Hírfolyam

Tényleg a bántalmazóknak kedvez Varga Judit törvényjavaslata a válásról?

Egy új törvénymódosítási tervezet szerint az egyik szülő kérésére is elrendelhetik a gyerek közös felügyeletét a válásnál, nem kellene hozzá konszenzus. Nőjogi szervezetek élesen bírálták a javaslatot, attól félnek, hogy a bántalmazók visszaélnek majd a jogi lehetőséggel. Varga Judit komolytalannak tartja ezeket az aggályokat, azzal érvel, hogy a bíróságok úgyis megvédik az anyákat és a gyerekeket. Gyerekjogi szakértők nem tartják ördögtől valónak az igazságügyi miniszter javaslatát, az EU-ban is elterjedt a közös felügyelet elrendelése és a váltott elhelyezés. Sok helyen mediációt és családterápiát is biztosítanak, hogy a szülők konfliktusa ne a gyerekeket terhelje, erre viszont nincs utalás a módosításban. Félő, hogy enélkül csak még több vitát generál majd az új jogi megoldás.

A kormány szerint nem azért írják át a sporttörvényt, hogy magánkézbe kerüljenek állami sporttelepek

Beleírnák a sporttörvénybe, hogy állami sporttelepet másnak ingyen átadni csak sportcélra lehet, és kivennék belőle, hogy az önkormányzatok kaphatják meg ingyen ezeket.

A kormány az Alkotmánybíróságnál támadta meg a Kúria határozatát

Varga Judit igazságügyi miniszter szerint a Kúria a tisztességes eljáráshoz való jogot sértő módon, önkényes értelmezéssel tiltotta meg a tervezett népszavazáson ennek a kérdésnek a feltételét: „Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekek számára is elérhetőek legyenek nemátalakító kezelések?” Ugyanis az „elérhetővé" szó helyett a saját maga alkotta „korlátok nélkül elérhetővé" kifejezéssel értelmezte a kérdést.

Keresztényként és jogászként a jövőbe – A Keresztény Jogakadémia tudományos pályázatot hirdet!

A Petrecz Sándor Alapítvány keretében működő Keresztény Jogakadémia 2022. évre ismét pályázatot ír ki tudományos tanulmányok írására vonatkozóan. A „Keresztényként és jogászként a jövőbe” című pályázat célja – az előző évihez hasonlóan – a jog és jogtudomány, valamint a kereszténység metszéspontjainak felderítése, illetve annak bemutatása, hogy a kereszténység, mint az európai kultúra és erkölcsiség évezredes alapja milyen összefüggésben áll azzal a jogrendszerrel, amely a társadalmi élet másik pillére, hogyan hatnak ezek a rendszerek egymásra, és hogyan lehetne ez a kapcsolat még gyümölcsözőbb.

Átírják a bérlakástörvényt, így már nem lesz olyan csábító a világörökségi övezetben a bérlakások megvétele

Úgy tűnik, megvan, milyen változtatás kellett a bérlakástörvényen ahhoz, hogy az Alkotmánybíróság is átengedje. Az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága kitalálta, hogyan tegyék alkotmányossá az Alkotmánybíróságon elbukott bérlakástörvényt: kevesebb lesz a kedvezmény a lakást megvenni kívánó bérlők számára. Kedden szavaznak erről.

Azonnal ki lehet rúgni, aki nem oltatja be magát, nem kell várni egy évet

A kormány (szándékosan vagy hanyagságból) nem zárta ki a Munka törvénykönyve szabályainak alkalmazhatóságát a kötelező munkahelyi oltásokat lehetővé tevő rendeletben. Így azok alapján akár a 45 nap türelmi idő után ki lehet rúgni azokat a dolgozókat, akik a kötelezés ellenére sem oltatják be magukat, nem kell megvárni az egy év fizetés nélküli szabadság leteltét – mondja Goda Mark munkajogi szakjogász. Nem egyértelmű azonban, hogy csak rendes felmondással, vagy azonnalival.

Újabb állami ingatlanok vesztik el közvagyon jellegüket

A kormány törvényjavaslata szerint újabb, XII. és V. kerületi állami ingatlanokat adnak át ingyenesen alapítványi és egyházi tulajdonba. Olyan ingatlan tulajdonjogának átadását is törvénybe foglalják, ami még fel sem épült. A Balog Zoltán vezette reformátusok két ingatlant kapnak, az egyiken konferenciaközpont-létesítési terveiket valósíthatják meg.

Az igazságszolgáltatás jövőjének formálói – Dory Reiling, aki nem a cukros vizet választotta

A nyugalmazott holland polgári bíró Dory Reiling példája mutatja, hogy a nyitottság a technológiai újításokra nem életkor függvénye. Az igazságszolgáltatás digitalizálásának egyik legismertebb figurája és élharcosa 59 évesen írta meg máig sokat idézett PhD dolgozatát, a „Technológia az igazságszolgáltatásért” című munkát, és idén lesz 71 éves. Mindnyájan tanulhatunk tőle.

A bedolgozói munkaviszony legfontosabb tudnivalói

A bedolgozói munkaviszony a munkaviszony egyik speciális formája, amely meglehetősen elterjedt bizonyos típusú munkavégzés esetén. Sok tekintetben hasonlít a „rendes” munkaviszonyhoz. Vannak azonban olyan sajátosságai, amelyek miatt részben eltérő szabályok vonatkoznak rá. Mit érdemes tudni a bedolgozói munkaviszonyról?

Megvan az alku: gyakorlatilag megállapodtak a jövő évi minimálbérről

Jelentős előrehaladást ért el a jövő évi bérmegállapodás részleteinek kidolgozásában a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma. A felek a legfőbb pontokban kompromisszumra jutottak, a minimálbér tehát 200 ezer forintra, a garantált bérminimum 260 ezer forintra emelkedik januártól.

Kötelező céges oltás: mi a helyes munkáltatói eljárás?

November 1-jétől hatályba lépett a kormány azon rendelete, amely a versenyszféra munkáltatóit feljogosítja arra, hogy a munkavégzés feltételeként előírják a koronavírus elleni védőoltás felvételét a dolgozóknak. Munkajogi és munkavédelmi értelemben a munkáltató számára elsőként azt érdemes vizsgálni, hogy a munkaszervezetben milyen mértékű az átoltottság, melyek azok a munkakörök, amelyek esetében a munkafeladatok ellátása a munkahelyi munkafolyamatok vagy a munkahelyen kívüli munkafolyamatok miatt magas kontaktszámot igényelnek. Fontos figyelembe venni továbbá a távmunkavégzésben és a hibrid munkavégzésben dolgozók arányát is.

Lehet, hogy meggondolja magát a kormány a kötelező oltás ügyében

Jövő héten lesz döntés. A PSZ és a PDSZ képviselői szerdán három és fél órán keresztül tárgyaltak az Emberi Erőforrások Minisztériumában, ahol azt az ígéretet kapták: a kormány jövő hét szerdáig átgondolja a szakszervezetek követelését a kötelező oltás visszavonásáról – írja a Népszava.

Három év késéssel jön a földkárpótlási jogszabály

A kormány 2018 vége helyett most próbál megfelelni egy Ab-határozatnak, de leszűkítve. Arra hivatkozik, hogy már csak egyetlen egykori termelőszövetkezetben maradt megoldandó probléma.

Bérleti díjak számviteli elszámolása

Vállalkozások között gyakran előfordul, hogy a bérelt ingatlan nem teljes mértékben felel meg a bérlő elképzelésének, vagy nem folytatható benne a megfelelő tevékenységi kör.

Magyarország is rárepülne a digitális nomádokra

Egy új törvényjavaslat alapján Magyarország csatlakozik azon országokhoz, amelyek digitálisnomád-vízummal próbálják magukhoz csábítani a technofil szabadúszókat.

Kiberbűnözés Magyarországon, avagy hová forduljon digitális bűncselekmény esetén?

Napjainkban egyre gyakoribbak az elektronikus információs rendszerek segítségével elkövettet bűncselekmények. Ennek hátterében vélhetően az áll, hogy a számítástechnika robbanásszerűen fejlődik, a bűnüldöző szerveknek pedig rendkívül nehéz lépést tartania a kiberbűnözőkkel.

14 bíró lép vezető beosztásba novembertől – A kinevezések számos törvényszéket érintenek

Számos törvényszéket érintenek az Országos Bírósági Hivatal elnökének jogkörébe tartozó, november 1-jével életbe lépő kinevezések. A vezetői álláspályázatokban október 27-28-án hirdettek eredményt.

Továbbra sem hangozhat el állásinterjún védettségre vonatkozó kérdés! – A munkahelyek koronavírus elleni védelméről szóló kormányrendelet margójára

November 1-től ugyan a friss kormányrendelet lehetővé teszi a cégek és a vállalkozások számára, hogy kötelezővé tegyék a koronavírus elleni védőoltás felvételét munkavállalóik számára, az állásinterjún a védettségre vonatkozó kérdés változatlanul kerülendő lesz. Egy állásinterjún ezt követően sem kérhető a jelentkezőtől sem az oltási, sem pedig a védettségi igazolás bemutatása, és továbbra sem tehető fel erre vonatkozó kérdés. Ez körvonalazódik a Magyar Közlönyben megjelent 598/2021. (X. 28.) Kormányrendelet szövege és a jelenleg rendelkezésre álló információk alapján.

Covid-oltás: kérdések a kötelező fizetés nélküli szabadságról

Vonjunk be az oltás kötelezővé tételének mérlegelésekor munkaegészségügyi szakembert és konzultáljunk a munkavállalók képviselőivel - javasolják az általunk megkérdezett munkajogászok annak kapcsán, hogy a kormány lehetővé tette a versenyszféra munkaadóinak a munkavégzés Covid-oltáshoz kötését. A legtöbb munkakörben megfelelően megindokolható egy ilyen intézkedés, ám ha nincs hatásvizsgálat, biztosan jogellenes a döntés.

Jog és technológia – Bíróságok helyett techóriások döntenek az emberi jogokról

Része lesz-e a hagyatékunknak egy videójáték-profil, amibe sok pénzt öltünk? Forgalomképes-e a digitális személyiségünk? Dönthet-e a Facebook az emberi jogokról a bíróságok helyett? A jognak pillanatnyilag egyáltalán nincsenek kész válaszai arra, hogy mit kezdjen a technológiai fejlődés által generált kihívásokkal – mondta Menyhárd Attila, az ELTE professzora a digitalizáció és az alapjogok összefüggéseit tárgyaló 32. Közép-Európai Közjegyzői Kollokviumon.

Tételek: 4561 - 4580 / 14665 (734 oldal)