Hírfolyam

Home office: munkavégzés szabályok nélkül

Milyen jó is az, amikor az ember otthon van, elvégzi a teendőit, nézi a tévét, ebéd után egy kis délutáni szieszta is belefér az időbe, és még fizetést is kap érte? Igen, ez a home office. Vagy mégsem?

Gyermekek egészségügyi adatainak kezelése a médiában – Mit tehet és mit nem a médiaszolgáltató és a riporter? – NAIH döntés!

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) egyik közelmúltban megjelent döntése kiemelten foglalkozik a gyermekek egészségügyi adatainak kezelésével a médiában. Az eset során a médiaszolgáltató egy riportot készített egy balesettel kapcsolatban, ahol az érintett gyermek keresztnevére hivatkozással kiemelte, miszerint a gyermek a baleset kapcsán égési sérüléseket szenvedett, továbbá részletezte az eset körülményeit, valamint a kérelmező lakókörnyezetét is bemutatta. A kérelmező családja a riport kapcsán a médiaszolgáltató megkeresésétől elzárkózott, és panaszt nyújtott be törvényes képviselőjén keresztül jogsértő adatkezelés miatt a médiaszolgáltatóval szemben.

Nyereményjáték bejelentése és adózása

Be kell-e jelenteni a cég által szervezett nyereményjátékot? Milyen adókat és járulékokat kell fizetni a kisorsolt nyeremények után?

A 10 legnagyobb tévhit a gyermekesek SZJA-visszatérítéséről!

2022-ben a gyermeket nevelő szülők korábban sosem látott állami támogatásban részesülhetnek. Akár az idén befizetett személyi jövedelemadójuk egészét (de legfeljebb 809 000 forintot) visszakaphatják egyszeri juttatásként.

Hogyan adóznak az ajándékok? – A figyelmesség adózási következményei – A legfontosabb tudnivalók a karácsonyi időszakra!

Az év végéhez közeledve egyre többen kezdik el a karácsonyi ajándékok megtervezését, beszerzését. Sokan nem is gondolják, hogy egy-egy ajándék esetében bizony nem csak amiatt izgulhatunk, hogy vajon a megajándékozottnak tetszik-e majd a választásunk, de figyelmességünknek akár adózási következményei is lehetnek, akár munkáltatóként ajándékozzuk meg munkavállalóinkat vagy üzleti partnereinket, akár magánszemélyként kedveskedünk szeretteinknek.

Élünk-halunk, na de ezt gondoltad volna?

A halál meghatározása nem könnyű, főleg a jog számára, ráadásul egy olyan korban, amikor a technológia fejlettsége karcolja a sci-fi határait. Vannak esetek, amikor nem egyértelmű, ki számít halottnak, illetve mikortól lehet megállapítani a halál időpontját. És természetesen a jog szempontjából semmi sem mindegy.

Fordulat a Facebook versenyügyében: A Kúria szerint mégsem számít formális „fizetségnek” az adataink megosztása (egyelőre)

A Kúria közelmúltbeli ítéletével megsemmisítette a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) Facebookkal szemben hozott határozatát, amellyel a hatóság 2019 végén 1,2 milliárd forintos bírságot szabott ki a közösségi média platformra. A GVH megsemmisített döntése azon alapult, hogy a Facebook megtévesztő módon állította szolgáltatása ingyenességét, figyelmen kívül hagyva, hogy a felhasználók valójában a személyes adataikkal „fizetnek” a platform igénybevételéért.

Adóügy és büntetőügy – kéz a kézben

Az utóbbi időkben szemmel láthatólag megváltozott a NAV ellenőrzési gyakorlata. Míg korábban egy adóellenőrzés többnyire önmagában indult, addig mára már egyre többször kezd a NAV büntetőeljárást is az adóvizsgálat mellett. Különösen így van ez az áfát érintő fiktív számlás ügyletekben, a jövedéki ügyekben és egyes vámügyekben is. De mi áll e mögött?

Lehet-e egy házastársnak házasság felbontása iránti perben két tartózkodási helye? – Az Európai Bíróság joghatósági kérdést tisztázott

A házasság felbontása iránti kérelem elbírálására vonatkozó joghatóságra vonatkozóan a Bíróság pontosítja a házastárs szokásos tartózkodási helye fogalmának jelentését és terjedelmét. E fogalom értelmében a házastársnak csak egyetlen szokásos tartózkodási helye lehet, még akkor is, ha az életét két tagállam között osztja meg – szögezi le ítéletében az Európai Unió Bírósága.

Autósok, figyelem! Pár nap múlva lejár a kgfb-s határidő

Már csak egy hete maradt az év végi fordulós kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással (kgfb) rendelkező autósoknak arra, hogy eldöntsék, elfogadják-e jelenlegi biztosítójuk ajánlatát a következő éves időszakra, vagy inkább szerződést váltanak - figyelmeztet a Netrisk.hu.

Az uniós utazási szabályok szigorítására számíthat mindenki

Az Európai Unió elhalasztotta a Covid-19 utazási irányelvek aktualizálására vonatkozó javaslatának bemutatását, mivel várja az uniós közegészségügyi ügynökség iránymutatását a különböző vakcinák hatékonyságáról, valamint az adatokat a tagállamok átoltottságáról. Az új szabályozás várhatóan jelentős korlátozásokat hoz majd magával az oltatlanoknak, de nem veszi el tőlük az utazás lehetőségét. Kérdéses a Sinopharmmal és Szputnyikkal oltottak sorsa.

Mennyire versenyképes Magyarország adórendszere? – Hazánk előkelő helyen a Tax Competitiveness Index idei rangsorában!

Hazánk többek között Ausztriát, Lengyelországot, Németországot és az Egyesült Királyságot is megelőzi az OECD-országok adórendszerének vonzerejét vizsgáló Tax Competitiveness Index idei rangsorában. A kedvező adózási feltételek hazánk gazdasági teljesítőképességében is megmutatkoznak – hívta fel a figyelmet az EY.

Ingyenes zsebjogász – A világ első robotjogász applikációja

Ki ne szeretne felmerülő jogi kérdéseire interneten böngészés, jogszabálytárban kutatás, vagy ügyvédi segítség nélkül ingyenesen és rögtön választ kapni? És vajon hivatalos formanyomtatvány kitöltésénél a tájékoztatókat olvasnánk szívesebben, vagy egy chatbot hétköznapi kérdéseire válaszolnánk inkább? Mi lenne, ha valaki –vagy jelen esetben valami- ingyenesen tájékoztatna arról, hogy például járatkésés miatt lehetőségem van a légitársaságtól kártérítést követelni, és arról is, hogy ennek mi a pontos útja-módja. Ez csak pár példa azokra a szolgáltatásokra, amelyeket a DoNotPay applikáció a felhasználóinak nyújt.

Végre itt a korszerű és életszerű home office szabályozás! – Benyújtották veszélyhelyzettel összefüggő egyes szabályozási kérdésekről szóló salátatörvény-javaslatot

A kedd este benyújtott „veszélyhelyzettel összefüggő egyes szabályozási kérdésekről” szóló salátatörvény-javaslat az élet szinte minden területét szabályozza, a választási szabályoktól a hulladékkezelésen át és több, eddig rendeleti úton bevezetett szabályt véglegesít. Gyakorlatilag az első korlátozások bevezetése óta napirenden van a home office átfogó, törvényi szintű szabályozásának kérdése.

Jöhetnek az új védettségi igazolványok, mégis marad egy adó - fontos változásokra készül a kormány

A veszélyhelyzet 2022. június 1-ig való kitolása mellett több más intézkedés hatályát is meghosszabbítaná a kabinet a frissen benyújtott salátatörvény alapján. Tovább lesznek érvényesek a lejáró iratok, marad a nyelvizsganélküliek amnesztiája, változhat a védettségi igazolvány. Jön az adóvisszatérítés, de mégis marad egy adó.

Gyermeki jogok Magyarországon – különös tekintettel a gyermekvédelmi törvényben megjelenő minden gyermeket megillető gyermeki jogokra

A tanulmány a gyermeki jogok hazai jogszabályi hátterét, az Alaptörvényben megjelenő gyermeki jogok ismertetését követően a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben (Gyvt.) foglalt minden gyermeket megillető gyermeki jogok részletes bemutatását végzi el. A Szerző arra keresi a választ, hogy hogyan érvényesülnek a nemzetközi elvek, iránymutatások a hazai szabályozásban és gyakorlatban.

PM: a parlament előtt a jövő évi adócsökkentésekről szóló törvényjavaslat

A Pénzügyminisztérium benyújtotta azt a törvényjavaslatot, amely 2022-ben több mint 750 milliárd forintot hagy az adózóknál - jelentette be a Pénzügyminisztérium. 2022. január elsejétől újabb négy százalékponttal csökken a munka közterhe. Míg 2009-ben 33,5 százaléknyi adó terhelte a vállalkozásokat, jövőre kevesebb, mint a fele; mindössze 13 százalék. Megszűnik ekkor a másfél százalékos szakképzési hozzájárulás, emellett pedig két és fél százalékponttal mérséklődik a vállalkozások által fizetendő szociális hozzájárulási adó. Január 1-től nemcsak a szociális hozzájárulási adó mértéke csökken, hanem többek között az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) szabályai is kedvezőbbekké válnak. A kifizetőt terhelő ekho ugyanis 15,5 százalékról 13 százalékra csökken.

Alaptörvényt sért a kábítószer büntetőjogi fogalma – Az Alkotmánybíróság felhívta az Országgyűlést jogalkotói feladatának teljesítésére

Az Alkotmánybíróság hivatalból eljárva megállapította, hogy az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő azáltal, hogy a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) 459. § (1) bekezdés 18. pont a)–b) alpontjaiban nem az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdéséből fakadó követelményeknek megfelelően szabályozta a kábítószer fogalmát, ezért felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotói feladatának 2022. szeptember hó 30. napjáig tegyen eleget. Az eljárás alapjául szolgáló ügyben a Fővárosi Törvényszék az előtte folyamatban lévő büntetőeljárás felfüggesztése mellett egyedi normakontroll eljárást kezdeményezett. Az indítványozó bíróság az indítványában az új pszichoaktív anyag és a kábítószer büntetőjogi fogalmak meghatározására irányuló szabályozás alaptörvény-ellenességét állította.

A Kúria közleménye az Európai Unió Bírósága C-564/19. számú ügyben hozott ítélete vonatkozásában

A Kúria 2019. szeptember 11-én, majd 2021. április 16-án – az Európai Unió Bírósága előtt folyamatban volt C-564/19. számú ügyben, a 2021. április 15-én közzétett főtanácsnoki indítvány érdemi megállapításai ismeretében – közleményben fejtette ki álláspontját. A Kúria az Alkotmánybíróságnak az európai jog kötelező erejét az Alaptörvény E) cikkéből levezető 2/2019. (III. 5.) AB határozata fényében tanulmányozza az Európai Unió Bíróságának 2021. november 23-án közzétett ítéletét. Mindaddig, amíg a jogszabályok előírásait alkalmazva, az Alaptörvény 25. cikk (1) bekezdésének második mondata, az Alaptörvény R) cikke, 28. cikke és E) cikke szükség szerinti együttes értelmezésével más döntést nem hoz, a Kúria Bt.III.838/2019/11. számú végzése végleges, annak jogértelmezése kötelező, ezért a korábbi közleményekben kifejtett álláspontját a Kúria fenntartja.

Akadályozható-e jogszerűen, hogy a tagállami bíróság kérdéssel forduljon az uniós bírósághoz? – Magyar ügyben döntött az Európai Bíróság

Az uniós joggal ellentétes az, ha valamely tagállam legfelsőbb bírósága a főügyész által a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat alapján a valamely alsóbb fokú bíróság által előterjesztett előzetes döntéshozatal iránti kérelmet azon az alapon törvénysértőnek minősíti, hogy az előterjesztett kérdések nem relevánsak és szükségesek az alapjogvita eldöntése szempontjából. Az uniós jog elsőbbsége alapján a nemzeti bíróságnak figyelmen kívül kell hagynia minden olyan nemzeti bírósági gyakorlatot, amely sérti a Bírósághoz fordulás lehetőségét – szögezi le C-564/19. számú ügyben hozott ítéletében az Európai Unió Bírósága.

Tételek: 4421 - 4440 / 14637 (732 oldal)