A kosár üres!
Magyarországon igen „népszerű” a nyugdíjas lét – idehaza a nyugdíjasok aránya mintegy 20 százalékponttal magasabb, mint a nyugati országokban, de a Közép-Kelet Európai régió országait is 7 százalékponttal haladja meg. Így a munkaerőhiány enyhítésének egyik jelentős forrása lehet ez a korcsoport. A nyugdíjasok munkavállalását számos kedvezmény, könnyítés támogatja. Bár 2014 óta a nyugdíjas foglalkoztatottak száma a duplájára nőtt, a munkáltatói hozzáálláson még mindig van mit javítani.
A magyar közigazgatásban és a bíróságokon is nagy lépések történtek az elektronizáció felé, de sok esetben még csak félúton járunk. Meg kéne tenni a következő bátor lépéseket azokon a területeken, ahol az automatizáció mindenkinek csak előnyöket tartogat.
A középiskola befejezése és a felsőfokú tanulmányok kezdete közötti szünet tanulmányi szünetnek minősül-e, és beleszámít-e a nyugdíjas szolgálati idejébe?
Dr. Varga Zs. András, a Kúria elnöke, valamint a Kúria jogegységi feladatokért felelős elnökhelyettese, a Kúria Közigazgatási Kollégiumának kollégiumvezetője és az intézmény Nemzetközi Főosztályának vezetője 2022. március 11-én délelőtt a Kúria épületében fogadták az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala (ODIHR) magyarországi választási megfigyelő missziójának delegációját.
Sokan összekeverik a szervizdíj fogalmát a borravalóval – míg utóbbi teljesen önkéntes, addig az előbbi megfizetése rögzített tétel, a felszolgált ételek és italok kiszolgálásának díját jelenti. A szervizdíj hivatalosan 2005 óta létezik. A felszolgálási díj mértékének megállapításáról, valamint a felszolgálási díj alkalmazásának és felhasználásának szabályairól szóló 71/2005. GKM rendelet értelmében a felszolgálási díj a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 2. §-ának 30. pontja szerinti vendéglátás keretében a vendégek felszolgáló közreműködésével történő kiszolgálásáért felszámított külön díj, melyet a fogyasztó részére adott számlán, nyugtán elkülönítetten kell feltüntetni.
A mediációs eljárásnak (magyar jogszabályokban úgy találkozhatunk vele, hogy közvetítői eljárás) mint alternatív vitarendezési módnak az újszerűségéről még a mai napig sokszor hallhatunk. Ez annál is érdekesebb, minthogy Magyarországon immár már 20 éve, az azóta már sokszor módosított közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvényben szabályozásra került a mediáció a polgári jogviták bíróságon kívüli rendezésének az elősegítése érdekében. Ez a törvény a vonatkozó eljárásrend – ideértve a bírósági mediációt –szabályozása mellett a mediátor működésével kapcsolatos alapkövetelményeket is tartalmazza.
Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága rendkívüli ülésén a szervezet alapokmányának 8. cikke alapján indított eljárás keretében úgy határozott, hogy azonnali hatállyal megszünteti Oroszország tagságát a szervezetben. Az Európa Tanács egy nagy tekintélyű, nyitott nemzetközi szervezet, amelynek eddig 47 tagja volt. Minden olyan európai állam beléphetett, amely elfogadta a jogállamiság intézményét és garantálta állampolgárai számára az alapvető szabadság és emberi jogokat.
Ha nem változik az ítélet, kizárt a feltételes szabadlábra helyezés is. Huszonnégy év fegyházbüntetésre ítélte a Debreceni Törvényszék azt a férfit, aki a közösségi oldalán megüzente a sértettnek, hogy megöli őt, majd nem sokkal később egy Polgáron megtartott rendezvényen be is váltotta a fenyegetését - közölte a bíróság. A törvényszék O. Sz.-t - egyebek mellett - emberölés és kerítés bűntettében találta bűnösnek. Az ítélet szerint a vádlott nem bocsátható feltételes szabadságra.
A nyílt végű pénzügyi lízing lezárása kapcsán számos kérdés érkezik szakértőinkhez. Ezekből sok irányul az értékcsökkenés elszámolására, illetve arra, hogy a futamidő végén miként lehet szabályosan kivezetni az eszközt a könyvekből. A témában érkezett olvasói kérdésekre Nagy Norbert adószakértő válaszolt.
Hiányosan igazolta a nyugdíj megállapításához figyelembe vehető jövedelmet az adategyeztetés során a kormányhivatal: állítja kérdezőnk ügyfele. Mit tehet ilyenkor a nyugdíjazás előtt álló? Olvasónk kérdéseire Winkler Róbert nyugdíjszakértő válaszolt.
A személyiségi jogok ma már egyre ismertebbek. Ide tartozik például az élet, a testi épség és az egészség védelme, a becsület és a jóhírnév, a képmás vagy a magántitok védelméhez való jog. Megsértésük esetén a jogsértők többféle következménnyel nézhetnek szembe, melyek egyike a sérelemdíj. Melyek a sérelemdíj alapvető szabályai?
A lakásvásárlás mindig meghatározó és egyben felelősségteljes pontja életünknek. Gondoljunk bele, kiválasztottuk álmaink otthonát, leegyeztettük az eladóval az adásvétel feltételeit, felkértünk egy jogi szakembert is, hogy segítse az ingatlan eladásának lebonyolítását, ezután az ingatlan a tulajdonunkba került. Majd egyszer csak felszólítást kapunk a közös képviselőtől, vagy a közműszolgáltatóktól, mert az előző tulajdonos után tartozás maradt.
Március 4-én hirdették ki az Európai Unió Hivatalos Lapjában a Tanács (EU) 2022/382. végrehajtási határozatát a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek Ukrajnából való tömeges beáramlásának megállapításáról és átmeneti védelem bevezetéséről. Itthon március 8-án lépett hatályba az ideiglenes védelemre jogosultként elismert személyekkel kapcsolatos szabályokról szóló 86/2022. (III. 7.) Korm. rendelet, mely a nemzeti jog szerinti védelmet biztosítja. A Tanács (EU) 2022/382. végrehajtási határozata szerint fennáll a lakóhelyüket elhagyni kényszerült azon személyek Unióba való tömeges beáramlásának esete, akiknek fegyveres konfliktus következtében el kellett hagyniuk Ukrajnát. Erre tekintettel átmeneti védelmet vezet be a háború következtében Ukrajnából menekülő személyek tömeges beáramlása miatt.
Alaptörvény-ellenes a Kormány tájékoztató hírlevelével kapcsolatban hozott kúriai döntés. Az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és megsemmisítette a Kúriának a Kormány tájékoztató hírlevelével kapcsolatban hozott végzését. Az Alkotmánybíróság szerint a Kúria a támadott döntésében nem vette kellő súllyal figyelembe, hogy az állampolgárok tájékoztatását célzó, jogszabályon alapuló, a választási eljárásról szóló törvényben nevesített kampányeszköznek nem minősülő kommunikációs közlésre sajátos körülmények között, rendkívüli háborús helyzetben, elsődlegesen az állampolgárok tájékoztatása érdekében került sor.
Az érintett tagállamok írásbeli értesítésével azonnal, a parlamenti választásokra tekintet nélkül, el kell kezdenie a jogállamiságra vonatkozó feltételrendszer alkalmazását az Európai Bizottságnak - mondta ki az Európai Parlament mai plenáris ülése a nagy többséggel elfogadott állásfoglalásban.
Megjelent a Kúriai tudósítások 3. száma, amely a választási bíráskodás 2022. március 4-10. közötti időszakának eredményeiről ad tájékoztatást.
A járványhelyzet kezdetén biztonsági okokból egyáltalán nem lehetett népszavazásokat vagy helyi időközi választásokat tartani. De amikor a kormány kitalálta a nemváltó óvodásokról szóló kérdéseit, egy júliusi rendelettel előállította azt a helyzetet, hogy az országos népszavazás már nem számított veszélyesnek járványügyi szempontból, a helyi viszont igen. Ezt az ellentmondásos helyzetet a kormány most megjelenő rendelete oldotta fel.
A szervezet tagjaként a magyar kormány köteles teljes egészében végrehajtani az Emberi Jogok Európai Bírósága által hozott ítéletet. Régi történetről van szó: Baka Andrást 2011-ben távolították el a Legfelsőbb Bíróság éléről, az Emberi Jogok Európai Bírósága pedig 2016-ban adott neki jogerősen igazat, egyúttal a bírói függetlenséget erősítő lépésekre szólította fel a magyar kormányt. Ám most Strasbourgban úgy látják: nem történt semmi.
A Magyar Közlöny 2022. évi 47. számában – egyebek mellett – tíz kormányrendelet jelent meg március 10-én.
A magyar állam kártérítési felelősséggel tartozik azoknak, akiktől az uniós jogot sértő 2013-as földtörvény-módosítás alapján vonták meg a haszonélvezeti jogukat. Teljes mértékben az uniós joggal ellentétesnek és kártérítési jogalapnak minősítette az Európai Bíróság a magyar földtörvény zsebszerződések megszüntetésére vonatkozó rendelkezéseit. A magyar jogszabály a haszonbérleti szerződésekkel kapcsolatban 2013-ban kimondta, hogy megszűnik minden olyan fennálló, határozatlan idejű vagy 2032 után lejáró haszonélvezeti jog, amelyet nem közeli hozzátartozók közötti szerződéssel alapítottak. A kormány célja ezzel az volt, hogy a zsebszerződéseket megszüntessék, mielőtt 2014-ben megszűnt volna az uniós állampolgárok földvásárlási moratóriuma.
