertől, ha az ingatlanát a korábbiaktól eltérő rendeltetéssel szeretné hasznosítani. Az ingatlan rendeltetésváltozására és a településképi bejelentési eljárásra vonatkozó legfontosabb tudnivalók.

A magánvádas eljárás elsőfokú bírósági eljárást megelőző részének sajátosságai

A magánvádas eljárás lehetőségét az Alkotmánybíróság szerint az a felismerés indokolja, hogy „a magánszférába történő büntetőjogi beavatkozás egyes esetekben nem a leghatékonyabb módja a sértett és a terhelt közötti konfliktus megoldásának”. Vannak olyan bűncselekmények, amelyek esetén - bár a magyar büntetőjog az eljárásjogi legalitás elvét követi - lehetőséget kell teremteni a sértett számára, hogy eldönthesse, kívánja-e a tettes megbüntetését.

Pert nyert külföldön - Hogyan szerezzen az ítéletnek érvényt idehaza? - Szabályok a polgári és kereskedelmi ügyekben hozott döntésekre

Határon átnyúló jogi ügyek esetében előfordulhat, hogy a magyar cég külföldön pereskedik, vagy éppen fordítva: őt perlik be külföldön. De történik akkor, ha sikeresen pereskedtünk, ha a külföldi bíróság nekünk adott igazat? Netán sikerült a perben egyezséget kötni és itt. Magyarországon szeretnénk a döntésnek érvényt szerezni, mert az adós cégnek itthon (is) van vagyona? Mit lehet itthon kezdeni egy külföldi döntéssel? Cikkünk összefoglalja a polgári és kereskedelmi ügyekben hozott döntésekre vonatkozó főbb szabályokat.

Boldog szülinapot GDPR! – a DPO-k elmúlt 3 éve és jövője (II. rész)

A cikk 1. részében áttekintettük, kik a DPO-k, illetve kikből lesznek DPO-k, elemeztük a DPO feladatait belső és külső adatvédelmi tisztviselői szemmel, illetve megnéztük, hogy az adatkezelők milyen szempontok alapján tudnak DPO-t választani, ha szakmai képességekről van szó.

Boldog szülinapot GDPR! – a DPO-k elmúlt 3 éve és jövője (I. rész)

2021. május 25-én 3 éve alkalmazzuk már a GDPR[1]-t és ezzel együtt 3 éves az adatvédelmi tisztviselő (DPO) intézménye. Ha röviden össze kell foglalni a DPO szerepének jelentőségét, az mindenképpen az, hogy a Rendelet által rendelkezésére bocsátott keretek között ő az adatkezelő – adatvédelmi szempontból – jogszerű működésének motorja. Cikkünkben körbejárjuk, hogy valóban mit jelent a gyakorlatban ez a pozíció, mit hozhat ki belőle a szervezeten belüli, illetve az azon kívüli DPO, mi lehet az intézmény hosszútávú jövője, mi a szerepe egy cég működésében.

Az üzemorvos nem csak pecsétel

Az üzemorvossal mindenki találkozik, hiszen minden munkáltató számára kötelező Magyarországon az üzemorvosi ellátás biztosítása. Az üzemorvos dönti el, hogy valaki alkalmas-e a munkaköre ellátására. Egy gondoskodó munkáltató azonban ennél jóval többet is biztosíthat a munkavállalóinak. Komoly feladatot jelenthet a szakembereknek a jövőben a munkahelyeken a long-covid, post-covid szindróma is, amiről ma még kevés szó esik.

Örökösödési illeték 2021: Hány százalék az örökösödési illeték, mennyi az örökösödési illeték mértéke?

Öröklés esetén Magyarországon az örökös köteles az örökölt vagyontárgy tiszta értéke után illetéket fizetni. De hogy is van ez pontosan? Mindenki köteles az örökösödési illeték megfizetésére, vagy csak a távolabbi rokonok hagyatéka után kell fizetnünk? Mennyi az örökösödési illeték mértéke?

Alaptörvény-sértő törvényszéki ítélet telekadó tárgyában - Az Ab bírói döntést semmisített meg

Konfiskáló jellegű a gazdasági társaságok tulajdonát képező külterületi ingatlanra az önkormányzat által az eddigi adómérték nyolcszorosára megemelt telekadó, ezért az Alkotmánybíróság a rendelkezés alkalmazási tilalmát rendelte el - szögezi le a Testület IV/1426/2020. számú, bírói döntést megsemmisítő határozatában. Az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és megsemmisítette a Szegedi Törvényszék telekadó tárgyában hozott ítéletét.

Önkormányzati jegyzőknek indít képzést az ÁSZ

A rendszerszintű értékelés, tanácsadás, konzultáció és önteszt után vezetőképzéssel is támogatja az önkormányzatokat az Állami Számvevőszék. Az 1284 önkormányzati hivatalt vezető jegyzők vehetnek részt abban a két szintű, online képzésben, amelyet a napokban indít az ÁSZ. Cél az ellenőrzési tapasztalatok és a feltárt jó gyakorlatok széleskörű megosztása, az önkormányzatok szabályozottságának további erősítése. A Covid-19 világjárvány időszakában az ÁSZ kiemelt figyelmet fordít a törvényben előírt tanácsadó, tudásmegosztó tevékenységére.

Fontos változás jöhet az ingatlanvásárlásnál: ezekről érdemes tudni

Tételek: 5281 - 5300 / 14643 (733 oldal)