A magyar alkotmánybírák megválasztásának feltételei de lege lata és de lege ferenda
Az alkotmánybíróság a modern demokrácia legfiatalabb intézménye. Mint a kelet-közép-európai jogrendszerek többségében, Magyarországon is a centralizált modell honosodott meg az alkotmánybíráskodás tekintetében.
Nemzetközi színtéren általában igaz az az állítás, mely szerint az alkotmánybírósági törvény szilárd, és a jogalkotó ritkán módosít rajta marginálisan, elég, ha megnézzük a német Bundesverfassungsgerichtsgesetz (BVerfGG) szövegét, mely norma 1951 óta van hatályban, vagy az osztrák Bundes-Verfassungsgesetz (B-VG) rendelkezéseit, melyek módosításokkal ugyan, de 1945 óta részei az osztrák jogrendszernek. Ezzel szemben Magyarországon a testület létezése óta két alkotmánybírósági törvény született, az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXI. törvény (régi Abtv.) és a jelenlegi, 2011. évi CLI. törvény az Alkotmánybíróságról (Abtv.), melyeket az elmúlt bő harminc év alatt közel egy tucatszor módosítottak.