Hírfolyam


2016-02-22

Támadják az építési engedély eltörlését

Az új építési törvény alkotmánybírósági kontrolljának és hatályon kívül helyezésének kezdeményezését kéri az alapvető jogok biztosától a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége és a Magyar Urbanisztikai Társaság. A jogszabály szerintük ellehetetleníti az építkezések településeken belüli szabályozását, feleslegessé teszi a milliárdos ráfordításokkal elkészített helyi rendezési terveket, és semmissé teszi a szomszédjogokat. A két szervezet a napokban levélben fordult Székely Lászlóhoz, az alapvető jogok biztosához, amelyben arra kérték, hogy kezdeményezze a törvény alkotmánybírósági kontrollját és hatályon kívül helyezését – tudtuk meg a MUT elnökétől. Körmendy Imre elmondta: lenullázza az önkormányzatok és a városképvédők évtizedes törekvéseit a tavaly decemberben elfogadott új jogszabály, amely lehetővé teszi a bruttó 360 négyzetméter alatti házak engedély nélküli megépítését. Az ilyen építkezéseket az év elejétől csupán bejelentési kötelezettség terheli. A kötelező engedélykérés eltörlése miatt pedig a helyhatóságoknak ma már semmilyen beleszólásuk sincs abba, hogy az új házak milyen stílusban, milyen anyagokból, milyen kivitelben épülnek, egyáltalán illeszkednek-e a környezetükbe. A rendelkezés emellett figyelmen kívül hagyja az úgynevezett szomszédjogokat is, miután ma már a lakosoknak sincs betekintésük abba, hogy milyen ingatlan készül a mellettük lévő telken.

2016-02-22

Több ezer kft. szűnhet meg a kötelező törzstőkeemelés miatt

Idén március 15-én a kft.-kre és a részvénytársaságokra vonatkozó kétéves határidő jár le. A két éve hatályba lépett új Polgári Törvénykönyv (Ptk.) rendelkezéseivel összhangba kell hozni a cégek létesítő okiratait. Az eljárás illeték- és közzétételidíj-mentes, ám miután ezeknél a cégeknél már kötelező a jogi képviselet, ügyvédi munkadíja lehet a létesítő okirat új Ptk.-hoz igazítását célzó változásbejegyzési kérelmeknek. Az rt.-knél újdonság, hogy nyrt.-t már nem lehet alapítani, a korábban létrehozottaknak pedig be kell vezetniük részvényeiket ez év március 15-éig a Budapesti Értéktőzsdére vagy át kell alakulniuk zrt.-vé. A kft.-knél a törvény nem csupán az alapító okirat összehangolását írja elő az új magánjogi kódexszel ez év március 15-éig, hanem a törzstőke félmillió forintról hárommillióra emelését is. A fővárosban mintegy 50 ezer kft. teljesítette már ezt a kötelezettségét, de még több mint 40 ezer lehet, amelynek törzstőkeemelésre van szüksége ahhoz, hogy március 15. után is törvényesen működjön. A cégbíróság vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a törvényi előírások elmulasztása miatti szankciók nemcsak a cégeket, hanem közvetlenül a törvényes képviselőiket is sújthatják. Például, aki tartozást maga után hagyó kényszertörléssel megszűnt cégben volt vezető tisztségviselő vagy többségi tulajdonos, azt öt évre eltiltják a cégvezetéstől vagy gazdasági társaságban való többségi tulajdonszerzéstől, egyszemélyes társaság alapításától.

2016-02-22

A Ptk. rejtett titkai

Számtalan „rejtett titka” van a 2014. március 15-én hatályba lépett új Polgári Törvénykönyvnek, mely a hosszú életű 1959. évi IV. törvényt váltotta fel. Cikkünkben a nyolc könyvből és 1596 paragrafusból álló új magánjogi kódex legérdekesebb rendelkezéseit és összefüggéseit vettük górcső alá. Az új Polgári Törvénykönyv (Ptk.) a régi kódex felét megőrizte, negyedét korrigálta, másik negyedét megváltoztatta. A kódex például nem személyhez fűződő, hanem személyiségi jogokról szól, a generálklauzula pedig átvette az 1928-as magánjogi törvényjavaslat szövegét. A lelkiismereti szabadság azért nincs külön nevesítve a személyiségi jogok körében, mert az elmúlt évtizedekben nem volt egyetlen per sem, amelyet ennek sérelme miatt indítottak volna. Ennek a jognak az esetleges megsértése azonban a generálklauzulából levezethető. Az új Ptk. egyik kevésbé ismert újítása nyomán eltűnt a törvénykönyvből a „szellemi alkotás” kifejezés. A korábbi kódex még tartalmazott néhány rendelkezést a szellemi alkotásokhoz fűződő jogokról, az újban viszont a „szerzői jog és iparjogvédelem” fordulat vette át a helyét. A szomszédjogi szabályozás kétlépcsőssé lett: a főbb rendelkezéseket a Ptk. tartalmazza, míg a speciális kérdésköröket a szomszédjogok és a tulajdonjog korlátainak különös szabályairól szóló 2013. évi CLXXIV. törvény.

2016-02-22

A csok sikere múlik a zálogjogi szabályozás megfelelő átalakításán

A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) jelzálogjogi rendelkezéseinek átalakítása nélkülözhetetlen ahhoz, hogy hosszabb távon a lakáshitelkamatok csökkenjenek és a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) sikeres legyen – hangsúlyozták az igazságügyi és a gazdasági tárca, illetve a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szakemberei az Igazságügyi Minisztériumban (IM) tartott háttérbeszélgetésen 2016. február 19-én. Nagy Márton, az MNB alelnöke rámutatott: az önálló zálogjog visszaállítása után szállhat be a jegybank szabályozási és más eszközökkel is a jelzálogpiac újjáépítésébe, ezért is sürgető a módosítás. Az új Ptk.-ban szabályozott, különvált zálogjog alapján a jelzáloglevél csak egyszer adható el, a korábbi, önálló zálogjogon alapuló záloglevelek forgalomképesebbek. A lakáshitelek – a csok is – általában 10-20 éves futamidejűek, a mögöttük fedezetként álló jelzáloglevek futamideje mintegy 3-5 év. Az önálló zálogjogon alapuló jelzáloglevelek tehát a hosszabb lakáshitelek futamidejével könnyebben összhangba hozhatóak. Ezért szükséges az önálló zálogjog visszaállítása – magyarázta a problémát ismertetve Nagy Márton. Hozzátette: nem szerencsés az sem, hogy a kétféle termék összekeveredik a jelzálogpiacon. Ám az új Ptk.-ban szabályozott, különvált zálogjogon alapuló szolgáltatások még alig jelentek meg, ezért könnyen kivezethetők a piacról.

2016-02-19

A gyermektartásdíj hazai megjelenése és szabályozása napjainkig

A gyermektartásdíj kialakulásának hazai története után bemutatásra kerül a jelenleg hatályos jogi szabályozás. Ennek során a tanulmány kitér a gyermektartásdíj megállapítására és annak végrehajtására, továbbá az állam általi megelőlegezésre, a gondozási díjra, és a gyermektartásdíj szándékos nem teljesítésének büntetőjogi szankcionálására.

2016-02-19

Nyolc és fél év kétmilliárdos áfacsalásért

Jogerősen nyolc és fél év fegyházbüntetéssel sújtott a Szegedi Ítélőtábla csütörtökön egy kecskeméti férfit, aki társaival több mint kétmilliárd forint forgalmi adót nem fizetett be 2007 és 2010 között. A táblabíróság bűnszervezetben elkövetett adócsalás bűntettében és más bűncselekményekben mondta ki bűnösnek a férfit. A táblabíróság döntésével több vádlott esetében is enyhített az első fokon eljáró Gyulai Törvényszék által kiszabott büntetéseken. Harangozó Attila tanácsvezető bíró az ítélet csaknem kétórás indoklása során kifejtette, az időmúlás és a vádlottak egészségi állapota mellett figyelembe vették, hogy ezek a terheltek a nyomozati szakban beismerő vallomást tettek. A tanácsvezető bíró kifejtette, a Gyulai Törvényszék több eljárási szabályt is megsértett, de ezek nem vezettek az ítélet hatályon kívül helyezéséhez.

2016-02-19

Az Uber szerint ők nem taxiznak

Tovább folytatja a személyszállítást Budapesten az Uber. A cég magyarországi vezetője azt mondta, hogy minden segítséget megadnak azoknak a sofőröknek, akiket megbüntet a hatóság. Az Uber nem taxi, hanem egy internetes piactér, amin különböző jellegű szolgáltatások működnek. Ebből Budapesten a személyszállítás és az autómegosztó rendszer ismert - mondta Fekete Zoltán, a cég magyarországi képviselője. Arról is szó volt, hogy az Uber nem taxi, mivel nincs diszpécserközpont, droszt. A fuvar fizetése nem készpénzben, hanem elektronikusan történik, a rendszer teljesen átlátható és követhető. Az Uber központi rendszere minden út után elektronikus számlát generál, az Uber-sofőrök ezt a szolgáltatást csak vállalkozói adószámmal tudják ellátni és minden út biztosítva van 1,5 milliárd forint értékben.

2016-02-19

Kormánypárti módosító indítvány a postatörvényhez

Bánki Erik (Fidesz) módosító indítványt terjesztett be a postatörvényt módosító javaslathoz. A kormánypárti politikus szerint jogtechnikai pontosításról van szó, amely az eredeti javaslat céljának megfelelően egyértelműsíti a jogalkotói szándékot. A parlament honlapján csütörtökön közzétett javaslat szerint a postai szolgáltató a jogszabályban meghatározott adatokat köteles nyilvánosan hozzáférhetővé tenni. A javaslat indoklása szerint a módosító indítvány az alkotmánybírósági gyakorlatnak megfelelően pontosítja az adatok megismerhetőségének korlátait, és annak arányossági követelményét, továbbá egyértelműsíti az adattartalmat, mint a jogszabályi védelem közvetlen tárgyát.

2016-02-19

Nem semmisítette meg az AB a kaposvári hajléktalanrendeletet

Nem tartotta alaptörvény-ellenesnek, így nem is semmisítette meg a kaposvári önkormányzatnak az utcán élő hajléktalanok ingóságainak közterületi tárolását tiltó rendelkezését az Alkotmánybíróság. Hatodik alkalommal tűzte napirendjére a héten az Alkotmánybíróság (AB) az alapvető jogok biztosa,Székely László indítványát a kaposvári önkormányzat 2013. márciusi rendelete 7. paragrafusa 3. bekezdésének utólagos normakontrolljáról. Az ombudsman a közösségi együttélés alapvető szabályairól szóló passzus alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését indítványozta, ugyanis úgy vélte, amikor az önkormányzat az életvitelszerű lakhatás céljára használt ingóságok közterületi tárolását, illetve elhelyezését tiltja és szankcionálja, azzal lényegében az életvitelszerű közterületi tartózkodást bünteti a közösségi együttélési szabályok megsértése címén teljes közigazgatási területén, ez pedig az Alaptörvény alapján ellentétes a jogállamiság elvével és az emberi méltósághoz való joggal. A testület – miután megvizsgálta, kikre, illetve milyen magatartásra vonatkozik a szabályozás – arra a következtetésre jutott, nincs összefüggés a rendelkezés és az Alaptörvény hatályos cikkelyében foglaltak között. Az AB indokolása szerint a vagylagos szabályozás azt jelenti, hogy ha a törvényalkotó élt e jogalkotási felhatalmazottságával, azzal kizárta az önkormányzat jogalkotási autonómiáját e körben, vagyis az életvitelszerű közterületi tartózkodás, és az annak tartalmát képező magatartások kizárólag szabálysértésként, és az ott meghatározott körben szankcionálhatóak.

2016-02-18

Leírhatatlan erőszak – Dobogósok lettünk állatkínzásban

Egy országos hírportál a Belügyminisztérium, illetve az egységes nyomozóhatósági és ügyészségi bűnügyi statisztikai rendszerre támaszkodó, nemrég megjelent cikke szerint Hajdú-Bihar (120) és Pest megye (92) után Szabolcs-Szatmár-Beregben (64) követték el a legtöbb regisztrált, állatkínzásnak minősülő esetet 2014-ben. Lényeges, hogy ezek az adatok csak a vádemelési szakaszba eljutott bűncselekményeket mutatják, ami valószínűleg csupán töredéke az összes, állatokkal kapcsolatos kegyetlenkedésnek. Magyarországon 2014-ben 113 ügyben döntött úgy a bíróság, hogy szabadságvesztéssel bünteti a kegyetlenkedőket, ám az állatkínzók csak kevesebb mint 10 százaléka került valóban rács mögé.

2016-02-18

No comment? - A tartalomszolgáltató olvasói offenzív kommentekért való felelősségéről

Magyarország megsértette az Európai Emberi Jogi Egyezmény véleménynyilvánítás szabadságáról szóló cikkét - mondta ki az Emberi Jogok Európai Bírósága Kamarai döntésében a MTE & Index.hu Zrt. vs. Hungary ügyben, mely az internet önszabályozó tartalomszolgáltatói, egy internetes hírportálon szereplő vulgáris és offenzív kommentekért való felelősség kérdését feszegette. A döntés még nem végleges, a Nagykamara változtathat rajta. A bírósághoz a Magyar Tartalomszolgáltatók Egyesülete („MTE”) és az Index.hu Zrt. („index”) fordult, azt állítva, hogy a véleményszabadság sérült, mikor a nemzeti bíróság olvasóik online kommentjeiért felelősségüket megállapította. A bíróság kiemelte, hogy habár az internetes hírportálok nem a klasszikus értelemben véve közlői a kommenteknek, mégis feladatok és kötelezettségek terhelik őket. Ugyanakkor a nemzeti, magyar bíróságok a felelősség megállapításánál nem megfelelően súlyozták a jogokat, vagyis a kérelmezők véleménynyilvánítás szabadságához való jogát az ingatlanértékesítő honlapok azon személyiségi jogával szemben, hogy tiszteletben tartsák a kereskedelmi megítélésüket.

2016-02-18

Új CSOK: súlyos milliókat bukhatnak vagy nyerhetnek a családok

Az új családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK) újdonságait és érvényes szabályait már egyszer kiveséztük. Most azért tettük a rendeleteket nagyító alá, hogy megkeressük azokat a megváltozott szabályokat, amelyek első ránézésre talán nem tűnnek fel, de lényeges különbséget jelentenek januárhoz képest. Legjobban az új lakást vásárlók, a házasok és a legalább háromgyermekesek járnak a CSOK-kal, hiszen ők jóval magasabb összegű támogatást kapnak, mint a többiek. A változások kedveznek azoknak a használt lakást vásárlóknak is, akik kisebb ingatlant vennének. Hiszen már független a mérettől a támogatás összege (a korábbi maximumokat kérheti mindenki). Ugyancsak egységes lett az értékhatár (35 millió forint), és eltörölték a 350 ezer forintos négyzetméterár-korlátot is. Az élettársakat diszkriminálja viszont az a szabály, mely szerint már nem számíthatják egybe a gyerekeiket. (Február 11-e előtt erre még volt lehetőségük.) Az új felállás szerint vagy csak az egyik, vagy csak a másik szülő gyermekeit lehet figyelembe venni, attól függően, hogy melyik a kedvezőbb. (Házastársaknál nincs ilyen megkülönböztetés.) Súlyos milliókat vehet ki azok zsebéből a most érvényes szabály, akik egy korábban megkezdett építkezésre szerették volna megkapni az áfa-visszaigénylést. Az előző rendelet szerint ugyanis minden további nélkül visszaigényelhették a régebbi számlákra is az áfát. Az új viszont kimondja, hogy már csak a 2015. január 1-je után kelt költségszámlák vehetőek figyelembe.

2016-02-17

Az EU-bíróság szerint szükség esetén jogszerű a menedékkérők őrizetbe vétele

Az európai uniós jog lehetővé teszi a menedékkérők őrizetbe vételét, amennyiben azt a nemzetbiztonság vagy a közrend védelme szükségessé teszi, de figyelembe kell venni az arányosság követelményeit - állapította meg hétfői ítéletében az Európai Unió Bírósága.

2016-02-17

Vesztegetés vezeti a bírói bűntettek listáját

Összesen tizennégyféle bűncselekményben indult nyomozás bírákkal szemben 2004 és 2015 között, amelyek közül a vesztegetés fordult elő a leggyakrabban, közölte az Legfőbb Ügyészség. Arról azonban nincs semmiféle kimutatás, hogy ezeknek milyen jogkövetkezménye lett.

2016-02-17

Új közfelügyeleti hatóság áll fel 2016 júliusában

A tervek szerint idén júliusban áll majd fel az új közfelügyeleti hatóság, amely a könyvelők, az adótanácsadók, az adószakértők és a könyvvizsgálók ellenőrzéséért felelhet, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szerdán egyeztet majd az új hatóság felállításáról az érintett pénzügyi szervezetekkel - közölte az NGM hétfőn az MTI-vel. Az új közfelügyelet koncepciójának és részletszabályozásának kidolgozása az érintett pénzügyi szervezetek képviselőinek bevonásával történik, a tárca számít a számviteli- és az adószakma segítségére, a tisztességes pénzügyi szakemberek tudására és tapasztalatára - tették hozzá.

2016-02-17

Eddig 199-en jelentkeztek magáncsődre

Eddig 199-en kérelmezték a magáncsődöt, és kétezren érdeklődnek komolyabban a családi csődvédelem iránt, de ez ügyben egyelőre nem történt még csődfelügyelő kirendelése minisztériumi közlés szerint. A számok egyelőre elmaradnak a korábban várt nagy tízezrektől. Az IM azt közölte a lappal, hogy a lakosság még ismerkedik az új szabályozással, mérlegelik a segítség igénybevételét. A tárca szerint ez időigényes folyamat, a hiteladós családokon múlik, hogy eldöntsék, milyen módon tudják megoldani helyzetüket. Az eljárás kezdeményezése kizárólag az adós döntése, sem jogszabály, sem hitelezők nem indíthatnak ilyen eljárást az eladósodott családok ellen. Az IM azt is közölte: családi vagyonfelügyelőket egyelőre nem rendeltek ki az ügyfelek mellé, az esetek még nincsenek olyan szakaszban, valamint a bíróságon kívüli sikeres adósságrendezés esetén sincs rá szükség.

2016-02-17

Az ENSZ-tisztviselő segítené a magyarországi emberi jogi aktivistákat

Michel Forst, az ENSZ különleges jelentéstevője keddi budapesti sajtótájékoztatóján összegezte tapasztalatait, miután a kormány meghívására február 8-tól február 16-ig Magyarországon vizsgálta az emberi jogok védőinek helyzetét. Véleménye szerint az elmúlt öt évben elfogadott több mint ezer új jogszabály meggyengítette „a jól működő demokráciát”. Az alkotmány módosításai következtében meggyengült az Alkotmánybíróság - mondta, és a következmények közé sorolta, hogy az állam a korábbinál nagyobb mértékben gyakorol ellenőrzést a bíróságok, a média, a vallási szervezetek és a közélet más területei felett, ami befolyásolja az emberi jogok gyakorlásának lehetőségét. A jelentéstevő szerint az emberi jogi aktivisták gyakran súlyos nehézségekkel szembesülnek, egyes esetekben a kormányt bíráló vagy emberi jogi aggályokat felvető jogvédőket megfélemlítik, „politikai aktivistának vagy külföldi ügynöknek” állítják be őket.

2016-02-17

A jogsértő Uber-taxikról levehetik a rendszámot

Március végén, április elején hatályba lép az a kormányrendelet, amely lehetővé teszi, hogy a taxisokkal szemben támasztott személyi és tárgyi feltételeket be nem tartó Uber taxisok gépkocsijáról egy esetleges ellenőrzés során az intézkedő levegye a rendszámot, vagyis a gépkocsit kivonja a forgalomból – közölte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára kedden az M1 aktuális csatornán. Fónagy János kiemelte: a kormányrendelet szerint a személyi és tárgyi feltételek hiánya esetén 800 ezer forint a kiszabható bírság felső határa, ebből 600 ezer forint a gépkocsival kapcsolatos tárgyi feltétekkel, 200 ezer forint pedig a személyi feltételekkel függ össze. Az államtitkár arról is beszámolt, hogy február közepén lépett életbe az Uber-szolgáltatást érintő másik kormányrendelet, amely a jogosulatlan diszpécserszolgálatra terjed ki.

2016-02-17

Mentesít az új kódex

Széles körből gyűjt ötleteket a kormányzat az adózás rendjéről szóló törvény új változatához. Az adótanácsadók egyesülete például a kitöltögetésektől mentesítené a könyvelőket. A jogszabályt a kormány törvényalkotási programja szerint májusban nyújthatják be az Országgyűlésnek. Ez a módosítás hivatott befejezni a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) átalakítását, célja – a korábbi nyilatkozatok szerint – az ügyfélbarát adórendszer kialakítása, az adminisztráció csökkentése és az adózás egyszerűsítése. Ettől függetlenül áprilisban, a jövő évi költségvetéshez kapcsoltan jönnek még egyéb adómódosítások a törvényalkotási program szerint.

2016-02-16

Orvosi műhiba: jár a kártérítés!

Ritkán fordul elő, hogy egy egészségügyi intézmény peren kívül megtérítené a károkat, ezért orvosi műhiba esetén a legtöbb esetben polgári pert kell indítani. Csernus Sándor ügyvéd és egészségügyi szakjogász szerint a per kapcsán érdemes egy műhibaperekben jártas ügyvédhez fordulni. A kártérítés összege akár hatvanmillió forint is lehet.

Tételek: 4461 - 4480 / 5549 (278 oldal)
  • GDPR
Copyright © 2014 HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó | Minden jog fenntartva.