Hírfolyam


2015-05-28

Börtönbe mennek az illegális cigarettakereskedők

Börtönbüntetésre ítélt 738 millió forint vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás miatt szerdán első fokon a Szolnoki Törvényszék négy illegális cigarettakereskedőt, az ítélet nem jogerős. Különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás miatt az elsőrendű vádlottra 4 év 6 hónap letöltendő börtönbüntetést szabott ki a bíróság. Társai, a másod- és harmadrendű vádlottak büntetése 5 év 10 hónap letöltendő börtön, a negyedrendű vádlott 3 év 6 hónap letöltendő börtönbüntetést kapott. Vígh Zsolt bíró az ítélet indoklásában elmondta: súlyosbító tényezőként vették figyelembe a büntetés kiszabásakor, hogy elszaporodtak az ilyen jellegű bűncselekmények.

2015-05-28

Bíróság előtt a férfi, aki halálra kínozta cellatársát

Négy napon át ütötte-verte, alázta, gyakorlatilag halálra kínozta zárkatársát egy fogvatartott a Gyulán található Békés Megyei Büntetés-végrehajtási Intézetben. Az ütésekhez speciális „bokszkesztyűt” készített, a rúgásokhoz felvette sportcipőjét, füstölővel megégette. A szűk két évvel ezelőtt történtek miatt indított büntetőügy tárgyalása szerdán reggel kezdődött meg a Gyulai Törvényszéken. A vádirat ismertetése után dr. Mázor Róbert bíró erkölcsi okokból zárt tárgyalást rendelt el.

2015-05-28

Folytatódik a „tízezres” pereskedés

Továbbra is bírósági vitatéma a lakszövös pótbefizetés kivetésének szükségessége és jogszerűsége. Megfellebbezte a Nyíregyházi Törvényszék elsőfokú ítéletét a Debreceni Ítélőtáblán a felpereseket képviselő dr. Bacsa Judit ügyvéd. Mint ismeretes, Takács Imre és társa a Nyíregyházi Lakásszövetkezet 10 ezer forintos pótbefizetés elrendelését (is) tartalmazó, 2013-ban született küldöttgyűlési határozatának felülvizsgálata miatt indított keresetet a Lakszöv ellen.

2015-05-27

Több tízezer nemperes devizahiteles ügyre számítanak a bíróságok - A Fővárosi Törvényszék összbírói értekezletéről

Több tízezer nemperes devizahiteles ügyre számítanak a bíróságokon. Erről Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke beszélt a Fővárosi Törvényszék összbírói értekezletét megelőző sajtótájékoztatón kedden, Budapesten. Fazekas Sándor, a Fővárosi Törvényszék elnöke szerint a devizahiteles ügyek elbírálása a múlt évben kihívást jelentett a számukra. A törvényszék gazdasági kollégiuma 74 ügyet bírált el, emellett mintegy 7500 eljárást függesztettek fel. Azt mondta, számítanak a devizahiteles ügyek újabb rohamára, 16 közérdekű kereset érkezett hozzájuk, emellett a pénzügyi békéltető testület eljárása nyomán érkező nemperes ügyek száma elérheti a 30 ezret is, és az elszámolási perekre is készülnek. Handó Tünde, az OBH elnöke szerint egyes ügytípusok áradatként érik el a bíróságokat, amelyeknek tudniuk kell kezelni ezeket a helyzeteket. Példaként említette a Fővárosi Törvényszék esetében a brókerügyeket, a felszámolási eljárásokat, az egyik ilyen ügyben több mint 39 ezer hitelező érintett, ami munkaszervezési kihívást is jelent a bíróság számára.

2015-05-27

Súlyosbították az érdi ikerpárt elgázoló nő büntetését

Három év hat hónap letöltendő fogházbüntetésre ítélte jogerősen a másodfokon eljáró Budapest Környéki Törvényszék kedden azt a nőt, aki 2012 nyarán Érden az autójával elsodort egy ikerbabakocsit, és ezzel két kisgyermek halálát okozta – közölte a törvényszék szóvivője. Koszta János tájékoztatása szerint a 65 éves nőt tavaly októberben halálos közúti baleset gondatlan okozásában mondta ki bűnösnek a Budaörsi Járásbíróság, és ezért első fokon 2 év 6 hónap fogházbüntetésre ítélte, valamint négy évre eltiltotta a járművezetéstől. A kiszabott büntetési tétel második felének végrehajtását három évre felfüggesztették. A megfellebbezett ítéletet súlyosbították most 3 év 6 hónap fogházra úgy, hogy ezt az időtartamot teljes egészében le kell töltenie a gázolónak, míg a közúti járművezetéstől való eltiltás hossza 4 évről 6 évre nőtt.

2015-05-27

Több százezer forintért nem-értékesített üdülési jog - Félrevezetett fogyasztók, bosszúság, nem teljesített ígéretek

A Budapesti Békéltető Testülethez több olyan vállalkozással szemben nyújtottak be fogyasztók kérelmet, akik szóban azt az ígéretet kapták, hogy az üdülési jogukra találnak vevőt. Azonban a felek által aláírt megbízási szerződésben már az értékesítésről, a közvetítésről egy szó sem esett, a fogyasztók pedig el sem olvasták a szerződést. A megbízási szerződések tárgya minden esetben az volt, hogy a vállalkozás az értékesítés megvalósításához kapcsolódó adminisztratív teendőket, a piacelemzést, a potenciális vevők felkutatását és ezzel kapcsolatos marketing feladatok ellátását vállalja. A megbízási díjat pedig sokszor fordítási díjként jelölik meg ezen szerződések úgy, hogy a vállalkozások egy fordító irodától megrendelik az üdülési jogról szóló szerződések lefordítását angol nyelvre a külföldi vevők jelentkezése miatt. A szerződések legfontosabb eleme, hogy a fogyasztók a kifizetett megbízási díjat csak akkor kaphatják vissza, ha a vállalkozás a szerződésben vállalt feladatait maradéktalanul nem látná el. Ráadásul további feltétele a megbízási díj visszafizetésének, hogy a felek közötti határozott - általában néhány hónapra kötött - szerződés megszűnjön.

2015-05-26

Olcsóbban ússzák meg az adócsalók

Már egy év után olcsóbban juthat az adóamnesztia keretén belül Magyarországra utalt jövedelméhez az a magánszemély, aki stabilitási megtakarítási számlát (SMSZ) nyit. Csupán 10 százalékot kell adóznia a hazahozott összeg után, ami nagy könnyebbséget jelent a bűnbánó adócsalóknak. A jövő évi költségvetést megalapozó törvényjavaslatban szerepel ez a változtatás, és minden 2015. július 1. után nyitott számlára érvényes lesz.

2015-05-26

Aki nem tudott időben szabadulni, annak csak a mostani folyamat hozhat megoldást devizahitel-ügyben?

A G7-ben megszólaló szakember szerint igen, nem volt más megoldás, a csalódottság azonban érthető. Arról, hogy érdemes-e az elszámoló levelek kézhezvétele után egyénileg perelni, megoszlanak a vélemények - derült ki az összeállításból. Most úgy tűnik, sok adós gondolja azt, hogy megérheti az önálló igényérvényesítés, azaz bírósági úton küzdeni a bankkal eredményesebb lehet, mint amit a jogalkotó, az állam kínál – mondja Jakubász, aki szerint azonban minden érintett számára kell jogszabályokkal olyan helyzetet teremteni, amely a legfontosabb kérdéseket tisztázza, a devizaügy egészének rendezése egyéni perléssel nem lehetséges.

2015-05-26

Autóhitelekkel kapcsolatban reklamálnak a legtöbben

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) mellett működő Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központhoz több mint 11 ezer megkeresés, információkérés érkezett a devizahiteles elszámolással kapcsolatban, a Pénzügyi Békéltető Testülethez pedig 323 ügyfél adott be panaszt a legfrissebb adatok szerint - mondta Szabó József, a fogyasztóvédelmi központ igazgatója pénteken Budapesten sajtótájékoztatón. Binder István, az MNB felügyeleti szóvivője és Szabó József is hangsúlyozta, hogy még az elszámolási folyamat elején tartanak. A szóvivő elmondta: április közepéig már közel 500 ezer fogyasztói szerződést érintően kapták meg az értesítőket, és ha még feltételezzük is, hogy mindenki a határidő utolsó napján él jogorvoslattal, "már azért a nagyobb számú ügyfélmegkeresés ideért volna".

2015-05-26

A parlament előtt a reklámadó módosítása - mi változik?

A kormány benyújtotta a reklámadóhoz kapcsolódó törvények módosításáról szóló javaslatát. A javaslat szerint a 100 millió forintot meg nem haladó adóalaprész után továbbra is nulla százalék marad a reklámadó mértéke, az adóalap 100 millió forintot meghaladó része után pedig 5,3 százalék lesz valamennyi adóalany esetén. A reklám-közzététel adóköteles megrendelése után alkalmazandó 20 százalékos adó 5 százalékra mérséklődik.

2015-05-26

Ki felel a fejünkre eső tégláért?

Nemrég történt, hogy a Körút egy forgalmas részén található épületről a járdára hulló vakolatdarab sérülést okozott egy járókelőnek. Viszonylag gyakran fordul elő az is, hogy a lehulló vakolat, egyéb épületrész az épület mellett parkoló gépjárműben okoz kárt. Ki a felelős a kárért ilyen esetben? Lényeges-e hogy milyen dolog esik le az épületről? Ha az épület valamely lehulló része okoz sérülést vagy anyagi kárt, akkor a Polgári Törvénykönyv szerint az épület tulajdonosa köteles helytállni e károkért. Ennek oka, hogy az épület tulajdonosától elvárható, hogy az épületet megfelelően karbantartsa. A lehulló épületrész legtöbb esetben például a vakolat, tetőcserép, díszítőelem szokott lenni, de ide tartozik az is, ha maga az összeomló épület okoz kárt. Társasház esetén ilyen esetekben a társasházközösség viseli a felelősséget, mivel az épület külső szerkezeti elemei, burkolata közös tulajdonba tartoznak.

2015-05-22

Az üzletrész öröklésével (jogutódlásával) kapcsolatos Ptk.-beli szabályokról

Pázmándi Kinga írása a Gazdaság és Jog legújabb, májusi számából. Az üzletrész öröklésére (jogutódlással való átszállására) vonatkozó szabályozás sajátos, a dologi, az öröklési és a státusjog határterületére tartozó kérdés. A szabályozásban ez a kérdés hagyományosan leválik ugyanakkor mindezen háttérszabályokról, és visszatérően a társasági jogban külön szabályként jelenik meg. A korábbi és a jelenlegi szabályozás első pillanatra sok érdemi tartalmi azonosságot sugall, de eltérő elméleti alapon áll.

2015-05-22

Megszűnhet a bírósági végrehajtói kamara

Nyáron megszűnhet a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara, a végrehajtóknak jogi végzettséget kell szerezniük, pályázat útján elnyerhető kinevezésük pedig határozott idejű, hét évre szóló lesz a bírósági végrehajtásról szóló törvény és hozzá kapcsolódó más törvények módosítására beterjesztett javaslat szerint. A Trócsányi László igazságügy-miniszter által jegyzett, az Országgyűlésnek szerdán benyújtott előterjesztés alapján a kamara augusztus 31-én megszűnik, általános jogutódja, a végrehajtók szakmai és érdek-képviseleti szerve a szeptember 1-jén megalakuló Magyar Bírósági Végrehajtói Kar lesz.

2015-05-22

Duplájára emelték öt vörösiszap-károsult kártérítését

Öt károsult esetében egymilliótól hárommillió forintig terjedően a duplájára emelte csütörtökön a másodfokon eljáró Győri Ítélőtábla a Magyar Alumíniumtermelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. által fizetendő nem vagyoni kár összegét. Két olyan károsultnak pedig, aki az iszapkatasztrófa következtében elvesztette otthonát, ötszázezer forint kártérítést ítéltek meg. A jogerős határozat egyebekben helybenhagyta a Veszprémi Törvényszék elsőfokú ítéletét a felszámolás alatt álló Mal Zrt. és a Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség jogutódja, a Fejér Megyei Kormányhivatal illetékes főosztálya ellen indított kártérítési perben.

2015-05-22

Perek tömege várható? Ha hibázott, kártérítést fizet a rendőrség

A rendőrség köteles állni a számlát, ha szakszerűtlenül nyomozott: egy nemrégiben született bírósági ítélet kártalanításra kötelezi a nyomozó hatóságot, ha bizonyíthatóan szakmai hibákat vét egy eljárásban, és emiatt kár éri a sértettet. Ennek nyomán hasonló perek tömege várható megyénkben is, erősítették meg az általunk megkérdezett szakértők. Egy alföldi eset szolgál példaként: egy nő tanyájáról ellopták az állatait. Haragosára gyanakodott, és úgy érezte, hogy a rendőrség nem tesz meg mindent azért, hogy előkerítsék a tettest. A nyomozás eredménytelenül zárult, de mivel jelentős anyagi kár érte, beperelte a helyi rendőr-főkapitányságot, mert szerinte az elkövetett rendőri mulasztások és szabálysértések miatt nem találták meg a tolvajt. Az ügyészség igazat adott a nőnek, és az ORFK levélben elismerte, hogy történtek szakmai hiányosságok. Végül a bíróság félmillió forint kártérítésre kötelezte a rendőrséget. Ami ez után történt, az viszont több mint szokatlan: a HVG szerint a rendőrség továbbhárította a megítélt összeget a nyomozást végző rendőrökre.

2015-05-22

Bűncselekmény hiányában

Bűncselekmény hiányában elutasította a Fővárosi Főügyészség a végrehajtói kamara mellé kirendelt miniszteri biztos ellen tett feljelentést – értesült lapunk. Szekér Judit ellen hivatali visszaélés bűntette és hamismagánokirat-felhasználás vétsége miatt kezdeményezett eljárást ismeretlen személy. Bagoly Bettina, az Fővárosi Főügyészség szóvivője lapunknak elmondta, hogy a feljelentést azért utasították el, mert a megjelölt bűncselekményre vonatkozóan semmilyen konkrét adat nem merült fel, emellett pedig a bűncselekmény és a vétség tekintetében is hiányoztak azok tényállási elemei.

2015-05-22

Megkezdődött annak a férfinak a pere, aki tavaly villamos elé lökött egy nőt

Megkezdődött csütörtökön a Fővárosi Törvényszéken annak a férfinak a büntetőpere, aki tavaly a villamos elé lökött egy általa nem ismert nőt a Margit hídnál. A férfi elismerte bűnösségét a tárgyaláson, de azt nem, hogy ölési szándékkal lökte villamos alá az idős nőt. A 42 éves férfi ellen emberölés miatt emeltek vádat, de korábbi ügyeit egyesítették, így garázdasággal, rongálással és könnyű testi sértéssel is vádolják.

2015-05-22

Előzetesben a Hungária Értékpapír Zrt. operatív igazgatója

Harminc napra előzetes letartóztatásba helyezte csütörtök délután a Budakörnyéki Járásbíróság M. Ádámot, a Hungária Értékpapír Zrt. operatív igazgatóját - közölte a bíróság szóvivője az MTI-vel. Koszta János tájékoztatása szerint a kényszerintézkedés a Pest Megyei Főügyészség indítványa alapján történt három rendbeli, különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztás bűntettének alapos gyanúja miatt. A nyomozás eddigi adatai alapján az operatív igazgató utasítására több önkormányzat rájuk bízott pénzét nem az ügyleti felhatalmazás és a pénzügyi szabályok szerint használta a cég.

2015-05-22

Apa vagy nem-apa? - Bizonyítási érdekességek az apaság megállapítása iránti perben

Apának lenni szép, de nehéz feladat, ám még annál is nehezebb a bíróság dolga, amikor döntenie kell az apaság megállapításáról. - Bizonyítási érdekességek az apaság bírósági úton történő megállapítása iránti perben A polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) igen szűken határozza meg a bizonyítás mibenlétét az apaság megállapítása iránti perekben, ugyanis az anyával – fogamzási időben – történő nemi érintkezést nagyon nehéz bebizonyítani, ha a 2 fél közül valamelyik tagadja, hiszen szinte biztos, hogy a bizonyítani akaró fél nem volt olyannyira előre látó, hogy technikai eszközzel rögzítse a cselekményt.

2015-05-22

Szigorúbbak lehetnek a magyar üzemanyagszabályok az uniósaknál

Az uniós jog nem zárja ki, hogy a magyar hatóságok biztonsági szempontok alapján az üzemanyagokra vonatkozó uniós előírásokon túlmutató kiegészítő szabályokat állapítsanak meg - foglalt állást csütörtökön egy magyar vonatkozású ügyben a luxembourgi székhelyű Európai Bíróság főtanácsnoka. Az ügy a Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságról került Luxembourgba miután a Nemzeti Adó- és Vámhivatal jövedéki ellenőrzést tartott egy magánszemélynél, és a nála talált több ezer liter gázolaj lobbanáspontja nem felelt meg a Magyarországon alkalmazandó szabványoknak. A hatóság ötmillió forint adót és bírságot szabott ki. Később derült csak ki, hogy a gázolaj az uniós előírásoknak megfelelt, és a számon kért szabvány az ellenőrzéskor még nem volt elérhető magyar nyelven. A kecskeméti bírák ezért arra a kérdésre várnak választ luxembourgi kollégáiktól, hogy megszabhatják-e a magyar hatóságok egy ilyen, többletkövetelményeket támasztó előírás teljesítését.

Tételek: 4581 - 4600 / 4904 (246 oldal)
  • munkajog
Copyright © 2014 HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó | Minden jog fenntartva.