Hírfolyam

Az ügyészség saját magát dicséri a korrupciós vádemelések miatt

Az ügyészség azt írta, hogy az OLAF június 10-én nyilvánosságra hozott, 2020-as éves jelentése szerint a magyar ügyészség az uniós átlagot (37 százalék) jelentősen meghaladó mértékben, az OLAF által kezdeményezett ügyek 67 százalékában emelt vádat 2016 és 2020 között.

Nyári ítélkezési szünet az Alkotmánybíróságon

Az Alkotmánybíróság 2021. július 19-től 2021. augusztus 27-ig ítélkezési szünetet tart. Az ítélkezési szünet időtartama az Ügyrend 55. § (4) bekezdése alapján az Ügyrendben meghatározott határidőkbe nem számít bele. Nem érinti ugyanakkor az ítélkezési szünet az Abtv.-ben megállapított, így az alkotmányjogi panasz benyújtására nyitva álló határidőket.

Megjelentek az egyszülős családokat segítő jogszabályok

A Magyar Közlönyben kedden kihirdették azokat a törvénymódosításokat, amelyekkel az egyszülős családokat segítik a jogalkotók. A különböző – valóban nagyon hasznos – passzusok 2022 januárjában (tehát a választás évében) lépnek életbe.

Alkotmánybírót is választott az Országgyűlés

Nagyüzem volt a keddi ülésnapon, összesen 28 ügyben szavaztak. Az Országgyűlés titkos szavazáson 136 igen, 2 nem szavazattal, 3 tartózkodás és 15 érvénytelen szavazat leadása mellett alkotmánybíróvá választotta Márki Zoltánt, a Kúria büntető kollégiuma vezetőjét. Emellett átalakul a jogi személyek új nyilvántartása, automatizált döntéshozatalt vezetnek be egyes kérelmeknél, változtattak a kft.-kre, bt-kre vonatkozó szabályozáson, megszűnik a szakképzési hozzájárulás, bővül a diákigazolványra jogosultak köre, változtattak a játékosügynökökre vonatkozó szabályokon.

Kiemelt kúriai döntések

A jubileumi jutalomra való jogosultság nem függ attól, hogy az igényt egy korábban hatályban volt jogállási törvény alapján nem érvényesítették. A felperes 2013. január 15. napjától került kinevezésre az alperes járási hivatal építési hivatala állományába kormányzati szolgálati jogviszonyba. Jogszabályváltozás következtében kinevezésekor a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) alapján elismert kormánytisztviselői jogviszonyának kezdő időpontja 1984. március 2. napja, a jubileumi jutalomhoz elismert kormánytisztviselői jogviszonyának kezdő időpontja 21 év 6 hónap 14 nap figyelembevételével 1991. július 1. napja volt. 2016. évben az alperes – a felperes korábbi munkáltatójától bekért alkalmazási iratok alapján végzett átszámítással – a közszolgálati jogviszony kezdetét 1984. március 6. napjában, a jubileumi jutalomra jogosító szolgálati időszak kezdő időpontját 1992. január 1. napjában határozta meg. A felperes keresetében kérte az alperes kötelezését a részére esedékessé vált 25 éves jubileumi jutalom megfizetésére.

Változhat a szakképzési hozzájárulás alanyi köre

Közhasznú szervezetként működő magán felsőoktatási intézmény, illetve szintén közhasznú közalapítvány alanya-e a szakképzési hozzájárulásnak? Ha igen, kötelezett-e szakképzési hozzájárulás fizetésére?

Szuverenitási kérdés a magyar tagság az Európai Ügyészségben, vita az EP és a Bizottság között

Huszonkét tagállam részvételével a hónap elején luxemburgi székhellyel elindult az Európai Ügyészség, az első olyan független uniós intézmény, amely önállóan nyomozhat korrupciós és csalási ügyekben a tagállamok területén. Magyarország más tagállamokkal együtt a szuverenitásra hivatkozva maradt távol az együttműködéstől, de megfigyelő tagként része a szupranacionális szervezetnek.

A technológiai óriások teljhatalma – meg tudja ezt törni az EU?

Mostanra a mindennapjaink alapvető részévé váltak a digitális óriásvállalatok, mint a Facebook, a Google, vagy az Amazon szolgáltatásai, amelyek már-már államhatalomhoz hasonló befolyást gyakorolnak egyes területeken, meghatározó szerepük van nem pusztán gazdasági, de társadalmi folyamatokban is. Ez a szabályozó hatóságok figyelmét is felkeltette, nem véletlen, hogy az EU évek óta törekszik a techóriások megzabolázására. De milyen eszközeik vannak erre?

Harc a túlórák ellen: miért éri meg a cégeknek a diákmunka?

Nyáron, az iskolai időszak végével a diákok nagy része munkalehetőség után néz, hogy abból finanszírozhassa meg a nyaralását, szórakozását vagy éppen a következő szemeszter tandíját. De miért éri meg a munkáltatóknak diákokat alkalmazni, pár hónapra betanítani őket, ha kis túlórával a főállású kollégák is el tudják végezni a szükséges plusz munkát?

Házkutatás az ügyvéd irattárában - Mi ügyvédi irat és mi nem? - Jogértelmezési és jogalkalmazási kérdések és szakértői válaszok

A koronavírus járvány miatt az ügyvédi hivatást gyakorlók körében is elterjedt a home office, vagyis az otthonról történő munkavégzés, így ugrásszerűen megnövekedett az ügyvéd otthonában tárolt ügyvédi iratok mennyisége, melyeket kötelező bejelenteni a területi kamarának. Ennek kapcsán még aktuálisabb lett a kérdés: mi tekinthető ügyvédi irodának és védelemre érdemes ügyvédi iratnak?

Kaució tudnivalók: Mi a kaució jelentése, mikor nem jár vissza a kaució? Bérelhetünk autót kaució nélkül?

Több százezer magyar lakik albérletben és fizetett már ki kauciót, azonban az ingatlan-bérbeadás szabályai és a kaució jelentése sokak számára most is ismeretlen terep. Mi az a kaució, mi a kaució jelentése és mikor kell kauciót fizetni?

Bérleti szerződés minta 2021: Hogyan történik a bérleti szerződés felmondása?

A legtöbb magyar számára nem ismeretlen téma valamilyen vagyontárgy, leggyakoribb esetben egy lakás vagy egy gépjármű bérlése. Bármilyen ingatlant vagy ingóságot veszünk bérbe, a határozott, ritkábban határozatlan idejű bérleti szerződés rögzíti a bérlés időtartamát, illetve annak keretfeltételeit.

Változnak a négy- vagy többgyermekes anyák adókedvezményének szabályai

Kiegészítik a négy vagy több gyermeket nevelő anyák személyi jövedelemadó alóli mentesülésének szabályait a 106. számú Magyar Közlönyben megjelent, az egyes adótörvények módosításáról szóló 2021. évi LXIX. törvénynek az szja-szabályokat érintő rendelkezései.

Levonható-e a lakásbérlés áfája?

Olvasónk lakásbérlet áfájának levonásával kapcsolatban kérte az Adózóna segítségét. Hunyadné Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértő válaszolt.

Jövő évi adótörvény – idei alkalmazások

A jövő évi adótörvény több kedvező szabálya már alkalmazható, június 10-étől ugyanis többféle jövedelem vált adómentessé, és megnőtt az egyetemet támogató cégek adókedvezménye is. Az energiaellátók már az idei évre alkalmazhatják a kedvező veszteségelszámolási szabályokat, és már az idén fehéredhet a kriptopiac is – tájékoztatta Izer Norbert az MTI-t.

8-9 hónapig is húzódhat most a hagyatéki ügyintézés

Több fővárosi kerületben is belassult a folyamat, és nem csak a járvány miatt.

Ha hibás a letétbe helyezett és közzétett beszámoló

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 153. § (1) bekezdése alapján az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig letétbe helyezte és közzétette a társaság, vagyis a kötelezettségét 2021. május 31-ig teljesítette.

Kiemelt alkotmánybírósági döntések

Nem alaptörvény-ellenes a felsőoktatási törvény módosítása, de a felsőoktatási intézmény szenátusát megillető véleményezési jog gyakorlására vonatkozóan az Alkotmánybíróság alkotmányos követelményt állapított meg. Az Alkotmánybíróság elutasította a Színház- és Filmművészeti Egyetemre vonatkozó törvény és a felsőoktatási törvény egyes rendelkezései elleni bírói kezdeményezést, de alkotmányos követelményként állapította meg, hogy a fenntartónak a felsőoktatási intézmény szenátusát megillető véleményezési jog gyakorlására kellő időt, az érdemi javaslattétel megfogalmazására pedig lehetőséget kell biztosítania, amelyet nyomon követhető módon figyelembe kell vennie a döntéshozatala során.

Itt a rendelet a koronavírus-védekezésben részt vettek pótszabadságáról

Korábban már közölték, és most a csütörtök éjjeli Magyar Közlönyben meg is jelent a rendelet arról, hogy pótszabadságra jogosultak azok a dolgozók, akik részt vettek a koronavírus elleni védekezésben. Hogy a pótszabadságra ki jogosult, azt a munkáltató vagy parancsnok állapítja meg, és mostantól számítva 30 napon belül közli az érintettel. A pótszabadságot az esedékesség évét követő második év végéig lehet igénybe venni, pénzt nem lehet kérni helyette.

A termékfelelősségről az Európai Unió Bírósága gyakorlatának és a hazai bírósági döntéseknek a tükrében

A tanulmány először a termékfelelősség jogintézményének bevezetését közvetlen megelőző időszak bírói gyakorlatát mutatja be, majd, hogy pedig azt, hogy ez a gyakorlat hogyan változott azt követően, hogy az Európai Közösségek Tanácsa 1985. július 25-i 85/374 EGK Irányelvének hatására a magyar tételes jogi szabályozásban is megjelent ezen jogintézmény. A szerző a hazai bírói döntések mellett az Európai Bíróság több eseti döntését is ismerteti, amelyek a jogviszony szereplői, a kár és termék témakörével is foglalkoztak.

Tételek: 5221 - 5240 / 14672 (734 oldal)